Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

© Képújság / 1979. augusztus 24. Atlétika Böde országos serdiilőbajnok A fiatalkorúak öt napig tartó országos bajnokságán az első két napon a 15—16 éves atléták álltak rajthoz a Nép­stadionban. A nyitány szá­munkra kedvező volt, mert Böde József személyében az első napon országos bajnokot avathattak. A magyar ifjúsá­gi válogatottban is eredmé­nyesen szereplő atlétánk iga­zolta jó formáját és 'első na­pon egy arany- és egy ezüst­érem birtokosa lett, nem is akármilyen eredménnyel. 400- on óriási fölénnyel utasította maga mögé a mezőnyt. Rajta kívül még hat Tolna megyei versenyző ért el helyezést. Az első versenynap eredményei: 400 m: Országos bajnok: Böde József (Sz. Sí) 50,00 (új megyei ifjúsági és felnőtt elektronikus csúcs, régi: 50,96, Zsemberi 1978), ...5. Glósz Gá­bor (Paksi SE) 52,97. 100 m: ...2. Böde József (Sz. Sí) 11,22. Távolugrás: ...6. Szenczi László (Sz. Sí) 623. 110 gát: ...7. Gotrián József (Sz. Sí) 16,09 (előfutamban 15,63). 1500 m akadály: ...7. Ganczer Tibor (Sz. Sí) 4:34,6, 8. Csiz­madia István (Sz. Sí) 4:34,6. Nők: 1500 m: ...4. Parádi Beá­ta (Dombóvár) 4:50,0. Disz­kosz: ...8. Kelemen Erzsébet (Sz. Sí) 33,00. Hírek A Dombóvári Spartacus ökölvívó-szakosztálya au­gusztus 24-től egyhetes edző- táborozást szervez verseny­zői részére Balatonfenyve- sen. * A kézilabda MNK orszá­gos selejtezőjében a Mözsi Tsz SE női együttese 12-9 (5-4) arányban győzött az NB Il-es Pécsi Zsoínay csapata ellen, s ezzel bejutott az elő­döntőbe. Hőgyészi HSC—Bp. PATEX 17-15 (9-9), A hő- gyésziek is az országos elő­döntőbe jutottak. * Befejeződött a paksi járá­si labdarúgó-szövetség által rendezett Duna-kupa és Ter­melőszövetkezeti kupa mér­kőzéssorozat. A Tsz-kupát a Dunaszentgyörgy, a Duna- kupát pedig a Nagydorog csapata nyerte * A Dombóvári VSE NB li­es kosárlabdacsapata a Ma­gyar Hajó- és Darugyár SE által rendezett Alkotmány­kupán szerepelt, ahol a 4. helyen végzett. A dombóvá­riak a hét végén Zalaeger­szegen a Göcsej-kupa mérkő­zéssorozat keretében lépnek pályára. * A többszörös magyar baj­nok BSE női kosárlabda­csapata augusztus 23—28. kö­zött Szekszárdon edzőtáboro­zik. Augusztus 26-án a Szek­szárdi Dózsa együttese ellen barátságos mérkőzést játsza­nak. * A Dombóvári Spartacus NB II-es listavezető tekecsa­pata augusztus 25-én, az őszi idény első fordulójában Sár­váron a Kinizsi együttese el­len mérkőzik. * A Madocsán rendezett Au­gusztus 20. női kézilabda­emlékversenyt a Nagydorogi KSK, míg a Nagydorogon le­bonyolított Duna-kupa férfi­tornát a Nógrádi SE együtte­se nyerte. Összedőlt az öltöző Valaha csapat is volt Szerencsére kevesen járnak — a vidékiek közül — Be- lecskán, a labdarúgópálya környékén, így nem láthat­ják az összedőlt egykori öltö­zőt. Szerencsére, mert külön­ben — egy felületes, hozzá nem értő szemlélő — a be- lecskaiakat ítélné el az el­szomorító látványért. Pedig nem biztos, hogy csak a be- lecskaiak vétkesek ebben. Vagy húsz éve annak, hogy Váradi István, lelkes sport­vezető irányítása mellett élénk sportélet volt a 6—700 lelket számláló községben. Valaha rendszeresen rendez­tek körzeti spartakiádverse- nyeket is Belecskán, sőt még labdarúgótornákat is. Mind­ez már rég volt. Váradi Ist­ván több mint tíz éve elköl­tözött a községből, sőt azóta már az élők sorából is, de er­re a sorsra jutott a község sportja is. Addig nem volt baj, míg egy csapatot kellett kiállíta­ni a községnek. De jött a fel­sőbb intézkedés és annak me­rev, kritika nélküli elfogadá­sa, végrehajtása. Egy ideig még kísérleteztek, de végül feladták a kilátástalan küz­delmet. Belátták, a községben nincs annyi fiatal, hogy az if­júsági korúakból is ki tudja­nak egy csapatot