Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

1979. augusztus 24. NÉPÚJSÁG 3 Szárítódobok exportra Tamásiban a Közúti Gépellátó Vállalat üzemegységében 1979-ben 65 szárítódobot készítettek NDK exportra. Ezeket a berendezéseket az aszfaltkeverő-telepeken használják, a kőzúzalék szárítására. Tamásiban ebben az évben összesen 90 szárítódob készül az NDK-beli Teltama cégnek. Szállításra vár a szárítódob Félkész állapotban Az Európai Minőségügyi Szervezet konferenciája Munkaverseny Anyag- és energiatakarékosság Az üzemek, vállalatok, szö­vetkezetek egymás után je­lentik be csatlakozásukat a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. A bonyhádi építőipari szö­vetkezetben munkahelyi ta­nácskozásokon úgy döntöttek a dolgozók, hogy vállalják,-1980. április 4-ig Bonyhádon Í19 új lakást adnak át, jó minőségben, a megrendelők megelégedésére. A szövetke­zet kollektívája minden terü­leten a legnagyobb takaré­kosságra törekszik. Az anyag- és energiaköltségeket egy szá­zalékkal kívánják csökkente­ni, így mintegy 350 ezer fo­rinttal tudják növelni nyere­ségüket. i A szövetkezet tagsága úgy döntött, hogy csatlakozik a kiskunfélegyházi építőipari szövetkezet kezdeményezésé­hez és részt vesz a 2000. no- fines technológiával készülő lakás ez évben történő leön- téséért folyó versenyben. Ez évben 288 lakásegység, a fel- szabadulás évfordulójáig 300 lakásegység öntését fogják be­fejezni. ! A Paksi Konzervgyár szo­cialista brigádjai a XII. párt- kongresszus tiszteletére újabb vállalásokat tettek. Az egyik faluvégen a leg­szélső házban él a 77 éves Holb Henrik, teljesen egye­dül, immár huszonöt eszten­deje. Jókedélyű ember és a mosás kivételével minden munkát maga végez a ház körül, sőt azon kívül is. Munkál egy darab szőlőt. Maga permetezi. Kivételes szorgalom és lelkierő lakozik benne, nyilvánvalóan. Persze a háza is öreg. Meg­néztük belül, ősrégi bútoro­kat találtunk: az ágya és a tulipános ládája a múlt szá­zadból való. Az első szoba az éléskamra. Szalámik lógnak a mestergerendáról. Tavaly négy disznót nevelt, az idén hármat tart. Egyet levág, a többit eladja. Gazdálkodik. Két rádiója van és bosszan­kodik, hogy az egyikhez nem kap alkatrészt. Azt mondja, mindennap főz. A húst többnyire leves­nek készíti. Vásárolni Pince­helyre is eljár. Úgy dolgozik, mintha nem is nyolcvan felé közeledne, hanem húsz évvel kevesebb volna a háta mö­gött. Egyetlen panaszt nem Borsóból a tervezettnél ke­vesebb érkezett a gyárba, en­nek pótlására vállalkoztak a brigádok: a másodvetésként termesztett 12 hektár para­dicsomot, 190 hektár zöldba­bot, 65 hektár uborkát is fel­dolgozva több konzervet ké­szítenek a tervezettnél, para­dicsomból 250 tonnával, zöld­babból 655 tonnával, uborká­ból 300 tonnával. Vállalták a brigádok, hogy minden beérkező nyersanya­got minőségromlás nélkül, folyamatosan feldolgoznak, ha kell, túlmunkában vagy munkaszüneti és pihenőnapo­kon szervezett műszakokban. Azoknak az üzemrészeknek a szocialista brigádjai, ame­lyek nem közvetlenül a nyersanyag feldolgozásában vannak foglalkoztatva, bese­gítenek a feldolgozóüzem munkájába, napi munkaidejü­kön túl. További felajánláso­kat tettek a gyár kollektívái az anyaggal és az energiával való takarékosságra, a minő­ség javítására és a termelé­kenység növelésére is. A vállalások együttes ösz- szege pénzben kifejezve há­rommillió forint. hallottunk a szájából, annál több tréfát. (A nagyszékelyi magazin lapunk holnapi számában je­lenik meg.) Holb Henrik Fotó: Bakó Szeptember 4—7. között Budapesten rendezi meg so­ron következő konferenciáját az Európai Minőségügyi Szer­vezet, amelynek hazánk is tagja. Az értekezletre 600 kül­földi és 200 hazai minőség­ügyi szakembert várnak, kö­zöttük nemzetközi hírnevű tudósokat, mérnököket, ter­vezőket és közgazdászokat, valamint nagy ipari vállala­tok vezetőit. Nemcsak az eu­rópai országokból érkeznek vendégek: képviseltetik ma­gukat a más kontinensen mű­ködő minőségügyi szerveze­tek, például az Egyesült Ál- lamok-beli, a japán és az ausztráliai intézetek. Igen változatos a témakör: a szak­emberek a minőség kérdései­vel foglalkoznak, de úgy, hogy messzemenően figye­lembe veszik a gazdaságos­ság szempontjait is. Iskolaigazgatók több szerepben Uj oktatási, nevelési ter­vekkel, új tankönyvekkel és taneszközökkel folyik, illetve indul a munka a megye alsó- és középfokú oktatási intéz­ményeiben. 1977 szeptembe­rétől a szakmunkásképzők­ben, 1978-tól az általános is­kolák és a szakmunkáskép­zést folytató szakközépisko­lákban indult ez a folyamat, 1979. szeptemberétől pedig a gimnáziumok és a szakközép- iskolák első évfolyamain kezdődik. Az új dokumentu­mok célkitűzéseinek megvaló­sítása komoly munkát köve­tel a pedagógusoktól és az iskolavezetéstől egyaránt. Az eddigi tapasztalatok kedve­zőek. A megye oktatási intéz­ményeiben nagyobb zökke­nők nélkül folyik az új doku­mentumok bevezetése. A té­nyek azt mutatják, hogy az iskolavezétők pedagógiai irá­nyító munkája is sokat fej­lődött, bár a kívánt színvo­nalat nem mindenütt éri el. Alig-alig gyarapodott az igazgatói óralátogatások szá­ma, s az is megállapítható, hogy több igazgató dokumen­tumismerete felszínes az ér­demi, tartalmi útmutatáshoz és ellenőrzéshez. Álljunk meg ennél a megállapításnál! Nézzük, milyen tényezők okozhatják, hogy az iskola- vezetés nem tudja eredmé­nyesen ellenőrizni, figyelni az új oktatási, nevelési tervek végrehajtását, sőt a doku­mentumokat is csak felszíne­sen iámeri? Iskolai elfoglaltsága semmi­képpen nem ad erre magya­rázatot. Néhány órában tanít, foglalkozik az iskola gazda­sági, személyzeti, pedagógiai kérdéseivel. És az iskolán kí­vüli elfoglaltsága? Vegyük példaként, hogy egy községi általános iskola igazgatójának milyen felada­tokat kell ellátnia a község­ben, közélet címszó alatt. A faluban elvárják, hogy képviselje az iskolát. Ezért párt- és tanácsi funkciókat tölt be, s a különböző társa­dalmi szervezetekben is. van munkája. A p.-i igazgató tag­ja a községi pártszervezet­nek; irányítja a pártoktatást; tanácstag; elnöke a tanácsi oktatási és közművelődési bi­zottságnak; tagja a társadal­mi ünnepségeket rendező iro­dának; a gyermek- és ifjúság- védelmi bizottságnak. Vala­mennyi társadalmi szerv ren­dezvényére meghívják, ezek­re illik elmennie, mert el­várják a megjelenést. Ter­mészetesen a felsorolt funk­ciók nemcsak azzal járnak, hogy végig kell ülni egy-egy szervezet rendezvényeit, ha­nem eleget kell tenni a vál­lalt feladatoknak munkával, de eleget kell tenni a beszá­molási kötelezettségnek is. Egy középfokú intézmény igazgatójának a helyzete sem könnyebb, főleg községben. A TIT helyi szervezetétől kezdve a népfrontig, vala­mennyi szerv ad ugyanis fel­adatot számára. S most térjünk vissza is­mét a korábbi megállapítás­hoz, mely szerint több igaz­gató dokumentumismerete felszínes, s az óralátogatások száma alig növekedett. A két példa azt mutatja — s ezt különösebben nem is kell magyarázni —, hogy egyszer­re jól végezni az iskolai és az iskolán kívüli munkát a példákban felsorolt leterhe­lés mellett nem lehet. De azt sem kell különösebben bi­zonygatni, hogy az új oktatá­si, nevelési dokumentumok bevezetése idején melyik te­rület a fontosabb egy igazga­tó számára. Ahhoz, hogy az iskola igazgatója valóban az iskoláé legyen, az iskolán kí­vüli terhek jó részétől meg kell szabadítani, mert ez köz­érdek! — majoros — A demokrácia lényege A demokrácia, ez az életbevágóan fontos kérdés, az utób­bi időben Nyugaton, raffinált spekuláció tárgya lett. A veze­tő polgári politikusok szótárában a leggyakrabban használt szavak: a „demokrácia”, a „szabadság”, az „emberi jogok”. Ám kevés fogalmat értelmeznek annyira önkényesen, mint ezeket. Mi több, mindnyájan abban a szerepben tetszeleg­nek, hogy ők a demokrácia kiszélesítésének, a szabadság vé-- delimének hívei, az emberi jogokért folytatott harc bajnokai. Hivatkoznak a polgári tudománynak az úgynevezett tiszta demokráciáról kialakított felfogására, osztályok felettivé és hatalomtól elszakítottá tágított koncepciójára. A marxizmus újszerűén közelítette meg a demokráciát. Megállapította, hogy a demokrácia mindig osztályjellegű. Ez viszont annyit jelent, hogy ma kétféle demokrácia létezik: polgári és szocialista. Ezért mielőtt egyik vagy másik ország társadalmi berendezkedéséről beszélnénk, arra kell vála­szolni, hogy maga a társadalom kinek az osztályérdekeit vé­delmezi. Vajon a társadalom demokratizmusát elsődlegesen az jel­lemzi, hogy hány politikai párt működik, van-e szervezett ellenzék és hogy változhat-e a kormány? Nem. Egyedül az a döntő, hogy a hatalom kinek a kezében van. Ha a hatal­mat az elnyomó osztályok birtokolják, bármennyire megvál­tozik is a kormánypolitika, a kabinetet mindig a nagy­tőke irányítja. Bármennyire jelentős reformokat vezetnek is be, a demokrácia — a népuralom — kizárólag részleges és megnyirbált lehet, a kisebbség demokráciája. A kapitalizmusban ez mindig így volt. Sőt. A monopolista fejlődés korszakában és különösen napjainkban minden pol­gári demokratikus intézmény egyre jobban szembekerül a néptömegnek tényleges érdekeivel, ugyanakkor elveszti való­ságos tartalmát is. Ennek következtében sok kapitalista or­szágban az utóbbi időben az a jelenség figyelhető meg, hogy a lakosság nagyrésze ténylegesen bojkottálja a hatalmi po­zíciókat eldöntő választásokat. Például: az Egyesült Álla­mokban a zajos reklámhadjárat ellenére 1960-ban az elnök- választáson a választásra jogosultak 64 százaléka, 1968-ban 60,6 százaléka, 1972-ben 55,6 százaléka és 1976-ban 54 szá­zaléka vett részt. Ez annyit jelent, hogy az amerikai válasz­tópolgároknak csaknem a fele nem vett tudomást a szava­zásról. Miért van ez így? Nem érdeklődnek már az emberek a po­litika iránt? Erről só sincs. A választók megértették, hogy a választás kimenetelén gyakorlatilag igen kevés múlik. A képviseleti demokrácia szervei egyre inkább elvesztik tény­leges hatalmukat, amely a végrehajtó apparátus és a hiva­talnokok kezében összpontosul. Ez utóbbiak és nem a válasz­tott politikai vezetők a fő mozgató rugói a többpártrendszeres államnak, ők vannak a polgári bürokrácia csúcsán. Ha az alapvető polgári demokratikus intézményeket jelenleg át­értékelik, az annak logikus következménye, hogy egyre job­ban erjed a polgári demokrácia. A szocialista világban teljesen más a helyzet. A szocialista demokráciának megvan a maga története. Nem mindjárt tel­jesen befejezetten, hibáktól és fogyatékosságoktól mentesen jelenik meg a világon, hanem számos szakaszon megy ke­resztül, amelyeknek során szüntelenül tökéletesedik. De tel­jesen helytelen ezen az alapon a polgári demokrácia mércéit alkalmazni rá. Mindenféle polgári demokráciára, még a leghaladóbbra is jellemző az ellentmondás a demokratikus elveknek, jogok­nak és szabadságjogoknak politikai téren való hirdetése és a szociális-gazdasági viszonyok területén mutatkozó antidemok- ratizmus között, amely a termelési eszközök magántulajdo­nában és a dolgozó többségnek a burzsoá kisebbség általi ki­zsákmányolásában testesül meg. Mint a tőkés országok poli­tikai életének jelenlegi állapota mutatja, a polgári demok­ratikus elveket, normákat és hagyományokat aláássák és meggyengítik az állammonopólista kapitalizmust belsőleg jellemző tendenciák. A képviseleti hatalom szerepének a végrehajtó hatalom javára történő korlátozása, a büntető és a megtorló apparátusnak a megerősítése stb. Az igazi sok­oldalú demokrácia elengedhetetlen feltétele, hogy minden dolgozó ténylegesen részt vehessen az ember tevékenységét alapvetően meghatározó termelésirányításban. A mi demok­ráciánkat a termelésben közvetlenül a munkakollektívák valósítják meg. Nyilvánosan megvitatják a népgazdasági ter­veket, folyamatosan termelési tanácskozásokat tartanak, ame­lyekben szorosan összekötik az ellenőrzés állami és társadal­mi funkcióit. A szocializmus tapasztalatai kétségbevonhatatlanul arról tanúskodnak, hogy a demokrácia sokoldalú fejlődése társa­dalmi rendünk növekvő erejének éltető forrása. De fordítva is igaz: a demokratikus normáktól való bármilyen eltérés, a néphatalom bármilyen korlátozása helyrehozhatatlan károkat okoz a szocializmus építésének. A történelmi tapasztalat újra és újra bebizonyítja, hogy a demokráciáért folytatott harc kifejezi a forradalmi mozgal­mak lényegét. És mindenütt, mind a szocialista államokban, mind pedig azokban az országokban, amelyekben a dolgozók a tőke ellen küzdenek, vagy nemzeti felszabadító harcukat viszik végső győzelemre, az élet új tényekkel igazolja V. I. Lenin szavait: „A következetes demokrácia egyfelől szocia­lizmussá válik, másfelől... szocializmust követel”. V. KORTUNOV Nagyobb felelősséget! A mezőgazdasági munkák során az utóbbi napokban két nagyobb kárral járó tűz keletkezett. Augusztus 19-én Baranya megyében, a pellér- di termelőszövetkezet major­jában leégett egy hideg leve­gős szénaszárító berendezés és ezzel együtt megsemmisült 714 mázsa lucernaszéna. A tűz keletkezésének oka: ön­gyulladás. Augusztus 22-én Győr-Sopron megyében, a pusztacsaládi réten dolgozó E—301 típusú kaszálógép — laza meghajtó — ékszíjának súrlódása miatt gyulladt ki. Mindkét tűzeset vizsgálatá­nál megállapítható volt, hogy lelkiismeretesebb felügyelet­tel és karbantartással a be­következett károk megelőzhe­tők lettek volna. A tűzesetek­kel kapcsolatban a Belügy- ' minisztérium Tűzoltóság Or­szágos Parancsnoksága ismé­telten hangsúlyozza, hogy a tűzmegelőzés értékeink vé­delmének egyik legbiztosabb módszerét jelenti. Ezért fel­tétlenül fontos az őszi mező- gazdasági munkák során is a tűzmegelőzési előírások szem előtt tartása. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom