Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-06 / 156. szám

NÉPÚJSÁG JÚLIUS 6 PÉNTEK Névnap: Csaba A Nap kél' 3.54 — nyugszik 19.43 órakor A Hold kél 16.00 — nyugszik 1.15 órakor Nyolcvan évvel ezelőtt, 1899. július 6-án született Trencsénben és 1971-ben halt meg Budapesten Főnyi Géza Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Népköz-' társaság Kiváló Művésze, aki 1947 óta volt a Képző- művészeti Főiskola tanára. Dunaföldvár O BÉKEMOZGALMI EMLÉKPLAKETTET ka­pott a Paksi Konzervgyár. Az Országos Béketanács ál­tal adományozott kitüntetést tegnap délután, üzemi béke­gyűlés keretében adta át a kollektívának Czank József, az Országos Béketanács tag­ja, a megyei béke-, barátsá­gi és szolidaritási bizottság elnöke. # TITKÁRI ÉRTEKEZ­LETET tartott tegnap a szekszárdi városi KISZ-bi- zottság, a dolgozói területen működő alapszervezetek titkárai részére. Az 1978— 79-es politikai képzési év és a tagfelvételi munka ta­pasztalatait értékelték. A A FOGYASZTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK és fo­gyasztói érdekvédelem című vizsgálatok összefoglaló je­lentését tárgyalta meg és fo­gadta el csütörtöki ülésén a paksi járási-városi népi ellenőrzési bizottság. — HÁRMAS IKREK születtek Pécsett. A megyei kórház szü­lészeti osztályán Mang Ferenc- né, 34 éves Eszterág-pusztai la­kos egy kisleánynak és két fiú­nak adott életet. Az újszülöttek — Lívia, Levente, Péter — sú­lya 2400, 1900, illetve 1850 gramm. Az édesanyára hetek óta kórházban vigyáztak. Az ikreket császármetszéssel segí­tették a világra és azonnal a Pécsi Orvostudományi Egye­tem gyermekklinikájának kora­szülött-osztályára szállították. A csütörtöki orvosi tájékoztatás szerint a kicsinyek édesanyjuk­kal együtt jól vannak. SÚLYOS KÖZÚTI BALESET Tegnap reggel fél nyolckor súlyos közúti baleset történt Szekszárd határában, az 56-os úton, a szálkai elágazás közelé­ben. A Vértesi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság nyerges te­hergépkocsijával Balogh István móri lakos egy személygépko­csit kezdett előzni, de nem vet­te figyelembe a szembejövő forgalmat. Az éppen odaérkező GF 07—34 rendszámú autóbusz — vezetője Palkó Géza, závodi lakos —, kénytelen volt fékezni, hogy elkerülje a teherautóval való ütközést. A mögötte jövő autóbusz — rendszáma GC 67— 46, vezetője Mikola József, bá- taszéki lakos — viszont nem tartotta a megfelelő követési távolságot, ezért belerohant a fékező autóbuszba. Az ütközés következtében a két autóbusz utasai közül tizenöt könnyű, egy pedig súlyos sérülést szen­vedett. A baleset ügyében a rendőrség folytatja a vizsgálatot. Különösen nyáron emelkedik azoknak a fiataloknak a száma, akik elszöknek a szülői háztól, vagy a nevelőintézetből, hogy a „szabad társadalomban” ke­ressenek menedéket. „A fűvön alszunk, és ha nincs pénzünk, kéregetünk” — mondja egy 15 éves kislány. Sokszor akarat­lanul is bűnügyekbe kevered­nek. A műsor arra keres vá­laszt, hogyan lehetne megelőzni ezeket az eseteket. Az adás 16 óra 5 perces kezdettel hangzik el a Kossuthon. 21 óra 40 perc­kor Vincze Péter műsora a gyorsuló idő nyomába szegődik. Kutatóintézeti vezetők, tudo­mányszervezési szakemberek mondanak véleményt a párhu­zamos kutatásokról. A televízióban 20 óra 20 perc­kor Bertha Bulcsú A fürdőigaz­gató című tévéjátékát nézhet­jük meg. Jelenet a tévéjátékból * FONYÓDRA fürdő já­rattal. Vasárnap, a vasutas­napon a bátaszéki vasutas szocialista brigádok és a családtagok részére kirán­dulást szervez a csomópont társadalmi és gazdasági ve­zetése. A fürdőjárattal Fo­nyódra utaznak egésznapos kirándulásra a bátaszéki vasutasok. ^ FARKAS PÁL szek­szárdi szobrászművész Mar­tinász című szobrát szomba­ton avatják fel Miskolcon, a város egyik parkjában. + A KEDDI számunkban megjelent, Gazdagabbak let­tek című cikk egyik képalá­írásába hiba csúszott. A név helyesen: Fábián Ágostonná. Az állattartó gazdáknak Kocsolán is jelentős segítség, hogy házhoz szállítják a takarmányt. Ez a szénaszállító pótkocsi éppencsakhogy befér a nagykapu két oszlopa között. Felhőátvonulások Várható időjárás ma estig: felhő­átvonulások, elszórtan futó eső, zá­poreső. A többfelé élénk, helyenként erős északnyugati, északi szél kissé mérséklődik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 20—24 fok között. Távolabbi ki­látások szombattól keddig: szeles, az évszakhoz ké­pest hűvös idő. Elszórtan futó eső, záporeső lehetsé­ges. Ügyfélszolgálati iroda A közelmúltban a megyei tanács segítségével, kísérlet­be kezdtek a dunaföldvári Nagyközségi Tanácson. A megyében, először nagyköz­ségben ügyfélszolgálatot nyi­tottak a hivatal földszintjén. A bejárat mellett kicsinosí­tottak egy helyiséget, ahol a település lakói a korábbinál gyorsabban intézhetik ügyes­bajos dolgaikat. Ez, mint a városokban leglßbb helyen már megtörtént, azt eredmé­nyezi, hogy egyszerűbb ese­tekben szinte pillanatok alatt végezhetnek ügyeikkel a lako­sok, s amellett, hogy nem kell hosszabb ideig várakoz­ni az irodákban, a tanácsi dolgozók munkáját is meg­könnyíti. A korszerűen, szépen berendezett dunaföldvári ügyfélszol­gálati iroda Fotó: Sz. L. Visszhang A dombóvári városi műve­lődési központ és könyvtár jelrendszerével kapcsolatban Nem értem címmel írás je­lent mee a _ Népújság 1979. június 7-i számában. Elte­kintve a részletes, és alapos magyarázattól, idézek a Mű­vészet című folyóirat egy rö­vid írásából, mely az ez évi júniusi számban Embléma- tikus nyitottság címmel je­lent meg, s ugyancsak a dombóvári városi művelődé­si központ és könyvtár jel­rendszeréről szól. Az intéz­mény tevékenységének elő­készítéséről szólva az írás le­szögezi: „A különféle szintű szervezési kérdések mellett a ház vizuális karakterének ki­alakítására is volt gondjuk. Az intézmények szokásos, egyre általánosabb embléma­terveztetését egyéni, a hely­ivel, céljaikkal adekvát mó­don oldották meg: nem egy formális, piktografikus, ál­landó emblémasort rendeltek ugyanis, hanem egy szimbo­likus, variábilis formarend­szert. A feladat megoldására Lan­tos Ferenc — akkor még a pécsi ifjúsági ház keretei kö­zött működő — formaépítő szakkörét kérték fel. Ez a választás szerencsésnek bizo­nyult. A kör két fiatal tagja, Fekete Judit és Kiss István sajátos, nyitott szerkezetű emblémát dolgozott ki a dom­bóváriak számára. Ez a négy­zetből és tojásformából kom­binált grafikai rendszer jól példázza az amatőr alkalma­zott művészet ki nem hasz­nált lehetőségeit és határait. A derékszögű és a természet­adta forma feszültsége, azok részelemeinek kombinálása a művelődési központ egyes te­vékenységi formái szerinti ér­telmes, kifejező jelegyütte­sekké szervezhető. Ugyanak­kor a grafikai kidolgozás öt­letes sokféleségével (vonal- vastagság, csatlakozási pont, a befoglaló alapformák jel­zése vagy elhagyása, negatív­ba fordítás, kitöltő színfelüle­tek, stb.) a jelegyüttesek jól megkülönböztethetőek, nem unalmasak. A művelődési központ előtt egyébként Samu Géza monumentális, kezében tojást tartó, szárnyas fa figurája áll.” A jelek alkalmazása jóval széleskörűbb lesz, mint azt O. I. feltételezi, de erre való­ban nem találhatott utalást jelértelmező füzetünkben. Azon leszünk, hogy jeleink mindenütt Qtt legyenek, ahol a dombóvári művelődési ott­hon vagy annak valamilyen tevékenysége megjelenik. A jel (címer, embléma, stb.) erre való. BALIPAP FERENC igazgató OL VAST AM Költségkereten belül . Indultunk huszonötmillióval, de mire befejeződött, harmincöt lett belőle... A múlt évben kellett volna elkészülnie, de kétszer is volt határidő-módosítás, a legújabb ez év decemberére szól... Megszokott je­lenség, csak a létesítményt, a számokat és az időpon­tokat kell behelyettesíteni. Rendszerint csak tájékoz­tatásul hangzik el, amikor az újságíró érdeklődik, de amikor ír az átadásról, üzembe helyezésről, a késés és a menet közbeni költségnövekedés már nem sze­repel a tudósításban. Akad ma már — szerencsére — ellenkező példa is. Mint azt a tegnapi Népújságban olvastam. Mun­kásgyűlésen avattak fel egy új gyárat, amely határ­idő előtt, az előírt költségkereten belül készült el. A Somogyi Néplapból vette át „Szomszédolás” rovatunk és a Csepel Művek Egyedi Gépgyára új kaposvári nehézgépgyárának avatásáról szól. Szívesen adnánk hasonló hírt megyénkből is. (J.) Gyémántlakodalom Pincehelyen (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Gyémántlakodalmát ünne­pelte Pincehelyen Handa Pé­ter és felesége. A 60 évvel ez­előtt Sárbogárdon tett foga­dalmat a pincehelyi tanács házasságkötő termében újí­tották meg ünnepélyes kere­tek között. Az idős házaspárt három élő gyermeke, unokái, dédunokái és az úttörők kö­szöntötték e számukra nagy napon. (H. A.) Széllovasok A közelmúltban Agárdon hazai és külföldről érkezett ver­senyzők részvételével széllovas-vetélkedőt rendeztek. A lát­ványos versenyt sok ezren nézték végig. Az MTESZ életéből Rovatunkban ma két ke­vésbé ismert, de jelentős tag­egyesület munkáját mutatjuk be — vázlatosan. Az egyik az Országos Er­dészeti Egyesület tamási he­lyi csoportja, a másik a Ma­gyar Kémikusok Egyesülete Tolna megyei csoportja. Az Országos Erdészeti Egyesület tamási csoportja viszonylag korán, 1952-ben alakult. Ebben az időben me­gyénkben három erdőgazda­ság működött: Tamásiban, Szekszárdon és Bátaszéken. A mai csoport lényegében Tamási bázison maradt. A csoport első szervezeti létszáma 102 volt, magában foglalva az erdőgazdaság egész műszaki, személyi ál­lományát. Központi ajánlá­sok, éves munkatervek ké­szültek elsősorban szakmai^ továbbképző előadások meg­tartására, szakmai tapaszta­latcserék szervezésére. A létszám mára csökkent, vi­szont nagyobb részt a szak­mai irányító felső-, illetve középfokú végzettségű szak­emberek maradtak az egye­sület tagjai. A mai taglét­szám: 72. Szép munkát végzett fenn­állása óta a csoport. Néhány a legfontosabbak közül: Az „Erdők napjának” propagá­lása elsősorban az ifjúság körében, országos és helyi rendezvények szervezése, a műszaki fejlesztés elősegíté­se, az 1971-es vadászati vi­lágkiállítás helyi programjá­nak megszervezése és lebo­nyolítása, országos fagazda­sági napok szervezése 1973- ban, a természet- és környe­zetvédelem segítése különbö­ző formákban. Ma a csoport legfontosabb munkájának tartja, részt venni a távlati szakmai kon­cepciók kidolgozásában, meg­valósítani szakmai előadá­sokkal, tapasztalatcserékkel 1 az erdőgazdálkodás megyei integrációját, támogatni a természet- és környezetvéde­lem erdészeti munkáját, parkerdők kialakítását és azoknak a közösség igényei­nek megfelelő, berendezését. Megyénkben az ötvenes évek elején csak a Simontor- nyai Bőrgyárban és a Paksi Konzervgyárban dolgoztak vegyészek. Később, a megye iparosításával megnőtt az itt dolgozó vegyészek szá­ma. Ennek a fejlődésnek lett egyik eredménye, hogy 1973- ban megalakult a Magyar Kémikusok Egyesületének Tolna megyei csoportja. Az egyesület 35 fő részvételével alakult. Az alacsony létszám oka, hogy a bőr-, élelmiszer- és textiliparban dolgozó ve­gyészek saját szaktudomá­nyos egyesületeik tagjai. Az elmúlt években az egyesület évente hat ren­dezvényt tartott. Rendszere­sen részt vettek a műszaki napok rendezvényein. 1975- ben a csoport Szekszárdon rendezte a XI. Dunántúli Analitikai és Radiokémiái Konferenciát, amelynek 130 résztvevője volt. Az egyesület legfontosabb feladatának a termelőmunka segítését tekinti. Ennek haté­konyságát kívánják növelni az üzemi csoportok létrehozá­sával. Első lépésként a mű- anyagipari szakcsoport létre­hozását tervezik. Kapcsola­tot keresnek a megyében dolgozó kémiatanárokkal a kémiaoktatás segítése (mű­szerek bemutatása, gyárláto­gatások szervezése, kémia­versenyek rendezése) érdeké­ben. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG — A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának lapja — Főszerkesztő: FEJES ISTVÁN, főszerkesztő-helyettes: SZÁLÁI JÁNOS. — Szerkesztőség: Szekszárd, Beloiannisz u. 2. 7100 Telefon: 129-01, 123-61. Crossbar-szám: 263. Sportrovat: 128-15. — Kiadja: a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat, Szekszárd, Béla téri. 7100. Telefon: 120-10, 120-11. Telex: 14251, postafiók: 71. — Felelős kiadó: PETRITS FERENC. Készült ofszet-rotációs eljárással, Saphir 96-os gépen a Szekszárdi Nyomdában, Szekszárd, Szé­chenyi u. 46. Postacím: 7101 Szekszárd, telefon: 129-21. — Felelős vezető: SZÉLL ISTVÁN — Terjeszti a Magyar Posta — Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbe­sítőknél. — Előfizetési díj egy hónapra 30, — Ft, negyedévre 90,— Ft., egy évre 360,— Ft. — Indexszám: 25 069 ISSN 0133-0551

Next

/
Oldalképek
Tartalom