Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-05 / 207. szám
A^ÉPÜJSÁG • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kötelesek vagyunk-e? Láng József, Tolna, Alkotmány u. 27. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „Munkahelyemen havi másfél milliós forgalmat bonyolítunk le. Mindenféle élelmiszert és italárut is árusítunk. Kérdésem éppen ezzel kapcsolatos. Kötelesék vagyunk-e mi három-négy hetenként visszaváltani 200—220 láda sörösüveget és rengeteg munkával tárolni, amíg 2—3, néha négy telefonálás után a söripar elszállítja, természetesen üres rekeszt hozva magukkal. Mire e sok üres üveget berakjuk az üres rekesz- szekbe, három-négy ember 30—40 percet dolgozik, a sok vevő pedig a pult előtt áll.” A kérdésre Nagy János, a Pannónia Sörgyár szekszárdi palackozóüzemének vezetője válaszolta a következőket: „Az üvegpalackok betétdíjáról és forgalmáról szóló 1/1970 (III. 11.) ÁH számú rendelkezés 3. paragrafusa (1) bek. b) pontja a boltok és vendéglátó egységek vonatkozásában az alábbiak szerint rendelkezik: „Kötelesek az üzletükben forgalomba hozott áruk rendeltetésszerű használatra alkalmas betétdíjas palackot — függetlenül attól, hogy azt az áruféleségeken belüli választékot (pl. hazai vagy importsör) üzletükben árusították-e, vagy töltött állapotban hol vásárolták — az árhatóság által megállapított betétdíj ellenében a nyitva tartási idő bármely időszakában visszaváltani.” Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének hivatkozott rendelkezése alapján a 0,5 liter űrmértékű sörös és azonos T elefonszámunk: 129-01, 123-61. formájú, de más rendeltetésű (a betétdíjas import eredetű is) üvegpalack betétdíja a kibocsátó és kereskedelem között 1,30 forint, a kereskedelem és fogyasztó között 1 forint. Ebből azt hiszem egyértelműen kitűnik, hogy nem fölösleges, meg nem fizetett munkát végeznek üzletükben akkor, amikor a fogyasztótól visszaváltott üres palackokért darabonként 30 fillér marad a kereskedelemnél. A járatkésés oka Nagy Ferenc"szálkai olvasónk kérdezte: „Miért késik rendszeresen a Szekszárdról 17.15 órakor induló munkásjárat. A buszon mintegy negyven ember utazik mindennap és csak félórás késéssel ér haza a munkahelyéről.” Pech József, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatóhelyettesét kértük fel válaszadásra. — A panaszt kivizsgáltattam. A Szekszárd—Szálka viszonylatban 17.15 órai indulási idővel közlekedő autó- buszjárat 1979. július 9-től 18-ig hét alkalommal késéssel közlekedett. A késés ideje 5— 23 perc között váltakozott. A járatkésés oka a július hónapban bekövetkezett nagymérvű műszaki meghibásodás, aminek elhárítása július 20-ig megtörtént. Július 20. óta a járat késés nélkül, pontosan közlekedik. Romlott hal Kovács István, Értény, Petőfi u. 165. szám alatti olvasónk egy alkalommal bent járt Szekszárdon és a vasúti vendéglőben sült halat vásárolt. Mint később kiderült, enyhén szólva nem megfelelő minőségű hallal szolgálták ki. Az ügyet Kortilóczi János, a Tolna megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója kivizsgáltatta és a következőkről tájékoztatta szerkesztőségünket: „A szükséges vizsgálatot elvégeztettem. Dolgozóink mulasztást követtek el, részben azért, mert a jogos panaszt a helyszínen nem orvosolták, részben azért, mert a kártalanítást elmulasztották. A mulasztást elkövetőkkel szemben fegyelmi felelősségre vonást alkalmaztam és a vendéget kártalanítottam'. A történtekért ezúton is szíves elnézést kérek.” Miért nincs? Kovács Jánosné, váraljai olvasónk panaszolta: sem Bonyhádon, sem Váralján nem kapni 20—21-es gyermekszandált. Miért nem kapható? — tette fel a kérdést. Ugyancsak kifogásolta egyes gyermekruházati cikkek minőségét és a gyermek- harisnyanadrág méretezési hibáját. Korsós István, a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője válaszában megállapítj a: — Megvizsgáltuk Váralján, Bonyhádon és a cipőnagykereskedelmi vállalatnál milyen az ellátás ezen árukból. Megállapítottuk: kisméretű bébiszandálokból folyamatos ellátást a nagykereskedelem nem tudott biztosítani. Ebből következik, hogy a kiskereskedelem sém. A nagykereskedelem igényét, rendelését az ipar csak hiányosan elégítette ki. Nagymányokon a nyár folyamán két ízben volt ilyen méretű szandál, de sajnos kevés számban. A bonyhádi szakbolt vezetője például augusztusban nem tudott ilyen szandált beszerezni sem Pécsről, sem Kaposvárról, sem Szekszárdról, sem Budapestről. — Kovács Jánosné másik panaszára a következőket tudom válaszolni. A kereskedelmi forgalomba szabvány szerinti, minőségileg bevizsgált és engedélyezett cikkek kerülnek. Az árucikkek minősége, tartóssága eltérő, ezért az árak is ehhez igazodnak. A kevésbé tartós áruk ára viszonylag alacsonyabb. A kereskedelempolitika egyik célkitűzése, hogy differenciált ellátást kell biztosítani, forgalmazni kell olcsóbb, standardárukat is. Előfordulhat azonban, hogy jó minőségű áruk között van úgynevezett gyári hibás (pl. varráshiba) is. Ezen cikkek esetében a boltok a reklamációnak helyt adnak és az árut kicserélik. A gyermek-harisnyanadrágok méretezésével kapcsolatban már több panasz és kifogás merült fel. Ezeket a problémákat jeleztük a Belkereskedelmi Minisztériumnak. Ugyancsak rendszeresen jelezzük az olyan ellátási problémákat, amelyek megoldása meghaladja lehetőségeinket, illetve hatáskörünket. A 20— 21-es gyermekszandálok esetében is ezt tettük. — Ugyancsak kifogásolja Kovács Jánosné, hogy nem kapott darabonként műanyag tányért, mert csak 6 darabos készletet árusítanak. Műanyag tányérból garnitúra és darab is forgalomban van. Bizonyára beszerzési probléma miatt nem tudtak két tányért adni. Intézkedtünk, hogy mind a Népbolt, mind az ÁFÉSZ-üzletekben biztosítsák a műanyag tányérok darabonkénti árusítását is. Ml VÁLASZOLUNK 1979. szeptember 5. A személyi tulajdonban levő, illetőleg bérelt személy- gépkocsik belföldi hivatalos kiküldetés (külszolgálat) céljára történő használatának egyes kérdéseiről szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 11/1979. (VII. 17.) MÉM számú rendelete, amelynek hatálya a minisztérium felügyelete alá tartozó állami gazdálkodó szervezetekre. költségvetési intézetekre, intézményekre, egyesületekre, továbbá a mezőgazdasági. a halászati termelőszövetkezetekre, mező- gazdasági szakszövetkezetekre. társulásokra terjed ki. A rendelet szerint a személyi tulajdoniban levő személy- gépkocsik belföldi hivatalos kiküldetés céljára történő használatáért, valamint a bérelt' vagy fuvarozás céljából igénybe vett személygépkocsikért az 1979. évben kifizethető díjak (térítések) fel- • ső határa az 1978. évre engedélyezett, illetőleg bérlet vagy fuvarozás esetében a ténylegesen igénybe vett kilométermérték és a hatályos díjtételek szorzatával azonos. Kihangsúlyozandó, hogy a megállapított éves keretről és a kifizetett térítési díjakról folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Szabályozza a rendelet azt is. hogy mely vállalatok és szövetkezetek vehetnek figyelembe az átalány meghatározásánál 1500 km utazást, s hogy ez a felső határ milyen munkakörben foglalkozatott dolgozók részére engedélyezhető. A jogszabály a Magyar Közlöny idei 48. számában jelent meg, és kihirdetése napján — 1979. július 17-én — hatályba lépett. A Kereskedelmi Értesítő f. évi 20. számában felhívás jelent meg a dolgozók tanácsi vonatkozású ügyeinek munkaidőn kívüli intézésének elősegítésére. A felhívás szerint a dolgozók sem a nyújtott. sem a szombati félfogadást nem. vagy alig veszik igénybe, rendszeresen munkaidő alatt jelennek meg a tanácsi szerveknél, aminek egyik alapvető oka az. hogy a gazdasági vezetők nem gördítenek akadályt a munkaidőben való eltávozás elé Szükséges, hogy a vállalati, szövetkezeti, intézményi vezetők hathatósabb intézkedéseket tegyenek a munkafegyelem e téren történő javítására, szüntessék meg a munkaidőben való eltávozás vonatkozásában meglevő, munkafegyelmet lazító liberalizmust. Utal a felhívás a jogsegélyszolgálati tevékenység e körben történő kiterjesztésének szükségességére is. Az alkalmaztatási feltételekkel és az erkölcsi, működési bizonyítvánnyal kapcsolatos előírások érvényesülésének vizsgálata tárgyában jelent meg közlemény a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő idei 13. számában. A vizsgálat a kereskedelmi és a vendéglátóipari egységeknél folyt, s hiányosságként állapította meg — többek között — azt. hogy az idegenforgalmi szezonban 3—4 hónapra ideiglenesen alkalmazott dolgozóktól' nem kértek erkölcsi bizonyítványt, ugyanígy a nyugdíjasok alkalmazása esetén sem, az áthelyezéssel belépett dolgozótól elfogadtak több évvel korábban kapott erkölcsi bizonyítványt. illetve 1—2 évvel később szerezték be azt a dolgozók, a kereskedelmi bolti dolgozók jelentős százalékánál hiányzott a működési bizonyítvány a személyi nyilvántartásból, a kilépőknek nem állítják ki a működési bizonyítványt stb. Az Egészségügyi Minisztérium 75.471/1979. Eü. M. számú, az Egészségügyi Közlöny idei 16. számában megjelent közleménye egyes nyugdíjas dolgozók nyugdíjfolyósítási korlátozás nélküli foglalkoztatásáról szól és felsorolja azokat a munkaköröket, amelyekben az egészség- ügyi dolgozók nyugdíjuk korlátozása nélkül teljes munkaidőben foglalkoztathatók, kihangsúlyozva azonban, hogy az idevonatkozó engedély nem alkalmazható a korengedményes nyugellátásban részesülő és a nyugdíj- korhatárt még be nem töltött személyek esetében, és nem vonatkozik azokra a nyugdíjasokra. akiknek nyugdíjazására 1979. január 1. napját követően került sor. Dr. Deák Konrád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Rímenvilr n niffiif KPIAb9Udl% ■ ■ jjf ■ (TUDOStTÖNKTOL) A természet ritmusváltása időnként rádöbbenti az embert a vissza-vissza néző régire és a szívósan közeledő újra, még ha az újnak nem is akarjuk észrevenni bemutatkozását. Így kell tudomásul vennünk, hogy a nyár „elköszönőben” van, ahogyan 95 évet megért öregszülőm szokta mondani augusztus 15. után. Akármilyen melegen sütött is a nap, egyre csak hajtogatta: „elkészülődik a nyár, itthagy bennünket.” Ezt akkor nem értettem. Azt hittem, hogy ezek a szavak az öregség melegedésre vágyódó reménységének a kifejezői ... Csak jóval később tudtam felfogni, amikor tudatosult az évszak évszakra váltása és amikor a naptárnak csillagászati részét böngésztem. A csillagászati nyár június 22-én kezdődik, ekkor leghosszabb a nappal és szeptember 24-ig, az őszi napéjegyenlőség idejéig tart. Viszont éghajlatunk évszakváltozásai miatt a naptár a nyár idejét május 16-tól szeptember 21-ig számítja. Ez 128 naPlros már a kecskerágó termése... En őrzöm egyedül még emlékét a nyárnak pót tesz ki. Ebből a nyárelő május 16-tól június 8-ig, míg a tulajdonképpeni nyár június 8-tól augusztus 20-ig, a nyárutó pedig, azaz a nyár búcsúzása augusztus 20-tól szeptember 21-ig tart. Ez a nyár számára elég hosszú bú- csúzkodási idő. Azonban Tamásiban és környékén a paraszti életet élő régiek augusztus 15-től szeptember 10- ig számolták a nyár elköszö- nését. Ez 27 nap. Ez az idő is kurtább lesz a nappalok rövidülése és a borús, esős napok miatt. Talán a nyár varázslatos szépsége feledteti el a költőkkel a nyár búcsúzását. Ezért olyan gyér számú a költői ihletés a nyár végéről. A paraszti emberek jól ismerik és érzékelik a nyárból az őszbe való átmenetet. A költők inkább a nyarat éneklik vagy a borongós őszt, a nyár utórezdülését csak érintik. ■ Paraszti öregeinknek az évszakváltozás természeti jelenségeit jól meg kellett figyelni, hogy minden munkát idejében elvégezhessenek. Az évszakok váltásához igazodtak. Az évszakváltásnak a természetben megfigyelt jeleit áthagyományozták a fiatal nemzedéknek, akik saját megfigyeléseikkel kiegészítették és hitelesítették. Így alakultak ki bizonyos munkák elvégzésének napjai. Így vált valósággá a nyár búcsúzásának jelző képe is. — De hát miből lehet ezt tudni? — kérdeztem annak idején öregszülőmet. Dreg háznak udvarában vén körtefa egymagában... — Sok jele van annak, löl- köm. Augusztus 15-e után a nap olyan melegen süt, de nem perzsel. Ez már nyárvégi ajándéka. Figyeld csak meg a kecskerágót! Amikor pirosodik a magja és kezd szétnyílni, akkor már tűnőben van a nyár. Ha levele is megpirosodik, akkor az ősz tolakszik a nyár helyébe. Ugyancsak a vadrózsának is a nyár végi napok pirosítják a termését, az őszi derek meg puhítják. — A 81 éves Szíjártó József tsz-járadékos szerint augusztus 20 körül szoktuk a sarjút kaszálni és Kisasz- szonyig (szeptember 8.) rendjét felszedni. Aki addig nem takarította be szénáját, az már csak a kemencében szá- rogathatta. — Polecsák Lajos tsz- nyugdíjas brigádvezető azt mondja: a körtefa kezdi elsőnek egy-egy pöndörödött levelét ledobni. Ez figyelmeztetés, szinte érzi a nyár végét. Fiatal koromban több olyan munkát kellett elvégezni, ami a nyár végéhez kötődött. Így a „magos” (magvas) kender nyüvését, áztatósót, a mákszedést, a korai kukorica törését és még sok egyebet. A zsúpnak való rozs cséplése is augusztus 20. előtt fele erővel ment, mint később. Szerencsére mindez már a múlté! — Kálóciné azt mondja: amikor sárgul a fügefa levele, akkor van vége a nyárnak. — Hát az még odébb van, hogy a fügefa levele sárguljon, mondja Kovács József nyugdíjas, akinek a szőlőjében a cserje nagyságú fügefát fényképeztem. Addigra még a kis termések is beérnek. Ha már a fügefa levelei sárgulnak: akkor már őszben vagyunk és minden hasztalan már, búcsúzó fényével elment már a szépséges, boldogító, harmatos nyár ... Kép és szöveg: dr. Koppán József
