Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-02 / 205. szám

Képújság 1979. szeptember 2. Kutatók a tengerek mélyén A SZEVMORGEO geoló­giai, geofizikai, tudományos termelő egyesülést 1972-ben hozták létre. Akkor írták alá a KGST-országok a tengerek és óceánok ásványi kincsei­nek hasznosítására irányuló műszaki-tudományos együtt­működési megállapodást. Az egyesülés alapvető fel­adata a tengerfenék geológiai szerkezetének, valamint az alatta rejlő ásványi kincsek kutatása és az ezzel kapcso­latos kísérleti-szerkesztési feladatok megoldása. Jelenleg a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia intéz­ményei foglalkoznak e mun­kákkal, de várhatóan csatla­kozni fog hozzájuk Lengyel- ország is. A munka iránt magyar geológusok és geofi­zikusok is érdeklődnek. Egy-egy tengeri kutatóex­pedíció útnak indítása gon­dos előkészítést igénylő fel­adat. Az eddig kialakult gyakorlat szerint az NDK mágnességmérő készülékeket ad, Csehszlovákia szállítja a fenékről vett talajminták összetételének gyors megha­tározására alkalmas analizá­torokat, a Szovjetunió pedig a hajókat, mintavevő beren­dezéseket és a geofizikai mű­szereket biztosítja. A szocialista országok tu­dósai főként a Csendes-óceán egyes részeit tartják érdekes kutatási- területnek, mert er­refelé kiterjedt vas-, man­gánérc-lelőhelyek találhatók, pontosabban gömbszerű poli- metallikus és nagy ásvány­tartalmú képződmények. A konkréciónak nevezett ásványi képződmények szá­razföldi üledékekben eddig még nem bukkantak elő, ezért új ásványi -előfordulá­si formának tekinthetők. Ezek a természetes képződ­mények vas és mangán mel­lett kobaltot, nikkelt, cinket, molibdént, ólmot — összesen 27 féle kémiai elemet — tar­talmaznak, és gigantikusnak nevezhető új nyersanyagfor­rást tárnak fel a kohászat számára. Kutatók értékelése szerint a Csendes-óceánban található konkréciók készle­tei csillagászati számmal fe­jezhetők ki. E vegyületek képződési sebessége évente 6 millió tonna! A nagy mélységben — 4— 5—6 ezer méterre a tenger felszínétől — elhelyezkedő konkréciók többféleképpen termelhetők ki. A hidrauli­kus kitermelési rendszer se­gítségével a tengerfenéken található konkréciók közvet­lenül a hajó fedélzetére szív­hatok. A másik kitermelési eljárást folyamatos üzemű „merítőkanálnak” nevezik a geológusok, mivel emlékeztet a fenékkotróra. E szalag­rendszer és más különleges szerkezetek alkalmazásával egy nap alatt is elég nagy mennyiségű ásványt lehet ki­termelni. A SZEVMORGEO eddig hat komplex geológiai-geofi­zikai kutatási programot va­lósított meg az Atlanti-óceá­non és hármat a Csendes­óceánon. Ezekben részt vett az NDK Központi Geológiai Intézete és a „Geofizika” ne­vű vállalat, valamint a cseh­szlovák Ásványi-nyersanyag Kutató Intézet több szakem­bere is. BORISZ RJABOV kát tudunk meg. Az egyik szobában például foglalko­zás van, a jövő hegesztői, 22-én vannak, éppen új szak­mai ismereteket szereznek, ugyanis, van amelyiküknek a második, sőt olyanok is akadnak, akiknek ez már a negyedik szakmája lesz. A szomszédban Varró Mária tolmács magyar nyelvórát tart szibériai fiatalasszo­nyoknak, akik magyar fiúk­hoz mentek feleségül. — A „nemzetközi” há­zasságok száma már több mint száz — neveti el magát Ruszin Tibor, aztán egy újabb ajtót tár ki. — Szolfézs óra — magya­rázza suttogva és a zongora mögött ülő nő felé int a szemével. Tamara Botykova pedagógus, férfikórust szer­vezett nálunk. A városi fesz­tiválon díjat is nyertek, má­sodik helyezést értek el. Uszty-Ilimszkben a KGST- építkezés a befejezéséhez közeledik. Júniusban ellen­őrizték és kipróbálták az első ütem berendezéseit, megkezdődött a technológiai folyamatok beszabályozása, hogy aztán az év végén már ipari méretekben gyárthas­sák a cellulózét. Georgij Bogdanovszkij APN—KS Magyar szakemberek között Uszty-Ilimszkben Reggel 8 órakor, amikor Uszty-Ilimszkben megkez­dődik az első műszak, Ru­szin Tiborral helyet foglal­tunk egy élénkpiros színű mikrobuszban. — Folytassuk ott, ahol tegnap este abbahagytuk — javasolta a magyar építők egyik vezetője. így is történt, előző este ugyanis együtt felkerestük azoknak a munkahelyeknek a nagy részét, ahol magya­rok dolgoznak. Külföldön Uszty-Ilimszk­ben rendszerint a KGST- országok együttműködésével épülő hatalmas cellulózkom­binátról ismerik. A Kelet- Szibéria északi részén lévő ipari központ tulajdonkép­pen 3 nagy építkezést foglal magában: a vízi erőművet, a faipari komplexumot és a születő várost. Ezek a léte­sítmények erős szálakkal kö­tődnek egymáshoz és együt­tesen alkotják a Bratszk— Uszty-Ilimszk-i regionális ipari komplexumot, Szibéria egyik újabb meghódított körzetét. Néhány érdekes számadat — Ruszin Tibor előveszi no­teszét. — 1977-ben például Magyarországon 41,9 ezer tonna cellulózét állítottak elő és további 163 ezer ton­nát importáltak. Amikor az Uszty-Ilimszk-i cellulóz­gyár megkezdi a teljes ter­melést, Magyarország innen évente közel 50 ezer tonna kiváló minőségű nyersanya­got fog kapni. Nem nehéz felbecsülni, hogy a szibériai építkezésnek, amelyben részt veszünk, milyen lényeges kihatása lesz országunk gaz­dasági életének számos ága­zatára. Egy olyan hatalmas fakémiai komplexum, mint az Uszty-Ilimszk-i, mely a világ legnagyobb ilyen üze­mei közé tartozik —, csak akkor dolgozhat sikeresen, ha egyenletesen fejlődnek egyes egységei: az energia- ellátás, a fafeldolgozás, az ipari építkezés, a lakásépít­kezés, egyszóval mindaz, amit infrastruktúrának ne­vezünk. Éppen ezért, amikor először egyes szakemberein­ket, majd később teljes bri­gádjainkat átirányították a város és a vízi erőmű építé­sére, megértettük, hogy ezt a termelési szükségszerűség diktálja. Másrészt viszont az a törekvés is érvényre jutott, hogy maximálisan ki­aknázzák munkásaink kiváló képzettségét, amelyet a nagy KGST-építkezés vezetősége messzemenően értékel. Meg­értjük, hogy ez milyen nagy felelősséggel jár és egyide­jűleg örülünk, hogy Uszty- Ilimszkben még több helyen marad ott kezünk munkájá­nak a nyoma. A cellulózgyár építkezésén kívül lakóházakon, iskolá­kon, óvodákon, egészségügyi intézményeken olvasható a kis tábla: „a magyar szak­emberek építették” felirat­tal. A vízi erőmű, ez a szibé­riai óriás, a 18. üzembe he­lyezése után teljesítményét tekintve a második helyre kerül bolygónk vízi erőmű­vei között. 1980. áprilisában, amikor Lenin születésének 110. évfordulóját fogjuk ün­nepelni, az Uszty-Ilimszk-i vízi erőművet átadjuk ren­deltetésének. gádja szereli a gépegysége­ket, amelyek Magyarország­ról érkeztek Szibériába. — Kétszeresen is jó ér­zés — hangsúlyozza Fegel —, hogy itt fejezhetjük" be azt a munkát, amelyet még otthon kezdtünk el. A közelben a faelőkészítő üzemrészben találkoztunk Vince Istvánná? és Farkas Ferenccel. Mind a ketten sikeresen megbirkóznak új feladatukkal, amely patro- nálásban, tapasztalatok át­adásában merül ki. Még március közepén megérkez­tek Uszty-Ilimszkbe a fiatal lengyel építők. A magyar szakemberek már megkezd­ték ismereteik és Szibériá­ban szerzett tapasztalataik átadását lengyel barátaik­nak. — Mindennap valami újat hallunk a magyaroktól — mondja Marian Tarasewicz —, hiszen már 3 évet töltöt­tek Szibériában, s ez a szakmai helytállás, a sokré­tű munka igazi iskolája. Este a magyarok szállás­helyén újabb érdekes dolgo­Hangulatos klubsarok Rigó Béla, Ligeti János és Horváth Antal vezetésével a burkolok, a vakolok és az asztalosok mesteri munkát végeznek a vízi erőmű ha­talmas géptermében és az irodaépületekben. — Korábban sohasem vé­geztünk ilyen bonyolult munkát — mondja Szigeti János. — Hat réteg festéket kell felvinnünk az igen gon­dosan megmunkált falfelü­letre. Bizony össze kellett szednünk minden szakmai tudásunkat. A cellulózgyár egyik leg­fontosabb üzemében — a főzőben — Fegel János bri­Nyelvtanórán Dél-Vietnam a szocializmus útján Alig több négy esztendő­nél, hogy Dél-Vietnam a szo­cialista fejlődés útjára lépett. Azóta a déli országrészben jelentős változások mentek végbe az élet minden terüle­tén, kezdve a városfejlesz­téstől és közlekedéstől az ipartelepítésig és a mezőgaz­daság átszervezéséig. A 19 déli tartományból 16-ban már államosították a közle­kedést. Az állami és szövet­kezeti szektorban a foglal­koztatottak száma megha­ladja a 80 ezer főt — ők bonyolítják le az áru- és utasforgalom 90 százalékát. A tehergépkocsi-telepekkel és autóbusztársaságokkal egyidejűleg államosították az autószervizeket és javítómű­helyeket is. Nagy változásokon ment keresztül Dél-Vietnam legna­gyobb, Ho Si Minh-városban levő tengeri kikötője, ahová a világ minden tájáról ér­keznek hajók. Üj kikötőhe­lyeket létesítettek, növelték a raktárak befogadóképességét, mélyítették a kikötőt, s új, korszerű berendezésekkel könnyítik meg a rakodómun­kások életét. Sokat változott a kikötő ötezer fős kollektí­vájának élete — a munká­soknak pihenőszobákat léte­sítettek, közülük sokan új la­kásokba költözhettek. Ennek következtében csak az el­múlt év folyamán másfélsze­resére nőtt a termelékeny­ség. Ho Si Minh-város külső kerületében új, a déli or­szágrész legnagyobb lakóte­lepe épül, ahol csaknem 1200 család lel majd összkomfor­tos otthonra. Ugyanitt léte­sül két óvoda, bevásárló- központ, kórház és orvosi szakrendelő is. A városban nagy gondot fordítanak a la­kásépítkezésre — az elmúlt év során több mint 10 000 munkás és közalkalmazott kapott új otthont. A város jobb élelmiszerellátása érde­kében Ho Si Minh-város kö­rül egész sor gazdaság léte­sült, ezek évente körülbelül 300 ezer tonna zöldséggel, több száz tonna hússal és je­lentős mennyiségű egyéb termékkel látják el a városi üzlethálózatot. Hasonló gaz- dasáeok létesültek az ország­rész két másik nagyvárosa — Danang és Hűé mellett is. Különösen szembeszökő változások történtek a mező- gazdaságban, ahol szinte tel­jes egészében befejeződött a parasztság szövetkezetekbe való tömörítése. Délen jelen­leg mintegy 10 ezer szövet­kezet működik, ezek egyesí­tik a parasztság 90 százalé­kát. Az állam tapasztalt szakembereket irányít ide, ellátja a szövetkezeteket me­zőgazdasági gépekkel, vető­maggal és műtrágyával. En­nek következtében egyre több azoknak a szövetkeze­teknek a száma, ahol elérik az évenkénti két rizstermést. Jelentős az életszínvonal nö­vekedése is — a szövetkeze­tekben átlagosan 10—15 szá­zalékkal nőtt az egy főre eső jövedelem. (BUDAPRESS — APN) Olajbányászat északon A múlt évben az előzőekhez viszonyítva nagymérték­ben növelték az olajtermelést a Komi Autonóm Köztár­saságban. Az olajkutatók mind északabbra jutnak el a tajgán és a mocsarakon át, új és gazdag lelőhelyeket találnak. Különösen kegyetlen az éghajlat ezen a tájon. A vad hidegek, hótorlaszok, az úttalan utak és a néha különö­sen mélyen fekvő olajrétegek alaposan próbára teszik az „olajosokat”. A Komi Autonóm Köztársaságban csak a közelmúlt­ban kezdődött meg az olaj kitermelése, bár jelenlétéről már a múlt században is tudtak. Nem sokkal az Októberi Forradalom győzelme után Lenin javaslatára kezdődött meg itt az olajkutatás. Az első ötéves terv idején (1928— 32) indult meg a több mint 415 ezer négyzetkilométer nagyságú terület meghódítása. APN—KS Az éghajlat próbára teszi az olajosokat Lassan egy esztendeje mű­ködik már a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa felügyelete alatt a Családügyi Tanács. Tevékenységének célja a családi élet problé­máinak tanulmányozása, de érdeklődési és hatáskörébe tartoznak a szociális és köz­életi teendők, a lakásügyek­kel, a piaci áruellátással és az oktatási-nevelési terület­tel kapcsolatos kérdések is. A tanács feladatköre te­hát meglehetősen kiterjedt: kezdeményezheti új határo­zatok meghozatalát, vélemé­nyezi a különböző intézkedé­seket valamint javaslatokat tehet és módosításokat kér­het a hatóságoktól. Lengyel- ország saját tapasztalatainak közzétételével igyekszik más népek segítségére lenni. Szá­mos reformintézkedés ta- i pasztalatait adhatják már át. Ezek révén sikerült például elérni a csecsemőhalandóság jelentékeny csökkenését. Egy másik érdekes intézkedés ér­telmében az állam magára vállalta a tartásdíj-fizetési kötelezettséget az ez alól ki­bújni igyekvőktől, s később maga hajtja be tőlük a tar­tozást. Az is figyelemre mél­tó, hogy az anyák évente 60 nap fizetett szabadságot kap­nak gyermekük betegsége esetén. Lengyelország szociálpoli­tikájának gyors fejlesztését már az ország különleges de­mográfiai helyzete is szük­ségessé teszi: az elmúlt évek­ben új csúcsokat ért el a születések terén. Bejelentet­ték a kisgyermekes anyák fizetett gondozási segélyének bevezetését, s szüléskor egy­szeri magas összegű segélyt is fizetnek nekik. Valameny- nyi ilyen intézkedés kidolgo­zásában, végrehajtásának ellenőrzésében jelentékeny szerepet játszik a Családügyi Tanáns Családügyi tanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom