Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-30 / 202. szám

1979. augusztus 30. Képcsarnok Dömötör László ötvöstárgyait láthatják az érdeklődők a szekszárdi „Képcsarnok” bemutatótermének legutóbbi kiállításán. Az iparművész édesapjától tanulta a szakma alapjait, aki vésnök volt. Sokáig dolgozott restaurátor­ként, jelenleg az Iparművészeti Főiskolán a zománcozást tanítja. Munkáit szeptember 13-ig lehet megtekinteni. A televízióból jelentjük Mennyit bír el az ember A vidéki kocsma hátsó fer­tályán nagy az izgalom. Szí­nészek rontanak be feldúl- tan és nagy kapkodással öl­töztetnek egy színészt a kö­rös-körül sebtiben felraktáro­zott színpadi kellékek között. — Ezt próbálja fel — lihe­gi a színházigazgató (Tordy Géza). — Talán ez nem lesz olyan bő. — Csak legalább egyszer elolvashattam volna a szere­pet — mondja feldúltan a fiatal színész, miközben re­megő kezekkel forgatják ide oda a vállához, alakjához il­lesztett ruhadarabokat. A fiú mindeközben Shakespeare Rómeójának szerepét igyek­szik memorizálni. — „Ha csábos álmomnak hinni le­het ...” Különös események ját­szódnak le a Pasaréti film­gyár stúdiójában felépített apró falusi kocsma irodahe­lyiségnek kinevezett színház- igazgatói iroda vagy színész­öltöző falai között. Az oda­vetődött városi vándorszín­társulat a Rómeó és Júliát játssza szilveszter estéjén a szomszédos ivóban, gyér szá­mú közönség előtt. Az imént ért véget a darab első felvo­nása, s a közbeeső szünetben a főszereplők sorra fellázad­nak az igazgató ellen. Előbb a Rómeót alakító színész csap össze a társulat vezetőjével és visszaadja a szerepet. Ezért a lázas kapkodás, hi­szen másik színésznek kell beugrania a következő fel­vonásba. A bajok azonban még ko­rántsem értek véget. A Jú­liát alakító színésznő (Vörös Eszter) is követi Rómeóját. — Én igazán sajnálom, de ilyen körülmények között nem játszhatom tovább. — Megőrült — csattant fel az igazgató. — Aljas bestia. Ezt a százszor szent ruhát merészeled levetni! Pap Károly drámájának története valamikor a húszas évek Magyarországán játszó­dik egy apró mezővároská­ban. A korgó gyomrú színé­szek lázadása a „szent ügyet” szolgáló, hajthatatlan igazga­tó ellen azonban jóval töb­bet sejtet egy vándorszínész­társulat szokványos színész­gondjainál, sőt drámáinál. A rendező Felvidéki Judit a következőkben fogalmazza meg a készülő tv-játék mon­danivalóját: — A szerző, Pap Károly, novellában és drámában is megírta ezt a témát. Mi pe­dig a két írásmű felhaszná­lásával írtunk harmadik va- .riánst. Az írónak sok olyan novellája van, amely a ván­dorszínészek életéről szól. Hogy mért éppen ezt válasz­tottam? . Mert ez az írás pregnánsan magába foglalja a hivatástudat legfontosabb szempontjait. Már a tv-játék címe „Szent színpad” is ezt sugallja. Aktuálisnak érez­tem ezt a témát, nemcsak a színház világára érvényes gondolatokkal. Az elhivatott­ság, az áldozatvállalás kérdé­seivel foglalkozik a darab. Ebben a tv-játékban színház­ban játszódik le mindaz, ami a társadalom legszélesebb berkeiben is megtalálható. — Amiért a rendező a té­ma feldolgozására, és átírá­sára is vállalkozott! — Ami számomra is a leg­fontosabb kérdés: az ügy iránti szeretet. Azt keresem, arra a kérdésre próbálok vá­laszt találni, hogy mennyit bír el az ember, mennyit kényszeríthet rá a társada­lom. Mert a mértéket, a ha­tárt, szerintem nagyon gyak­ran átlépjük, nem véve fi­gyelembe azt sem, hogy az elvek sem élhetnek meg a realitások mellőzésével. — Tragédiát vagy komédiát forgatnak?, — Nem drámát készítünk, fontos tényező a tragikomi­kus felhang. A játék valójá­ban csak a végén válik drá­maivá, de azt is feloldjuk komikumban. SZÉMANN BÉLA XVII. századi akvarellek A XVII. századból szárma­zó városképeket tartalmaz az a könyv, melyet kiadásra ké­szítenek elő a * rostocki Hinstorff könyvkiadónál. Az összeállítás ismeretlen mű­vész 20 akvarelljét tartal­mazza. A harmincéves hábo­rú utáni pomerán városokat ábrázoló rajzok egyedülálló korképek a szakemberek vé­leménye szerint. Az akvarel­lek eredeti nagysága 30x50 centiméter, 1611 és 1615 kö­zött készültek, a pomerán herceg megbízásából. TflMEOBCKflü npflBaa kézilabdapályát, két .tenisz­pályát és négy tollaslabda­pályát. Tambov megyében sok az erdő és az idén, mint testvér­lapunk, a Tambovszkaja Pravda írja, sok a gomba. Sokan járnak gombázni az erdőkbe. A gombagyűjtők kö­zött akadnak olyanok is, akik négy-öt óra alatt 30 kiló gom­bát is szednek. Ha értékesí­tik, ezért közel ötven rubelt kaphatnak. A gombák között hatalmas példányok is akad­nak. Testvérlapunk szerkesz­tőségébe az egyik olvasó más­fél kilós gombát vitt be. És ez nem ritkaság. Tambov megyében nagyon szeretik a gombát: sütve, rántva, főzve. Télire szárítják, sóba rakják... A tudósításból az is kide­rül: a felvásárló szervek az idén mintegy 300 tonnát kí­vánnak felvásárolni a lakos­ságtól. FEJ ER MEGYEI HÍRLAP A Papíripari Vállalat duna­újvárosi gyárában a múlt év­ben már csaknem negyven­ezer tonna úgynevezett fa- félcellulózt állítottak elő. A papírgyártás értékes alap­anyagának gyártásához a vi­szonylag nagyobb tömegben rendelkezésre álló lombleve­lű faanyagot használták fel. A szalmacellulóz üzem már megkezdte az idei szalma­termés feldolgozását. A ter­melőkkel kötött új szerződé­sek alapján fogadják a nagy­méretű bálákat is. * Mintegy 400 ifjúkommunis­ta vett részt idén a KISZ Fe­jér megyei Bizottsága és a megyei tanács által üzemel­tetett bodajki építőtáborban. Megyeszerte 7 tornaterem építkezéséhez használják pil­lanatnyilag azokat a beton­blokkokat, amelyek a Vörös­marty építőtáborban készül­tek. A táborozok a négy vál­tásban 17 ezer 40x40 centi- méteres járdalapot készítet­tek. Sportpályaépítésük ered­ménye 4000 négyzetméter új játékterület. Ebből 325 négy­zetméter a görkorcsolya­pálya és a szabadtéri sakk­tábla, amelyeket betonoztak is. Ezenkívül létesítettek két Karl-Marx-Stadt megyei testvérlapunk egyik tudósítá­sa arról számol be, hogy a népfőiskolák idegen nyelvi tagozatára a most induló tan­évben változatlanul nagy a jelentkezés. A megyeszékhe­lyen mintegy 3500-an kíván­nak idegen nyelvet tanulni. 200 fölött van azoknak a kül­földieknek a száma is, akik a német nyelvvel kívánnak a tanfolyamok kereteiben meg­ismerkedni. Jelentősen nö­vekszik az érdeklődés az egyéb tárgyak iránt is, így például a művészettörténet, a pedagógia és a pszichológia tanulmányozására 400-an je­lentkeztek. Somogyi Néplap Vége a balatoni főidény­nek. A hét végén zuhanás­szerűen csökkent a forgalom a kempingekben, kevesebben vették igénybe a fizetővendég­szolgálatot is. A múlt vasár­nap még 15 ezren laktak a Siótour sátortáboraiban, je­lenleg már csak háromezren. A hazai vendégek nagy része fölszedte a sátorfáját, a kem­pingvendégek kétharmada je­lenleg külföldi. A legtöbben (607-en) a zamárdi autós­kempingben tartózkodnak. A bungolókból és a faházakból még nem kívánkoznak el az üdülők. Jelenleg 11 tábor tart nyitva a déli parton (a ba- latonszemesi Hullám a hét végén bezárta kapuiát), de szeptember 1-től már csak öt kemping várja az utósze­zon vendégeit. Szeptember­ben 20 százalékkal olcsóbban kempingezhetnek a turisták, s közülük az MCCC-tagok 35, a FICC-tagok pedig 25 százalé­kos kedvezményt kapnak. Nemcsak a Siótour, hanem a Cooptourist is a szezon vé­gére jellemző adatokat közöl. Például, hogy a szálláshelye­iknek már csak az 50 száza­léka foglalt, s a hét végi valutaforgalom is igen cse­kélynek bizonyult. A Pannó­nia szállodáiban egész nyáron telt ház volt, de most már a hotelekben is van szabad szo­ba. Jelenleg még a szállodai helyek 80 százaléka foglalt. A közutak terhelése még nem szűnik. A hét végi autó­Indokról a nácik gondoskodtak 6. Az első Halottak Naujocks a kora délutáni órákban vette át a „konzer- veket” Oppelnben, magától Müllertől, a Gestapo főnöké­től. Koncentrációs táborok­ból kiválogatott foglyokat, akik kifogástalan lengyel egyenruhát viseltek, zsebeik­ben — a Canaris által ve­zetett hírszolgálat által szer­zett — lengyel katonai iga­zolványokkal. A kiválasztott embereknek azt mondták, hogy addigi szorgalmas, en­gedelmes és a birodalom iránti javuló magatartásuk­nak köszönhetik a megtisz­teltetést, hogy egy hazafias akcióban vehetnek részt. Igen, a szerencsétlenek — a második világháború első halottjai — jókedvűen, bi­zakodóan indultak a halál­ba. Úgy tudták, hogy más­napra már szabadok lesznek, az akció után valamennyien kegyelmet kapnak, s meg­szabadulnak priuszuktól is. A mindenható Gestapo se­gít nekik abban, hogy új életet kezdjenek, megfelelő egzisztenciához jussanak. Naujocks különítménye öt emberrel este 8 óra után foglalta el a gleiwitzi rádió­adót. Egy „konzervet” is vittek magukkal: egy holt­testnek magában az adó épületében is kellett marad­nia, bizonyítandó, hogy a lengyelek nemcsak megtá­madták a rádiót, hanem el is foglalták azt. A gondosan kidolgozott terv szerint, az SS-re jel­lemző fegyelmezettséggel pe­regtek az események. Meg­bilincselték a személyzetet, a különítmény egyik tagja felolvasta lengyel és német nyelven azt a rövid beszé­det, amelyet Göbbels propa­gandistái fogalmaztak és amelynek bizonyítania kel­let a „tűrhetetlen lengyel gyűlölethullámot”. Egy SS-orvos injekcióval elkábította a lengyel egyen­ruhába öltöztetett rabot. Naujocks így emlékezett a nürnbergi perben: „Élt, de egyáltalán nem volt magá­nál. Megpróbáltam kinyitni a szemét, de tekintetéből nem tudtam megállapítani, hogy él-e, csak abból, hogy lélegzett.” A szomorú halál­ra kárhoztatott ember nem­sokára kilehelte lelkét: Naujocks egyik embere vég­zett vele. Injekcióval elká­bították az adó körül elhe­lyezett többi rabot is. Az SS-legények rövidesen velük is végeztek. Másnap reggel már bemutathatták a sajtó képviselőinek a „lengyel tá­madás bizonyítékait”. Naujocksék még lövöldöz­tek egy sort, aztán kiszaba­dították a rádióadó megbi­lincselt személyzetét, vagyis „visszafoglalták” az adót. Aztán a pontosan'' teljesített parancs tudatában vissza­utaztak Berlinbe, ahol a ro­tációs gépek már ontották a gleiwitzi eseményekről szóló „jelentéssel” az újságokat. Hitler tehát megteremtet­te a propagandaokot az ak­cióra — nem is törődött ve­le, hogy az „hihető-e vagy sem”. A nagyobb hatás ked­véért különböző SD-különít- mények a gleiwitzi akcióhoz hasonló módon szervezett, lengyel egyenruhába öltöz­tetett koncentrációs tábor­beli foglyok holttestének hátrahagyásával hitelesített „lengyel támadást” hajtot­tak végre a hohenlindei, a pfalzdorfi és geyersdorfi né­met vámhivatal ellen is. Még mielőtt a Wehrmacht csapatai szeptember 1-én, hajnalban, hadüzenet nélkül megtámadták volna Len­gyelországot, különböző di­ll,’ll) IHli VIHl)fi IIEUISCHLiXlí MI'.HT WICUEH- EHUmX ti'*, !■ r» f-i'ü GIVE ME FIVE TEARS .v rtltl VI I NUT •r ili.V 7 GrHMAfiV Hitler mondása egy berlini oszlopon: „Adjatok nekem öt esztendőt, és nem fogtok ismét ráismerni Németor­szágra”. A romba dőlt főváros bizonyítja: így történt. verziós osztagok már fontos ipari üzemeket, csomóponto­kat foglaltak ott el. A Wehrmacht hírszerző szol­gálata egy több mint 3000 fasisztából álló diverzáns- alakulatot szervezett, amely még augusztus 31-én, éjfél előtt bányászruhában lépte át a határt és a lengyelor­szági németek titkos cso­portjaival együtt hajnalra hét sziléziai bányát foglalt el. A Wehrmacht félelmetes gépezete 52 hadosztállyal tá­madott és villámháborúban hamarosan térdre kényszerí­tette Lengyelországot, amelynek hadserege hősie­sen védte hazáját, de a ka­tonai erőviszonyokat nem változtathatta meg. A gyors német hadi sikerhez jelentő­sen hozzájárult, hogy Anglia — Franciaországgal együtt — csak három nap múlva üzent hadat Németország­nak, ekkor is csak papíron, így Hitler katonai erejének csak egy töredékét állomá- soztatta a nyugati határokon, Hitler, aki arra számított, hogy a „győztest később nem fogják megkérdezni, vajon igazat mondott-e, vagy sem”, 1945-ben a dics­telen halálba menekült a felelősségre vonás elől. Bűn­társai közül néhányan — így Göbbels, Himmler — szintén öngyilkosok lettek, mások a nürnbergi perben voltak kénytelenek felelni sok nagy zsúfoltságot okoz­nak ; sok kocsi tetején a gyer­mekbiciklik, kiságyak és egyéb — csomagtartóba nem férő — holmik sejtetik azon­ban, hogy hazafelé tartanak a villalakók is. Dunöntült napló Lassan nem is bányász­napról, hanem ünnepi bá­nyászhétről beszélhetünk, hi­szen most is már augusztus 29-én kezdetét veszi Baranyá­ban a 29. bányásznap ese­ménysorozata, de még szep­tember 2-án este is válogat­hatnak a rendezvények kö­zött a mecseki bányászok. Vasason, Pécsújhelyen, Pécs- bányatelepen, Sikondán és Komlón neves együttesek ad­nak műsort. Két tárgynyereménv-sorso- láson vehetnek részt a bá­nyásznapi randevú vendégei, melyek díjait a résztvevő sajtószervek ajánlották fel. Mit lehet nyerni? Hordozha­tó televíziót, filmfelvevőt, magnetofont, rádiót, lemez­játszót. A Konzum Áruház „Melyik tetszett” versenyén is részt lehet venni, és a sajtó­utca szabadtéri színpadán be­mutatott ruhákra szavazhat­nak, értékes jutalmakat nyer­hetnek. PETŐFI NÉPE A megye valamennyi állami gazdasága termeszt almát. A bácsalmásiak 62, a városföl­diek 500 hektárról szüretel­nek. A két szélső értékű te­rület között a helvéciai, a hosszúhegyi és a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságnak legjelentősebb az almáskertje. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban az idén több mint 400 hektáron termeszte­nek iparszerűen téli almát, s a rendszergazda nagyüzem Bács-Kiskunban, valamint a megyén kívül számos gazda-- ság almatermesztését patro­nálja. 2861 hektár öntözött területéből 544 hektár a gyü­mölcsös és 740 hektár a szőlő, amelyet esőztető vagy csepeg­tető berendezés segítségével lát el mesterséges csapadék­kal. Mindkét ágazatban az ország legjelentősebb öntözé­ses modellgazdaságai között tartják nyilván a hosszú­hegyit. Az idén ötezer tonna al­mából készítenek sűrítményt a hosszúhegyiek. tetteikért. Itt derített csak Naujocks vallomása hitele­sen fényt a gleiwitzi provo­kációra, amelynek résztvevői közül egyedül ő volt életben. Hitler parancsára ugyanis valamennyi résztvevőt és tanút eltettek láb alól. Öt azonban érdekes módon megkímélték: noha 1941 ja­nuárjában elbizakodottsá­gában vitába szállt a min­denható Heydrichhel és» ezért megfosztották minden rangjától. Közkatonaként besorozták a fegyveres SS- be és a frontra küldték, Himmler azonban gyorsan visszaparancsolta a hátor­szágba: ilyen fontos állam­titkok ismerője nem lehet olyan helyen, ahol az ellen­ség kezébe kerülhet. Nau­jocks így kényelmes beosz­tásokban átvészelte a hábo­rút. Dániában, majd Bel­giumban a megszálló csapa­tok gazdasági hivatalaiban teljesített (jól jövedelmező üzleteket biztosító) szolgála­tot. A vég kezdete előtt, 1944. decemberében átszö­kött az amerikaiakhoz, akik azonban háborús bűnösként letartóztatták. Mégsem ítélték el: meg­szökött, miután Nürnberg- ben vallomást tett. Azóta nincs hír róla. — Vége — A sorozatot írta: PINTÉR ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom