Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-08 / 132. szám

2 ^PÜJSÄG 1979. június 8. A Szovjetunió vezető testületéi L. I. Brezsnyev magyarországi látogatásáról Irán nemzetiségi küzdelmek Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa június 7- én áttekintette annak a lá­togatásnak az eredményeit, amelyet a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttsége Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfesőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének vezetésével 1979. május 30. —június 1. között tett a Magyar Népköztársaság­Anastasio Somoza nicara- guai elnök szerdán ostrom- állapotot hirdetett ki. Ezzel katonai törvénykezés lépett hatályba, amelynek alapján felfüggesztenek minden al­kotmányos intézményt, és a hatóságok hivatalosan is szabad kezet kapnak az em­berek üldözésében és letar­tóztatásában. Egyúttal kijá­rási tilalmat és sajtócenzú­rát is elrendeltek. Az ost­romállapot Somoza bejelen­tése szeriint három hónapig llesz érvényben. Ami a katonai helyzetet illeti, újabb városok és har­cászati pontok kerültek a sandinista front fegyveresei­nek ellenőrzése alá. Léon, Chinandega és Chichigalpa után — helyi beszámolók szerint — a hazafias erők megszállták Matagadpa és Masaya városát is. Ezeken a helyeken a somozista nemzeti gárda alakulatai a laktanyákba vonultak visz- sza. A front különítményei felrobbantották a Léonba, illetve a Masayába vezető út hídját. Heves harcokról érkeztek hírek az ország déli részé­ből, a Costa Ricával határos vidékekről is. Aristides Royo panamai államfő szerdán James Char­terhez intézett levelében felhívta az elnök figyelmét arra, hogy a Nicaraguában folyó háború egész Közép- Amerika békéjét veszélyez­teti. s egyben kijelentette, hogy Panama meg fogja vé­deni a hadsereggel nem ren­delkező Costa Ricát, ha a nicaraguai kormány táma­dást intéz ellene. Az SZKP KB Pajtikái Bi­zottsága, .a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a Mi­nisztertanács teljes egészé­ben jóváhagyta a delegáció tevékenységét és kifejezés­re juttatta, hogy mélysége­sen elégedett a látogatás eredményeivel. A tárgyalások, amelyeket Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával és más magyar vezetőkkel folytat­tak, megszilárdítják és fej­lesztik az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és A mexikói kormány — amely a múlt héten megsza­kította a diplomáciai kap­csolatait Nicaraguával — csütörtökön közölte, hogy minden szükséges intézke­dést megtesz abban az eset­ben, ha Somoza beváltja Costa Rica elleni fenyege­téseit. A mexikói „El Dia” című lap néhány adat segítségé­vel mutatta be, hogy Somoza milyen támogatásban része­sült az elmúlt években. A diktátor elsősorban az Egye­sült Államok, Brazília és Izrael támogatását élvezte. Az emúlt tíz évben az Egye­sült Államok nyolc nagy­méretű szállító-repülőgépet, három vadászgépet, 21 T— 33-as, típusú repülőgépet, II helikoptert, több Sherman- tankot és 105 mm-es Howit­zer. tarackot, mintegy ezer rakétát és muníciót juttatott a nicaraguai kormánynak. A brazil Engesa vállalat a múlt évben páncélozott járműveket és repülőgépe­ket bocsátott a diktátor rendelkezésére. Az El Dia cikke felhívja a figyelmet arra, hogy a somozista rezsimet több, mint ötezer olyan tiszt szol­gálja, akit az Egyesült Álla­mokban képeztek ki. Mint ismeretes, 1978 szep­temberében Carter elnök úgy döntött, hogy megszün­teti a közvetlen katonai szál­lításokat Nicaraguának, a diktátor ugyanakkor közve­tett úton továbbra is hozzá­jut a szükséges eszközökhöz. Azóta Brazílián és Izraelen keresztül —, s újabban Ar­gentínától is — jelentős fegyverszállítmányokat kap. a Magyar Népköztársaság szoros, gyümölcsöző kapcso­latait. A Budapesten elfoga­dott közös nyilatkozat g szovjet—magyar együttmű­ködés további elmélyítésé­nek tömör programja vala­mennyi fontos területen. Ennek a programnak fontos összetevője az, hogy a Szov­jetunió és a Magyar Nép- köztársaság tevékenyen részt vesz a KGST tagálla­mainak a szocialista gazda­sági integráció fejlesztésére irányuló közös munkájában. Gustáv Husák, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nöke, aki baráti látogatáson az NDK-ban tartózkodik, csütörtökön Drezdában megkezdte konzultációit vendéglátójával, Erich Ho- neckerrel, a Német Szocia­lista Egységpárt KB főtitká­rával, az NDK államtaná­csának elnökével. Az SZKP KB Poitiikai Bizottsága, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa utasítást adott az érdekelt minisztériumoknak és főha­tóságoknak arra, hogy te­gyék meg a gyakorlati lépé­seket a különböző területe­iken a szovjet—magyar együttműködés fejlesztésé­ről létrejött megállapodások megvalósítására. Megbeszéléseik során megvitatják a két párt és a két állam közötti szoros ba­ráti kapcsolatok további el­mélyítésének és fejlesztésé­nek kérdéseit, valamint a testvéri szocialista országok egyeztetett külpolitikájá­nak megvalósításához való hozzájárulás kérdéseit, ame­lyek a béke biztosítására és a nemzetközi feszültség enyhülési folyamatának el­mélyítésére irányulnak. Madand ellentengernagy, KhuzisZtán tartomány kato­nai kormányzója és Khagha- ni sejk, az Irán déli részén élő arab nemzetiség vezető­je szerdán egyezményt írt alá a véres események dúl­ta tartomány helyzetének rendezéséről. A harcok leg­főbb színhelye Khorram- sharh déli kikötőváros volt. Az egyezmény az arabok által a központi kormány­hoz terjesztett ultimátum lejárta előtt született meg: Khoirramsahrl arab forrá­sok szerint a magállapodás nagyjából kielégíti követe­léseiket. A szerdai megállapodás SEerint a legfontosabbat, az önkormányzat kérdését a még készülő új alkotmány fogja rendezni. Legfőbb té­telei a következők: az el­múlt heti zavargások alatt feloszlatott arab kulturális és egyéb szervezetek foko­zatosan felújíthatják műkö­désüket; felkutatják, bíróság elé állítják és megbüntetik azokat, akik felelősek a vé­res összecsapások kirobba­násáért; feloszlatják a he­lyi forradalmi bizottságokat — így a gárdisták csoport­jait is — a rendért a rend­őrség felel, lilletve szükség James Carter amerikai el­nökkel Washingtonban — részben négyszemközt tar­tott — kétórás eszmecseré­je után Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár saj­tókonferencián tájékoztatta az újságírókat a megvitatott témákról. Elmondotta, hogy a fehér házi tanácskozáson foglal­koztak a SALT—II. szovjet— amerikai megállapodással, Leonyid Brezsnyev és James Carter közelgő csúcstalálko­zójával. Ezzel összefüggés­ben meggyőződésének adott hangot, hogy az amerikai szenátus ratifikálni fogja e megállapodást, s hogy azt követően megkezdik a SALT—III. előkészítését, amelynek hatálya ki fog •terjedni az Európában tárolt középhatósugarú rakéta- potenciálra is. A nyugatnémet (kancellár washingtoni látogatásáról közös Közleményt adtak ki. A közlemény szerint a vi­lág problémákkal terhes energiahelyzetnek néz elé­be, s Carter és Schmidt esetén a központi kormány vezényel forradalmi gárdis­tákat Khuzisztánba; a kor­mány gondoskodni főgázok­nak a családjáról, akik az összetűzésekben vesztették életüket. Ezt követően iszlám for­radalmi gárdisták egy cso­portja — az Ajandegan cí­mű teheráni ilap jelentése szerint — szerdán megszáll­ta a ikurdisztáni Sanandaj városi tanács épületét és túszul ejtette a testület tag­jait. A gárdisták akciójuk­kal a tanács feloszlatását akarják dlérni. A városi ta'nácsot márci­usban állították fel a tarto­mányban élő kurdok és a központi erők egyezménye nyomán. Hírügynökségi jelentések szerint a városi tanácsot megszálló gárdisták azt kö­vetelik, hogy a testület he­lyébe ismét „forradalmi bi­zottság” kerüljön. A Teheran Times című lapban nyilatkozott Ezzedin Hosszéin sejk, a kurdok val­lási vezetője: kijelentette, hogy „vérfürdő” fenyegeti Kurdisztánt, ha az új alkot­mány nem szavatolja a kurdok jogait. egyetértett abban, hogy „az energiaszükségletet most csökkenteni, az energiaellá­tást pedig hosszú távon ja­vítani kell, igénybe véve a kőolajat helyettesítő, egyéb energiaforrásokat is.” A dokumentum rámutat, hogy Carter és Schmidt ta­lálkozóján foglalkozott a NATO Európában tárolt atomfegyvereinek korsze­rűsítésével, s mindkét poli­tikus megerősítette, „köte­lességének tekinti a NATO erősítését”. A nyugatnémet kancellár washingtoni látogatása „nem hivatalosnak” minő­sült ugyan, mégis számos vezető amerikai politikussal — Carteren kívül Brzezimski nemzetbiztonsági főtanács­adóval, Brown hadügymi­niszterrel, Schlesinger ener­giaügyi miniszterrel, Blu­menthal pénzügyminiszter­rel, kongresszusi tagokkal — találkozott. Tárgyalásai­nak befejeztével Columbiá­ba, South-Carolina szövet­ségi államba utazott. Szíriái képviselők Moszkvában Szíriái parlamenti küldöttség tartózkodik a Szovjetunió­ban. A damaszkuszi törvényhozás tagjait fogadta A. Kiri­lenko és B. Ponomarjov, az SZKP KB titkára. (Képtáv­írónkon érkezett.) ban. Ostromállapot Nicaraguában Schmidt sajtókonferenciája washingtoni megbeszéléseiről Nyugat-európai választások A kilencekparlamentje Európa-parlament — igen keveset hallottunk eddig er­ről az intézményről. Kérdés, növekszik-e mostantól jelen­tősége? Híre mindenesetre az utóbbi időben nagyobb lett: napjainkban közvetlen vá­lasztásokat rendenzek a Kö­zös Piac országaiban, képvi­selőket küldenek ebbe a ki­lenc ország gyűlésbe. Ennek ellenére sem -szabad össze­téveszteni, hasonlítani sem szerepét, sem döntési jogait a nemzeti parlamentekével. dó negyedszazaddal ezelőtt a nyugat-európai szén- és acélközösség létrehozta a közgyűlést, a hat résztvevő ország parlamenti képviselői­ből álló tanácsadó szervet. Néhány esztendőre rá, a Kö­zös Piac megalakulása után vette föl ez a testület az Európa-rarlament nevet, de jellege nem változott. Faj­súlya mindeddig igen cse­kély volt. Pedig az azóta ki­bővült Közös Piac meglehe­tősen szoros együttessé vált, a kilenc tagországra kötelező érvényű , határozatok egész sorát hozta. E döntések fóru­mai -azonban másutt találha­tók: időnként összeül a mi­niszteri tanács és Brüsszel­ben dolgozik az állandó bi­zottság, amely (természetesen a kormány egyetértésével) a nemzetek feletti intézkedése­ket folyamatosan meghozza. Egy példa: néhány év óta az egyes tagországok nem köt­hetnek kereskedelmi megál­lapodásokat a szocialista ál­lamokkal, ezt csak ez a bi­zottság teheti meg a közös­ség egésze nevében. Eddig százkilencven képvi­selője volt az Európa-parla- mentnek, most négyszáz­nyolcvanra növelik számu­kat. Az egyes nemzeti parla­mentekben lévő pártok a ha­zai arányokban szerepeltek mostanáig az Európa-parla- mentben is, most. — először a Közös Piac történetében — a kilenc ország választói kü­lön „Európa-képviselőkre” adják szavazatukat. Már né­hány hónappal ezelőtt meg­indították mind a kilenc tag­országban a propagandahad­járatot (igaz, megközelítőleg sem olyan nagy arányút, mintha nemzeti -választásokat tartanának.) Az NSZK-ban például indulnák a szociál­demokraták, szabaddemokra­ták, a kereszténydemokraták, Olaszországban a kommunis­ták, szocialisták, a szociál­demokraták, a keresztény- demokraták, az újfasiszták. Mindenütt külön „Európa- programmal”. A parlamentben a nagy or­szágoknak 81—81, a kiseb­beknek 14—10, Luxemburg­nak 6 jut. (Komoly problé­mákat okozhat, hogy a nyu­gati hatalmak — megsértve a városról kötött négyoldalú egyezményt — lehetővé tet­ték, hogy Nyugat-Berlin kép­viselőket küldjön a parla­mentbe.) Előfordulhat, hogy kialakulnak nemzetközi párt­frakciók, azonos vagy rokon felfogású pártok között, bár feltétlen és teljes nézetazo­nosságra i'tt sem kell szá­mítani. Lehetséges, hogy ez az új testület bizonyos külpolitikai és gazdasági hatalmat nyer majd, a közös piaci orszá­gokban folyó kampány en­nek némi jelét mutatja. Willy Brandt szociáldemokratái azzal igyekeznek minél több szavazót maguk mögé állíta­ni, hogy ők írták alá a szo­cialista országokkal a szer­ződéseket, ők — és nem a kereszténydemokraták — kapcsolták be országukat az enyhülés folyamatába. A nyu­gatnémet szakszervezeti köz­pont elnökének, mint egyik csúcsjelöltjüknek az előtérbe állításával azt akarják su­gallni, hogy a Nyugatot gyöt­rő gazdasági bajokra ők ajánlanak megfelelő orvos­ságot, és nem a keresztény- demokraták, s nem a kom­munisták. Ezzé] elérkeztünk ennek az eseménynek talán legérdeke­sebb vonásához, a kommu­nista pártok részvételéhez e mindeddig egyértelműen pol­gári | irányítás alatt álló, a multinacionális tőkés válla­latok érdekeit kifejező kö­zösség munkájában. Ha ré­gebben talán felbukkant a -gondolat, hogy a baloldal ne kompromittálja magát ebben az intézményben, a helyzet ma mást parancsol. A Közös Piac valóság, tízmilliók mun­kakörülményei közvetlenül függenek az itt hozott intéz­kedésektől, százmilliók hely­zetét határozza meg e kilenc ország általános helyzete. Eb­ből a megfontolásból dön­tötte el korábban már több nyugat-európai kommunista párt, hogy szerepet vállal az Európa-parlamentben. Az Olasz KP véleménye szerint nemcsak jelen kell lenniük, hanem mindent meg is kell tenni, hogy a par­lament és maga a Közös Piac átalakuljon — a monopóliu­mok intézményéből a dolgo­zóké legyen. Vannak közös nyugat-európai problémák — a munkanélküliség, a pénz­romlás, a multinacionális vállalatok szinte korlátlan befolyása, továbbá a fegy­verkezési hajsza, a polgári kormányzatok munkásellenes politikája. E nemzeti kerete­ket messze túlhaladó prob­lémákat, mondják az olasz kommunisták, csak intézmé­nyesített közös munkával le­het megoldani. Úgy vélik, hogy ki kellene szélesíteni az Európa-parlament jogkö­rét, baloldali-haladó többsé­get teremtve átformálni Nyugat-Európát. Ezzel az el­gondolással szemben a Fran­cia Kommunista Pártba nem­zeti keretek között folyó munkában látja a bajok fő orvosságát, és éppen a szuve­renitás védelmében helytele­níti az Európa-parlament jogkörének növelését. Június 10. után összeül a közös piaci parlament. Mi­lyen lesz, mennyire nyer sze­repet — ezt a távolabbi jö­vő mutatja meg. TATÄRIMRE LAPZÁRTA BUDAPEST Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön befejezte kétnapos Somogy megyei látogatását. A második nap délelőttjén a megye legfiatalabb ipari üze­mét, a Csepel Vas- és Fém­művek egyedi gépgyárának kaposvári részlegét kereste fel. Lázár György kétnapos so­mogyi programja az 5 ezer hektáron gazdálkodó, s évi 124 millió forint termelési ér­téket előállító balatonszabadi November 7. Termelőszövet­kezet majorjának és juhtele- pének megtekintésével feje­ződött be. * Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese csü­törtökön hivatalában fogadta Helvi Sipilö asszonyt, az ENSZ főtitkárhelyettesét, az ENSZ gyermekévi különmeg- bizottját. A nemzetközi gyermekév budapesti fórumának csütör­töki zárónapján a plenáris ülés vitájával folytatták ta­nácskozásukat az ENSZ-nek és szakosított szervezeteinek, s minteav hetven ország kor­mányának képviselői. Husák és Honecker tárgyalásai Drezdában

Next

/
Oldalképek
Tartalom