Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-06 / 130. szám
2 NÉPÚJSÁG 1979. június 6. Folytatódott a nemzetközi gyermekév budapesti fóruma Kedden a Parlamentben plenáris üléssel folytatta munkáját a gyermekév budapesti nemzetközi fóruma. Az ENSZ szakosított szervezeteinek küldöttei, s a 70-nél több országból érkezett delegátusok — politikusok, társadalmi személyiségek, szakértők — a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjét szolgáló nemzetközi együttműködés tennivalóit vitatják meg. Egyebek között beszámolnak az országukban élő gyermekek helyzetéről, a családtervezés kérdéseiről, a várandós anyák és a gyermekek egészségügyi, szociális ellátásáról s kicserélik tapasztalataikat. Délután szekcióülésekkel folytatódott az eszmecsere: az első szekcióban a gyermekek jogainak elismerését és érvényesítését, a másodikban szociális, egészségügyi és gazdasági kérdéseket, a harmadik szekció tanácskozásán az oktatás-nevelés kérdéseit vitatták meg. A nemzetközi fórum résztvevői több fakultatív program közül választhattak, bölcsődében és gyermekkórházban, óvodában, általános iskolában, gyógypedagógiai és sportiskolában tehettek látogatást, több múzeum gyűjteményét tekinthették meg. Este a fórum küldöttei tiszteletére a magyar kormány fogadást adott a Parlamentben. Szovjet emlékirat a Kínai Népköztársasághoz Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, hétfőn fogadta a Kínai Népköztársaság ideiglenes ügyvivőjét, és emlékiratot nyújtott át neki. A dokumentumban a Szovjetunió külügyminisztériuma megerősítette a Kínai Nép- köztársaság külügyminisztériuma 1979. május 5-i emlékiratának átvételét, amely válasz volt a Szovjetunió 1979. április 17-i jegyzékére, majd hangsúlyozta: a Szovjetunió változatlanul síkraszállt és most is síkraszáll amellett, hogy a felek folytassanak tárgyalásokat a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti feszültség enyhítése és a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok létrehozása céljából. A memorandum emlékeztetett rá: a szovjet fél több ízben kifejezte készségét arra, hogy a két ország képviselői — magas szinten is — találkozzanak egymással. A Szovjetunó konkrét javaslatokat terjesztett elő az esetleges tárgyalások céljairól és azok napirendjéről: 1969-ben és 1970-ben javasolta például, hogy a felek különleges államközi szerződésben vállaljanak kötelezettséget: nem indítanak eavmás ellen fegyveres támadást — beleértve a nukleáris támadást is. 1971-ben indítványozta. hogy írjanak alá szerződést az erő alkalmazásáról való lemondásról. 1973- ban javaslatot tett arra. hogy a két ország kössön meg nem támadási szerződést, 1978-ban pedig javaslatot, hogy dolgozzanak ki közös dokumentumot a két ország közötti kapcsolatok alapelveiről. Ebből az elvi álláspontjából kiindulva a Szovjetunió most megerősítette, hogy kész tárgyalásokat kezdeni a Kínai Népköztársasággal. A továbbiakban az emlékirat hangsúlyozta: a Szovjetunió állandóan és következetesen síkraszáll a hegemoniz- mus politikája ellen és az ellen, hogy különböző országok között alárendeltségi viszony jöjjön létre. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság egyezzenek meg: nem ismerik el a senki igényét előjogokra, vagy hegemóniára a nemzetközi kapcsolatokban, és hogy a kétoldalú kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elvei alapján építik. Az említett kérdésekben való megállapodást — ha létrejön — dokumentumban kellene rögzíteni, amelyet a felek kidolgoztak és elfogadtak. A szovíet fél javasolja, hogy július—augusztusban folytassanak tárgyalásokat Moszkvában. Célszerűnek tartja, hogy ezekre a tárgyalásokra külügyminiszterhelyettesi szinten, vagy a két ország erre a célra megbízott kormányképviselőinek szintjén kerüljön sor. A találkozó során a Kínai Népköztársaság ideiglenes ügyvivője kijelentette, hogy a memorandumot haladéktalanul továbbítja kormányának. Bolgár-mongol tárgyalások Szófiában kedden folytatódtak a legmagasabb szintű bolgár—mongol tárgyalások. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke és Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke elsősorban a két ország kapcsolatainak állását tekintette át. A szívélyes, elvtársi légkörben folyó tárgyalásokat a teljes nézetazonosság jellemBUDAPEST A Földünket fenyegető környezeti ártalmak elleni egységes küzdelem megszervezésére az ENSZ 27. közgyűlésén határozták el, hogy június 5-ét környezetvédelmi világnappá nyilvánítják. Kedden Ercsiben rendezték meg a környezetvédelmi világnap ünnepségét a Hazafias Népfront Országos -Tanácsa, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és a Magyar Néphadsereg környezetvédelmi tanácsa szecr vezésében. „Környezetünket a jövőnek védjük!” — hangoztatta az idei világnap jelszavát — amely a nemzetközi gyermekév jegyében fogalmazódott meg — Rakonczay Zoltán — az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese ünnepi beszédében. MOSZKVA Társadalomtudományok Magyarországon címmel kiállítás nyílt Moszkvában. A bemutatón a legnagyobb magyar kiadók mintegy 700 munkája látható. Közös piaci választások Csütörtöktől vasárnapig tartanak a közvetlen választások a Közös Piac országainak ún. „Európa-parlamentjébe”. Képünkön: plakátok Majna-Frankfurt utcáin. (Képtávírónkon érkezett) A képlet változatlan Kedd esti kommentárunk. Még úgyszólván el sem hangzott az olasz rádióban a választások végeredménye, Rómában máris azt latolgatták: milyen kormányzati formulához nyújt támpontot a voksok megoszlása? Nos, az első elemzések keserűen állapítják meg, hogy a hét év alatt harmadszor kiírt általános választások alapvető változást nem hoztak az erőviszonyokban. Két figyelemre méltó jelenségből indulnak ki az értékelések. Az egyik: a kereszténydemokraták kudarca, a másik a centrum megerősödése. Az olasz Kereszténydemokrata Párt korteshadjáratában valóságos hecckampányt indított a kommunisták ellen. Itália társadalmi és gazdasági gondjaiért, a terrorizmus elterjedéséért a DC (democrazia cristiana — kereszténydemokrata párt) az OKP-t hibáztatta. Egyben mindent elkövetett, hogy a szocialisták hiúságát legyezgesse, s a leendő kormányzati formula számára az Olasz Szocialista Pártot megnyerje. Ehhez a feltételeket szinte bizonyosra vették a DC stratégái: mind a saját, mind a szocialista voksok jelentős gyarapodásával számoltak. Ám az urnák megtréfálták ezt az elképzelést: a DC nagyszabású előretörés helyett némileg visszaesett, a szocialisták pedig csak igen kis mértékben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A kérdés tehát továbbra is nyitott, a törvényhozás matematikája alapján ma sem jobb a kereszténydemokrata—szocialista koalíció esélye, mint korábban. Bizonyos mértékig meglepetés a szociáldemokraták és a liberálisok, vagyis a centrum erőinek az előretörése. A két kis párt az előző, 1976. évi választásokon érzékeny veszteséget szenvedett. Sokan úgy vélték, az erők polarizálódása révén Olaszország kis polgári pártjai — az úgynevezett laikusok — előbb-utóbb összezsugorodnak. Ezzel ellentétes tendencia érvényesült, s a republikánusok is megőrizték korábbi helyüket, ami mindenképpen figyelemreméltó jelenség. A kommunisták némi visszaesése nem számít meglepetésnek. Nemcsak a DC, hanem a szélsőséges erők, mindenekelőtt az ultrabal demagógiával handabandázó, valójában a • szélsőjobboldalnak kedvező radikális párt is az OKP ellen lépett föl, önkéntelen szövetségben Almirante pártjának újfasisztáival. Ilyen nyomás alatt az is rendkívül jelentős eredmény, hogy a kommunista szavazatok aránya nem süllyedt 30 százalék alá. Berlinguer, az OKP főtitkára az ország második legnagyobb politikai tömörüléséről méltán állapíthatta meg: a pártot ugyan érzékeny veszteség érte, de továbbra is a munkásosztály, a népi tömegek, az olasz demokrácia döntő ereje marad. Tegyük hozzá: az új olasz erőviszonyok