Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-24 / 197. szám
1979. augusztus 24. NÉPÚJSÁG 3 Szárítódobok exportra Tamásiban a Közúti Gépellátó Vállalat üzemegységében 1979-ben 65 szárítódobot készítettek NDK exportra. Ezeket a berendezéseket az aszfaltkeverő-telepeken használják, a kőzúzalék szárítására. Tamásiban ebben az évben összesen 90 szárítódob készül az NDK-beli Teltama cégnek. Szállításra vár a szárítódob Félkész állapotban Az Európai Minőségügyi Szervezet konferenciája Munkaverseny Anyag- és energiatakarékosság Az üzemek, vállalatok, szövetkezetek egymás után jelentik be csatlakozásukat a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. A bonyhádi építőipari szövetkezetben munkahelyi tanácskozásokon úgy döntöttek a dolgozók, hogy vállalják,-1980. április 4-ig Bonyhádon Í19 új lakást adnak át, jó minőségben, a megrendelők megelégedésére. A szövetkezet kollektívája minden területen a legnagyobb takarékosságra törekszik. Az anyag- és energiaköltségeket egy százalékkal kívánják csökkenteni, így mintegy 350 ezer forinttal tudják növelni nyereségüket. i A szövetkezet tagsága úgy döntött, hogy csatlakozik a kiskunfélegyházi építőipari szövetkezet kezdeményezéséhez és részt vesz a 2000. no- fines technológiával készülő lakás ez évben történő leön- téséért folyó versenyben. Ez évben 288 lakásegység, a fel- szabadulás évfordulójáig 300 lakásegység öntését fogják befejezni. ! A Paksi Konzervgyár szocialista brigádjai a XII. párt- kongresszus tiszteletére újabb vállalásokat tettek. Az egyik faluvégen a legszélső házban él a 77 éves Holb Henrik, teljesen egyedül, immár huszonöt esztendeje. Jókedélyű ember és a mosás kivételével minden munkát maga végez a ház körül, sőt azon kívül is. Munkál egy darab szőlőt. Maga permetezi. Kivételes szorgalom és lelkierő lakozik benne, nyilvánvalóan. Persze a háza is öreg. Megnéztük belül, ősrégi bútorokat találtunk: az ágya és a tulipános ládája a múlt századból való. Az első szoba az éléskamra. Szalámik lógnak a mestergerendáról. Tavaly négy disznót nevelt, az idén hármat tart. Egyet levág, a többit eladja. Gazdálkodik. Két rádiója van és bosszankodik, hogy az egyikhez nem kap alkatrészt. Azt mondja, mindennap főz. A húst többnyire levesnek készíti. Vásárolni Pincehelyre is eljár. Úgy dolgozik, mintha nem is nyolcvan felé közeledne, hanem húsz évvel kevesebb volna a háta mögött. Egyetlen panaszt nem Borsóból a tervezettnél kevesebb érkezett a gyárba, ennek pótlására vállalkoztak a brigádok: a másodvetésként termesztett 12 hektár paradicsomot, 190 hektár zöldbabot, 65 hektár uborkát is feldolgozva több konzervet készítenek a tervezettnél, paradicsomból 250 tonnával, zöldbabból 655 tonnával, uborkából 300 tonnával. Vállalták a brigádok, hogy minden beérkező nyersanyagot minőségromlás nélkül, folyamatosan feldolgoznak, ha kell, túlmunkában vagy munkaszüneti és pihenőnapokon szervezett műszakokban. Azoknak az üzemrészeknek a szocialista brigádjai, amelyek nem közvetlenül a nyersanyag feldolgozásában vannak foglalkoztatva, besegítenek a feldolgozóüzem munkájába, napi munkaidejükön túl. További felajánlásokat tettek a gyár kollektívái az anyaggal és az energiával való takarékosságra, a minőség javítására és a termelékenység növelésére is. A vállalások együttes ösz- szege pénzben kifejezve hárommillió forint. hallottunk a szájából, annál több tréfát. (A nagyszékelyi magazin lapunk holnapi számában jelenik meg.) Holb Henrik Fotó: Bakó Szeptember 4—7. között Budapesten rendezi meg soron következő konferenciáját az Európai Minőségügyi Szervezet, amelynek hazánk is tagja. Az értekezletre 600 külföldi és 200 hazai minőségügyi szakembert várnak, közöttük nemzetközi hírnevű tudósokat, mérnököket, tervezőket és közgazdászokat, valamint nagy ipari vállalatok vezetőit. Nemcsak az európai országokból érkeznek vendégek: képviseltetik magukat a más kontinensen működő minőségügyi szervezetek, például az Egyesült Ál- lamok-beli, a japán és az ausztráliai intézetek. Igen változatos a témakör: a szakemberek a minőség kérdéseivel foglalkoznak, de úgy, hogy messzemenően figyelembe veszik a gazdaságosság szempontjait is. Iskolaigazgatók több szerepben Uj oktatási, nevelési tervekkel, új tankönyvekkel és taneszközökkel folyik, illetve indul a munka a megye alsó- és középfokú oktatási intézményeiben. 1977 szeptemberétől a szakmunkásképzőkben, 1978-tól az általános iskolák és a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban indult ez a folyamat, 1979. szeptemberétől pedig a gimnáziumok és a szakközép- iskolák első évfolyamain kezdődik. Az új dokumentumok célkitűzéseinek megvalósítása komoly munkát követel a pedagógusoktól és az iskolavezetéstől egyaránt. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A megye oktatási intézményeiben nagyobb zökkenők nélkül folyik az új dokumentumok bevezetése. A tények azt mutatják, hogy az iskolavezétők pedagógiai irányító munkája is sokat fejlődött, bár a kívánt színvonalat nem mindenütt éri el. Alig-alig gyarapodott az igazgatói óralátogatások száma, s az is megállapítható, hogy több igazgató dokumentumismerete felszínes az érdemi, tartalmi útmutatáshoz és ellenőrzéshez. Álljunk meg ennél a megállapításnál! Nézzük, milyen tényezők okozhatják, hogy az iskola- vezetés nem tudja eredményesen ellenőrizni, figyelni az új oktatási, nevelési tervek végrehajtását, sőt a dokumentumokat is csak felszínesen iámeri? Iskolai elfoglaltsága semmiképpen nem ad erre magyarázatot. Néhány órában tanít, foglalkozik az iskola gazdasági, személyzeti, pedagógiai kérdéseivel. És az iskolán kívüli elfoglaltsága? Vegyük példaként, hogy egy községi általános iskola igazgatójának milyen feladatokat kell ellátnia a községben, közélet címszó alatt. A faluban elvárják, hogy képviselje az iskolát. Ezért párt- és tanácsi funkciókat tölt be, s a különböző társadalmi szervezetekben is. van munkája. A p.-i igazgató tagja a községi pártszervezetnek; irányítja a pártoktatást; tanácstag; elnöke a tanácsi oktatási és közművelődési bizottságnak; tagja a társadalmi ünnepségeket rendező irodának; a gyermek- és ifjúság- védelmi bizottságnak. Valamennyi társadalmi szerv rendezvényére meghívják, ezekre illik elmennie, mert elvárják a megjelenést. Természetesen a felsorolt funkciók nemcsak azzal járnak, hogy végig kell ülni egy-egy szervezet rendezvényeit, hanem eleget kell tenni a vállalt feladatoknak munkával, de eleget kell tenni a beszámolási kötelezettségnek is. Egy középfokú intézmény igazgatójának a helyzete sem könnyebb, főleg községben. A TIT helyi szervezetétől kezdve a népfrontig, valamennyi szerv ad ugyanis feladatot számára. S most térjünk vissza ismét a korábbi megállapításhoz, mely szerint több igazgató dokumentumismerete felszínes, s az óralátogatások száma alig növekedett. A két példa azt mutatja — s ezt különösebben nem is kell magyarázni —, hogy egyszerre jól végezni az iskolai és az iskolán kívüli munkát a példákban felsorolt leterhelés mellett nem lehet. De azt sem kell különösebben bizonygatni, hogy az új oktatási, nevelési dokumentumok bevezetése idején melyik terület a fontosabb egy igazgató számára. Ahhoz, hogy az iskola igazgatója valóban az iskoláé legyen, az iskolán kívüli terhek jó részétől meg kell szabadítani, mert ez közérdek! — majoros — A demokrácia lényege A demokrácia, ez az életbevágóan fontos kérdés, az utóbbi időben Nyugaton, raffinált spekuláció tárgya lett. A vezető polgári politikusok szótárában a leggyakrabban használt szavak: a „demokrácia”, a „szabadság”, az „emberi jogok”. Ám kevés fogalmat értelmeznek annyira önkényesen, mint ezeket. Mi több, mindnyájan abban a szerepben tetszelegnek, hogy ők a demokrácia kiszélesítésének, a szabadság vé-- delimének hívei, az emberi jogokért folytatott harc bajnokai. Hivatkoznak a polgári tudománynak az úgynevezett tiszta demokráciáról kialakított felfogására, osztályok felettivé és hatalomtól elszakítottá tágított koncepciójára. A marxizmus újszerűén közelítette meg a demokráciát. Megállapította, hogy a demokrácia mindig osztályjellegű. Ez viszont annyit jelent, hogy ma kétféle demokrácia létezik: polgári és szocialista. Ezért mielőtt egyik vagy másik ország társadalmi berendezkedéséről beszélnénk, arra kell válaszolni, hogy maga a társadalom kinek az osztályérdekeit védelmezi. Vajon a társadalom demokratizmusát elsődlegesen az jellemzi, hogy hány politikai párt működik, van-e szervezett ellenzék és hogy változhat-e a kormány? Nem. Egyedül az a döntő, hogy a hatalom kinek a kezében van. Ha a hatalmat az elnyomó osztályok birtokolják, bármennyire megváltozik is a kormánypolitika, a kabinetet mindig a nagytőke irányítja. Bármennyire jelentős reformokat vezetnek is be, a demokrácia — a népuralom — kizárólag részleges és megnyirbált lehet, a kisebbség demokráciája. A kapitalizmusban ez mindig így volt. Sőt. A monopolista fejlődés korszakában és különösen napjainkban minden polgári demokratikus intézmény egyre jobban szembekerül a néptömegnek tényleges érdekeivel, ugyanakkor elveszti valóságos tartalmát is. Ennek következtében sok kapitalista országban az utóbbi időben az a jelenség figyelhető meg, hogy a lakosság nagyrésze ténylegesen bojkottálja a hatalmi pozíciókat eldöntő választásokat. Például: az Egyesült Államokban a zajos reklámhadjárat ellenére 1960-ban az elnök- választáson a választásra jogosultak 64 százaléka, 1968-ban 60,6 százaléka, 1972-ben 55,6 százaléka és 1976-ban 54 százaléka vett részt. Ez annyit jelent, hogy az amerikai választópolgároknak csaknem a fele nem vett tudomást a szavazásról. Miért van ez így? Nem érdeklődnek már az emberek a politika iránt? Erről só sincs. A választók megértették, hogy a választás kimenetelén gyakorlatilag igen kevés múlik. A képviseleti demokrácia szervei egyre inkább elvesztik tényleges hatalmukat, amely a végrehajtó apparátus és a hivatalnokok kezében összpontosul. Ez utóbbiak és nem a választott politikai vezetők a fő mozgató rugói a többpártrendszeres államnak, ők vannak a polgári bürokrácia csúcsán. Ha az alapvető polgári demokratikus intézményeket jelenleg átértékelik, az annak logikus következménye, hogy egyre jobban erjed a polgári demokrácia. A szocialista világban teljesen más a helyzet. A szocialista demokráciának megvan a maga története. Nem mindjárt teljesen befejezetten, hibáktól és fogyatékosságoktól mentesen jelenik meg a világon, hanem számos szakaszon megy keresztül, amelyeknek során szüntelenül tökéletesedik. De teljesen helytelen ezen az alapon a polgári demokrácia mércéit alkalmazni rá. Mindenféle polgári demokráciára, még a leghaladóbbra is jellemző az ellentmondás a demokratikus elveknek, jogoknak és szabadságjogoknak politikai téren való hirdetése és a szociális-gazdasági viszonyok területén mutatkozó antidemok- ratizmus között, amely a termelési eszközök magántulajdonában és a dolgozó többségnek a burzsoá kisebbség általi kizsákmányolásában testesül meg. Mint a tőkés országok politikai életének jelenlegi állapota mutatja, a polgári demokratikus elveket, normákat és hagyományokat aláássák és meggyengítik az állammonopólista kapitalizmust belsőleg jellemző tendenciák. A képviseleti hatalom szerepének a végrehajtó hatalom javára történő korlátozása, a büntető és a megtorló apparátusnak a megerősítése stb. Az igazi sokoldalú demokrácia elengedhetetlen feltétele, hogy minden dolgozó ténylegesen részt vehessen az ember tevékenységét alapvetően meghatározó termelésirányításban. A mi demokráciánkat a termelésben közvetlenül a munkakollektívák valósítják meg. Nyilvánosan megvitatják a népgazdasági terveket, folyamatosan termelési tanácskozásokat tartanak, amelyekben szorosan összekötik az ellenőrzés állami és társadalmi funkcióit. A szocializmus tapasztalatai kétségbevonhatatlanul arról tanúskodnak, hogy a demokrácia sokoldalú fejlődése társadalmi rendünk növekvő erejének éltető forrása. De fordítva is igaz: a demokratikus normáktól való bármilyen eltérés, a néphatalom bármilyen korlátozása helyrehozhatatlan károkat okoz a szocializmus építésének. A történelmi tapasztalat újra és újra bebizonyítja, hogy a demokráciáért folytatott harc kifejezi a forradalmi mozgalmak lényegét. És mindenütt, mind a szocialista államokban, mind pedig azokban az országokban, amelyekben a dolgozók a tőke ellen küzdenek, vagy nemzeti felszabadító harcukat viszik végső győzelemre, az élet új tényekkel igazolja V. I. Lenin szavait: „A következetes demokrácia egyfelől szocializmussá válik, másfelől... szocializmust követel”. V. KORTUNOV Nagyobb felelősséget! A mezőgazdasági munkák során az utóbbi napokban két nagyobb kárral járó tűz keletkezett. Augusztus 19-én Baranya megyében, a pellér- di termelőszövetkezet majorjában leégett egy hideg levegős szénaszárító berendezés és ezzel együtt megsemmisült 714 mázsa lucernaszéna. A tűz keletkezésének oka: öngyulladás. Augusztus 22-én Győr-Sopron megyében, a pusztacsaládi réten dolgozó E—301 típusú kaszálógép — laza meghajtó — ékszíjának súrlódása miatt gyulladt ki. Mindkét tűzeset vizsgálatánál megállapítható volt, hogy lelkiismeretesebb felügyelettel és karbantartással a bekövetkezett károk megelőzhetők lettek volna. A tűzesetekkel kapcsolatban a Belügy- ' minisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnoksága ismételten hangsúlyozza, hogy a tűzmegelőzés értékeink védelmének egyik legbiztosabb módszerét jelenti. Ezért feltétlenül fontos az őszi mező- gazdasági munkák során is a tűzmegelőzési előírások szem előtt tartása. (MTI)
