Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-15 / 164. szám
Képújság 9 f 1979. július 15. Pozsonynak a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosának gazdag történelme van, ennek ellenére úgy beszélnek róla, mint fiatal városról. A város impozáns méretekben nő: 1900-ban 65 ezer lakosa volt, 1940-ben 139 ezer és ma már több mint 360 ezer lakosa van. 1976-ban a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya a főváros agglomerációjának továbbfejlesztésére újabb tervet hagyott, jóvá — 2050-ig a város lakosainak száma eléri a 800 ezret. A területi terjeszkedés szempontjából a városnak igen előnytelen földrajzi fekvése van: északon a Kis- Kárpátok áll útjában, keletről az ipari üzemek szorítják, délről Magyarország, nyugatról Ausztria határa van igen közel. Csak északnyugati és északkeleti irányban nyitott, a'Kis Kárpátok lejtői alján. Itt épül Petrzalka, a Duna túloldalán fekvő városrész, ahol nagy lakótelep, új, terjedelmes kerület létesül. Az agglomeráció területi kiterjedése — a további lakótelepek épülése — természetesen erősen befolyásolja a városi tömegközlekedés fejlesztési terveit is. A szakemberek kiszámították, hogy Pozsony egy-egy lakosa évente 650—700 utat tesz meg autóbuszon és villamoson. A fejlesztés több lehetőségét vették figyelembe: mérlegelték az autóbusz előnyeit, a vasút felhasználásának lehetőségeit, a villamosközlekedés kibővítését és korszerűsítését, s végül a földalatti vasút gondolatát. Különböző okok miatt egyik változat sem tűnt optimálisnak. A szakemberek végül egy gyorsvasút kiépítésének gondolatához jutottak el, amely egyesítené a villamos- és vasúti forgalom előnyeit, s megfelel a gyors, megbízható utazás követelményeinek. Két alapvető útvonal kiépítésével számolnak: az Avonal a „hegyi” — nyugati övezetből vezetne a város központjába, innen folytatná útját északkeleti irányban. A B-vonal a Duna jobb partján fekvő Petrzalka városszektorból a folyón át vezet majd a központba, s innen tovább keleti irányban. A város központjában, s néhány más sűrűn beépített területen a föld alatt vezetik a gyorsvasutat. Elkészülte után összesen 75 kilométer hosszú lesz, s ennek egyhar- mada a föld alatt vezet. A Duna-parti új lakótelep, Petrzalka igen gyors ütemben nő, szinte nap mint nap több tucat új lakásba költöznek be a lakók. Nem egészen tíz éve múlva 150 ezer lakosa lesz. így tehát természetes, hogy itt kezdik meg a gyorsvasút építését. Jelenleg a petrzalkai vonalszakasz építése előkészületben van. Az ehhez kapcsolódó városközponti szakaszra vonatkozóan — a Dunától a főpályaudvarig vezető részen — most tűzik ki a végleges nyomvonalat és előkészítik a beruházási terveket. MIROSLAV JASLOVSKY (ORBIS—KS) Új termékek Jugoszláviában A műanyag- és vegyiter- mék-gyártást 1976 és 1980 között 2 milliárd 647 millió dinár befektetéssel növeli a spliti Jugovinil vállalat. Az épülő új üzemekben többek között pvc emulzió-, juviten-, valamint juviflexfólia gyártósorokat állítanak termelésbe. * ^ Az elmúlt évben Jugoszlávia még 2,1 millió négyzet- méter táblaüveg behozatalára kényszerült. A pancevói üveggyár bővítésével, a gyártási eljárások korszerűsítésé- -vel a következő években már teljesen fedezik táblaüvegből a hazai szükségletet. * | A szkopljei „Oktomvri 11” autóbuszgyár 1982-re új típusú városi és távolsági autóbuszokat készül piacra dobni. Az új járműveket — a Daimler-Benz nyugatnémet céggel együttműködve — már szerelik a jugoszláviai gyárban. Az új autóbusz-programot teljes egészében a jugoszláv ipar valósítja meg. A gyár ebben az évben 1450 autóbuszt készít. * Hét méter hosszú, 260 kilométeres óránkénti sebességet elérő sportrepülőgép gyártását kezdte meg a szlovéniai Begunje „Elan” gyára. Az új típusú gép, amelyet nyugatnémet céggel közösen alakítottak ki, a Dg 100— Elán. Ebben az évben 24 készül belőle. Húszat már előre megrendeltek a külföldi partnerek. J 4 Épül a hajdúsági cukorgyár Lengyel—magyar államközi szerződés keretében Kábán épül hazánk tizenkettedik cukorgyára, a hajdúsági cukorgyár. A hetven hektárnyi területen hetven létesítményt építenek a lengyel szakemberek. A hét és fél milliárd forintos költséggel épülő gyár egy idényben hatszázezer tonna cukorrépát dolgoz majd fel. Az első répaszállítmányt a terveknek megfelelően — a feldolgozókampány kezdetén — idén szeptemberben fogadja az új gyár. A képen. A mészég ető kemence. líz év múlva az emberek nem viselnek szemüveget ? Szvjatoszlav Fjodorov a következőket mondja: — Klinikánkon több mint 500 olyan műtétet végeztünk, amelyek 100 százalékban visszaadták a látást a rövidlátó embereknek. Nekem egyébként meggyőződésem, hogy a „százszázalékos” látás egyáltalán nem jelenti az eszményi „visszalátást”. Előfordul, hogy az emberek sokkal jobban látnak annál a „normánál”, amelyből az orvos „kiszámítja” a látás defektusait jellemző pluszokat és mínuszokat. Létezik egy ilyen fogalom: fiziológiai asztigmatizmus. Ez a szivárványhártya apró defektusai miatt keletkezik, így is nevezzük: fiziológiai. Valójában azonban antifizi- ológiai: mert csökken a látásélesség. De azért normálisnak tartjuk, mert az emberek többségénél előfordul. Mivel a látásképesség megmarad, ezért ezekre a defektusokra úgymond nem kell figyelmet fordítani. Mint például a rádiókészülék enyhe zúgására, amely általában nem zavarja a zenét. A szem optikájában a „zaj” eltávolítása, az úgynevezett százszázalékos látásnak Í50— 200 százalékosra való feljavítása nem is vetődött fel. Éppen ellenkezőleg, mindent (a berendezést, a nyomtatott kiadványokat) az egyáltalán nem eszményi látásélességű szemre mint valami feltételezett „egységre” hangoltak be. Manapság azonban egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, amikor a „száz százalék” elégtelennek bizonyul. Jól tudják ezt mondjuk azok, akik mikroelektronikával foglalkoznak. — ön reálisnak tartja a szem élességének „áthangolását”? — Megtanultunk adagoltan, parányi felületi metszésekkel olyan formájú szaruhártyát kialakítani, amely a szem magasabb optikai jellemzőit biztosítja. A szaruhártya központi periférikus részének görbületét, optikai erejét megváltoztatva, nemcsak a rövidlátást sikerül kiküszöbölni, hanem egyidejűleg a „fiziológiás” asztigmatizmust is. Ezek a műtétek sok éves tudományos kutatások eredményei, amelyek lehetővé tették, hogy megtaláljuk a szaruhártya optikája megváltoztatásának törvényszerűségeit. Ma garantálhatom a páciens számára a 100—120— 150 százalékos látást (plusz mínusz fél dioptria). A műtét összességébe beletartozik a szaruhártya átmérőjének, vastagságának, a szem kiindulási dioptriaerejének mérése. Ennek eredményeként állapítják meg a metszések hosszát, számát, a szivárványhártya felületéhez viszonyított gyakoriságát. — Hogyan fogant meg a műtét eszméje? — Egyszer a klinikára behoztak egy fiút szemsérüléssel: elesett, eltörött a szemüvege (a fiú rövidlátó volt), a repeszdarabok megsértették a szaruhártyáját. Amikor harmadnapra a fájdalom megszűnt és a gyógyulás után a szem megnyugodott, levettük a kötést és legnagyobb csodálkozásunkra azt észleltük, hogy páciensünk a táblázat mind a tíz sorának betűit látja. Sérülése előtt az első sorban lévő nagy betűozvjatoszlav Fjodorov ismert szovjet szemész, a moszkvai kísérleti és klinikai szemsebészeti kutatólaboratórium igazgatója. Az a véleménye, hogy a szem optikai defektusainak sebészeti korrekciója lehetővé teszi, hogy rendelőintézeti feltételek között öt-tiz perc alatt helyreállítsák a látást. két is alig tudta felismerni. Részletes vizsgálatot tartottunk és meggyőződtünk róla; a sérülés után a fiú látása százszázalékos lett. 1972-ben hozzáláttunk e jelenség tanulmányozásához, százszámra végeztünk kísérleteket nyulakon. 1974. októberében alkalmaztuk első ízben ezt a módszert klinikai viszonyok között. A műtét után a páciensek nagyszerűen érezték magukat: semmiféle kellemetlen változás nem történt, a rövidlátás nem újult ki. — Hogyan viselik el a páciensek a műtétet? — A műtét rövid, mindösz- sze 5—10 percig tart, úgynevezett cseppérzéstelenítéssel, a beteg fájdalmat nem érez, s mindjárt hazamehet. Másnap bejön hozzánk konzultációra. A műtét után 24 órával a betegek rendszerint már látják a táblázat hatodik, hetedik sorát, négy nap múlva pedi« a tizediket. Hat nap elteltével elvégezzük a műtétet a másik szemen. — Políklinikákon is végrehajthatók ilyen műtétek? — Azt hiszem, hogy ezeket a műtéteket kizárólag stacionárius viszonyok között kell végrehajtani. Nem okvetlenül nagy klinikákon vagy intézetekben — a szokványos városi kórházak és azon osztályok szakorvosai is el tudják végezni, akik jártasak a mikrosebészetben. — Vannak-e ellenjavallatok? — A műtét ellenjavalt a gyermekek számára, mivel nem világos, hogy hogyan fog fejlődni a megoperált szem. Mi a 15—16 évné] idősebb serdülőkön hajtjuk végre a korrekciót, amikor a szervezet növekedési folyamata nagyjában-egészében befejeződött. — Milyen az a legrosszabb szemoptika, amelyen sikerült javítani? — Egy rosztovi páciensnek mínusz 8,5 dioptriás látása volt. ötvennégy éves volt, s negyven éve viselt szemüveget. Most százszázalékos a látása. Úgy vélem, hogyha majd ez a műtét mindenütt elterjed, nem lesz szükség szemüvegre. Lesznek természetesen patologikus kivételek (a rövidlátás, messzelátás igen magas foka). Azoknak a többsége, akik ma kénytelenek szemüveget viselni, örömmel megszabadulhatnak attól. V. BOGATIRJEV (APN—KS) KNDK A falu gazdagodása A mezőgazdaság a népi Korea népgazdaságának egyik vezető ágazata. Az országban az időjárás szeszélyeit kiegyensúlyozó öntözőrendszert építettek. Az öntözőcsatornák hosszúsága 38 000 kilométer. A nagymérvű gépesítés lehetővé tette a mezőgazdasági munka gyorsítását: az őszi szántástól kezdve a cséplésig és a szárításig gépek végzik a munkát. 1958-ban a Kimszon Gyárban készült el az első hazai traktor. Az ország traktorállománya jelenleg több mint 100 000 kerekes és lánctalpas gépből áll. Minden 100 hektár szántóföldön 5—6 traktorral dolgoznak. A termeléshozam növelésében egyre fontosabb szerepet játszik a műtrágya. Tavaly minden hektár földre 1,2—1,3 tonna „talajvitamint” szórtak. Rekordmennyiségű 8,8 millió tonna — gabonát takarítottak be a múlt évben. A falusi dolgozók életszínvonala állandóan emelkedik. A legutóbbi hat év alatt jövedelmük majdnem kétszeresére nőtt. Ugyanebben az időszakban 3.330 millió vont utaltak ki a falusi körzetek fejlesztésére. Az állam emelte a mezőgazdasági termékek felvásárlási árát, növelte a beruházások összegét. 472 000 szövetkezeti parasztcsalád költözött modern, összkomfortos házba. (BUDAPRESS—APN) Tej A tej és a tejtermékek ősidők óta alapvető élelmiszernek számitanak a mongol nép körében. Sőt, még szentként tisztelték is őket. A „cagan ide” — a fehér étel — vendégnek felszolgált, hagyományos mongol eledel a vendég iránt tanúsított tisztelet jele. Ezt naponta sok ezer embernek kínálja az ulánbátori tejgyár. Termékeinek választéka változatos: tej, kefir, túró, fagylalt, teavaj, tejföl, sajt, nemzeti tejtermékek, például a „bjászlág” (mongol sajt), az „árul" (szárított túró), az „urum” (tejszínhab). Nemrég helyeztek üzembe egy napi 20 tonna kapacitású tejporgyártó üzemet. Olyan újdonságok is megjelentek, mint a műanyag pohárba csomagolt tejföl, a papir- csomagban árult pasztőrözött tej. A gyorsvasát kiépítését Petrzalka kerületben kezdik, ahol; majd 150 ezer lakos él.