állítani. így aztán megszűnt a labdarúgás. Igaz, évenként egyszer, vagy kétszer játszanak mérkőzést, mint például május elsején, esetleg augusztus 20-án, de mindössze ennyi a község sportja. A Budapest felől érkező személyvonatról szállingóz­tak az utasok. Egy fiatal há­zaspár az öltöző láttán a fe­jét csóválva tett kritikai meg­jegyzést. Megkérdeztük, mi a véleményük a látottakról: — Nem sokat tudok mon­dani — felelte a fiatalasz- szony — öt éve elkerültem hazulról, csak látogatóba já­runk haza. Mindenesetre na­gyon szomorú. Valamikor kétszáz szurkoló is volt egy- egy mérkőzésen, ma nincs csapat, az öltöző is összedőlt. A közelben játszadozó gye­rekek kapcsolódtak a tájé­koztatásba: — Tavaly még volt teteje, sőt ajtó, ablak is, de valaki elvitte. Néhány napja meg itt' a közelben az egyik gazda lovai megvadul­tak, kocsival vágtattak és vé­gül nekimentek az öltözőnek, ami összedőlt. A pályától néhány méterre lakik Szanyó Bálint. Ö is el­mondta véleményét: — Ami­kor Ónodi Szabolcs volt itt a testnevelő, még jól ment min­den, de ki tudja miért abba­maradt, ma nincs semmi. A fiatalok hiába akarnak ját­szani... A pályától a harmadik ház­ban lakik Németh Ferenc. Is­merősként üdvözölt: — Á, magát jól ismerem, valaha öltözött is nálunk, amikor mérkőzést vezetett. Bizony amikor Váradi Pista volt az intéző, meg Kéri La­jos a pénztáros, szép sport volt nálunk. Az érmek egy része még most is nálam van. Tudja, három fiam játszott a csapatban, a Ferenc, a László, meg a Pista. Azt beszélik, két csapatot kellett volna kiállí­tani, itt meg nincs annyi fia­tal. Most aztán látja, mi van... Kisebb csoport gyűlt össze a sportpálya sarkánál és a múltról beszélgettünk. Né­meth József, aki néhány éve még a Pincehely csapatában játszott, halkan megjegyezte: — Csak hírből ismerem a ré­gi csapatot, meg fényképről. A KISZ-klubban még ma is ott van a régi fénykép ki­akasztva. Tehát emlék még van. ‘Igen, ma már csak emlék: Belecskán volt labdarúgócsa­pat és társadalmi munkában a sportolók építettek egy öl­tözőt. Délutánonként csendes a környék, csak néhány kecske legelész zavartalanul a sport­telepen.-kas Csak háziversenyre sikeredett Távol maradtak a vidéki motorosok őszintén megvallom: elég­gé felszínes ismereteim vol­tak Lengyel község sportjá­ról. Annyit azonban innét- onnét akarva, akaratlanul megtudtam, hogy a szomszéd községek fiataljainak, dolgo­zóinak bevonásával sikeres tömegsportnapokat rendeztek és rendeznek is. No és ki ne hallott volna túramotoros szakosztályukról, amely már jó néhány, értékes helyezést kasszírozott be, s pillanatnyi­lag is az előkelő, második he­lyen tanyáznak az országos versenyben. Az ünnepek során kínálko­zott lehetőséget ismét meg­ragadták a házigazdák, és versenyt hirdettek a tömeg­sport és a motorsport kedve­lőinek egyaránt. Különösen az utóbbi tartott nagy érdek­lődésre számot, hisz több vi­déki motoros szakosztály meghívásával rangos ver­senynek ígérkezett. Hogy vé­gül is miért csak ígérkezett miért nem vált valósággá? Elöljáróban szögezzük le: tá­vol áll tőlünk, hogy a lengye- liek válláról levegyük a fele­lősséget, esetleges szervezési hibákat elkendőzzük, de ez­úttal valóban rajtuk kívül­álló, objektív okok nagyobb súllyal estek latba. A házigazdák kis csoport­jával, köztük Dunkel Lehel sportköri elnökkel, korainak vélt érkezésünkkor az öltöző melletti ügyességi pályán ta­lálkoztunk. A kölcsönös üd­vözlés után a sportköri el­nök különösebb lelkesedést mellőzve tájékoztatott az elő­ző napi eseményekről és az aznapi előkészületekről. — Csak nehogy úgy járjunk, mint tegnap — mondta, mi­közben kíváncsian kémlelget- te az égboltot. — Megtartot­tuk a kenyérszegéssel egybe­kötött ünnepséget, de bal- szerencsénkre a versenyszá­mok, mérkőzések kezdetére a szomorkás idő felmondta a szolgálatot, s eleredtek az ég csatornái. A többit, gondo­lom, nem nehéz kitalálni. — Ez azonban közvetetten a mai versenyre is kihat, ugyanis a kedvezőtlen idő eleve visszavetette a vidékiek érkezését. Csupán a tatabá­nyaiak jöttek két motorral — mutatott a közelben árválko­dó motorra. Ók sem kimon­dottan versenyezni jöttek hanem kirándulás és ismer­kedés kedvéért szálltak nye­regbe. A helyzet tehát úgy fest, hogy be kell érnünk egy házi versennyel. A tények ismertetése mel­lett az egyesület vezetői ön­kritikusan szót ejtettek a hi­bákról is. „Tudnunk kellett volna: augusztus 20-án több esemény van, ami elszívó ha­tással jelentkezik. Ráadásul a jövő héten rendezik Vácon a pontszerző versenyt, ahol a vidéki klubokkal egyetem­ben, mi is rajthoz állunk, s ilyenkor már legtöbben az utalsó simításokat végzik a gépen, egyszóval: nem szí­vesen vállalnak szereplést” — mondták. Végül is a helybeliek mel­lett néhány átrándult fiatal a szomszéd községekből ne­vezett. A négy kategóriában mindössze tizenvalahányan gyűltek össze, a segédmotoros kategóriában már a dobogós hely előre biztosított volt, hi­szen hárman indultak. A leg­népesebb mezőnyt a 250 köb­centiméteresek kategóriájá­ban találtuk, itt hatan álltak rajthoz. Minden egyes kate­góriában összetett feladatot kellett teljesíteni, ami három részből tevődött össze. Elő­ször tesztlapokat töltöttek ki, több-kevesebb sikerrel. Ami­kor ez megtörtént, már az ügyességi pálya várt a moto­rosokra, melyet nehéz, egye­netlen terepen alakítottak ki. Váltakozó siker kísérte sze­replésüket, hárman a me­zőnyből egészen kiválóan, hi­bátlanul futottak. Aki befe­jezte az ügyességit, rögtön indulhatott a tájékozódási túraversenyen. Ennél a szám­nál nem a sebességen, hanem az egyenletes haladáson, a figyelmes vezetésen volt a hangsúly. Három áthaladó és egy ellenőrző állomást érin­tettek a kategóriánként azo­nos útszakaszon, de eltérő tá­von. Hamarosan az utolsónak induló motoros is megkapta az eligazítást és „elhúzott” a következő állomás, Kurd irá­nyába... Az egyes kategóriák győz­tesei. ügyességi versenyben, segédmotorosoknál: Nagy Jó­zsef (Lengyel), az 50 köb­centimétereseknél Csépai Já­nos (Lengyel), a 125 köb­centiméteres kategóriában Csonka Ernő (Grábóc), a 250 köbcentimétereseknél pedig Bodnár Miklós (Lengyel). A tájékozódási túraversenyben a segédmotorosok közül Bé­res László (Lengyel), az 50 köbcentimétereseknél Fe- rencz Kár üv (Bonyhádi, a 125 köbcentiméteresek kate­góriájában Koszó Sándor (Lengyel), míg a 250 köbcen­timétereseknél Deér Lajos (Lengyel) végzett az első he­lyen. — bálint — Rajt az ökölvívó Gemenc-kupán Csütörtökön megkezdődött Szekszárdon a XII. Gemenc- kupa országos ifjúsági és ser­dülő ökölvívóverseny négy­napos küzdelemsorozata. A délelőtti mérlegelésnél negy­venegy egyesület 106 ver­senyzője — 76 ifjúsági és 30 serdülő — jelent meg. Az egyes súlycsoportok résztve­vőinek számát tekintve a legnépesebb mezőny a köny- nyű- és a váltósúlyban gyűlt össze, egyaránt tizenkét in­dulóval. Ugyanakkor a ser­dülő korosztályúaknái har­matsúlyban Varga Lajos (Debrecen), míg könnyűsúly­ban Apáti Gábor (Békés) sze­mélyében már győztest is hirdettek. E két súlycso­portban ugyanis két-két ver­senyző állt rajthoz. A dél­utáni és az esti órákban mintegy kétszáz néző előtt harmincegy pár lépett szqrí- tóba a Zrínyi utcai torna- csarnokban. A selejtezőmérkőzések szín­vonalát tekintve meglehető­sen vegyes kép alakult ki a sportág hozzáértő szurkolói­ban. Láttak jó iramú, heves összecsapást, de akadt né­hány gyenge találkozó is. Az ifjúságiak selejtező mérkő­zései közül — legalábbis ami az első tizenöt pár összecsa­pását illeti — kiemelkedett a papírsúlyú Kármán (Bp. Hon­véd)—Bihari (MÉMTE), vala­mint a légsúlyú Danyi (Oroszlány)—Gertner (Veszp­rém) találkozó. Gyenge raj­tot vettek viszont a szekszár­di öklözök: elbúcsúzott a to­vábbi küzdelmektől a két sportiskolás, Mészáros és Till, de hasonló sorsra jutott Cseh, Katona, a Dózsa lég­súlyú versenyzője. Ma délután 16 órától foly­tatódik a Gemenc-kupa or­szágos verseny a Zrínyi utcai tornacsarnokban. A gyerme­kek számára ingyenes a be­lépés. A * 4 rv á A női röplabda IBV-n a magyar együttes első három találkozóján még játszmát sem nyert. Az első forduló­ban elszenvedett 3-0-át (KNDK) követően a csoport­ban a bolgárok második együttesével, majd az NDK- val szemben is 3-0 arányban maradt alul az együttes. A mongol válogatottat végül a 4. fordulóban sikerült 3-1-re legyőzni... * Elhunyt az egykori olasz csatárcsillag, Giuseppe Meaz- za. Hosszú betegség után, 69 éves korában halt meg Ra- palloban a 30-as évek egyik legnagyobb hírű labdarúgó­játékosa. Tagja volt az 1934- és 1938-ban világbajnokságot nyert Squadra Azzurinak, 33- szor játszott összesen a válo­gatottban, 40 éves korában fejezte be aktív játékát az Internazionaléban. Ebben az együttesben 510 bajnoki mér­kőzésen szerepelt, 272 gólt lőtt. Nagyban hozzájárult csapata 1930-as és 1938-as bajnokságához. * Annak ellenére, hogy a magyar férfi ifjúsági kézilab­da-válogatott nem játszott a lengyelországi Pulavy-ban az IBV legutóbbi fordulójában, mégis kedvező helyzetbe ke­rült. Az történt ugyanis, hogy a csehszlovákok 23-22 (9-8) arányban legyőzték a Szov­jetuniót, s ezzel a magyarok­énak lehetőségük van arra, Tiogyha az utolsó csoport- mérkőzésükön megverik a bolgárokat, bejussanak a leg­jobb négy közé A bolgár ifi­csapat egyébként 21-16 (9-8)- ra verte a lengyelek „B” vá­logatottját, amellyel a ma­gyarok viszont csak döntet­lent értek el. Az első csoportban' az ál­lás a következő: 1. Csehszlovákia 3 3 --- 72-63 6 2 . Szovjetunió 4 2 — 2 92-89 4 3. Magyarország 3 1 1 1 64-65 3 4. Bulgária 3 1 — 2 68-69 2 5. Lengyelország „B” 3 — 1 2 54-64 1 Az utolsó forduló párosí­tása: Magyarország—Bulgá­ria, Csehszlovákia—Lengyel- ország „B”. A csehszlovákok már min­denképpen döntősök. m UNIO-sportnapok Dombóváron Jelenet a Dombóvári Unió—Videoton férfi kézilabda-mér­kőzésről A Dombóvári Unió Szövet­kezet, a Spartacus SE és a KISZ-szervezet közös rende­zésében került lebonyolítás­ra az Unió-sportnapok ver­senysorozata. Bár az időjárás nem fogadta kegyeibe a ha­gyományos tömegsport­rendezvényt, a benevezett csapatok a zuhogó eső elle­nére is megjelentek. A szom­bati megnyitón Tóth István, a szövetkezet sportszervezője köszöntötte a résztvevőket, köztük a székesfehérvári Vi­deoton küldöttségét. Ezt kö­vetően a női és férfi kispá­lyás labdarúgótorna mérkő­zéseire került sor. Nőknél a Kötöttárugyár szerezte meg az első helyet az Unió Szö­vetkezét és a Videoton csa­patai előtt. A férfiak mező­nyében az Unió együttese bi­zonyult a legjobbnak, a Ké­ményseprő Vállalat a máso­dik, míg a Pátria Nyomda a harmadik helyen végzett. Délután a kézilabdatorna vonzotta az érdeklődőket. Nőknél az Unió gárdája, míg férfiaknál Taszár együttese végzett az első helyen. Az esti órákban a vasutas műve­lődési házban a Dombóvári Spartacus ökölvívói tartottak jól sikerült bemutatót. A verseny második napján két színhelyen folytatódtak a küzdelmek. A szövetkezet I- es számú üzemében rendez­ték az asztalitenisz- és a sakk­versenyeket, míg a sporttele­pen az üzemrészek közötti Unió-kupa mérkőzéseit. Az Unió-kupát ebben az évben a II- es üzemegység tmk-műhe- lyének csapata nyerte. — Tilinger — Ezt építették társadalmi munkában

Next

/
Oldalképek
Tartalom