Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

1979. június 30. NÉPÚJSÁG 3 A Minisztertanács megtárgyalta Hatvanmilliárdos érték termelői A kormány legutóbbi ülé­sén a háztáji és kisegítő gaz­daságok helyzetéről is tár­gyalt. Ez a fórum legutóbb 1978-ban hozott határozatot ebben a témában, a követke­ző jelentést pedig 1980 má­sodik félévére kérte. Vagyis az ügy minden évben a Mi­nisztertanács elé kerül. Ez sok egyébnél jellemzőbben bizonyítja a téma fontossá­gát. Valóban, a másfél millió kistermelő hallatlanul érté­kes munkát végez. Négy és fél millió sertést tartanak, csak nyúltenyésztésből 30 millió dollár értékű export­hoz segítik az országot; a primőr zöldségek, valamint a különlegesen munkaigényes gyümölcsfélék termesztésében pedig ők határozzák meg az ellátást. A kisgazdaságok összes ter­melési értéke meghaladja a 60 milliárd forintot, ez a szektor adja Magyarországon a mezőgazdasági össztermés­nek egyharmadát. A gazda­ságok száma csökken, de az egy kistermelőre jutó terme­lési érték növekszik, így a szektor egészében visszaesés nincs. Ma már erősen integrált a kistermelés is. Az állami gazdaságok, termelőszövetke. zetek és fogyasztási szövet­kezetek kereken háromne­gyed millió kisgazdaságnak nyújtanak olyan fokú segít­séget, hogy helyenként már nyugodtan „bedolgozónak” nevezhetjük őket. Egy-egy pulykatenyésztő családhoz például a termelést szervező téesz évi 30—40 ezer forintos értéket helyez ki, és ezt meg is hitelezi. Nagyon sokan ma már úgy tenyésztenek álla­tot. hogy semmi földjük nin­csen. Az állam a kistermelők részére évi kétmillió tonna takarmányt — leginkább tá­pot — hoz forgalomba, ami legalább tízmilliárdos érték. Vegyiparunknak is döntő szerepe van abban, hogy a kisgazdaságok ma már 25 millió (!) négyzetméter fólia alatt hajtatják a primőröket. A kistermelők által létre­hozott összes értéknek alig a fele képződik ma már a téesz- tagok háztáji gazdaságaiban, viszont kétötödét munkások, alkalmazottak, értelmiségiek állítják elő. Érdekes az is, hogy a nem tsz-tagok kis­gazdaságaiban sokkal na­gyobb az árutermelés szere­pe. Ez utóbbiak jórésze ki­mondottan szakosított, kor­szerű, árutermelő kisgazda, ság. Az örömök után beszéljünk a gondokról. Rossz jel. hogy idén feltűnően sok szarvas­marha hizlalására kötöttek szerződést. Azt jelzi ugyanis, hogy ismét sokan felszámol­ják, meghizlalva eladják a szarvasmarha-állományukat. Nagyon nagy gond a szállí­tás. A ló egyre kevesebb, a téeszek traktorai egyre na­gyobbak, a kiselejtezett trak­torokat pedig nem üzemel­tethetik tovább a háztájiban. Targoncán vagy kerékpáron pedig nem lehet kétmillió tonna tápot haza. illetve több millió mázsa kész terméket az átvevőhelyre szállítani! Tarthatatlan, hogy a magyar ipar nem képes elegendő és megfelelő minőségű ásót. ka­pát — úgynevezett szerárut — gyártani; de nem kielé­gítő a kisgépellátás sem. Márpedig a fiatalok munka­helyük műszaki színvonalá­ból indulnak ki. otthon egy­re kevésbé hajlandók a múlt századba visszalépni. Közben elsőrendű érdek, hogy a kis­termelés ezután se csökken­jen. Ezért minden illetékes­nek az eddiginél többet kell tennie. földeAki béla KISZÖV-elnökségi ülés Tegnap délelőtt Szekszár- don ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöksége. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoz­tató után a munka- és üzem- szervezési tevékenység ta­pasztalatait tárgyalta meg a testület. Áttekintette e mun­ka hatását a szövetkezetek gazdálkodására. A vitában különös hangsúlyt kapott az anyag- és energiatakarékos­ság. Ezután az árellenőrzé­sek tapasztalatairól készült beszámolót tárgyalta meg az elnökség, majd a szövetke­zeti felügyelő bizottságok munkáját és a további fel­adatokat vitatta meg. Tizenöt megállapodás Tizenöt megállapodásban rögzítette a Bátaszék nagy­községi Közös Tanács a köz- igazgatási területén lévő nem tanácsi vállalatokkal való együttműködés lehetőségeit. Az együttműködés eredmé­nyességét mutatja a közös erővel bővített Kossuth utcai óvoda, a Várdombon létreho­zott úttörőszoba és politech­nikai műhely, a bátaszéki sportpályán épült kondicio­náló terem vagy a folyama­tosan végzett útburkolat-kor. szerűsítés, amit a tsz végez és a vázkerámiagyár kedvez­ményes áron ad hozzá cse­réptörmeléket. Járműipari együttműködés Elkészült a hárommillio­modik Lada gépkocsialkat­rész-garnitúra a veszprémi Bakony Műveknél. A kor- mányzáras gyújtáskapcsoló, a gyújtáselosztó,a mély- és ma­gashangú kürt, valamint a komplett ablaktörlő berende­zés gyártására a 10 éve meg­kötött államközi szerződés alapján rendezkedtek be. A kooperációs. megállapodás fontos mérföldkő volt a 40 éves gyár történetében: elin­dítója volt a nagyarányú műszaki technikai fejlesztés- rek. és a járműipari profil végleges kialakításának. A Bakony Művek gyáregysége­ket hozott létre Tapolcán, De- vecserben, Kertán, Mezőla­kon, Dudaron, Várpalotán és Keszthelyen. A Lada-kooperáció sikerei nyomán bekapcsolódott a vállalat a 126-os Polski, va­lamint a Moszkvics személy- gépkocsi gyártásába, és al­katrészeket szállít a Kamaz teherautókhoz is. A nagyszabású fejlesztést követően a gyár fő profilja az autóvillamossági termékek előállítása lett, s ennek to­vábbi fejlesztésére önálló ku­tató. fejlesztő bázist alakított ki. Hímzők, fafaragók, bahasok ■■■ ... szövők, színjátszó és iro­dalmi színpad rendezők. En­nek megfelelőeh, csend, fű­részharsogás, nevetés, halk duruzsolás, szekercecsattogás a hangskála a gyönki gimná­zium kollégiumában és ud­varán. Kis szociológiai tanulmányt is rögtönözhet az odalátogató. A hímzés tudománya kifeje­zetten női privilégium. (Egy­koron a székely kozsokárok, a szűcsök, mind férfiak vol­tak, a hímzés még az ő pri­vilégiumuk.) A szövésben M. Szabó István a férfiak egyen- jogosítási harcának bajnoka. A bábosok között is egyszem férfi vívja harcát, (ha vívja). A rendezői szakma már koe­dukált, ugyanígy a faragóké is, bár egykoron az is csak férfimesterség volt. Igaz, a gyengébb nem képviselői job­bára csak apró dolgokkal bí­belődnek, a mázsás oszlopok­kal ma még a férfiak verejté­keznek. — Jóval több itt a nő — mondja dr. Németh Pálné, az említett művészeti ágak kép­viselőinek rendezett egyhetes tanfolyam szervezője és lel­kes gondnoka. — Itt vannak a kezdő hímzők — harminc- hatan — és tizennyolcán azok, akik most fejezik be a hároméves tanfolyamot, ame­lyen szakkörvezetői képesí­tést szereztek és működési engedélyt kapnak. Nekik most előadást tart Bakai Er­zsébet textiltervező iparmű­vész. Szeretnénk az itt töl­tött időt minél hasznosabbá tenni a tanfolyam hallgatói­nak. ezért aztán elég sok elő­adást és konzultációt tervez­tünk. Megtartásukra a leg­jobb szakembereket kértük fel. — Végre a fafaragókjs dí­szítőművészek lettek? — Díszítőművészeknek to­vábbra is a hímzőket, szövő­ket tartja a hivatalos nézet. A fafaragók annak ellenére, hogv díszítőművészek is. to­vábbra is fafaragók. Persze nem véletlen, hogy velünk együtt táboroznak, mert a ro­konság letagadhatatlan. Lassan véget érnek a dél­előtti előadások és foglalko­zások. Szünet van. Szünet? Árnyas fák alatti padokra települnek a lányok, asszo­nyok és előveszik a hímzései­ket. Másutt előnyomják a mintákat, a szövők az állvá­nyaik elé ülnek, a faragók fi­gyelme ismét a munkáikra irányul. Úgy látszik, nagy itt az egyetértés abban, hogy az egy hét minden percét jól ki kell használni. Ha lehet különbséget ten­ni, a Németh Gyula vezérle­tével működő fafaragók a legaktívabbak. Ök már elké­szítették első kiállításukat is. Igaz nem az itt készített mun­kákból, hanem az otthoniak­ból. — A fafaragás az utóbbi időben nagyon népszerű lett. Üton-útfélen találkozni kü­lönböző rendű-rangú faragó­val. Ennek egyenes következ­ménye, hogy a készülő mun­kák többsége értéktelen, sőt egyenesen káros hatású. A kis, házi kiállításunkon közös zsűrizéssel szeretnénk a hi­bákra, a félrevezető jegyekre felhívni az alkotók figyelmét. A fafaragók másfajta kiál­lításra is készülnek. Olyanra, ahol nem lesz a tárgyakhoz írva: „hozzányúlni tilos!”, ha­nem éppenhogy meg kell fog­ni, rá kell ülni, fel kell rá mászni, használni kell. Azt tervezik és azon fáradoznak a gyönki tanfolyam idején is, hogy játszótéren felállítható gyermekjátékokat készítse­nek, méghozzá népművészeti, népmeséi motívumokkal éke­seket. Az ilyen fajta játékok­kal felszereit játszóteret majd a szekszárdi gyerekek kap­ják. A cél itt is az, hogy éle­tet leheljenek, életet adja­nak, a korunkra funkciótlan formává merevedett népmű­vészeti motívumoknak, hiszen azok egykor csakúgy fejlőd­hettek, alakulhattak, hogy élő részei voltak az ember éle­tének és részük volt az em­ber élete. Az „ősművészeknek”, aki­ket a szükség teremtő ereje és a szép éhe alkotni buzdí­tott, legtöbbje már örök ál­mát alussza, és alkotóereje az általa készített motívumok­ban szunnyadozik. Legtöbb­je sajnos már nincs, de né­melyike még közöttünk mun­kálkodik. Fung József gyönki nyug­díjas is. — Számítsa ki maga, hogy mióta faragok. 16—17 éves voltam mikor kezdtem, most meg 71 éves vagyok. Miszlán a Inkei báró birtokán voltam juhász. Volt ott az uradalom­ban egy tót gyerek is, a ka­nász. Mindig faragdicsált, meg szöszmötölt valamivel. Megnéztem, hogy mit csinál, meg, hogy hogyan, aztán én is nekiláttam. Sikerült. Volt fogalmam hozzá. Mindenhez fogalom kell. Ha az nincs az embernek, akkor is lehet ta­nár, vagy mérnök vagy akár­mi, de meg is lehet annak a munkáját nézni. Semmilyen. Nekem volt a faragáshoz, egy-kettőre meg is tanultam. Hamarabb, mint ahogy az embergyereke megtanul jár­ni. Van egy unokám — hát ugyan több is van —, de csak őt említem, Krép Jánosnak hívják, Lengyelben tanul. Na, ennek a gyereknek is van fo­galma a faragáshoz. Már min­dent megtanult. A télen, ha meglesz a szünet, akkor eljön hozzám és megtanítom a ló- szőrláncot csinálni. Az ritka mesterség. Rajtam kívül nem sokan tudják ebben az or­szágban. Ez az unokám hadd tanulja meg. Maradjon fent a mesterség. Maradjon fent és vele együtt az ember minden szép mestersége. — czakó — A fafaragók kiállítása Készülnek a játszótéri játékok A bábosok foglalkozása Perity Mári néni decsi szö­vőasszony, tanácsait osztja Fung József A népi ellenőrzés életéből Sokan úgy képzelik el a népi ellenőröket, hogy azok árgus szemekkel figyelik a hibákat, holott nem az a fel­adatuk, hogy minden egyes hiányosságot külön-külön észrevegyenek és szóvá tegye­nek. A népi ellenőrzés része egy általános ellenőrzési rendszernek, ezen belül is az állami ellenőrzésnek. Ahol gazdasági munka folyik, nap mint nap döntéseket hoznak, ott ellenőrzésnek is kell len­nie. mindig is volt és még egy sokkal fejlettebb gazda­sági szervezeti rendszerben is lesz. A dolog lényege, hogy az ellenőrzés mindenkor együtt tudjon fejlődni az új követelményekkel. Az ellenőrzéseknek mindig az az értelme, hogy utána történjen változás, javuljon a munka. Éppen ezért a népi ellen­őrök munkája sem minden­áron való hibakeresés. A népi ellenőr, szerencsés megvá­lasztása esetén jól hasznosít­hatja ismereteit, tapasztala­tait az ellenőrzés folyamán és ugyanígy az ott szerzett in­formációkat a saját munkájá­ban. A vizsgálatok vezetésével, ami együttjár azok összege­zésével, a' következtetések le­vonásával is, nem minden esetben népi ellenőrt bíznak meg. mert elengedhetetlenül szükséges az adott témában való jártasság és az ellenőr­zéshez szükséges szakmai is­meret. Farkas István, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának hé1 lyettes vezetője. Nyolc-kílenc évvel ezelőtt kérte fel a népi ellenőrzési bizottság témave­zetésre, azóta rendszeresen részt vesz a munkában. Népi ellenőrként vezetője a megyei NEB mezőgazdasági szakcsoportjának. Ez a testü­let összefogja a témában jár­tas népi ellenőröket, átfogóan elemez egyes területeket, y és szaktanácsadója a vegyes: né­pi ellenőrzési bizottságnak. Farkas István is azzal kezdi a beszélgetést, hogy más a funkciója a népi ellenőrzés­nek, mint ahogy ezt sokan hiszik. Tulajdonképpen nem is az egyik, vagy a másik tevé­kenység hasznosításáról van szó, hiszen valójában ugyan­azt a munkát végzi mindkét helyen. Kiegészítései egymás­nak. Sorolja a példákat. Né­hány évvel ezelőtt azt vizs­gálták, mi az oka a nagyszá­mú állatelhullásnak a terme­lőszövetkezetekben. Állat­egészségügyi okokkal nem le­hetett magyarázni a gazda­ságok közötti feltűnő különb­ségeket. Kiderült többek kö­zött, hogy nem egységes a nyilvántartás. Van, ahol a született állatokat mindjárt nyilvántartásba veszik, má­sutt csak négy-öt nap után, amikor az addig elhullott ál­latot nyilvántartásba se ve­szik. Ugyanilyen érdekes tapasz­talatokkal járt, amikor a rét- és legelőgazdálkodást vizsgál­ták. Alacsonynak tűnt a ter­méshozam, de aztán kiderült, hogy a legelőnek nyilvántar­tott területek elég nagy része valójában hasznosíthatatlan. mert vagy alkalmatlan a nagyüzemi művelésre, vagy talajvédelmi gyep. A tartalé­kok tehát lényegesen kiseb­bek, mint ahogy ezt feltéte­lezni lehetett. A földhivatal­lal akkor készíttettek egy pontos felmérést. Nem biz­tos, hogy megyei jelzésre, de tény. hogy az idén az egész országban el kell készíteni a területek felmérését. A szakmai tájékozódáson1 túl, a gazdaságokról és az ott dolgozó emberekről szerzett információk is hasznosíthat tók, többek között a személy­zeti munkában is, ami egyre fontosabbá válik az osztály munkájában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom