Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-06 / 130. szám

2 NÉPÚJSÁG 1979. június 6. Folytatódott a nemzetközi gyermekév budapesti fóruma Kedden a Parlamentben plenáris üléssel folytatta munkáját a gyermekév buda­pesti nemzetközi fóruma. Az ENSZ szakosított szervezetei­nek küldöttei, s a 70-nél több országból érkezett delegátu­sok — politikusok, társadalmi személyiségek, szakértők — a gyermekek boldogabb és biz­tonságosabb jövőjét szolgáló nemzetközi együttműködés tennivalóit vitatják meg. Egyebek között beszámolnak az országukban élő gyerme­kek helyzetéről, a családter­vezés kérdéseiről, a várandós anyák és a gyermekek egész­ségügyi, szociális ellátásáról s kicserélik tapasztalataikat. Délután szekcióülésekkel folytatódott az eszmecsere: az első szekcióban a gyerme­kek jogainak elismerését és érvényesítését, a másodikban szociális, egészségügyi és gaz­dasági kérdéseket, a harma­dik szekció tanácskozásán az oktatás-nevelés kérdéseit vi­tatták meg. A nemzetközi fórum részt­vevői több fakultatív prog­ram közül választhattak, böl­csődében és gyermekkórház­ban, óvodában, általános is­kolában, gyógypedagógiai és sportiskolában tehettek láto­gatást, több múzeum gyűj­teményét tekinthették meg. Este a fórum küldöttei tiszte­letére a magyar kormány fo­gadást adott a Parlamentben. Szovjet emlékirat a Kínai Népköztársasághoz Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, hétfőn fo­gadta a Kínai Népköztársa­ság ideiglenes ügyvivőjét, és emlékiratot nyújtott át neki. A dokumentumban a Szov­jetunió külügyminisztériuma megerősítette a Kínai Nép- köztársaság külügyminiszté­riuma 1979. május 5-i emlék­iratának átvételét, amely vá­lasz volt a Szovjetunió 1979. április 17-i jegyzékére, majd hangsúlyozta: a Szovjetunió változatlanul síkraszállt és most is síkraszáll amellett, hogy a felek folytassanak tárgyalásokat a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti feszültség enyhítése és a két ország közötti jó­szomszédi kapcsolatok létre­hozása céljából. A memoran­dum emlékeztetett rá: a szov­jet fél több ízben kifejezte készségét arra, hogy a két ország képviselői — magas szinten is — találkozzanak egymással. A Szovjetunó konkrét ja­vaslatokat terjesztett elő az esetleges tárgyalások céljai­ról és azok napirendjéről: 1969-ben és 1970-ben javasol­ta például, hogy a felek kü­lönleges államközi szerző­désben vállaljanak kötele­zettséget: nem indítanak eavmás ellen fegyveres táma­dást — beleértve a nukleáris támadást is. 1971-ben indít­ványozta. hogy írjanak alá szerződést az erő alkalmazá­sáról való lemondásról. 1973- ban javaslatot tett arra. hogy a két ország kössön meg nem támadási szerződést, 1978-ban pedig javaslatot, hogy dolgozzanak ki közös dokumentumot a két ország közötti kapcsolatok alapel­veiről. Ebből az elvi álláspontjá­ból kiindulva a Szovjetunió most megerősítette, hogy kész tárgyalásokat kezdeni a Kí­nai Népköztársasággal. A továbbiakban az emlék­irat hangsúlyozta: a Szovjet­unió állandóan és következe­tesen síkraszáll a hegemoniz- mus politikája ellen és az ellen, hogy különböző orszá­gok között alárendeltségi vi­szony jöjjön létre. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság egyezzenek meg: nem ismerik el a senki igényét előjogokra, vagy he­gemóniára a nemzetközi kapcsolatokban, és hogy a kétoldalú kapcsolatokat a bé­kés egymás mellett élés elvei alapján építik. Az említett kérdésekben való megállapodást — ha lét­rejön — dokumentumban kellene rögzíteni, amelyet a felek kidolgoztak és elfogad­tak. A szovíet fél javasolja, hogy július—augusztusban folytassanak tárgyalásokat Moszkvában. Célszerűnek tartja, hogy ezekre a tárgya­lásokra külügyminiszter­helyettesi szinten, vagy a két ország erre a célra megbízott kormányképviselőinek szint­jén kerüljön sor. A találkozó során a Kínai Népköztársaság ideiglenes ügyvivője kijelentette, hogy a memorandumot haladékta­lanul továbbítja kormányá­nak. Bolgár-mongol tárgyalások Szófiában kedden folyta­tódtak a legmagasabb szintű bolgár—mongol tárgyalások. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Állam­tanács elnöke és Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál elnökségé­nek elnöke elsősorban a két ország kapcsolatainak állását tekintette át. A szívélyes, elvtársi lég­körben folyó tárgyalásokat a teljes nézetazonosság jellem­BUDAPEST A Földünket fenyegető környezeti ártalmak elleni egységes küzdelem megszer­vezésére az ENSZ 27. köz­gyűlésén határozták el, hogy június 5-ét környezetvédelmi világnappá nyilvánítják. Kedden Ercsiben rendezték meg a környezetvédelmi vi­lágnap ünnepségét a Hazafias Népfront Országos -Tanácsa, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és a Magyar Néphadsereg kör­nyezetvédelmi tanácsa szecr vezésében. „Környezetünket a jövő­nek védjük!” — hangoztatta az idei világnap jelszavát — amely a nemzetközi gyer­mekév jegyében fogalmazó­dott meg — Rakonczay Zol­tán — az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnökhelyettese ünnepi beszédében. MOSZKVA Társadalomtudományok Magyarországon címmel ki­állítás nyílt Moszkvában. A bemutatón a legnagyobb ma­gyar kiadók mintegy 700 munkája látható. Közös piaci választások Csütörtöktől vasárnapig tartanak a közvetlen választások a Közös Piac országainak ún. „Európa-parlamentjébe”. Képünkön: plakátok Majna-Frankfurt utcáin. (Képtáv­írónkon érkezett) A képlet változatlan Kedd esti kommentárunk. Még úgyszólván el sem hangzott az olasz rádióban a vá­lasztások végeredménye, Rómában máris azt latolgatták: mi­lyen kormányzati formulához nyújt támpontot a voksok meg­oszlása? Nos, az első elemzések keserűen állapítják meg, hogy a hét év alatt harmadszor kiírt általános választások alapvető változást nem hoztak az erőviszonyokban. Két figyelemre méltó jelenségből indulnak ki az értéke­lések. Az egyik: a kereszténydemokraták kudarca, a másik a centrum megerősödése. Az olasz Kereszténydemokrata Párt korteshadjáratában valóságos hecckampányt indított a kommunisták ellen. Itália társadalmi és gazdasági gondjaiért, a terrorizmus elterjedé­séért a DC (democrazia cristiana — kereszténydemokrata párt) az OKP-t hibáztatta. Egyben mindent elkövetett, hogy a szocialisták hiúságát legyezgesse, s a leendő kormányzati formula számára az Olasz Szocialista Pártot megnyerje. Eh­hez a feltételeket szinte bizonyosra vették a DC stratégái: mind a saját, mind a szocialista voksok jelentős gyarapodásá­val számoltak. Ám az urnák megtréfálták ezt az elképzelést: a DC nagyszabású előretörés helyett némileg visszaesett, a szocialisták pedig csak igen kis mértékben váltották be a hoz­zájuk fűzött reményeket. A kérdés tehát továbbra is nyitott, a törvényhozás matematikája alapján ma sem jobb a keresz­ténydemokrata—szocialista koalíció esélye, mint korábban. Bizonyos mértékig meglepetés a szociáldemokraták és a liberálisok, vagyis a centrum erőinek az előretörése. A két kis párt az előző, 1976. évi választásokon érzékeny veszteséget szenvedett. Sokan úgy vélték, az erők polarizálódása révén Olaszország kis polgári pártjai — az úgynevezett laikusok — előbb-utóbb összezsugorodnak. Ezzel ellentétes tendencia ér­vényesült, s a republikánusok is megőrizték korábbi helyü­ket, ami mindenképpen figyelemreméltó jelenség. A kommunisták némi visszaesése nem számít meglepe­tésnek. Nemcsak a DC, hanem a szélsőséges erők, mindenek­előtt az ultrabal demagógiával handabandázó, valójában a • szélsőjobboldalnak kedvező radikális párt is az OKP ellen lé­pett föl, önkéntelen szövetségben Almirante pártjának új­fasisztáival. Ilyen nyomás alatt az is rendkívül jelentős ered­mény, hogy a kommunista szavazatok aránya nem süllyedt 30 százalék alá. Berlinguer, az OKP főtitkára az ország má­sodik legnagyobb politikai tömörüléséről méltán állapíthatta meg: a pártot ugyan érzékeny veszteség érte, de továbbra is a munkásosztály, a népi tömegek, az olasz demokrácia döntő ereje marad. Tegyük hozzá: az új olasz erőviszonyok is azt tükrözik, hogy az OKP.nélkül, vagy a kommunisták ellenére ezentúl sem lehet Itáliát kormányozni. Sok találgatás látott napvilágot már a választások előtt az ország kormányzati formulájáról. Meglehet, ismét föltá­masztják az egyszer már csődöt mondott középbal koalíciót, a szocialisták és netán a kisebb polgári pártok közvetlen vagy közvetett részvételével. Az sem kizárt, hogy átmeneti „strand­kormány” alakul a DC októberi kongresszusáig. Két dolog azonban bizonyos. Az egyik: az alapvető erő- eltolódás hiányában Itália hatékony kormányzása továbbra is szűk korlátok közé szorul. A másik: a radikálisok, mint a választások vártnál nagyobb arányú győztesei, 18 képviselő­jükkel a törvényhozás munkáját komolyan akadályozhatják. Márpedig Itália közvéleménye ennek éppen az ellenkezőjét várta a voksoktól. A remények azonban az életképes, szilárd kormányzás feltételeit illetően is tetemesen csökkentek. GYAPAY DÉNES OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 3000000000000000000000000 50000000000000000000000000000000000000000000000C Az új Büntető Törvénykönyvről (II.) Egyes bűncselekmények szabályozása a Btk-ban A Büntető Törvénykönyv második, ún. különös része tartalmazza azokat a tár­sadalomellenes magatartáso­kat, melyek elkövetőivel szemben — a büntethetőség általános feltételeinek fenn­állása esetén — büntetést kell kiszabni. Az egyes tár­sadalomra veszélyes maga­tartások (bűncselekmények) körülírása mellett a törvény megjelöli azt is, hogy ezek elkövetőivel szemben milyen büntetést, milyen keretek kö­zött kell kiszabni. A régi Btk. megalkotása óta (1961) társadalmi, gazda­sági viszonyainkban jelentős változások következtek be. E változások a jog — ezen belül a büntetőjog — felépít­ményi szerepéből következő­en indokolttá tették egyes — korábban büntetni rendelt — magatartásoknál a büntető­jogi üldözés megszüntetését, mert ezeknél a szabálysérté­si felelősségre vonás is ki­elégítő. Ugyanakkor egyes bűncselekmény-fajtákkal szemben a társadadalom fo­kozottabb védelme, ezek el­követőinek megfelelő felelős­ségre vonása, továbbá a nem­zetközi bűnözés elleni haté­konyabb küzdelem szükséges­sé tette új bűncselekmények megállapítását, egyes bűncse­lekmények újraszabályozását. Az új Büntető Törvény- könyv is alapvető feladatá­nak tekinti, hogy megfelelő védelmet nyújtson azokkal a cselekményekkel szemben, amelyek a Magyar Népköz- társaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének megdöntésére, gyengítésére, és más alapvető fontosságú érdekei ellen irányulnak. Ilyen jellegű bűncselek­mények ma már ritkán for­dulnak elő, azok súlya rend­szerint nem jelentős. A tör­vény tovább kívánja erősí­teni azt a jogpolitikai célt, hogy állam elleni bűncselek­mény megállapítására csak kifejezetten ellenforradalmi célzatú, politikai bűncselek­ményeknél kerülhessen sor. így például izgatás bűntette miatt a jövőben csak azt le­het felelősségre vonni, aki kifejezetten gyűlölet felkel­tésére irányuló célból fejt ki államellenes propagandát, vagy ilyen célból követ el hasonló jellegű bűncselek­ményt. Ilyen tudatos ellensé­ges célzat hiányában állam- rendszerünkre, annak alap- intézményeire tett felelőtle­nül nyilatkozó, gyalázkodó személyeket az enyhébb meg­ítélés alá eső közösség meg­sértése miatt kell megbün­tetni. Büntetőpolitikánk központi kérdése az emberi élet haté­kony védelme. Az új Büntető Törvénykönyv ezt kifejezés­re juttatja azzal is, hogy közvetlenül az állam és az emberiség elleni bűncselek­ményeket követően rendelke­zik az élet elleni bűncselek­ményt elkövetők megbünte­téséről, a súlyosabban minő­sülő élet elleni bűntetteknél — mint az előre kitervelten, nyereségvágyból, vagy más, aljas indokból, illetőleg cél­ból, különös kegyetlenséggel, stb. történt elkövetésnél — a halálbüntetés kiszabását is lehetővé teszi. Ugyanakkor meg kívánja szüntetni a jogalkalmazás so­rán kialakult gyakorlatot, amely esetenként olyan cse­lekményt is emberölés kísér­letének tekint, amikor való­jában az nem az élet kioltá­sára irányult. Ennek érdeké­ben az emberölésnél eny­hébb. de a súlyos testi sér­tésnél szigorúbb új büntető­rendelkezést vett fel. 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesz­tés kiszabását rendeli az élet­veszéllyel járó testi sértés elkövetőivel szemben. A szabadság és az emberi méltóság elleni társadalomra veszélyes cselekmények kö­réből az új Büntető Törvény- könyv a becsületsértés és a magánlaksértés egyszerűbb eseteit nem minősíti bűn- cselekménynek, ezeknél a szabálysértési felelősségre vonás is eredményesen szol­gálhatja az állampolgárok nevelését. A közlekedési bűncselek­mények az összbűnözés igen jelentős hányadát alkotják, számuk emelkedő tendenciát mutat. Erre figyelemmel a törvény külön fejezetben rendelkezik ezekről a bűn­cselekményekről, az új tör­vényi szabályozás lehetővé teszi ezeknek a bűncselek­ményeknek a még differen­ciáltabb elbírálását. A súlyo­sabb közlekedési szabály­szegéssel járó baleseteknél módot ad a megfelelő szigorú felelősségre vonásra, új ren­delkezést tartalmaz arra az esetre, ha valaki a gépjármű vezetését ittas, vagy vezetés­re egvéb okból alkalmatlan személynek engedi át. Ugyan­akkor a kisebb, társadalom­ra veszélyességű közlekedés biztonsága elleni cselekmé­nyek elbírálását szabálysér­tési útra tereli, mint például az ittas kerékpározást, a lo­vas kocsi ittas hajtását, vagy a súlyos testi sértéssel nem járó, úgynevezett koccanásos balesetek okozását. Az új Büntető Törvény- könyvben jogpolitikai célki­tűzéseinkkel összhangban álló korszerű szabályozást talá­lunk a házasság, a család, az ifjúsági és a nemi erkölcs, az államigazgatás, az igazság­szolgáltatás, és a közélet tisztaságának védelmére. A törvény külön fejezet­ben írja körül és rendeli büntetni azokat a bűncselek­ményeket, amelyek közvet­lenül a közrendet sértik vagy veszélyeztetik. Itt rendelke­zik a terrorcselekményről, a légi jármű hatalomba keríté­séről. A nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben való részvételünkhöz az itt előírt szigorú büntetési tételek — súlyosabb eseteknél a halál- büntetés kiszabásának lehető­sége — hatékony eszközül szolgálhatnak. Ebben a fejezetben új bűncselekményként szabá­lyozza a törvény a környe­zet, a természet megkárosí­tását — összhangban az em­beri környezet védelmére tett társadalmi összefogással. Ugyanitt találunk részben új rendelkezéseket a kábító­szerrel való visszaélésre is. Büntetni rendeli a törvény azt is. aki kábítószernek nem minősülő, de kábító ha­tású anyagok (például egyes ragasztófélék) kóros élveze­téhez fiatalkorú esetében közreműködik. Az új Büntető Törvény- könyv szűkíti a büntetendő magatartások körét a gazda­sági bűncselekményeknél. A törvény alapkoncepciója itt az, hogy bár (gazdasági bűn- cselekményeknél sem nélkü­lözhető a büntetőjogi fele­lősségre vonás, de arra csak a súlyosabb eseteknél, végső esetben kerüljön sor — ak­kor, ha a gazdasági eszközök és más felelősségi formák nem elég hatékonyak. A gazdasági folyamatok szabá­lyozásának a büntetőjog csak másodlagos eszköze le­het. A gazdálkodás fegyel­mét sértő cselekményekkel szemben rendszerint a gaz­dasági szankciók és egyéb jogkövetkezmények, például gazdasági bírság kiszabása, fegyelmi, kártérítési felelős­ségre vonás gyorsabban, ha­tékonyabban alkalmazhatók. Ezért az új Büntető Tör­vénykönyv nem tartalmazza a pazarló gazdálkodóra, a felelőtlen eladósodásra vo­natkozó rendelkezéseket, egyes bűncselekményeknél a büntetőjogi felelősség csak akkor állapítható meg, ha a tevékenység káros hatása túlterjed az adott vállalat, gazdálkodó egység keretein, a népgazdaság érdekeit sér­ti, vagy népgazdasági hát­rányt okoz. A társadalmi vagyonnal szándékosan felelőtlenül gazdálkodó személyekkel, az üzérkedőkkel, árdrágítók­kal, úgyszintén a deviza- és vámbüntett elkövetőivel szemben a törvény továbbra is megfelelő védelmet biz­tosít. A vagyon elleni bűncse­lekmények az elkövetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom