Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-26 / 173. szám

A rtEPÜJSÄG 1979. július 26. Szegeden megkezdődött Szombaton este pontosan nyolc órakor szólalt meg a fan­fár harmadszor, hogy a télt ház és a környék tudtára adja: megkezdődik az 1979-es program a szegedi szabadtéri játé­kokon. Kellemes, nyári estén előbb a Himnusz hangjai csendültek fel, majd Pál Tamás vezényletével Verdi talán legtöbbet vi­tatott operájának, A végzet hatalmának nyitánya. Sokszoros ismétlés a Játékokról azt mondani, hogy rangos darabokat, olykor bravúros megoldásban állítanak színre, mégis ki kell mondani. Mikó András rendező a Forray Gá­bor által tervezett díszletek között a jelmeztervező Márk Ti­vadar közreműködésével felejthetetlen élményű estét bizto­sított. Az egészen kiemelkedőt nyújtó Gregor József (Gvad- rian) és a szegedi születésű Tokoly Ilona (Leonóra) mellett Don Carlos szerepében a leningrádi Kirov Opera magánéne­kese Szergej Lejferkusz; az előadásra Berlinből érkezett, de valójában bolgár Nelly Boskova mint Preziosilla és a Köln­ből e szerep eléneklésére hazajött Ilosfalvy Róbert Alvaró alakítása kovácsolta a sikert. A három felvonásra osztott mű, a XVIII. századi Spanyol- országban játszódik. Az alkotó ereje teljében lévő Verdi a zeneszerzés magasiskoláját mutatja itt be, hiszen az önfeledt vidámságtól a hymnikus magasztosságon át szinte mindent felvonultat egészen az áhítatig. A Dóm tér kínálta lehetőség természetes díszlethatását a megvilágítással mesterien kihasználva egyszerűen más világ­ba viszik el a nézőt és ebben elvitathatatlanul nagy szerepe van a közismerten nehéz kórusműveket nagyszerűen tolmá­csoló Szlovák Filharmónia énekkarának, amiről Gregor Jó­zsef véleménye: „Életemben még jobb kórust nem hallot­tam.” Mindent egybevetve: . nagyszerűen indult a felújítás óta huszonegyedik évad a száz éve újjászületett Szegeden, bizto­san hasonló lesz a folytatás: a János vitéz, az Antigoné, A szépség forrása és természetesen a hagyományosnak tekinthe­tő néptáncfesztivál gálaestje is. (f. »•) m _______________________ U tcaszínház... Fehér—Győré :Orfeo szerelme című darabjának ősbemuta­tójával június 27-én, Székesfehérváron, utcaszínház nyi­totta meg „kapuit”. A város egyik ódon terén rendezték be az utcaszínház színpadát és nézőterét. Az Orfeo szerelme című darab látványos, színes, zenés musical, amelynek fő­szerepét Szakácsi Sándor, a Vígszínház tagja játssza. A ké­pen: Az utcaszínház „kapuja”. Az idegen nyelvek köny- nyebb, gyorsabb és eredmé­nyesebb elsajátítását segítő új taneszközökkel gyarapo­dik a könyves- és a hangle­mezboltok választéka. Az Idegennyelvi Továbbképző Központ, a Tankönyvkiadó és a Hanglemezgyártó Vál­lalat együttműködésének eredményeként a közelmúlt­ban jelent meg az üzletek kirakataiban a Hungaroton alapfokú és haladó francia nyelvlecke albuma. Az első francia albumo­kat rövidesen újabb idegen nyelvű — orosz, angol és német — tankönyvek, illet­ve hanglemezalbumok köve­tik. Az orosz nyelvlecke alapfokú anyaga a tervek szerint az év őszén, az orosz középfokú — a hozzátartozó tankönyv elkészültétől füg­gően — előreláthatólag ugyancsak még az idén meg­jelenik; az angol, valamint a német alap- és középfokú nyelvleckék anyagainak ki­adását pedig jövőre tervezik. Móricz-művek a moziban A história, s az irodalom hírneves alakjainak jubileu­ma manapság nem múlhat el statisztikák, adatok közlése nélkül. így van ez napjaink­ban is, amikor Móricz Zsig- mond születésének centená­riumát ünnepli az ország. A közelmúltban Nyíregy­házán rendezett nemzetközi műfordítói tanácskozás egyik előadásában elhangzott: Mó­ricz 21 regényét és elbeszélé­sét 24 nyelvre fordították le. Mindez 81 idegen nyelvű kö­tetben jelent meg. Nyilas Misi története, a „Légy jó mindhalálig” 12 nyelven 17 kiadást ért meg. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Tiszacsécse nagy író fiá­nak munkássága szerencsé­sen egybeesett a mozgókép világszerte tapasztalható kar­rierjével. Maga Móricz is el­ismeréssel szólt a filmben rejlő művészi lehetőségek­ről. Sőt, az első celluloid szalagra vitt regénye film­forgatókönyvének megírásá­ra is vállalkozott. így hát természetes: a szakemberek gondos és minden részletre kiterjedő pontossággal fel­térképezték a Móricz-alkotá- sok történetét a film világá­ban. Somogyi Lia, a Hunga- rofilm főmunkatársa statisz­tikájának tulajdonképp ezt az alcímet is adhatnék: Mó­ricz a moziban ... Az író első műve 1935-ben jelent meg a filmszínházak­ban. Ekkor a Móricz írta forgatókönyv alapján Deésy Alfréd rendezésében Somo­gyi Erzsivel, Jávor Pállal, Berki Lilivel és Gózon Gyu­lával a főszerepekben a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül”-t vetítették. 1936 két Móricz-mű megfilmesítését hozta. Először a Székely Ist­ván rendezte „Légy jó mindhalálig”-ot mutatták be, majd a „Hortobágy”-ot. Az utóbbi érdekessége, hogy benne amatőröké volt a fő­szerep : hortobágyi csikóso­ké, gulyásoké. 1942-ben Zilahy Lajos írt forgatókönyvet a „Szép csillag”-ból. Rá egy eszten­dőre a „Kerek Ferkó”-t tűz­ték a mozik műsorára. 1943- ban pedig Tersánszky Józsi Jenő forgatókönyvéből a „Sá­ri bíró”-t. A felszabadulás után 1948- ban forgattak először Móricz- filmet. A „Forró mezők” pre­mierjét (forgatókönyvírója Várkonyi Zoltán volt) 1949. március 26-án rendezték. Ugyancsak ebben az évben Deák Sándorral a főszerep­ben az „Úri muri”-t, majd 1954-ben a „Rokonok”-at vit­ték filmre. 1957-ben Cseres Tibor írt Móricz-műből film­forgatókönyvet. így született meg az „Égi madár”. Az alighanem máig is a legna­gyobb Móricz-filmsikert, a „Légy jó mindhalálig”-ot 1960. október 27-én mutat­ták be a filmszínházak. (Forgatókönyvírója Darvas József, rendezője Ranódy László.) Tizenhat évi szünet után ismét Ranódy vállalkozott Móricz-mű adaptálására. Ö a rendezője, Sára Sándor az operatőre, Czinkóczi Zsuzsi pedig a főszereplője az „Ár­vácskádnak. A sort végül a tavalyi „Nem élhetek muzsi­kaszó nélkül” zárja. Néhány szót a Móricz-fil- mek nemzetközi fogadtatá­sáról: a legnépszerűbb két­ségtelenül a „Légy jó mind­halálig”. A Nyilas Misit meg­személyesítő Tóth Laci már a bemutató évében elnyerte a San Francisco-i fesztivál legjobb gyermekszínészének díját. A film sikerrel állta a próbát a Melbourne-i, a Sidney-i, a Stratford-i és a La Plata-i fesztiválon is. Az „Árvácska” Karlovy Vary- ban vitte el a pálmát, azaz a fődíjat, Teheránban . az ifjú­sági filmek fesztiválján pe­dig Czinkóczi Zsuzsi kapta a legjobb szereplő díját. Ta­valy az „Árvácska” Karthá­góban az Ezüst Aladdin-dí- jat érdemelte ki. A Móricz-művekből ké­szült mozifilmek vetítési jo­gát egész sor ország televí­ziója vásárolta meg. KALENDA ZOLTÁN Dunántúlt nupio Véget ért a tíznapos ter­mékparádé, vasárnap este bezárta kapuit a 7. Pécsi Ipa­ri Vásár. A résztvevők szá­mát és a kiállított termé­kek minőségét tekintve min­den eddiginél nagyobb és színvonalasabb volt az idei vásár, melyen először vet­tek részt a testvérmegye, Schwerin kiállítói, s melyen természetesen itt voltak a határmenti cserében érdekelt jugoszláv vállalatok. Tíz nap alatt milliós üzletkötések születtek, a kiállításnak nyolcvanezer látogatója volt. Az utolsó napon, vasárnap délelőtt az 500-as Szakmun­kásképző Intézet dísztermé­ben került sor a közönség­díjak átadására. A 7. Pécsi Ipari Vásár közönségdíját nyerte többek között a Dél­dunántúli TÜZÉP és a Ba­ranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat kö­zös kiállítása. Bár a vásár haszna és eredményei összegzésére még korai lenne vállalkozni, Asz­talos Ferenc vásárigazgató­tól megkérdeztük, mi lesz jö­vőre, amikor nem Pécs, ha­nem Szeged rendez ipari vá­sárt. Két gondolat merült fel, eszerint országos szabadidő­vagy országos közlekedési ki­állítás rendezésére vállalkoz­nának szívesen. SomoQi/i Néplap Két vizsgálatot kezdett meg Somogybán a közel­múltban a népi ellenőrzési bizottság. Mindkét esetben társadalom- és gazdaságpo­litikai kérdésekre keresik a választ. Az első esetben a gyerme­kek megnövekedett létszámá­ról, az iskolába indulásuk előkészítéséről tájékozódnak a népi ellenőrök. A másik vizsgálat elsősor­ban gazdaságpolitikai szem­pontból fontos. Azt vizsgál­ják, hogy miként gazdálkod­nak a nem szocialista orszá­gokból származó import­anyagokkal, milyen mértékű ezek felhasználása. Üzeme­ikbe sok importanyag érke­zik, s ezt ném éppen olcsón sikerül beszerezni. Ezért a takarékoskodás, az anyagok ésszerű felhasználása na­gyon lényeges. Az állami gazdaságokban, a tsz-ekben, a gabonaforgalminál, az AGROKER-nél és a Kőolaj- vezeték Építő Vállalatnál már tart a vizsgálat. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Amikor Dél felől fúj a szél, Dunaújváros vörösbe öltö­zik: az utcán parkoló autó­kat téglavörös porréteg lepi be, az utakon, járdákon, szegletekben mindenütt vö­rös port látni és az otthona tisztaságára kényes háziasz- szony .naponta törölgetheti a port lakásában. A Dunai Vasmű évente 40 ezer tonna port hint a városra, ami nemcsak útjainkat és ottho­nainkat lepi el, hanem be­kerül az itt lakók szerveze­tébe is. A Dunai Vasmű most szé­les körű programot dolgozott ki a régi üzemek elmaradt környezetvédelmi berendezé­seinek pótlására, illetve az új üzemek korszerű tisztító- berendezésekkel történő ellá­tására, A martinkemencék füstjének megtisztítására négy korszerű szűrőberende­zés felszerelését tervezi a vállalat, amelynek költségei meghaladják a 300 millió fo­rintot. A szűrők felszerelése 1981-ig befejeződik. Folya­matban van egy új érctömö­rítő építésének előkészülete is, amelynek elkészültével a jelenlegi üzem megszűnik és vele együtt megszűnik a por­szennyezés is. Mivel az erő­mű kazánjainak füstgáztisz­tító berendezései 6—700 mil­liós kiadást jelentenek, en­nek megvalósulása csak a következő ötéves terv idő­szakában várható. PETŐFI NÉPE A jelek szerint a követ­kező évad programját is az igényesség jegyében állítot­ták össze a kecskeméti Kato­na József Színházban. A de­cemberig véglegesen rögzí­tett repertoár a változatos­ság mellett arról tanúskodik, hogy a társulat változatla­nul kerüli a mindenáron va­ló szórakoztatás könnyű esé­lyét. A színművek kiválasz­tásában ugyanakkor nem a közvetlen aktualizálhatóság játszott szerepet, hanem in­kább a társadalmi mondan­dó, az ember és a társada­lom viszonyának, az ember erkölcsi formálhatóságának és alakulásának a vizsgálata. Ilyennek ígérkezik az ok­tóber 5-ére tervezett évad­nyitó bemutató, az Én va­gyok Ravelszki. A szerző, Károlyi Mihály azonos a ma­gyar őszirózsás polgári for­radalom vezéralakjával. Egyetlen drámáját külföldi emigrációjában írta. A ren­dező, Beke Sándor augusztus második felében kezdi a próbákat. A címszerepben Sinkó Lászlót láthatja majd a közönség. Ősbemutató lesz a követ­kező premier október 19-én. Alekszandr Vampilov szov­jet drámaíró Búcsúzás júni­usban című műve. Ugyancsak az ősbemutatók számát gya­rapítja az évad második fe­lében Gyurkovics Tibor tör­ténelmi vígjátéka, a Magyar menyasszony és a fiatalabb írók közé tartozó, Szeged­ről indult Ördögh Szilvesz­ter: Kapuk Thébában című alkotása. Az első félév műsorába il­leszkedik a klasszikusok kö­zül Moliére Úrhatnám pol­gára az eredeti, zenés válto­zatban. A száz éve szüle­tett nagy magyar realista, " Móricz Zsigmond neve sem hiányzik a szerzők sorából: az Úri murit választotta ki színművei közül a kecskemé­ti társulat, centenáriumi tisz­telgésként. Egy férfi a lépcsőházban Csemetke János, amikor kiszállt a lift­ből, és a lakása felé igyekezett, észrevet­te, hogy a folyosó sötét sarkában egy fér­fi hajol az ott levő ajtóhoz, a névtáblát böngészi. — Kit tetszik keresni? — kérdezi tőle Csemetke. A férfi összerezzen a váratlan hangtól, — Porcnágel Xavért — mondja aztán. — Porcnágel Xavért? Tudomásom sze­rint ilyen nevű lakó nincs ebben a ház­ban. — Nekem pedig itt van fölírva, ő ma­ga írta föl. Tessék! — mutat egy cédulát a férfi. — Porcnágel Xavér, Cirip utca 7. V. emelet. — Az mindjárt más! — mosolyog Cse­metke — ugyanis ez nem Cirip utca hét, hanem kilenc. — Ez biztos? — Csak tudom, hogy hol lakom, uram?! — Mert olyan egyformák ezek az új házak. — Csakugyan egyformák — mosolyog egyetértőén Csemetke, és előveszi a kul­csát, hogy kinyissa lakása ajtaját. — Szabad kérdeznem — lép utána a fér­fi —, hogy miért tetszik olyan gúnyosan mosolyogni? — Bocsánat — mosolyog elnézést kérőn Csemetke —, én nem gúnyosan mosolyog­tam, csak mosolyogtam. — Csak mosolyog, most is csak moso­lyog! — bólogat sóhajtozva a férfi. — Tu­dom én, hogy mi van a mosolya mögött, ön azt hiszi, hogy én csak kitaláltam ezt a lehetetlen nevet. Kérem jöjjön át velem a szomszéd házba, és. győződjön meg ró­la, hogy Porcnágel Xavér... — Ne haragudjon, de nekem dolgom van — vág közbe Csemetke, és be akar lépni a lakásába. — Persze — ugrik utána a férfi — most rohan a telefonhoz, és értesíti a rendőrsé­get, hogy egy gyanús alakotlátott. — Sajnos, nincs telefonom. — Átzörög a szomszédjának, vagy jelt ad az ablakból. — Uram, én is kriminéző magyar va­gyok. Tudom tehát, hogy a valóban gyanús alakok nem így viselkednek. — Tehát ön nem tart gyanúsnak en­gem? — Egyáltalán nem. — Akkor miért tetszett olyan alaposan szemügyre venni? — Volt szerencsém! — kiált ingerülten Csemetke, és berántaná az ajtót. Az ajtó azonban nem mozdul, mert a férfi odatette a lábát. — Kedves uram, könyörgök... — szól esdekelve — két perc az egész, és ön meg­győződik róla, hogy létezik Porcnágel Xa­vér. — Egy pillanatig sem kételkedem Porc- nágli létezésében, esküszöm a családom egészségére. — Ezt most csak azért mondja, hogy megszabaduljon tőlem, és nyugodtan érte­síthesse a rendőrséget. Csakhogy én nem engedem. Nem, nem, soha! Nekem még a rendőrséggel nem volt dolgom, és nem is lesz, mert ön most átjön velem a szom­széd házba, és meggyőződik róla, hogy Porcnágel Xavér ... — Tudom — ordít Csemetke —, létezik. — Igen, és következésképp én nem a Kék fényben körözött betörő vagyok, ha­nem egy talpig becsületes ember, aki... — Aki most elkotródik innen — üvölt a férfira Csemetke —, mert... — Drága, jó uram! — borul a küszöb­re a férfi — ha van önben egy kis em­beri együttérzés, egy csöppnyi felebaráti szeretet, egy atomnyi szocialista humánum, akkor nem gyanúsít egy ártatlan embert csak azért, mert az ismerősét Porcnágel Xavérnak hívják. Szó szót követ, tett tettet. A férfi erős, elkapja Csemetkét, és a lépcső felé von­szolja. A ricsajra előjönnek a szomszédok. — Hívjanak rendőrt! — liheg feléjük Csemetke. — Na, ugye?! — kiált föl diadalmasan a férfi. — Mégiscsak jól láttam én, hogy mi az ön szándéka ... De majd bocsánatot fog kérni tőlem, mert én a hatóság előtt bebizonyítani, hogy létezik ... — Ki ne mondja! — hörög Csemetke. A férfi azonban kimondta, hogy „Porc­ná ...”. A többit beléfojtotta Csemetke. Mire a rendőrség megérkezett, már any- nyira magukhoz tértek mindketten, hogy a feltett kérdésekre viszonylag értelmesen válaszoltak. SÓLYOM LÁSZLÓ Idegen nyelvek Lecke a lemezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom