Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-26 / 199. szám
1979. augusztus 26. NÉPÚJSÁG 9 Ui olajfinomító A bakui Vlagyimir Iljics Lenin olajfinomító üzemben, Azerbajdzsán legnagyobb olajvegyipari vállalatánál magas oktánszámú benzin előállítására alkalmas új gyáregységet építenek. A berendezést a francia Litvine-cég készítette. A szerelést a szovjet mérnökökkel és munkásokkal együtt francia szakemberek végzik. Az új bakui olajfinomító építése egyike a termékeny szovjet—francia együttműködésnek, amely az utóbbi időben különösen nagy ütemben fejlődött. Michael Kroz, a francia cég képviselője (balról) és Raszul Ibrahimov építésvezető maketten beszélik meg a szerelési munkák sorrendjét Phenjan tengeri kapuja Nampho városát^ ahol Korea nyugati partvidékének legnagyobb kikötője van, joggal nevezik a népi Korea fővárosa tengeri kapujának. A Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Japán, Görögország és más országok kereskedelmi hajói gyakori vendégek itt. A legutóbbi években a kikötőt jelentősen kibővítették, s átbocsátóképessége nagymértékben megnövekedett. Hamarosan befejeződik az új kikötőhelyek, raktárhelyiségek építése, elkészül a dokk, az iparvágány-hálózat, kimélyítjük a hajózóutat. Nemrég széles autópályával kötötték össze Namphót a fővárossal. E tengerparti város külseje a felismerhetetlenségig megváltozott. A háborús károkat már régen helyreállították. Nampho a népi Korea fontos kulturális központja is lett. Talimardzsan város közelében szemelték ki Közép- Ázsia legnagyobb hőerőművének helyét. Teljesítménye 3 millió 200 ezer kilowatt lesz. A tüzelőanyag forrása: a közelben levő Surtan gázlelőhely. A gőzkazánokhoz szükséges vizet a Karsi-fő- csatornából veszik majd. A tervezők azt javasolják, hogy a kazánokat közvetlenül a szabadban szereljék össze. Ez jelentősen csökkentené a beruházási költségeket. Visszaadják a szülői ház melegét Gyermekotthonok a Szovjetunióban Gyermekotthonok... Hány emberi sorsot formáltak falaik között. Jó lenne, ha egyre kevesebb gyermekotthonra lenne szükség, de sajnos vannak még gyermekek, akik ilyen vagy olyan okból árván maradnak. A szovjet állam egész története során nagy gondot fordított a gyerekekre. Hatvan évvel ezelőtt, 1919. január 4-én írta alá.. Lenin a Gyermekvédelmi Tanács megalakításáról szóló határozatot. Ez kimondta, hogy az egyik legfontosabb állami feladat a gyermekek ellátása élelem-: rhel, ruhával, lakással, tüzelővel, orvosi segítséggel. LEV TOLSZTOJ FÖLDJÉN A második világháborúban gyermekek milliói vesztették el szüleiket, szeretteiket. A lerombolt falvakból a hátországba vitték őket. Üj gyermekotthonok nyíltak számukra. Az egyik ilyen otthon Moszkvától 200 km-re, Jasz- naja Poljanán, Lev Tolsztoj földjén nyitotta meg kapuit 1948-ban, amikor az ország a háború ütötte sebek begyó- gyításán fáradozott. Az otthon első igazgatónője Faina Szokolova lett, aki nevelőtársaival együtt mindent megtett azért, hogy a gyermekek minél előbb elfeledjék a háború szörnyűségeit. Meg kellett melengetni minden gyermekszívet, mindegyiküknek édesanyjává, igaz barátjává kellett lenniük... Ez a dolog erkölcsi oldala. De ott voltak az anyagiak is. A háború utáni években nagyón nehéz volt az élet, kevés volt az élelem, a tüzelő, a ruha. Pedig a gyermekeket a szó szoros értelmében fel kellett ruházni, szenet szerezni, jóllakatni őket. Az állami és a pártszervek természetesen segítettek, de sok feladat megoldása hárult az ■ igazgatónőre, aki végülis mindennel megbirkózott. A gyerekek maguk is .igyekeztek hasznosítani magukat, az iskola után virágot, zöldséget ültettek. Otthonuk,. a' kétszintes, fehér oszlopos épület körül minden gyerek elültetett néhány facsemetét, ezekből azóta hatalmas gyümölcsös fejlődött. Az otthon első lakói ma az ország különböző vidékein élnek, de soha nem felejtik el egykori otthonukat. ZÁRAK, CSENGŐK ÉS TAKARÍTÓNŐK NÉLKÜL Nem sok gyermekotthon van. már a Szovjetunióban, de közéjük tartozik mindmáig a Jasznaja Poljana-i. — Hogyan alakul ma a gyermekek és a nevelők kapcsolata — erre kértem választ Faina Szokolovától. „Kapcsolatainkat zárak, csengők és takarítónők nélkül alakítjuk’’ —* felelte. Mi rejlik e mögött a furcsa fogalmazás mögött? „Zárak nélkül, vagyis becsületre, nyíltságra, bizalomra építünk, csengők nélkül — vagyis úgy, mint a szülői házban,' ahol csak szeretettel költik reggel a gyermeket, etetik és fektetik le őket, s takarítónők nélkül; vagyis a gyerekek maguk látják el az otthoni teendőket. Mi nevelők pedig úgy bánunk velük, ahogy szeretnénk, ha velünk bánnának, ha mi volnánk gyerekek. A legfontosabb itt valóban a családias légkör, amit látogatóink és minden növendékünk tanúsít. Minden gyermek nyugodt,. magabiztos, mert tudja, hogy a kollektíva egyenjogú tagja. Van-e nemesebb feladat, mint visszaadni a szülők nélkül maradt gyermekeknek a szülői ház melegét.” O. AFANASZJEVA