Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-02 / 205. szám

1979. szeptember 2. Képújság 9 Az értékes cobolyprém A-mongolok már az ősidők­ben nagyfa értékelték a co­bolyprémet. Ha valakit na­gyon meg akartak tisztelni, annak cobolyprémet ajándé­koztak. A prémből kabátokat, sapkákat készítettek, vagy köntösök díszéül használták fel. Legutóbb egy 2000 éves hun sír leletei között találtak cobollyal díszített ruhanemű­ket. Valaha az altáji, kenteji és kubszuguli erdőkben sok-sok coboly tanyázott. A nagyará­nyú vadászat miatt azonban annyira kipusztult, hogy 1640- ban már törvény tiltotta el­ejtését. A luxust kedvelő arisztokrácia azonban sem­mibe vette a tilalmat, így az állomány a XIX. századra még jobban megritkult. A népi hatalom hatásos in­tézkedéseket tett a kipusz­tulófélben lévő^ állatfajok, köztük a coboly megmentésé­re. A Mongol Tudományos Akadémia kutatói évek óta foglalkoznak az egykor pré­mes vadakban gazdag mon- góliai vidékek környezeti egyensúlyának helyreállításá­val. A gondos óvintézkedések nyomán ma már annyira gyarapodott a cobolyállo­mány, hogy a szabályok szi­gorú betartása mellett va­dászható. A mongol coboly­prém a világpiac legértéke­sebb szőrméi közé tartozik. Ezek a prémek a híres lenin- grádi, londoni és lipcsei szőr­meaukciókra kerülnek, ahol a mongol hóleopárd-, coboly-, farkas- és hiúzszőrmék na­gyon keresettek. A KGST energetikai programja Válságtól kell félni A szocialista világ nem szű­kölködik természeti erőfor­rásokban: a szocialista orszá­gokra jut a világ energetikai potenciáljának kétötöde, ezen belül a szénkészletek 77 szá­zaléka, a tőzegkészletek há­romnegyede, a palakészletek fele. De szüntelenül nőnek az igények is, sőt gyorsabban, mint a tőkés országokban: hi­szen a szocializmusban a gaz­dasági haladás üteme jóval gyorsabb. Az egyik leggyor­sabban fejlődő szocialista or­szág Bulgária, 20 év alatt 12-szeresére növelte energia- ráfordításait, Magyarország pedig megháromszorozta gaz­dasága energiafogyasztását. Az érem másik oldala az a kedvezőtlen hatás,»amelyet a tőkés világpiac konjunkturá­lis ingadozásai elsősorban a kelet-európai szocialista or­szágok népgazdasági mérlegé­re gyakorolnak. „Nem lenne helyes azt feltételezni — írta a csehszlovák Rudé Pravo — hogy minket nem érintenek a különböző nyersanyagot im­portja területén kialakult feltételek. Külkereskedelmi kapcsolataink harmadrésze a tőkés országokra jut, ezért az új feltételeket gondosan fi­gyelembe kell vennünk és mindenekelőtt felül kell ke­rekednünk rajtuk a szocialis­ta gazdaság minden eszközé­vel.” Nemzetközi méretekben ma a legfőbb ilyen eszköz a szo­cialista gazdasági integráció elmélyítése. Erre irányulnak a hosszú távú együttműködé­si célprogramok, amelyeket tavaly fogadott el a KGST XXXII. ülésszaka. Az egyik célprogram a szocialista or­szágok tüzelőanyag-, energe­tikai és nyersanyagbázisának megszilárdításával foglalko­zik. A program értelmében a probléma megoldásának egyik legfőbb módja az atom­energiaipar gyors ütemű fej­lesztése. Manapság így taka­rékoskodhatunk leginkább a kőolajjal és a földgázzal. . A folyó ötéves tervidőszak­ban a Szovjetunió összesen 13—15 millió kilowatt kapa­citású új atomerőművet épít saját területén, az európai KGST-tagországokban pedig a következő évtized elején már 25, összesen 12 millió 500 ezer kilowatt kapacitású atomerőmű fog működni. A hosszú távú együttműködési célprogram ezekben az orszá­gokban, valamint Kubában, összesen 37 millió kilowatt kapacitású atomerőmű építé­sét irányozza elő. A szocialista államok hely­zete szöges ellentétben áll a nyugati országok atomener­gia-iparának visszafogott fej­lesztésével. A vezető tőkés országokat összefogó Gazda­sági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet közelmúlt­ban nyilvánosságra hozott adatai szerint a nyugati or­szágok 1985-re közel 30 szá­zalékkal kevesebb villamos energiát termelnek majd az atomerőművekben az erede­tileg tervezettnél. Ez részben a közvélemény tiltakozásával is összefügg amelyet nyugta­lanítanak a biztonsági prob­lémák és kapcsolatban van a magáncégek és a polgári kor­mányok garanciáival szem­ben tanúsított bizalmatlan­sággal. 1971-től csupán az NSZK-ban 150 üzemzavar fordult elő az atomerőmű­vekben. A szocialista orszá­gokban az emberek és a kör­nyezet biztonsága az atom­erőművek építésének legfon­tosabb kritériuma. Hogy mi­lyen szigorúan betartják eze­ket az intézkedéseket, bizo­nyítja akár a bolgár Kozlo- duj atomerőmű példája is, amely kibírta a 8-as erősségű földrengést. Az erőművet szovjet mérnökök tervezték. Az együttműködési cél­program másik fontos iránya a szilárd tüzelőanyagokból rendelkezésre álló saját for­rások kitermelésének növelé­se és az erőforrások haszno­sításának javítása. Gazdaság­talan volna veszni hagyni egy óriási tartalékot, hiszen ele­gendő, ha megemlítjük, hogy a Sziléziai medencében össz­pontosul az európai szénkész­letek közel harmadrésze. Je­lenleg az energiahordozó­termelés gyors ütemben bő- v.ül minden egyes KGST- országban, még azokban is, amelyek korábban túlzottan az olajra orientálódtak. Nagy érdeklődés mutatkozik a töb­bi ásványkincs, például a ro­mán pala iránt is. A program összeállítói pontosan tudták, hogy az atomerőművek min­den előnye ellenére a hő­erőművek még sokáig megha­tározó szerepet játszanak majd az energiapiacon. Ezért előirányozták az e területen folytatott együttműködés megerősítését. A program értelmében to­vább kell fejleszteni a KGST­országok egyesített villamos energetikai rendszereit. A fej­lesztés alapjául a Béke ener­giarendszer szolgál, amely­nek diszpécserközpontja Prá­gában működik, valamint a Szovjetunió egységes villa­mos energetikai rendszere. Ez a legnagyobb nemzetkö­zi energiarendszer, amelynek egyik vége a Csendes-óceán partjainál, a másik Közép- Európában van. A program más, nem ke­vésbé fontos fejezetet is tar­talmaz, például az új energia- források hasznosításával kap­csolatos távlati tudományos kutatások lefolytatását, ami természetes is a tudományos­technikai forradalom évszá­zadában, vagy például a nyersanyagtermelés, -feldol­gozás, szállítás, és a techno­lógiaalkalmazás minden stá­diumában az ésszerű tüzelő­anyag- és nyersanyag-haszno­sításban és takarékosságban való együttműködést. A kijelölt intézkedések be­kerülnek a KGST-tagorszá- gok következő ötéves nemze­ti terveibe, a sokoldalú integ­rációs intézkedések egyezte­tett tervébe, és így a hosszú távú együttműködési célprog­ramokkal együtt alapját ké­pezik a népgazdasági tervek koordinációjának. A program megvalósítása lehetővé teszi, hogy a szocialista országok az energiaválságtól való félelem nélkül fejlesszék gazdaságu­kat. VALERIJ BEGISEV (APN) Jugoszlávia Új termékek Napelemes vízmelegítők sorozatgyártását kezdik meg a kragujevaci Crvena Zaszta- va vállalat üzemeiben. A ki­rándulók, kempingezők szá­mára készülő, Víkend nevű, 20 literes vízmelegítőkből 2000-et készítenek évente. Most dolgoznak újabb típus, a 300 literes melegítő kiala­kításán. • Elkészült a pancevói Utva repülőgépgyár új gépe, az Utva—78. E kétüléses, oktatá­si célokat szolgáló repülőgép 180 lóerős motorral rendelke­zik, 230 kilométeres óránkén­ti sebességre képes. Szükség esetén négyülésessé bővíthető. ♦ Uj típusú gyújtógyertyák­kal jelenik meg a piacon a tesanji gyújtógyertyagyár (a szarajevói Energoinveszt üze­me). A Bosna Super speciális gyertya külföldön is nagyon keresett. Ebben az évben nagy mennyiséget — 5 millió darabot — vásárolnak belőle az ausztráliai megrendelők. Ipari robotok sorozatgyártása Megbízható márka Folyik új automata gépsor szerelése a fő kovács­műhelyben A moszkvai Lihacsov Autó­gyár termékeivel találkozha­tunk Bulgáriában és Lengyel- országban, Magyarországon és az NDK-ban, Kubában és Mongóliában is. Az üzemet a húszas évek­ben alapították, és így az egyik legrégibb szovjet autó­gyárnak számít. Azóta „meg- férfiasodott”, s ma már mint­egy 250 ezer teherautót állít elő évente. Uj gyárépületek épültek, s a műhelycsarnoko­kat korszerű gépekkel szerel­ték fel. Az utóbbi években minden részletre kiterjedő, alapvető rekonstrukciókat haj­tottak végre az egész üzem­ben. A gyárban jelenleg sok, tel­jesen gépesített részleg és több száz automatizált gép­sor és futószalag működik. Az autógyártás a testvéri szocialista országok közötti együttműködés egyik jelentős ágazatát képezi. Az ötvenes évek elején például a Szov­jetunió műszaki közreműkö­désével indult meg a lengyel Warszawa típusú személy- és Lublin típusú tehergépkocsik gyártása. A Lengyel Népköz- társaság jelenleg különböző, a személy- és tehergépkocsik összeszereléséhez alkatrésze­ket kap a Szovjetunióból, a szovjet autógyártók viszont lengyel gyártmányú részegy­ségeket építenek be a szovjet autókba. Eredményes az együttmű­ködés a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság között is. Ezer és ezer magyar Ika­rus autóbusz fut a szovjet városok utcáin, amelyekhez a Szovjetunióból, a likinói autó- buszgyárban készítették az elülső hidakat. Az ipari robotok, az úgy­nevezett manipulátorok első és második generációját már a hatvanas években is széles körben alkalmazták az NDK iparában. Az idén pedig meg­kezdték a kis és közép telje­sítményű ipari robotok kifej­lesztését és gyártását. Néme­lyek azt fontolgatják, hogy ezek a „mindentudó” gépek célirányos vagy rentábilis készülékek legyenek-e. Az ér­zékelőkkel ellátott, mikro­processzorokkal vezérelt gé­pek mindenekelőtt a sorozat- gyártást segítik elő, de pótol­ják az egyhangú kézi mun­kát is. Az ipari munkások 40 szá­zaléka még ma is kézi, össze­állító és szerelő munkát vé­gez. Ez a tény is indokolja a robottechnika alkalmazását. Az NDK járműiparában pél­dául 880 robottal 1300 fő munkaerejét sikerült megta­karítani. 1985-ig a robotok to­vábbi alkalmazásával 6—7 ezer munkás válik szabaddá más termelőágak számára. A harmadik generációs ro­botok leginkább a jármű- gyártásban, a szerszám- és könnyűiparban jártak ez ide­ig sikerrel. A jövőben pedig olyan robot „építőelemeket” kívánnak kifejleszteni, melye­ket a felhasználó saját céljai­nak megfelelően állíthat ösz- sze. Házhoz megy a gyógyszerész Uj rendszerű gyógyszertár nyílt meg Poltova egyik nagy lakótelepén. A gyógyszerészek telefonon veszik fel a külön­böző rendeléseket a körzet orvosaitól, akik otthonaikban keresik fel a betegeket. A magányos, egyedülálló bete­gek, valamint a rokkantak ré­szére a patika dolgozói ház­hoz szállítják a szükséges gyógyszereket. A patikusok tanácsadással is foglalkoznak: a különféle készítmények tá­rolásához, a gyógyfüvekből előállítható főzetek, párlatok és kivonatok készítéséhez nyújtanak hasznos útmuta­tást. Gyermek-gyógyfürdőváros Anapa környékén — az Oroszországi SZSZK terüle­tén — a kutatók újabb, igen bő vizű gyógyforrásokra bukkantak. Az ásványvízforrások a város tőszomszédságá­ban találhatók, így Anapa a gyermekek részére egész év­ben nyitva tartó fürdőhellyé változik, tekintettel a már meglévő és fejlett balneológiái bázisra. A helység legna­gyobb gyermekszanatóriu'mában már megkezdték az új gyógyintézet építését. A kubai építészet húsz éve A kubai forradalom győ­zelme óta gyorsan fejlődött a szocialista szigetország építé­szete is. Erről tanúskodott a többi között az a kiállítás, amelyet nemrég Budapesten rendeztek. Az építészeknek rengeteg feladatot kellett megoldaniuk 1959 óta, hiszen Kubát még egy emberöltővel ezelőtt is évszázados elmaradottság jel­lemezte. Ennek egyik oka a hosszú spanyol gyarmati ura­lom volt. Ez műemlékeket hagyott ugyan maga után — híres például a Szent Ferenc- templom és a kikötői erőd Havannában —, viszont az indián őslakosság kiirtásával együtt a sziget eredeti építő­művészetének emlékeit is el­pusztította. A huszadik szá­zad elejétől Kuba az Egyesült Államoktól függő félgyarmat volt, az USA-ból azonban a szigeten nyert profitnak csak töredéke csordogált vissza. Ezt is igen egyoldalúan hasz­nálták fel: nem törekedtek a fejlett ipari vagy mezőgazda- sági létesítmények szaporítá­sára, hiszen az amerikaiak­nak érdekében állt a szinte kizárólag cukorgyártásra és dohánytermesztésre korláto­zódó monokultúrás gazdasági szerkezet fenntartása. így jobbára csak turisztikai célú beruházásokat hajtottak vég­re — tucatszámra emelték a Karib-tenger partján a luxus- szállodákat és kaszinókat, miközben a lakosság fele élt nyomorban, elfogadhatatlan körülmények között. A forradalom győzelme után célul tűzték ki a munka- nélküliség megszüntetését, az egészségügyi és kulturális há­lózat megteremtését, az anal­fabétizmus felszámolását. A tények önmagukért beszél­nek. Erőteljes lakásépítési program kezdődött: napjain­kig 100 ezer új lakás készült el, s a tervek szerint a követ­kező évtizedben már éven­te (!) akarnak ennyit építeni. Várostervezési reformot hir-. dettek. Másfél száz kórház és klinika nyílt, s megjelentek az addig hírből sem ismert óvodák is. Falun régen szinte alig voltak iskolák — az ok­tatási erőfeszítések itt is gyö­keres változást hoztak. Az újonnan felépített több ezer iskola komoly szerepet ját­szott abban, hogy Kubában a hatvanas évek elejére gyakor­latilag teljesen felszámolták az írástudatlanságot. Alapve­tő fontosságú volt a gazdasági átalakulás segítése, ugyanúgy, mint a korszerű építési tech­nológiák bevezetése és elsajá­títása a mezőgazdaságban és a gyors léptekkel fejlődő ipar­ban. A húszesztendős, szocia­lista Kuba nem véletlenül büszke építészeire, akik kiál­lításukkal Budapesten is nagy sikert arattak. (szegő) Korszerű vízgazdálkodási létesítmény Egy elegáns idegenforgalmi komplexum

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom