Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

1979. augusztus 24. ^NÉPÚJSÁG 5 Húskombinát lesz a Húskombinát Az épületek zömét egy év alatt kell elkészíteni A tervezők, a beruházók és a kivitelezők nagyobb összefogására Isse szüksóg A felcím nemcsak szójáték. Húskombinát lesz a Húskom­binát. Az elmúlt ősz óta va­lóban sokan találgatták: mi lesz az építkezéssel, mekko­ra a süllyedés ... lesz-e egyáltalán kombinát? A kétkedők sok mindent mondtak. Voltak, akik már eltemették az építkezést. Az­tán azok győztek, akik hittek abban, hogy Szekszárdon fel­épül a vágóhíd. Hogy volt alapja a hitetlenségnek? így igaz. Kevés nagyberuházás élt meg ennél rosszabb idő­szakot. Végül az Állami Tervbizottság 1979. július 26- án pontot tett az ügy végé­re: „Az Állami Tervbizottság a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztését megtárgyalta: megállapítot­ta, hogy a Szekszárdi Hús­kombinát nagyberuházás elő­készítése nem volt megfele­lő, a tervezés és a kivitele­zés során is hibák, mulasz­tások történtek.” Az építkezés költségét há- rommilliárd kettőszázötven millió forintban határozták meg. A kivitelezés befejezé­sének határideje 1981. de­cember 31. Ezen belül ideig­lenes üzembe helyezéssel részleges termelés beindítá­sát írták elő 1980. év végére. Tehát 1980. december 31-én meg kell kezdeni a sertésvá­gást. 1981-ben 200—250 ezer darabot kell feldolgozni. A szalonnás félsertések gyár­tását az első félévben, a má­sodik félévben pedig a mar­havágást és a belföldi töl­telékáruk készítését kezdik, a negyedik negyedévre pe­dig az exportsonka gyártá­sát írták elő. Ez a határozat rendkívül feszített munkatempót diktál a beruházásban résztvevők­nek. Kiss Sándort, a Hús­ipari Vállalat igazgatóját kérdeztük a Húskombinát építése ügyében: — Az eredeti tervek sze­rint 1979-ben a próbaüzem indításával kellett volna fog­lalkozni. Helyette az építés csúcsa következik. Milyen okok miatt alakult így? — A próbaüzem elhalasz­tásának több oka van: pénz­ügyi kérdés, műszaki problé­mák, többek között a süllye­dés rendezése, valamint épí­tési kapacitás hiánya. Amikor az építkezés össze­gét jóváhagyták, nem ren­delkeztünk érvényes kivite­lezési dokumentumokkal. Időközben bekövetkezett a környezetvédelmi előírások szigorítása, Szekszárd és an­nak környéke tájvédelmi körzetté nyilvánítása azt je­lentette, hogy a kombinát szennyvíztisztítóját, a szenny­víziszap elhelyezését a szigo­rításoknak megfelelően kell megoldani. Ugyancsak 1978- ban jelent meg a vizek tis- taságáról az előírás, amely­ben Szekszárdot egy szigo­rúbb kategóriába sorolták. Ez azt jelenti, hogy a kibocsá­tott szennyvíz nátronegyen- érték száma a 45-öt nem ha­ladhatja meg, így napi 3—400 köbméter víznek a tisztítását kell megoldani. Ez vi­szont 30—40 milliós többlet- költséget jelent. A szenny­víziszap elhelyezése egyma­ga 60—70 millióba kerül, de ez csak négy évre oldja meg a gondot. Közös, vízmű a tejiparival — Lehet-e úgy fogalmazni, hogy a többletköltség az elő­készítés hibája? — Ha összehasonlítjuk a később' jóváhagyott beruhá­zások összegeit, akkor kide­rül, hogy a szekszárdi sem kerül többe, mint azok. Azonban problémát jelent, hogy az V. ötéves tervben a Szekszárdi Húskombinát épí­tésénél 1,7 milliárddal szá­molt a népgazdaság. — Sokat hallottunk a süllyedésről, mekkora ez? — Most már nyugodtan mondhatom; a süllyedés nem zavarja az építkezést. Na­gyobb volt, mint a tervezett, de ez a munkát nem hátrál­tatja. Az utóbbi hónapok­ban próbaterhelést végez­tünk és végzünk ma is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lesz gond. — Térjünk vissza a több­letköltségre. — Árnövekményből kelet­kezett a fele. A másik fele a műszaki színvonalváltozás­ból. Mint korábban mondot­tam, az egyik oldalról a környezetvédelmi szigorítá­sok jelentik a többletet, a másik pedig az export higié­niás előírásokból adódik. Van olyan is, amely visszavezet­hető tervezési hiányosságok­ra is. — A higiéniai megkötött­ségekről beszéljünk kicsit többet. — Tekintettel arra, hogy a kombinát termékeinek döntő többsége exportra megy, azok az országok, ahová ex­portálunk, nemcsak a termék minőségét vizsgálják, hanem azt is, hogy milyen körül­mények között történik az előállítás. Emiatt az erede­tileg 40 ezer forintba kerülő hűtőajtók ára 160 ezer lett, vagy a mérlegeknél, amely­ből közel negyven darab van ilyen kombinátban, dara­bonként, az árkülönbözet 450 ezer forint. Ezek csak pél­dák, de lehetne sorolni még a többletköltségeket, ame­lyek a higiéniai kötöttségek­ből erednek. — Ezek szerint tovább folytatódik a húskombinát építése? — A műszaki probléma eltúlzása, felnagyítása mel­lett sokan elfelejtkeznek ró­la, sőt kétségbe vonják a kombinát szükségességét. Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. márciusi határozata előírja: a termeléssel egy- időben nőjön a feldolgozó­kapacitás. Nyilván nem vé­letlenül fogalmaztak így. Ahhoz, hogy az országban fellelhető élőállat feldolgoz­ható legyen, az iparnak kell fejlődnie. Tehát a kapacitás­ra szüksége van a népgazda­ságnak. Visszatérve a kér­désre: egy pillanatra sem állt le a kombinát építése. Az utóbbi időben a követke­zők készültek el: Az üzem­épület szerkezete, a padló alatti vezetékek, az aljazat- beton, a válaszfalak és a te­tőszigetelés. Az állatszállás szerkezete kész, a padló­konstrukció és a válaszfala­zás készültsége 70—80 száza­lékos. A húslisztüzem falai készek, a válaszfalazás 70 százalékot ért el. A szociá­lis és irodaépület munkái is terv szerint haladtak. Lehet­ne sorolni tovább, az bizo­nyos, hogy nem állt le az építkezés, csak lassult, de egy lelassult építési ütemet a je­lenlegi tervek szerint nehéz lesz felpörgetni. — összhang kell a beruhá­zó és a kivitelező között. — Természetesen. Augusz­tus 9-én tartottunk a beru­házásban részt vevő vállala­tok részére vezetői értékezle- tet. Ott egyértelműen foglal­tunk állást, hogy csak szoros és jó kapcsolat lehetséges az elkövetkező időben. A szer­ződéses kapcsolatokat rendez­ni kell, ahogy szocialista vál­lalatokhoz méltó. Ez azért nem zárja ki azt, hogy ha valamelyik vállalat nem tel­jesíti kötelezettségét, akkor nem lépünk fel ellene jogi szankcióval. Az Állami Terv­bizottság azzal, hogy tárgyal­ta a kombinát ügyét, bizal­mat szavazott, nekünk ez­után csak jó munkát szabad végezni. — Térjünk át másik témá­ra. A dolgozóknak most to­vább kell élni Szegeden, Ka­posváron és a többi üzem­ben. — Azt ígértük nekik, hogy 1979-ben visszakerülnek csa­ládjukhoz és itthon fognak dolgozni. Most oda kell állni eléjük ismét, hogy vállalják az újabb évet. — A Húsipari Tröszt és a társvállalatok mennyiben tudnak és segítenek gond­jaikban? — A tröszttel az alapító levél alapján közös felelőssé­günk van. Azt elmondhatom, hogy a szokásosnál nagyobb zökkenő ebben az együttmű­ködésben nincs. Anyagiak­ban is komoly segítséget, tá­mogatást kapunk. Így például biztosítani kellett az intenzív tanulóképzést. A lengyeli szakmunkásképző intézet kol­légiumához ötmillió forintot adtak, a tanulók Kaposvárra, Dalmandra és Mözsre szállí­tásához kaptunk két autó­buszt. A betanításon levő minden egyes dolgozónk a munkabéren kívül havi 1300 forintba kerüL Vagy nagy horderejű kérdés a gyakor­lattal rendelkező szakembe­rek letelepítése. Őket ide­hozni lakás nélkül nem le­het, a nagyberuházás terhé­re kaptunk 22 milliót, a Hús­ipari Tröszttől pedig 30 mil­lió forintot... — A megye, a város álla­mi és pártvezetői milyen se­gítséget adnak, valamint az üzemek, amelyekből később idejönnek dolgozni, hogyan segítenek? Rozsdamentes ajtók a hús­tárolókon 3 — Erről feltétlenül akar­tam beszélni. A kombinát építésének folyamatossá téte­le érdekében hihetetlen erő­feszítéseket tett a megyei pártbizottság. Nemcsak sza­vakkal, hanem tettekkel segí­ti, támogatja a vállalatot. Ugyancsak komoly erőfeszí­téseket tesz a megyei vezetés a húskombinát üzemeléséhez szükséges nyersanyag-háttér megteremtéséhez. — A munkaerőhelyzet? — Ebben is támogatnak bennünket, lehetőséget adnak a megye egész területén a munkaerő toborzására. — Az üzemekben van el­lenállás? — Ahhoz, hogy a vállalat a meglevő 130-as létszámról mintegy 2200—2300-ra növe­kedjék, természetszerű, hogy. a szabad munkaerő lekötése mellett a jelenleg is foglal­koztatott dolgozók átirányí­tása szükséges. Ez azoknak a vállalatoknak, amelyekből el­jönnek, gondot fog okozni. Azt biztosítjuk, hogy nem veszünk át brigádokat és tö­megesen embereket. A kom­bináttal kapcsolatos mende­mondák hatással voltak a munkaerő-helyzetre is. A vál­lalatok felhasználták az időt és törekedtek az emberek visszatartására. — Még egy kérdésem van: ez az egy év, illetve két év csúszás mennyibe kerül a népgazdaságnak ? — Kisebb lesz a többlet- költség, mint számítottunk. A bankkamatok mintegy 150—200 milliót emésztettek volna fel, de mivel a részle­ges beindítás mellett döntött az Állami Tervbizottság, így a kamatokat az amortizáció­ból fizetni tudjuk. Termelés- kiesés tulajdonképpen nem lesz, mert ha nem itt, akkor máshol az országban feldol­gozzák a sertéseket. Hanem az, hogy a megyéből ezeket az állatokat ki kell vinni, ami szállítási többletköltség, nem száz forintokban, hanem mil­liókban jelentkezik. Ennek a hatása is csökken, hiszen 1981 januárjában már vágunk ser­téseket. A Szekszárdi Húskombinát évi kapacitása: 658 ezer ser­tés, 56 ezer 700 szarvasmarha feldolgozása. Itt készül majd: 4 ezer 900 tonna húskészít­mény, 12 ezer tonna doboz­sonka és konzerv, 17 ezer 700 tonna zsír és még számos ter­mék. Lezárult a kombinát építé­sének egy szakasza. Szigorú és határozott döntés született. Nagy erőfeszítések kellenek ahhoz, hogy 1980 év végére termelni tudjon a kombinát. Erre a lehetőség megvan, bi­zonyítja ezt az augusztus 9-i vezetői értekezlet, ahol az ér­dekeltek nem a felelősség alóli kibújást választották, hanem összefogásra tettek bizonyságot. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Az üzemcsarnok A hűtőkamrákat alumíniumburkolattal látják el Kiss Sándor igazgató Szociális és irodaépület

Next

/
Oldalképek
Tartalom