is azt tükrözik, hogy az OKP.nélkül, vagy a kommunisták ellenére ezentúl sem lehet Itáliát kormányozni. Sok találgatás látott napvilágot már a választások előtt az ország kormányzati formulájáról. Meglehet, ismét föltámasztják az egyszer már csődöt mondott középbal koalíciót, a szocialisták és netán a kisebb polgári pártok közvetlen vagy közvetett részvételével. Az sem kizárt, hogy átmeneti „strandkormány” alakul a DC októberi kongresszusáig. Két dolog azonban bizonyos. Az egyik: az alapvető erő- eltolódás hiányában Itália hatékony kormányzása továbbra is szűk korlátok közé szorul. A másik: a radikálisok, mint a választások vártnál nagyobb arányú győztesei, 18 képviselőjükkel a törvényhozás munkáját komolyan akadályozhatják. Márpedig Itália közvéleménye ennek éppen az ellenkezőjét várta a voksoktól. A remények azonban az életképes, szilárd kormányzás feltételeit illetően is tetemesen csökkentek. GYAPAY DÉNES OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 3000000000000000000000000 50000000000000000000000000000000000000000000000C Az új Büntető Törvénykönyvről (II.) Egyes bűncselekmények szabályozása a Btk-ban A Büntető Törvénykönyv második, ún. különös része tartalmazza azokat a társadalomellenes magatartásokat, melyek elkövetőivel szemben — a büntethetőség általános feltételeinek fennállása esetén — büntetést kell kiszabni. Az egyes társadalomra veszélyes magatartások (bűncselekmények) körülírása mellett a törvény megjelöli azt is, hogy ezek elkövetőivel szemben milyen büntetést, milyen keretek között kell kiszabni. A régi Btk. megalkotása óta (1961) társadalmi, gazdasági viszonyainkban jelentős változások következtek be. E változások a jog — ezen belül a büntetőjog — felépítményi szerepéből következően indokolttá tették egyes — korábban büntetni rendelt — magatartásoknál a büntetőjogi üldözés megszüntetését, mert ezeknél a szabálysértési felelősségre vonás is kielégítő. Ugyanakkor egyes bűncselekmény-fajtákkal szemben a társadadalom fokozottabb védelme, ezek elkövetőinek megfelelő felelősségre vonása, továbbá a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem szükségessé tette új bűncselekmények megállapítását, egyes bűncselekmények újraszabályozását. Az új Büntető Törvény- könyv is alapvető feladatának tekinti, hogy megfelelő védelmet nyújtson azokkal a cselekményekkel szemben, amelyek a Magyar Népköz- társaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének megdöntésére, gyengítésére, és más alapvető fontosságú érdekei ellen irányulnak. Ilyen jellegű bűncselekmények ma már ritkán fordulnak elő, azok súlya rendszerint nem jelentős. A törvény tovább kívánja erősíteni azt a jogpolitikai célt, hogy állam elleni bűncselekmény megállapítására csak kifejezetten ellenforradalmi célzatú, politikai bűncselekményeknél kerülhessen sor. így például izgatás bűntette miatt a jövőben csak azt lehet felelősségre vonni, aki kifejezetten gyűlölet felkeltésére irányuló célból fejt ki államellenes propagandát, vagy ilyen célból követ el hasonló jellegű bűncselekményt. Ilyen tudatos ellenséges célzat hiányában állam- rendszerünkre, annak alap- intézményeire tett felelőtlenül nyilatkozó, gyalázkodó személyeket az enyhébb megítélés alá eső közösség megsértése miatt kell megbüntetni. Büntetőpolitikánk központi kérdése az emberi élet hatékony védelme. Az új Büntető Törvénykönyv ezt kifejezésre juttatja azzal is, hogy közvetlenül az állam és az emberiség elleni bűncselekményeket követően rendelkezik az élet elleni bűncselekményt elkövetők megbüntetéséről, a súlyosabban minősülő élet elleni bűntetteknél — mint az előre kitervelten, nyereségvágyból, vagy más, aljas indokból, illetőleg célból, különös kegyetlenséggel, stb. történt elkövetésnél — a halálbüntetés kiszabását is lehetővé teszi. Ugyanakkor meg kívánja szüntetni a jogalkalmazás során kialakult gyakorlatot, amely esetenként olyan cselekményt is emberölés kísérletének tekint, amikor valójában az nem az élet kioltására irányult. Ennek érdekében az emberölésnél enyhébb. de a súlyos testi sértésnél szigorúbb új büntetőrendelkezést vett fel. 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeli az életveszéllyel járó testi sértés elkövetőivel szemben. A szabadság és az emberi méltóság elleni társadalomra veszélyes cselekmények köréből az új Büntető Törvény- könyv a becsületsértés és a magánlaksértés egyszerűbb eseteit nem minősíti bűn- cselekménynek, ezeknél a szabálysértési felelősségre vonás is eredményesen szolgálhatja az állampolgárok nevelését. A közlekedési bűncselekmények az összbűnözés igen jelentős hányadát alkotják, számuk emelkedő tendenciát mutat. Erre figyelemmel a törvény külön fejezetben rendelkezik ezekről a bűncselekményekről, az új törvényi szabályozás lehetővé teszi ezeknek a bűncselekményeknek a még differenciáltabb elbírálását. A súlyosabb közlekedési szabályszegéssel járó baleseteknél módot ad a megfelelő szigorú felelősségre vonásra, új rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha valaki a gépjármű vezetését ittas, vagy vezetésre egvéb okból alkalmatlan személynek engedi át. Ugyanakkor a kisebb, társadalomra veszélyességű közlekedés biztonsága elleni cselekmények elbírálását szabálysértési útra tereli, mint például az ittas kerékpározást, a lovas kocsi ittas hajtását, vagy a súlyos testi sértéssel nem járó, úgynevezett koccanásos balesetek okozását. Az új Büntető Törvény- könyvben jogpolitikai célkitűzéseinkkel összhangban álló korszerű szabályozást találunk a házasság, a család, az ifjúsági és a nemi erkölcs, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, és a közélet tisztaságának védelmére. A törvény külön fejezetben írja körül és rendeli büntetni azokat a bűncselekményeket, amelyek közvetlenül a közrendet sértik vagy veszélyeztetik. Itt rendelkezik a terrorcselekményről, a légi jármű hatalomba kerítéséről. A nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben való részvételünkhöz az itt előírt szigorú büntetési tételek — súlyosabb eseteknél a halál- büntetés kiszabásának lehetősége — hatékony eszközül szolgálhatnak. Ebben a fejezetben új bűncselekményként szabályozza a törvény a környezet, a természet megkárosítását — összhangban az emberi környezet védelmére tett társadalmi összefogással. Ugyanitt találunk részben új rendelkezéseket a kábítószerrel való visszaélésre is. Büntetni rendeli a törvény azt is. aki kábítószernek nem minősülő, de kábító hatású anyagok (például egyes ragasztófélék) kóros élvezetéhez fiatalkorú esetében közreműködik. Az új Büntető Törvény- könyv szűkíti a büntetendő magatartások körét a gazdasági bűncselekményeknél. A törvény alapkoncepciója itt az, hogy bár (gazdasági bűn- cselekményeknél sem nélkülözhető a büntetőjogi felelősségre vonás, de arra csak a súlyosabb eseteknél, végső esetben kerüljön sor — akkor, ha a gazdasági eszközök és más felelősségi formák nem elég hatékonyak. A gazdasági folyamatok szabályozásának a büntetőjog csak másodlagos eszköze lehet. A gazdálkodás fegyelmét sértő cselekményekkel szemben rendszerint a gazdasági szankciók és egyéb jogkövetkezmények, például gazdasági bírság kiszabása, fegyelmi, kártérítési felelősségre vonás gyorsabban, hatékonyabban alkalmazhatók. Ezért az új Büntető Törvénykönyv nem tartalmazza a pazarló gazdálkodóra, a felelőtlen eladósodásra vonatkozó rendelkezéseket, egyes bűncselekményeknél a büntetőjogi felelősség csak akkor állapítható meg, ha a tevékenység káros hatása túlterjed az adott vállalat, gazdálkodó egység keretein, a népgazdaság érdekeit sérti, vagy népgazdasági hátrányt okoz. A társadalmi vagyonnal szándékosan felelőtlenül gazdálkodó személyekkel, az üzérkedőkkel, árdrágítókkal, úgyszintén a deviza- és vámbüntett elkövetőivel szemben a törvény továbbra is megfelelő védelmet biztosít. A vagyon elleni bűncselekmények az elkövetett