APN—KS Írónak készülnek Fiatal tehetségek iskolája „írók iskolája” — különösen hangzik. „No, nem elsősorban erről van szó” — mondja Hans Weber, az ismert regény- és filmíró, az FDJ nyári irodalmi táborában, az Odera menti Frankfurt közelében fekvő, festői Büchowban. „Igaz, több fiatal tehetség első szárnypróbálgatásai sikerrel jártak, de célunk az is, hogy értő olvasókat neveljünk. A vakációjukat itt töltő diákokban az a közös, hogy szeretik az irodalmat és ebben kívánjuk őket segíteni.” meghallgatják véleményüket és nem egyszer változtatnak is a szövegen — különösen, ha az ifjúságnak szánt írásokról van ‘szó. Az írószövetség büchowi szervezete és a népművelés szervei között öt éve jött létre a szerződés az írást kedvelő fiatalok támogatásáj9*r Az úttörőszövetség és -áiíj'DJ irodalmi diákversenyeket, üzemi irodalmi napokat és költőszemináriumokat is rendez. Az irodalom fiatal barátainak nem egy írása jelent meg antológiákban, szép sikerük volt az országos irodalmi pályázatokon. GÄTI ISTVÁN Az ifjú reménységek egyike a 16 éves Gerlind Mittelstadt, aki három évvel ezelőtt, a Wilhelm Pieck úttörőtábor záróünnepélyére írta első költeményét. Azóta rendszeresen ír. És amióta megalakult az író Diákok Köre, rendszeresen részt vesz annak rendezvényein. így jutott el most is a fiatal írótehetségek büchowi kéthetes nyári táborába. Gerling vágya: az érettségi után germanisztikát tanul és — írónő lesz! A tábor a Schermützel-tó partján fekszik, közel ahhoz a házhoz, ahol Bertold Brecht éveken át lakott és alkotott. A fiatalok felolvassák egymásnak verseiket, elbeszéléseiket — megvitatják azokat, neves írók tanácsaikkal és bírálataikkal segítik munkájukat, fejlődésüket. Megkapták a feladatot, működhet a fantázia Látogatásunk napján Helmut Preissler Nemzeti-díjas író vezette a foglalkozást. Megbízta a fiatalokat: írjanak történetet, amely így végződik: „...a fák másképp zúgtak felettem, mint korábban...” A történetet, alakjait mindenki saját fantáziája alapján alkothatta meg. Volt, aki humorosan, mások komolyan vagy melankolikusan írták meg. volt szó szerelemről, barátságról és sok más emberi érzésről, kapcsolatról. Máskor grúz közmondásokat kellett nyersfordítás alapján megfogalmazni. Az írók is felolvassák új kézirataikat hallgatóiknak. Figyelmesen Lengyelország A vasút nagy beruházásai A vasúti szállítás mindmáig a legfontosabb szállítási lehetőség Lengyelországban, s a jövőben is az marad. Népszerűségének egyik oka az, hogy az ásványi kincsek és ipari központok főleg az ország déli részében találhatók, míg a külkereskedelmi szállítások legnagyobb részét lebonyolító kikötők az ország északi részén helyezkednek el. Emellett az országon át nagy tranzitforgalom bonyolódik le; itt kereszteződnek Európa nyugat-keleti és észak-déli útvonalai. A vasúti szállítási feladatok évről évre növekednek. Tavaly — előzetes adatok szerint — a lengyel vasutak 495 millió tonna árut szállítottak, ami az 1970. évihez viszonyítva 113 millió tonna növekedést jelent. A nyolc éve kezdődött nagyarányú re- kontsrukciós és fejlesztési program ma már kézzelfogható eredményt hozott. A beruházások szorosan kapcsolódnak az új ipari központokhoz. Az óriási „Katowice” kohómű részére például — a szovjet vasérc folyamatos szállításának biztosítására — 400 kilométeres vasútvonal épül a kohómű és a szovjetunióbeli Volini Vlagyimir között. Ezt a vonalat visszafelé is jól tudják hasznosítani, mivel ugyanezen az úton Lengyelország kénszállítmányokat továbbít keleti szomszédjának. Ennek a vonalnak az építése a közeljövőben fejeződik be. Rövidesen megkezdik a központi vasútvonal 3. szakaszának építését is, amely a felszabadulást követő évtizedek legnagyobb vasúti beruházása lesz. E központi vonal 1977-ben elérte Varsót, összekötve a fővárost Sziléziával; azóta északi irányban tovább épül, hogy jó összeköttetést biztosítson az északi tengerparttal. A vonal másik elágazása Poznan irányába halad majd. A Varsó—Katowice vonalon 160 kilométeres óránkénti sebességgel, a Varsó— Poznan vonalon pedig 130— 140 kilométeres sebességgel száguldanak majd a vonatok. A korszerűsítés egyben a korszerű géppark megteremtését is jelenti. A lengyel vasutak nagy számban kapnak majd új, a legmodernebb technológiával készülő vasúti kocsikat. A tömegáru szállítására például 90 tonna teherbírású vagonok előállítását kezdték meg Lengyelor- zságban. (Összehasonlításul: ezidáig a legnagyobb egységek 60 tonna teherbírásúak voltak.) Egyre ritkábban lehet látni a lengyel vasútvonalakon elöregedett gőzösöket. Az 1980- ban befejeződő ötéves tervben több mint 900 villamosmozdonyt helyeznek üzembe, és — a Szovjetunióval folytatott együttműködés révén — számottevően növelik a nagy teljesítményű dízel- mozdonyok számát. Z. Szerelik a bakui olajfinomító kemencéit Hans Weber író az irodalmár fiatalok körében Hőerőmű... tető nélkül
