Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-08 / 132. szám
1979. június 8. ^ÉPÜJSÁG 3 A községi párt-vb megvizsgálta------ gazdaságpolitikai agiJ L táció és a propagandáid munka helyzetét és to- 1 vábbfejlesztésének feladatait vitatta meg legutóbbi ülésén a simontornyai községi pártvégrehajtó bizottság. Nem első ízben, hiszen a Politikai Bizottság hét évvel ezelőtt hozott határozata óta nemcsak a községi párt-vb, hanem az alapszervezetek is rendszeresen foglalkoznak e. munkával. Egyrészt, hogy felmérjék, hogyan sikerült eleget tenni ennek a — nemcsak a párthatározatból adódó, hanem az emberek fokozódó érdeklődésének kielégí- sét is szolgáló — követelménynek, másrészt, gazdasági életünk, fejlődésünk állandóan újabb és újabb problémákat vet fel. Mind tartalomban. mind szervezetileg fejleszteni kell a politikai meggyőző munkát, hogy ezekre választ lehessen adni. És gyors választ például a simontornyaiakat foglalkoztató olyan kérdésekre, hogy „miért kell eltérni a régi árrendszertől?” „Miért nem lehet emelni a készbőr árát, amikor a nyersbőr ára magasabb?” „Miért kellett nagy- beruházást végrehajtani, amikor nincs szükség annyi készbőrre?” A pártalapszervezetek taggyűlésein döntő többségben gazdaságpolitikai kérdések szerepelnek. Foglalkoznak nemcsak az országos problémákkal, hanem az üzem előtt álló feladatokkal, nehézségekkel, azok megoldásának módjaival is. Valamennyi alapszervezet két oktatási éven keresztül rendezte meg a gazdaságpolitikai kérdések tanfolyamát, e foglalkozásokon különösen az üzemet érintő gazdaságpolitikai témákban volt sok vita, számos, új, érdekes gondolat jött felszínre, amelyekre a jói képzett propagandistáknak sikerült megfelelő választ adni. Ez azonban nemcsak képzettségüknek tudható be, hanem annak is, hogy nemcsak a központi anyagokat használták fel, hanem a községi pártbizottságtól községpolitikai információkat kaptak, a vállalati pártszervezetektől a sajátos üzemi problémákról, tennivalókról áttekinthető képet. Jelentős helyet foglalnak el Simontornyán is a gazdaságpolitikai agitációban a politikai vitakörök. Ám az utóbbi években. visszaesés történt, kevesebb ilyen vitakör működik, mint pár évvel ezelőtt, és a jelenlegiek közül is néhány csak alkalomszerűen. Ezen változtatni kell, állapította meg a községi párt-vb. A magasabb fokú politikai képzettséggel rendelkező párttagok és pár- tonkívüliek — akik nem vesznek részt politikai oktatásban — kapcsolódjanak be a vitakörök munkájába és az ott szerzett ismereteik birtokában környezetükben fejtsenek ki politikai agitációt, ismerjék meg környezetük véleményét egy-egy vitaköri témáról. Ezt a legközelebbi vitaköri foglalkozáson mondják el. Visszaesés mutatkozik a szakszervezeti oktatásban. A reggeli órákban, nagyobb csoportoknak tartanak rövid előadást — néhol a hangosbeszélőn keresztül — így a kérdések feltevésére, vitára nincs mód. A propaganda és az agitáció pedig csak úgy hatásos. ha vitában „jönnek ki” a hiányos ismeretek, vagy a téves nézetek és a beszélgetés, a vita „kristályosítja ki” a helyes állásfoglalást. A párt-vb álláspontja szerint ezen változtatni kell, kisebb csoportokban, „szemtől szembe” tartani meg az oktatást. A KISZ-oktatás eredményesen funkcionál, nagy szerepe van ebben a propagandisták fórumának, a propagandisták klubjának. Betöltik funkciójukat az üzemi termelési tanácskozások, ezeken az utóbbi időkben mindinkább előtérbe kerül a gondok, gyakorlati feladatok bemutatása és a legtöbb helyen már a múlté a számadatokkal zsúfolt beszámoló. A közvetlen hangnemben, közérthető nyelven tartott tanácskozásokon igen sok hozzászólás, kritika, észrevétel vagy javaslat hangzik Gyors, pontos választ el. A gazdaságpolitikai agitáció és propagandamunka fejlődésének szinte kézzelfogható eredménye, hogy a Simontornyai Bőrgyárban, de másutt is, sokan követelik a munka- és technológiai fegyelem megsértői ellen a hatékonyabb fellépést. A bőrgyári krómos üzemben az egyik felszólaló elmondta, hogy ő is, brigádja is úgy látja, akkor lesz csak fegyelem, ha megbüntetik azokat, akik 20 perccel előbb hagyják abba a munkát és ráadásul kinevetik azokat, akik ledolgozzák a teljes munkaidőt. A községpolitikai feladatok tudatosítása is hozzájárult ahhoz, hogy Simontornva évről évre előkelő helyet foglal el a településfejlesztési versenyben. Emelkedett a különféle szövetkezeti fórumok színvonala — ezeken is zömmel gazdaságpolitikai kérdésekről beszélnek — hasonlóképpen a népfront és a községi tanács által szervezett beszámoló kisgyűléseké és falugyűléseké is. Uj jelenség, hogy több helyütt megnőtt a faliújság szerepe. Ahol a pártvezetőség jói irányítja a faliújság szerkesztő bizottságát. gyakori a konkrét, mozgósító, az egyes hibákat leleplező írás, ám néhány faliújságon az újságkivágások dominálnak. Ezen változtatni kell. I" ’ -i párt-vb a legfontosabb É tennivalóként a tartalmi munka javítását je- t. . lölte meg. Többek között megmagyarázni az embereknek az egyenlősdi károsságát, támogatni az új termelési ösztönzőket, szabályozókat, a preferenciák, a dotációk megvonását, szólni keli a külkereskedelmi mérleg javítására tett intézkedésekről, azok konkrét hatásáról a vállalat, szövetkezet gazdálkodására, a tőkésexport növelésének szükségességéről. Ehhez adva van a község lakosságának gyarapodó gazdaságpolitikai ismerete, érdeklődése és ugyancsak adott a párt helyes gazdaságpolitikája. (J) Legeltetés a Koppány mentén (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A fűtermés betakarításának legolcsóbb módja a legeltetés, vallják sokan, s köztük a Koppánymenti Egyesült Tsz vezetői is. Ezért fordítanak minden évben nagyobb gondot a legelőre alapozott tömegtakarmányú szarvasmarha-tartásra a szövetkezet 14 hektárra kiterjedő legelőin. — A tsz mindhárom kerületében valamennyi növendéküsző és szárazon álló tehén legeltetését megoldottuk — kezdi a beszélgetést Horváth Károly állattenyésztési főágazatvezető. Nagykónyi- ban 130, Értényben 160 és Koppányszántón 110 szarvas- marhánk legel. Az előző két községben villanypásztorojs, az utóbbiban szabad legeltetést alkalmazunk. Az állatok részére nyári szállások vannak karámmal, ahol a vízellátást és az abrakot is biztosítottuk. A 400 szavasmarha legeltetését és abrakoltatását hatan végzik. Az üszők termékenyítése a legelőn folyamatos. Ezt saját inszeminá- torunk végzi. — Milyen a legelők minősége? — A minőség jó, hisz a tavasszal elvégeztük a műtrágyázást és a legelők ápolását. Hozama — tapasztalatom szerint — olyan, hogy a legeltetési idényben biztosítja a legelőn lévő állomány részére a zöld tömegtakarmányt. Ha a szárazság tovább tart, akkor öntözünk. — Mi a helyzet a háztájival? — Szövetkezetünk mindhárom faluban biztosítja a legelőt a „kijáró” 220 szarvas- marhának. Nagykónyiban villanypásztor, a másik két községben pásztorok végzik a legeltetést. A legeltetés díja tsz-tagoknak (darabonként) állatonként 300—500 forint. Ezen felül alomszalmát igénylés szerint, abraktakarmányt a mindennapi felvásárlási áron biztosít a szövetkezet tagjainak. A ledolgozott munkaórák arányában 4—6,5 forintos áron 1200 négyszögöl pillangós szénát adunk tagjainknak. Ez mintegy ötven vagon mennyiségű. Szöveg: Ékes László Fotó: Krémer Jenő- 1/'Delel a gulya Nagykónyiban Megkezdődött a részleges termelés a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat nagytétényi gyárának új fóliaüzemében. Az ötszázmillió forint költséggel épített és felszerelt új létesítmény a Borsodi Vegyi Kombinátban előállított pvc-port dolgozza fel. Júliustól — a teljes üzembe helyezés után — évente tizenhétezer tonna fóliát gyártanak majd ott. A termelés megindulása jelentős importot tesz feleslegessé. Ennyit még senki sem kérdezett Főkönyvelők Jugoszláviában Egyhetes tanulmányúton Jugoszláviában járt megyénkből 16 mezőgazdasági szakember, zömében termelőszövetkezeti főkönyvelő, a TESZÖV szervezésében. Meglátogatták a rumai mezőgazdasági kombinátot. Szőke Géza dombóvári tsz-elnök és Perei Dániel, a tsz-szövetség titkárhelyettese vezette a csoportot. Részt vett a tanulmányúton a paksi járási pártbizottság gazdaságpolitikai csoportvezetője, Sinorovits István agrármérnök is. Nagy élményekről, érdekes tapasztalatokról adott számot. Emondta, hogy a rumai kombinát minden tekintetben korr szerű, az öntözéstől a termékek feldolgozásáig. Teljes területe 35 ezer hektár. Foglalkozik gabona-, takarmány-, gyümölcs és szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel. A terményeket saját cukorgyárában, konzervgyárában húsüzemében, takarmányüzemében, stb. dolgozza fel. Öntözőberendezéssel 17 kilométeres körzetben látták el a területet, öntöznek kertészetet, gyümölcsöst, sőt szőlőt is, Sinorovits István tájékoztatása szerint mindenütt fejlett technikával. Jugoszlávia legjobb mezőgazdasági vidékéről van szó. a földek humusztartalma mintegy kétszerese a mi jó földjeink termőképességének. Korszerű gépekkel, Volvo, John Deer, továbbá hazai és szovjet traktorokkal történik a művelés, nagy adagú műtrágyát használnak, s mindez együtt azt eredményezi, hogy az átlagtermések szokatlanul magasak, öt—tízezer hektárokon. Öntözés nélkül búzából hektáronként 60 mázsát, kukoricából 80-at, napraforgóból 30-at, cukorrépából 550-et, szójából 25 mázsát takarítottak be, több év átlagában. Ezek után azt gondolná az ember, igen sok a nyereség, nagy a jövedelmezőség a mezőgazdasági kombinátban. Lényegesen kisebb, mint ami várható lenne. Keresik az okát, és a magyar vendég szakemberektől is véleményt kértek. Régi a kapcsolat, hat év óta tartja a TESZÖV. Nagy vendégszeretettel és tisztelettel fogadták, kalauzolták megyénk küldöttségét, s ez kifejeződött a véleménykérésben is. Persze ők nem tartották magukat illetékesnek a mammut- üzem közgazdasági viszonyainak elemzésére, még akkor sem, amikor a rumai vezetők kifejezték: mindig tanulnak valamit Magyarországon ők is, s külön Tolna megyében. Az eszmecsere, a mindennapos kérdezz-felelek feltétlenül hasznos volt most is. Azt mondták a magyar szakembereknek elismerésként: ennyit még egy küldöttség sem kérdezett tőlük. A viszonylag kicsi nyereség okai közé tartozik mindenesetre néhány szembetűnő tény: az élőmunka sokkal drágább, mint nálunk, nagyon sokba kerülnek a külföldi gépek és a műtrágyák, s általában erősen érződik a nyugati piacon bekövetkezett változások hatása, mivel nyílt gazdaságról van szó. A legtanulságosabb dolgok között említette a paksi járási pártbizottság csoportveztője, hogy a kombinát ötven év körüli főigazgatója mennyire fiatalos, energikus, sokat dolgozó ember, aki mindig ott van a helyszínen, ha keli, nem értekezletekkel tölti az idejét. Megbeszéléseiken le sem ülnek reggel, percek alatt végeznek. Labdarúgó-mérkőzést rendeztek a magyar szakemberekkel, beállt az igazgató is. Sinorovits szerint aktív játékos lehetett valamikor, mert kora ellenére kitűnően játszott. A „mieinknek” egyébként is segítségre volt szükségük, beállt hozzájuk a kombinát egyik termetes szakembere. Mindent egybevetve sokat tanult és jól szórakozott megyénk első közgazdasági szakember-csoportja, amelyiket a tsz-szövetség kijelölt az útra, dicséretesen ápolva a kombináttal fenntartott jó, sőt baráti kapcsolatokat. Bonyhád Ülésezett a vb Tegnap tartott tanácskozást a bonyhádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Először a pénzügyi osztály vezetője számolt be a tanácsi intézményeknél végzett költségvetési revíziók megállapításairól, tapasztalatairól. Ezt követően a ZIM bonyhádi gyáregységének vezetője tájékoztatta a testületet a dolgozók érdekében hozott szociális, kulturális, egészségügyi és munkavédelmi jogszabályok betartásáról. A tanácskozás végén bejelentések hangzottak el-. Grósz Mihály krónikás Grósz Mihály 1953 óta gyűjti a Bikács történetére vonatkozó érdekes adatokat, feljegyzi a legnagyobb és legfontosabb változásokat. Olyan eseményekről készített például tömör feljegyzést, mint egy-egy tsz-vezetöség- váitás. Eddig csaknem 400 oldal kézírásos anyaga gyűlt ösz- sze. A régmúlt időkből való dokumentumokat a györkö- nyi és a helyi plébánián találta meg főként: valamikor a györkönyi egyházközséghez tartoztak a bikácsi vallásos -emberek is. Az anyag nagy többségét Grósz Mihály állhatatos krónikateremtő munkája hozta össze. Nincs szándékában publikálni, de azért nem teljesen magának irta. Nekünk is sokat segített, adatok és témák szolgáltatásával. Részt vett a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából a megyei tanács által meghirdetett pályázaton, az összegyűjtött anyag egy részének felhasználásával és oklevelet kapott munkájáért. Grósz Mihály egyébként szállitásvezetö a nagydorogi ÁFÉSZ-nál. Természetesen bikácsi lakos. (A bikácsi magazin lapunk holnapi számában jelenik meg.) G. J.
