Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-05 / 207. szám
1979. szeptember 5. Gyors ütemben korszerűsítik a budapest-dombóvári vasutat Hatszáz méteres sínszálak —i jövő évtizedeinek épi- jÉt tik át, korszerűsítik a f\ Budapest—Dombóvár— . ___ Pécs közötti vasúti szak aszt, a MÁV egyik legjelentősebb fővonalát. A nagy munkákat három éve kezdték, s fokozatosan haladnak Pusztaszabolcs irányából Dombóvár felé. Jelenleg Ke- szőhidegkút térségében dolgoznak a MÁV Dombóvári Építési Főnökség kettes számú építésvezetőségének emberei. Nagy teljesítményű Plasser gépsor könnyíti, gyorsítja a munkát. Kiváltképpen az építő katonák vannak nagy segítségére a vasútépítőknek. Frei Péter építésvezető elmondotta, hogy a terveknek megfelelően építik át a vasútvonalat, az ütemezést tartani tudják, annak ellenére, hogy itt is, mint annyi fedett üzemben sok a gond — anyaghiány éppen úgy van mint zárt üzemben, s itt is előfordul nem várt nehézség —, amely a pálya átépítése során derül ki, de ezt a tervkészítéskor nem tudták felderíteni. A „nyitott” üzem jelenleg ^ Keszőhidegkút és Belecska állomások között tevékenykeVisszatért földek A határszemlék megállapítása szerint a mezőgazdasági nagyüzemek — földhasznosítási tervüket teljesítve — valamennyi megyében megfelelő ütemben veszik használatba a korábbi években parlagon maradt földeket. A helyzet javul: az új földvédelmi jogszabályok és az egyéb központi és területi intézkedések nyomán az idei tavaszon 45 százalékkal kevesebb föld volt műveletlen, mint az 1978-ban megtartott ellenőrzések idején. A vetet- len szántóterület 17 ezer hektárral csökkent. Mindenekelőtt a mezőgazdasági nagyüzemek vették ismét gondo- * zásba a parlagot, idén 4700 hektárral több beszántott, kezelt területük van, mint az elmúlt év azonos időszakában. Mindennek ellenére még mindig jelentős területek esnek ki a művelésből. A kisegítő és egyéni gazdaságokból növekvő arányban „kerül ki” a föld. Sokan hagynak fel a földműveléssel, mindenekelőtt azért, mert kiöregedtek a munkából, máskor pedig a faluból a városba költöznek a tulajdonosok. Földjeiket általában felajánlják a tsz-ek- nek vagy a helyi tanácsnak, de sokan egyszerűen sorsára hagyják a földet, amely állami tulajdonba, a helyi tanács kezelésébe kerül. Általában nagyüzemi művelésre nem alkalmas földekről van szó. A földek védelmére hozott rendelkezések betartását a következő időszakban is ellenőrzik. A mulasztó üzemekkel és egyéni földtulajdonosokkal szemben szankciókat alkalmaznak. A földhivatalok eddig például 14 gazdaságot köteleztek kártérítésre, mintegy 1,3 millió forint értékben. Ősszel ismét határszemléket tartanak a földhivatalok, illetve tanácsok. Vendégek Karl-Marx-Stadtból A krampácsológépet egy ember kezeli dik, nyolc nagy gép, több kézi kisgép és közel ötven ember — akik a gépeket kezelik. Ezen a 4300 méteres pálya- szakaszon újfajta leszorítót alkalmaznak — sínszegek és csavarok helyett. ' Az SKL2 elnevezésű eszköz rugalmas szerkezet, de tartó- sabb, megbízhatóbb, mint a sínszeg. A Pincehely Toina- némedi közötti vágányt hézag nélküli sínekből állították össze, s így lesz ezen az alsóbb szakaszon is. öt, egyenként 126 méteres sínszálat hegesztenek össze a vágány között, s ezeket az óriási síneket úgynevezett gombolókocsival rakják le. Látványos és gyors ez a módszer. Amint lerakja a gép az új sínszálat és rögzíti, ugyanakkor felszedi a mellette-atatta lévő régit, elrendezi az ágyazatot, úgy, hogy a gép levonulta után akár gyorsvonatot is lehetne közlekedtetni rajta. Egyébként ezt a pálya- szakaszt is száz kilométeren felüli sebességgel közlekedő vonatoknak építik, korszerűsítik. Az építésvezetőségnek ez ideig jó „skalpjai” vannak, hiszen hiba nélkül .építették át a közbeeső állomásokon az átmenő vágányokat, két nagy kitérőt készítettek, és persze, ami nem olyan látványos: a vonalépítés is jelentős esemény, hiszen az idei termelési érték meghaladja a hatvan- millió forintot. A vasútépítők idén még négyórás vágányzárakkal dolgoznak, de jövőre még korszerűbb technikát’ „vetnek be” a vasútvonal korszerűsítésében, s akkor el kell rendelni a tizenkét órás vágányzárat. Egyébként a mostani négyórás ideje alatt is példásan együttműködnek a forgalmi szolgálattal, a korábban készített menetrend szerint közlekedtetik a személy- szállító és a tehervonatokat. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Bj A Hazafias Népfront és a testvéri Karl-Marx-Stadt megye Nemzeti Front szervezete közti kétéves munkaterv jegyében Hétfőn kéttagú delegáció látogatott hozzánk. Vezetője Herbert Knura, a ho- hensteini járási szervezet titkára, tagja Friedmann Zar- nowiecki, aki a brand-erbis- dorfi járásban tevékenykedik ugyanilyen minőségben. A vendégeket tegnap délelőtt a Hazafias Népfront szekszárdi székházában fogadta Csajbók Kálmán, a megyei HNF titkára, akinek rövid, bevezető tájékoztatóján részt vett Botos István, a megyei párt- bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa is. Átfogó ismertetésre nem volt szükség, hiszen a kapcsolatok elevenek, élőek, mindkét fél tisztában van a testvérmegyei viszonyokkal, így Csajbók Kálmán is a szombatig tartó látogatással kapcsolatos gondolatköröket taglalta részletesebben. Herbert Knura pedig a megyéjük hasonló helyzetéről szólt. A vendégek tegnap a megye- székhelyt és a Sárközt tekintették meg, ellátogatva Bátaszékre is. Mai programjuk során Bátaszéken a HNF rétegpolitikai munkájával ismerkednek és felkeresik a lengye- li szakmunkásképzőt. Szerdán a paksi atomváros kerül sorra és Dunaföldvár, ahol vizsgálódásuk tárgya a kis- árutermelés, a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzete lesz. Csütörtökön Dombóvá- rott kerül sor a város és a város környéki községek kapcsolatának megismerésére. A Hazafias Népfront vendégei szombaton délután utaznak el megyénkből. Te, je, es Jómódba verekedte fel magát egy cigány ismerősöm, állhatatos, szorgalmas munkával. Csinosan bebútorozott lakása van, Zsigulit is vett, amit „munkaeszköze” mellé „kötött”. Mert a ló munkaeszköz a javából, bár nem úgy kell vele bánni, mint a gépkocsival. Sok szépség — mint erről tőle értesültem — nem rejlik a fuvaros mesterségben, mert bizony a hátra kell kapni a hatvankilós szenes kosarat azért a száz vagy kétszáz forintért, amit a szállításért kifizetnek. Nos, az én barátom, akinek házasságából két gyermeke született; olyan elhatározásra jutott, hogy elvégezteti a feleségével is a nyolc általánost. A gondolat akkor foganhatott meg a fejében, amikor megtudta, hogy hetedik osztályos fiát jutalomból Jugoszláviába küldi az iskola. Kislányának is tetszett az ötlet, hogy édesanyja iskolás lesz, bár az elején idegenkedett a gondolattól, attól tartván, hogy netán egy iskolapadban kell majd szoronganiuk. Ünnepi pillanat volt, amikor a tanításra felkért fiatal pedagógusnő először átlépte a ház küszöbét. Mivel barátom nem volt járatos a házitanítók fogadásának illemtanában, pálinkát, bort és harapnivalókat tett az asztalra, s elámult, amikor közölték vele, hogy itt tanulás lesz, nem pedig eszem- iszom. Mit tehetett? Leszedte gyorsan az asztalt, és kikullogott a konyhába kávét főzni. Gyötrelmes és mégis csodálatos hónapok következtek. A számolással a világon semmi probléma nem volt, hiszen számolni előtte is kellett az asszonynak, ha másutt nem, a boltban vagy a piacon. Ment minden a maga útján. Eltelt az első esztendő, volt egy kis „nyári szünet”, aztán újra fel kellett ütni a tankönyvet. A legtöbb baj a nyelvtannal volt. Egyik este barátom kislánya tette fel a végzetes kérdést az asztalnál, vacsora közben. — No, anyu, mi a tojásban a mássalhangzó? A kérdezett hosszas gondolkodás után válaszolt csak erre az igen fontos kérdésre. — A sárgája! Mikor a felelő meglátta, hogy itt egy szemvillanás múlva röhögni fog az egész család, abban a minutában hozzátette: — Vagy nem a sárgája? Barátom kishíján lefordult a székről neveltében. Bezzeg, ha tudta volna, hogy a hahotázás milyen következményekkel jár, bizony, nem fogta volna nevetésre a dolgot. Nem volt többé tanulás, jöhetett a tanárnő, könyöröghettek a gyerekek. Minden hiába. Nem és nem! Pedig ekkor már tudta a barátom asszonya, hogy a tojásban három mássalhangzó van, a té, a jé, meg az es ... — sárközi — Egyre több termelőszövetkezetből kapunk értesítést arról, hogy csatlakoznak a szocialista munkaversenyhez, amely az MSZMP XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére bontakozott ki. A vállalások listája többnyire hosszú, nem tudunk mindent közölni. de így is érzékelni lehet az okos tenniakarás. a jobb és gazdaságosabb munka megvalósulásának igényét. Most öt szövetkezet munka- verseny-vállalásaiból közlünk egy csokrot, válogatva. A bonyhádi Pannónia Tsz az őszi feladatok teljesítése érdekében szombati egésznapos és vasárnapi műszakokat szervez. A jövő évre 10 százalékkal növelik a 100 hektár termőterületre jutó hústermelést, 1978-hoz viszonyítva. Az egy tehénre jutó tejhozamot 3900 literre növelik 1980-ban, literenként 45 dekánál kevesebb abrak felhasználásával. Általában a termelés meny- nyiségi növelését a technológiai fegyelem további szigorításával, a költségek csökkentésével és a fajlagos hozamok növelésével akarják elérni. A mözsi Üj Élet Tsz-ban a segédüzem dolgozói, a traktorosok vállalják — egyebek között —. hogy jól szervezett munkával október 31-ig befejezik a másodvetésű szója és a burgonya betakarítását, valamint az őszi kalászosok vetését. Öt százalék üzemanyag-megtakarítást akarnak elérni, egy-egy normálhektárra vonatkoztatva. A gépjavító műhely dolgozói vállalják: négy százalékkal csökkentik az energiafelhasználást a terményszárító üzemeltetésénél. Az építő és karbantartó brigád vállalása: egy hónappal a kitűzött határidő előtt, már november 30-ra befejezik a sertésfiaztató építését, mégpedig a költségek négyszázalékos csökkentésével. A kertészeti brigádok sok versenyvállalása közül kettő: hatezer négyzetméter fóliasátorban utóhasznosítással is nevelnek zöldségféléket, november és december hónapban adnak friss paprikát, paradicsomot és salátát. A jövő évi termeléshez előkészítenek tízezer négyzet- méter fóliasátrat december 10-ig, a munkaidő jobb kihasználásával. Értékes vállalásokat tettek a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztő dolgozók is. A nagymányoki Gábor Áron Tsz traktorosüzemében 10 százalékkal akarják csökkenteni a fajlagos üzemanyag-felhasználást, az elmúlt évihez viszonyítva. A nagy teljesítményű erő- és munkagépekre házi normát dolgoztak ki és havonta értékelik a fogyasztást meg az elvégzett munkát. A gépműhelyben és a tmk-üzemben különös figyelmet fordítanak az energiát átalakító és felhasználó berendezések javítására. beszabályozására. Szemes terményeket csak előtisztított állapotban szárítanak. a túlszárítást megszüntetik. Az irodákban ellenőrzik fűtési idényben a helyiségekre előírt hőmérséklet betartását. Az elmúlt évihez viszonyítva 12 százalék megtakarítást kívánnak elérni. Abrakmegtakarítást vállaltak a tehenészeti és a sertéshizlaló szövetkezeti dolgozók. A naki Dózsa Tsz vezetősége és tagsága az V. ötéves terv túlteljesítésére tett vállalásokat, a növénytermesztés és a sertéstenyésztés hozamtervének túlteljesítése révén. Vágósertésből az idén 2500 mázsát értékesít a szövetkezet, 1980-ban pedig már 2900 mázsát tervez eladásra. Csökkenteni akarják az abrakfelhasználást. ugyanakkora súlygyarapodáshoz. A felajánlások között szerepel az energiafelhasználás csökken, tése is. A zombai Egyesült Erővel Tsz-ben egymillió 327 ezer forint költségmegtakarítást vállaltak összesen az állat- tenyésztésben, a növénytermesztésben. továbbá a gépműhely. az építőrészleg és a terményszárító dolgozói, ezen kívül kétmillió 264 ezer forint terven felüli árbevételt. Paksnak készül Munkaverseny a termelőszövetkezetekben A gépipar egyik legnagyobb üzemében, a Ganz-MÄVAG- ban különböző alkatrészek készülnek a paksi atomerőmű szekunderköri hűtőrendszeréhez. Keszőhidegkút térségében dolgozik a géplánc, az építésvezetőség legerősebb munkabrigádja
