Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-07 / 157. szám
I Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 157. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. július 7., szombat HATÉKONY, MEGBÍZHATÓ RENDSZER (2. old.) A NÉPFRONT ÉLETÉBŐL (3. old.) „AUTÓST” FOGOTT A TELEPHELYÜGYELETES (3. old.) OLVASÓSZOLGALAT A FEGYELEMRŐL, FADDON, A MELLÉKÜZEMBEN (3. old.) Miért nem olcsóbb ? Az építőipar állami és szövetkezeti szektorát ért kritikák leggyakrabban három vádat tartalmaznak: kicsik, drágák és rossz minőségűek az általuk készített lakások. Vizsgáljuk meg kissé tüzetesebben az első két pontot. Nem nehéz belátni, hogy minél több személy befogadására készül egy lakás, annál kevesebb lesz az egy lakóra jutó alapterület nagysága. A közös helyiségek — nappali szoba, konyha, étkező és a mellékhelyiségek — ugyanis nem igényelnek mégegyszér akkora alapterületet mondjuk hat lakó esetén, mint amekkora háromnál szükséges. Hazánkban az állami lakásépítés keretében zömmel 4 személyes, 2 szobás lakások készülnek, átlag 53 négyzetméteres alapterülettel. Ezt az alap terület-normát úgy tartják be, hogy az ennél nagyobb lakásokat az átlagosnál kisebbekkel kompenzálják. Viszont a magánerős lakásépítés körében — amely nagyságában még mindig meghaladja az állami szektort — ilyen korlát közvetlenül nincs. Ezért megközelítően 10 négyzetméterrel nagyobb a magánerőből épült lakások átlagos alapterülete. Hasonló az eltérés akkor is, ha a most épülő lakásokat a már meglévő állománnyal hasonlítjuk össze. Mielőtt ítéletet mondanánk erről a takarékosságról, ismerjünk meg még valamit. Szakemberek számítása szerint a beépített konyhabútorral 2 négyzetmétert lehet megtakarítani, tehát ennyivel kisebbre tervezhető a konyha, ha a lakó nem saját konyhabútorát hozza magával. A beépített szekrények — mivel hátul és oldalt a falig, felfelé pedig a mennyezetig érnek — 1,5 négyzetméternyi alapterület megtakarítására adnak módot. Ha központi fűtés van a lakásban, akkor ezzel átlagosan 3 négyzetméter nyerhető, a radiátorok és kályhák közti méretkülönbséggel és azzal, hogy nem kell a lakásban tüzelőanyagot tárolni. A központi fűtés további előnyökkel is jár.- Lehetővé teszi a félszobás bővítést, a hatásfoka 15—30 százalékkal jobb a kályhákénál és a levegő is sokkal tisztább marad. A képlet tehát a következő: nagyobb felszereltséggel, jobb funkcionális megoldással kisebb lakóterületen nagyobb kényelmet biztosíthatunk magunknak, mint ezek nélkül. Természetesen ez csak akkor igaz, ha a 3 férőhelyes másfél szobás lakásban valóban csak hárman és nem többen laknak, ha a konyhában a terület jó kihasználását nem úgy „oldotta” meg a tervező, hogy a hosszú, keskeny asztalnál csak libasorban, ágaskodva ebédelhet a'család, vagy ha a ruhás- szekrényben elfér a vállfa, a fürdőszobában pedig az automata mosógép. Az első 15 éves lakásépítési program indulásakor, 1961-ben nem egészen 3 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméter lakás építése. Ekkor még a hagyományos, téglát^ téglára rakó technológia volt uralkodó. Tíz évvel később, a technológiai váltás közepén négy és fél ezer, a tervidőszak végén pedig — 1975-ben — 6 ezer forint volt a lakás minden négyzetméterénekelőállítási költsége. A felületes szemlélő ezután valószínűleg a modern technológiákat okolná a költségek emelkedéséért. Nos íme egy számítás: a tíz házgyár termékeinek felhasználásával mintegy 11 ezer dolgozót lehetett „megtakarítani” a kivitelező építőiparban. (Munkásszálláson való elhelyezésük egyébként körülbelül fél milliárd forintba kerülne évente.) Az élőmunka csökkenésének következménye: amíg hagyományos tehnológiával egy dolgozóra egy lakás felépítése jutott évente, addig a házgyári technológiával kettő. A költségek emelkedése tehát nem írható a modernebb technológiák rovására. Akkor viszont miből származik? Erre a legkézenfekvőbb válasz az, hogy elfogytak az olcsón beépíthető területek. Részben szanált területre, részben pedig rossz talajviszonyú, közművekkel el nem látott helyekre kell lakóházakat építeni. Az első terület nemcsak építés-gazdasági, hanem lakásgazdálkodási gondokat is szül, hiszen a szanálás előtt el kell költöztetni a lakókat, ezért csökken a lakásszaporulat (igaz, cserébe javul a komfortfokozat). A rossz talaj- viszonyok az alapozást és a tereprendezést drágítják. A felsorolt költségemelő tényezők valóban léteznek, de van ezeknél egy még fontosabb. Amint a Statisztikai Időszaki Közlemények nemrég megjelent kötetéből kitűnik, 1975 és 1978 között az építőiparban 70,8 százalékról 60,5 százalékra — tehát 10 százalékkal! — csökkent az eszközök kihasználása. Az arányok riasztóak még az iparhoz képest is, ahol még mindig 90 százalék fölött áll az eszközkihasználási mutató. Ha az építőipar fel tudna zárkózni az ipar mai szintjére, már akkor is egyharmaddal több lakást produkálhatna ugyanennyi eszközzel. És mit eredményezne e hatékonyság-növekedés a költségeknél? Erre ugyan pontos számítás nincs, de csaknem bizonyosnak látszik, hogy változatlan árból lehetne építeni a második 15 éves lakásépítési tervben célul kitűzött 60 négyzet- méteres átlagos alapterületű lakásokat. — németh — Kádár János és Lázár György fogadta Kurt Waldheim pénteki programja Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken az MSZMP KB székházában fogadta Kurt Waldheimet, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A találkozón jelen volt Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ- képvsielője. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke az Országházban fogadta Kurt Waldheimet. A találkozón — amelyen jelen volt Púja Frigyes és Hollai Imre — megvitatA MÁV bátaszéki csomópontján a huszonkilencedik vasutasnapi ünnepségek előkészítésére a szolgálati helyek képviselői bizottságot alakítottak, amely a tegnap délutáni ünnepséget rendezte. Közel ezer vasutas ünnepelhetett tegnap Bátaszéken, jó részük azonban a vasúti szokásokhoz híven, munka közben volt, amikor az új szociális épületben 15 órakor az ünnepség elkezdődött. A vasúti pártvezetőség titkára, Támer József köszöntötte az üzemek dolgozóit, egyenruhában, kitüntetéseikkel mellükön jelentek meg a vontatás, a forgalmi szolgálat, a pályafenntartás, a hídépítők, és a biztonsági szakasz munkásai, vezetői. Eljöttek az ünnepségre a község vezetői, a járási párt- bizottságot Imre Alpár, csoportvezető képviselte. A Pétak a nemzetközi kapcsolatok kérdéseit. Kurt Waldheim és vendéglátója, Púja Frigyes a külügyminisztériumban folytatott hivatalos megbeszélést. A tárgyaláson jelen volt Hollai Imre. Az eszmecserén áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös tekintettel a békét veszélyeztető válsággócok felszámolására. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a leszerelés, az enyhülés, a biztonság és az együttműködés eddigi eredményeinek, valamint a további munka fel(Folytatás a 2. oldalon.) csi Igazgatóság tizennégyezer vasutasa közül csaknem nyolcezren a Tolna megyei főnökségekhez tartoznak, munkájuk, így a bátaszékie- ké is, meghatározó az igazgatósági teljesítményekben. Teljesítményeik az utóbbi években azt bizonyítják, hogy eredményesen hajtják végre nehéz feladataikat a vasút különböző üzemei — mert az együttműködés kifogástalan. Az ünnepi beszéd után a főnökségek vezetői megjutalmazták a munkaversenyben legjobb eredményt elért dolgozókat: összesen huszonheten kaptak kiváló dolgozó jelvényt, hárman vezérigazgatói dicséretben részesültek. A törzsgárda tagjait, valamint a most nyugdíjba vonulókat is jutalomban részesítették. Hat fiatal munkásnak a szakma ifjú mestere kitüntetést adták át. Aratás Tolólapos traktor tereli a búzát a szárító garatjára Alig kezdték meg a mezőgazdasági nagyüzemek a kenyérgabona aratását, esős napok gátolták a munkát, így a kombájnok megyeszer- te álltak. A kényszerpihenőnek az idő javulása vetett véget és a hét közepén- végén szinte mindenütt arattak. A szekszárdi Aranyfürt Termelőszövetkezetben is folytatták a betakarítást, amint a felázott földre < rá lehetett menni a nehéz gépekkel. Pénteken már teljes üzemmel mentek a kombájnok és tekintélyes gabonahegy emelkedett a szövetkezet nyámánd-pusztai szárítójának betonplaccán. Az esős napok után meglehetősen magas nedvesség- tartalmat mértek, a száraz időben azonban szinte órák alatt változik, csökken, így kevesebb idő és energia kell a szárításhoz. A telepre naponta tizennyolc-húsz vagon gabonát szállítanak be a tarlóról, ahol először a korai érésű takarmánybúzát, á libellulát aratják. st—bj. KISMEJKE Szép környezetben húzódik meg Kisvejke, négy község közigazgatási székhelye, ebből a fajtából megyénkben talán a legkisebb. Ezt az alig félezer lakosú kisközséget igyekszünk bemutatni magazinunkban, amely lapunk 4. oldalán található. Hazaérkezett Berlinből az MSZMP küldöttsége Pénteken hazaérkezett Berlinből a Magyar Szocialista Munkásoárt küldöttsége, amely Övári Miklósnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a szocialista országok testvérpártjai központi bizottságai ideológiai és külügyi kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. A küldöttség tagjai voltak: Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, valamint Lakos Sándor, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója. (A tanácskozásról kiadott közleményt és nyilatkozatot lapunk második oldalán közöljük.) 29. vasutasnap A munka élenjáróinak köszöntése Bátaszéken
