Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-06 / 130. szám
4 rtfPÜJSÄG 1979. június 6. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Vízhiány Lengyelből Lehőczné Kis- péter Márta írta szerkesztőségüknek az alábbi levelet: „...Tavaly októberben költöztünk Lengyelbe. Itt minden nagyon szép és jó, kivéve egyet, ez pedig a víz. Sajnos, mióta beköszöntött a jó idő, nincs vizünk. Nem tudom honnan kapjuk, de az tény, hogy szinte mindennap úgy kell kilesni, hogy mikor juthat az ember fogyasztásra is alkalmas, tiszta vízhez. Jó lenne, ha az illetékesek változtatnának ezen a helyzeten, vagy legalább megnyugtató választ adnának...” Olvasónk levelét megküldtük a kisvejkei Közös Községi Tanács elnökének, Hegyi Imrének, aki az alábbi választ adta: „...A panaszos a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskola vízvezetékéből kapja a vizet. A szakiskola igazgatójának tájékoztatása szerint 1978- ban három mély furatú kút működött, de ebben az évben egy kutat le kellett állítani, és úgy néz ki. hogy ki is kell selejtezni. Jelenleg tehát csak két mély furatú kút működik, aminek a vízhozama elég kevés. Erről a két kútról látják el a szakiskola 500 adagos konyháját, kollégiumát, leány- és munkásszállását, és a tehenészeti telepet is. Innen kapja a vizet a gazdaság kertészete és áz összes szolgálati lakás. Az iskola felvette a kapcsolatot a Pécsi Geodéziával, és azt az ígéretet kapták, hogy az idei év első felében kiszállnak a helyszínre, de ez még nem történt meg. A gazdaság vezetése azt tervezi, hogy a szolgálati lakások vízellátására beállít egy vízhordó lajtot, így próbál enyhíteni a vízhiányon. Addig is kérik a lakókat, hogy legyenek türelemmel...” Kezelési költség Bóvári Miklósné hőgyészi olvasónk leveléből idézünk: „...Még 1979. március 2-án vettünk fel a szakályi takarékszövetkezetnél 20 ezer forint kölcsönt, amit április 15-én vissza is fizettünk, illetve nem annyit, hanem 21 354 forintot. Egyhónapi használat után soknak találom az 1354 forint kezelési költséget és kamatot, nem tudok napirendre térni a dolog fölött. Kérem, járjanak el az illetékeseknél, hogy jogosan fizettették-e ki velünk ezt az összeget?...” Olvasónk levelét elküldtük a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetsége takarékszövetkezeti titkárságának, ahonnét Takács József titkárhelyettes a következőket válaszolta: „...A panaszlevélben foglaltakat kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy 802 forinttal többet fizettek. A költség visszatérítésére intézkedtünk, a tévedésért a takarékszövetkezet dolgozói nevében elnézést kérünk...” Bányatelepi gondok * Nagymányokró] a bányatelep lakóitól kaptunk levelet, amely azt fejtegeti, hogy miért nem fejlesztik Nagy- mányokot. „Nincsen művelődési háza, nincs az egész telepen egy kocsma, vagy egy presszó, ahova el lehetne menni a családdal egy kicsit szórakozni. Több kisebb faluban több a szórakozási lehetőség, mint nálunk...” — írják a levélírók. A levelet elküldtük a Tolna megyei Tanács V. B. művelődési osztályára, ahonnét dr. Vadas Ferenc a következő választ adta: ,,..A nagymányoki művelődési ház értékesítéséből származó 1 millió 800 ezer forintot a nagymányoki Községi Tanács fejlesztési alapján tartalékként kezeli, melyből a hatodik ötéves terv időszakában, megyei támogatással egy közös használatú (művelődési ház, általános iskolai tornaterem) épületet kíván építeni. A tervezett épület megoldja mind a közművelődés, mind az oktatás problémáját. A helyi vezetők tudják, hogy a település vendéglátó- egységekkel nem jól van ellátva — bár egy kisvendéglő — presszó és egy sportbüfé, valamint két magános italkimérő működik — tervezik egy új, korszerű egység kialakítását a bányatelepi orvosi rendelő jelenlegi épületéből. Nagymányok fejlődése, a megye többi, hasonló nagyságrendű településéhez viszonyítva nincs lemaradva. Korszerűsítették a községen átvezető utat. Uj tűzoltószertárt, ifjúsági klubot, postát. gyermekorvosi rendelőt és lakást építettek. Felújításra, korszerűsítésre került az általános iskola épülete. Megfelelő körülmények közé került a községi könyvtár. Folyamatban van a bányatelepi részen egy korszerű, 80 férőhelyes napközi otthonos óvoda kialakítása... Mindezek bizonyítják, hogy a helyi vezetés a társközségekkel is törődik...” Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Rákosi Viktor — Sipulusz A századforduló csillogó, cukormázfényű évtizedeinek kiemelkedő tárcaírója volt Rákosi Viktor, azaz Pusz- páng, Vasálarc, vagyis Sipulusz. Rákosi Viktorról a regényíróról, a szabadságharcról szóló novellafüzér, a Korhadt fakeresztek és az erdélyi magyarokkal foglalkozó Elnémult harangok szerzőjéről keveset tudtak a pesti polgárok. De Sipuluszt a híres élc- lap, a Kakas Márton, a nevettető évkönyvek, például a Sipulusz anyakönyve szerkesztőjét és a Budapesti Hírlap állandó humoros tárcáinak íróját mindenki ismerte. Az m. kir. balett hatodik sorában táncoló balerináról, az érzékeny, félénk kasszírnőről, a feketében járó öz- _ vegyrőj — akinek a talpát azonban piros harisnya fedte —, a száguldó „Vad cserkész” postakocsisról szóló történeteit óbudai kisvendéglőkben mesélték egymásnak azok az emberek, akikrőj maguk a tárcák beszéltek. Pest komikus figurái: háziurak, féltékeny férjek, párbajhősök keltek életre Sipulusz műveiben. Észrevette a millennium éveinek fura vonásait, a kispolgári élet, a felszínes dzsentrivilág fonák, lerajzolni való szellemességét. Színészek, újságírók kifogyhatatlan, porosodó anekdotáit mesteri módon alkotta újra. Időnként meghökkentette olvasóit bizarr ötleteivel, például Guttman, az öntudatlan csörgőkígyó és az állatkerti igazgató történetével, Itt vonultatja fel Sipulusz sajátos humorának legjobb eszközeit: játékos, könnyed nyelvi ötleteit, érzékeny fantáziáját. Mindazt, amely új fejezetet nyitott a magyar humor történetében. Időben megelőzve Karinthyt, először rögzítette írásban a pesti kisember ellenállhatatlan öniróniáját. A közélet bátor harcosa Útközben 1979 Június havi ajánlás a művelődési akcióba benevezett szocialista brigádok részére. A brigádok készüljenek az alábbi témakörökből: 1. A televízió műsorá''": — A Hét. — Visszaszámlálás: Paks (VI 28., 1. műsor). — Móricz Zsigmond-emlék- ünnepség (VI. 29., 1. műsor). 2. A Mecénások és a Boldogság című filmek megtekintése VI. 30-ig. Igényelhető a megyei Mozi- üzemi Vállalat filmforgalmazás) osztályán. 3. Radnóti Miklós összes versei és műfordításai c. kötet. 4. Az ajánlott újságok és folyóiratok. 5. A helyi művelődési intézmények programjai. 6. A június havi ajánláshoz kapcsolódó kérdések 1979. VII. 1—7. között jelennek meg a Tolna megyei Népújságban. A május havi ajánláshoz kapcsolódó kérdések. Ismeretterjesztő előadások: Gyógyszerezés, gyógyszerfogyasztás káros hatása: 1. Mit nevezünk allergiának! 0—2 2. Miért nem tanácsos ismeretlen fájdalom esetén, orvosi javaslat nélkül, fájdalomcsillapítót szedni? 0—2 3. Miért nem szabad nyugtató szedésekor alkoholt szeszes italt fogyasztani? 0—2 A Büntető Törvénykönyvről: 4. Mi a büntetés célja? 0—2 5. Mi a bűntett és a vétség közötti különbség? 0—3 6. Mennyi a határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb és leghosszabb tartama? 0—2 7. Mit jelent a pénzbüntetés kiszabásának új, ún. „napi tételes” rendszere? 0—3 Magyarország, Népszava, Népújság. 8. A SALT-tárgyalások első szerződését mikor írta alá a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok? 0—1 9. Ki és hol mondta a következőket: „Vannak olyan erők, amelyeknek nem tetszik barátságunk. Időnként találkozunk olyan kísérletekkel, amelyek meg akarják rontani együttműködésünket a múltra vonatkozó spekulációkkal, vagy a jövőt illető ostoba ábrándokkal.” 0—2 10. Hol jelenik meg és kik adják ki a „Felderítés” című új nem hivatalos újságot? 0—2 11. V. 2l-én milyen országos jelentőségű ülés volt megyénkben és hol? 0—2 12. Mit jelent a 3—M? Mi a, lényege? 0—4 13. Osztrák fotóművész kiállítása nyílt Szekszárdon. Neve? Szerinte mi a fotóművészet feladata napjainkban? 0—3 Elet és Irodalom, Oj Tükör, Film, Színház, Muzsika. 14. Az „Októberi vasárnap” című film forgatása előtt érdekes levélváltásra került sor Kovács András rendező és ............ között. í rja be a nevet a kipontozott helyre! 0—1 15. Kétdimenziós színház. A derű változatai. A riportírás nehézségei. Lírai szekreter: Az ÉS kritikái a könyvhéten évente megjelenő kötetekről szólnak. Melyek ezek? 0—4 16. A tv-ben újra feldolgozzák Karinthy Ferenc egyik művét, amelyért 1955-ben Kosuth-díjal kapott. Melyik ez a mű? 0—1 17. Mikor és hol rendezték meg a magyar dráma II. fesztiválját? 0—3 18. Osztrovszkij: Vihar című drámáját Harag György rendezésében mutatják be Győrött. Milyen darabot rendezett tavaly a Gyulai Várszínházban? 0—2 19. A Carmen és az Aida címszerepében lépett fel a világhírű szovjet énekesnő az Erkel Színházban. Neve? 0—1 Elet és Tudomány. Delta. 20. 1975 óta folyik Szekszárd határában egy törökkori pa- lánkvár maradványainak feltárása. Hogy hívták ezt a várat és ki építette? 0—2 21. Ki fedezte fel a Szaturnusz gyűrűjét? 0—1 22. Melyek a világegyetem eddig megismert legtávolabbi képződményei? 0—1 23. Milyen, nem hagyományos alapanvag felhasználásával készíthető virsli, tészta édesipari termék? 0—1 Brigádélet. 24 Mi a licenc? 0—3 25. Ki tervezte a Magyar Nemzeti Múzeum épületét és ' milyen stílusban? 0—2 Megyei Operatív Bizottág A válaszokat a helyi művelődési házaknak kell megküldeni 1979. június 20-ig. teiálpkrél—röviden A szabálysértésekről korábbi jogi szabályozást módosítja és egészíti ki az 1979. évi 10. számú törvényerejű rendelet és a Minisztertanács 19/1979. (V. 11.) számú rendeleté. Kiemelkedőnek tartjuk az előbbinek azt a rendelkezését, mely szerint: „Gazdálkodó szervezetet és más jogi személyt terhelő kötelezettség megszegése esetén a szabálysértés miatt azt a személyt kell felelősségre vonni, akinek cselekménye vagy mulasztása folytán következett be a kötelezettségszegés, ha ez a szervezet (szervezeti egység) vezetőjének meghallgatása útján sem állapítható meg, a szervezet (szervezeti egység) vezetőjét kell felelősségre vonni.’’ A tvr. indoklása szerint ugyanis minden vezetőtől elvárható, miszerint működési területén a szervezési és ellenőrzési feladatokat úgy végezze el, hogy minden esetben megállapítható legyen az a személy, akinek a szabálysértésért való felelőssége megállapítható. Ugyancsak az új szabályozás szerint: „Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.” Ezeket a cselekményeket tehát a jövőben a szabálysértési hatóság bírálja el, a feljelentéseket is ott indokolt megtenni. Mindkét jogszabály a Magyar Közlöny idei 26. számában jelent meg és 1979. július 1. napján lép hatályba. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szól- a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1979. évi 11. számú törvényerejű rendeleté, amely szabályozza a szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, az elítéltek kötelezettségeit és jogait, rendelkezik az elítéltek neveléséről, munkáltatásukról, anyagi és egészségügyi ellátásukról, az utógondozásról stb. Rögzíti a jogszabály, hogy: „A szabadságvesztés végrehajtásának egész rendszere, az abban részt vevő szervek összehangolt tevékenysége az elítéltek nevelését szolgálják.” (Magyar Közlöny 1979. évi 27. száma.) A Magyar Közlöny idei 29. számában olvasható a Minisztertanács 1011/1979. (V. 16.) számú határozata a közlekedéspolitikai koncepció továbbfejlesztéséről, s a határozat szerint gyorsítani és szervezettebbé ‘ kell tenni az áruszállítást, a szállítókapacitások kihasználását, folytatni kell az autópályák, autóutak és az országos főúthálózat, valamint a nagy hidak és külön szintű közútivasúti kereszteződések korszerűsítését és építését, fejleszteni kell és javítani szükséges a munkahelyi viszonyokat, a szociális és egészségügyi ellátást, a munkavédelmet, növelni a dolgozók erkölcsi-anyagi megbecsülését. A túlmunkaidő igénybevételét tovább kell mérsékelni, az üzemi balesetek csökkentése, a biztonság fokozása alapvető követelmény a közlekedés minden területén. Kimondja a határozat azt is, hogy „a személygépkocsiállomány növekedési ütemét — a fogyasztói igények mellett — az üzemeltetéshez szükséges fejlesztési lehetőségek határozzák meg.” Ugyanitt jelent meg az egészségügyi miniszter 2/1979. (V. 16.) Eü. M. számú rendeleté a keresőképesség orvosi elbírálásáról. A rendelet szerint a kezelőorvos a kereső- képtelenséget attól a naptól kezdve állapíthatja meg, amely napon a biztosított nála vizsgálatra jelentkezett. Ettől eltérően a kezelőorvos legfeljebb 3 napra visszamenőlegesen, illetőleg utólag csak akkor igazolhatja a keresőképtelenséget, ha erről a biztosítottnak megfelelő orvosi igazolása van. A kezelőorvos egyébként a körzeti orvos, az üzemi körzeti orvos, az üzemi orvos, a körzeti gyermekorvos, továbbá a keresőképesség elbírálására kijelölt szakrendelés orvosa. Megjegyzendő, hogy a rendelet alapján a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szak- igazgatási szerve — község és nagyközség esetében a szakigazgatási szerv a járási hivatallal együtt a kereső- képtelen állomány alakulását rendszeresen figyelemmel kíséri, indokolt esetben intézkedést tesz. Az OKISZ Értesítő idei 12. számában felhívás jelent meg az energiatakarékossági és energiaracionizálási feladatok végrehajtására, mely felhívásban — többek között — ez is szerepel: „Biztosítsák a szövetkezetek, hogy az energiatakarékossági terv feladatai minden illetékes vezető (elnök, főmérnök, műszaki vezető, technológus stb.) munkatervében szerepeljenek.” Az üzemeltetési szempontok között pedig kiemeli a felhívás, hogy „a helyiségek hőmérsékletét mérni kell..., a helyiségek hőmérsékletét nem ajtó- vagy ablaknyitással kell szabályozni.” Indokolt a felhívásban foglaltakat a legszélesebb körben megszívlelni. DR DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Tanévnyitó: 1979. szeptember 3. Az új iskolai év menetrendje Bár még nem fejeződött be a tanév, a sok éves hagyományokhoz híven már megjelent az oktatási miniszter utasítása az új iskolai év feladatairól és munkarendjéről. Eszerint az 1979—80-as tanév szeptember 3-án a tanévnyitóval .kezdődik, az első tanítási nap pedig szeptember 4-én lesz az általános és középfokú iskolákban. A további menetrend némiképp eltér a rendtartások egyes rendelkezéseitől. A leglényegesebb változás: az első félév 1980. január 31-ig tart. A diákok eddig a félévi értesítőt a téli szünetet követő első tanítási napon kapták kézhez, jövőre ez egy hónap- pel későbbre, a tényleges iskolai félév végére tolódik. Az általános iskolákban és a gyógypedagógiai intézményekben az utolsó tanítási nap 1980. június 13-a lesz. A jövőre érettségizők, illetve tanulmányaikat befejezők 1980. május 10-én ballagnak. A jövő tanévben a téli szünet valamennyi intézményben az előző tanévinél és az átlagosnál hosszabb, a tavaszi szünet pedig rövi- debb lesz. A téli vakáció 1979. december 22-től 1980. január 9-ig tart, a tavaszi szünet időpontja 1980. április 5—9. A kedves feleség. Rajzok Sipulusz anyakönyvéből. Illusztrált közhelyek.
