Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
2nEPÜJSÄG 1979. június 30. Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról.) gazdaságfejlesztés meggyorsítására irányuló speciális intézkedésekről szóló elvi rendelkezéseket, ahogyan az Mongólia és Kuba vonatkozásában történt, ezzel továbbra is segítik a hős vietnami nép erőfeszítéseit a szocializmus építésében. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kormányának kérésével kapcsolatban az ülésszak döntést hozott a jemeni félnek a KGST munkájában megfigyelőként történő részvételéről. A KGST-tagállamok ismételten kifejezésre juttatták azon szándékukat, hogy két- és sokoldalú alapon fejleszteni kívánják az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködést valamennyi szocialista állammal, a fejlődő országokkal és a világ többi államával. Az ülésszak megerősíti, hogy a KGST és a tanács tagállamai készek az összeurópai együttműködés érdekében, a felek teljes egyenjogúsága alapján megállapodást- kötni az Európai Gazdasági Közösséggel és az EGK tagállamaival. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a KGST-tagállamok békeszerető politikája, kezdeményezése nagy jelentőségű a nemzetközi gazdasági együttműködés tovább- fejlesztésében, a fegyverkezési verseny megszüntetésében és a leszerelésben, elsősorban a nukleáris fegyverek vonatkozásában. Az ülésszak résztvevői méltatták a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió nagy jelentőségű hozzájárulását a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti szerződés megkötéséhez, a béke és a leszerelés ügyéhez. Egyhangúlag kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködése, barátsága és összefor- rottsága az elkövetkező években is erősödik és fejlődik népeik, a világbéke és a világ biztonsága javára. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka a teljes megértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. (MTI) Nyilatkozat a KGST 30. évfordulójáról Harmincéves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — a szocialista országok sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének első szervezete a világ- történelemben. A KGST tevékenysége mindezekben az években a testvéri országok szoros gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a szocialista közösség erejének és össze- forrottságának megerősítését, a szocializmus és a kommunizmus építésének ügyét szolgálja — állapítja meg bevezetőként a nyilatkozat, majd így folytatódik: összegezve a tanács harcmi ncéves tevékenységét és kiemelve a KGST-tagálla- mok társadalmi-gazdasági vívmányai és együttműködésük fejlesztése közötti elválaszthatatlan kapcsolatot, a KGST ülésszaka mély megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében a történelemben első ízben kerültek gyakorlati megvalósításra új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok, amelyek a szocialista internacionalizmus, az államok szuverenitása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elvein alapulnak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — amely tagországai gazdasági és társadalmi haladásának fontos tényezője — elősegíti a szuverén szocialista államok népei baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlődését és elmélyülését a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett élenjáró tapasztalatok kölcsönös meghonosítását, a gazdasági fejlettségi színvonalak fokozatos kiegyenlítődését. Az európai KGST-tagállamok ezen az úton jelentős sikereket értek el. A Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság népei a Szovjetunió és a többi testvéri ország közreműködésével rakják le a korszerű ipar alapjait. A kölcsönös együttműködés bővítése és elmélyítése — valamennyi testvérország állandó erőfeszítéseinek eredménye. Ehhez a közös ügyhöz igen jelentős mértékű a Szovjetunió hozzájárulása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége — harmincéves történelmének valamennyi szakaszában — változatlanul arra irányult, hogy még jobban erősítse a szocialista országok testvéri együttműködését, új formákkal és módszerekkel gazdagítsa, melyek mind teljesebben és hatékonyabban megfelelnek az országok társadalmi-gazdasági fejlesztési feladatainak, elősegítik a szocializmus és a kommunizmus építésének útján való előrehaladásuk gyorsítását. A kölcsönös áruszállítások egyeztetésével kezdve a testvéri országok fokozatosan áttértek a termelés, a tudomány és a technika egész területét felölelő kölcsönös gazdasági együttműködés magasabb, komplex formáira. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának életében valóban történelmi esemény volt a tanács tíz évvel ezelőtt megtartott XXIII. (rendkívüli) ülésszaka. Ez az ülésszak meghatározta a KGST-tagállamok közötti együttműködés további tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének a komplex programban megtestesülő irányvonalát. Ez az irányvonal teljes mértékben igazolta önmagát. A komplex program sikeresen teljesül. A KGST-tagállamok együttműködése minőségileg előre lépett, még határozottabban irányul a technikai haladásra, a termelésszakosításra és kooperációra, a természeti erőforrások együttes kiaknázására, a szocialista országok népeinek közös javára. A szocialista nemzetközi munkamegosztás szakadatlan elmélyülését tanúsítja az a tény, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalmának volumene 1950-től 1978-ig huszonkétszeresére nőtt, növekedési üteme lényegesen meghaladta a nemzeti jövedelemét és az ipari termelését. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek minden irányú kiaknázását szolgálja a KGST-tagállamok mélyülő tervezési együttműködése. Tervalapokra helyezve a népgazdaság fejlesztését, a szocializmus ezen országok tapasztalatai alapján nemzetközileg is bebizonyította a gazdasági kapcsolatok tervszerű megszervezésének fölényét. A KGST-tagállamok államközi kapcsolatainak mindennapos gyakorlatává vált a népgazdasági tervek koordinálása, a gazdaságpolitikai konzultáció, az egyes iparágaknak és termelőágazatoknak az érdekelt országok által történő együttes tervezése, a népgazdaság tervezésével és irányításával kapcsolatos tapasztalatcsere. Az utóbbi években a tervezési együttműködés olyan új formákkal és eszközökkel gazdagodott, mint a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, a hosszú távú együttműködési célprogramok. A tervezési együttműködés világos perspektívát biztosít az országok számára, mindegyiküknek lehetővé teszi a hazai erőforrások, a szocialista nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció előnyeinek hatékonyabb kiaknázását, lényegesen gyengítve a tőkés világgazdaságban időszakonként jelentkező válság- megrázkodtatások hatását. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának gyakorlatában — a tudomány és technika területén való nemzetközi kooperáció fejlett rendszere alapján megvalósul a korszerű technológia, a műszaki tapasztalatok, az alapkutatások eredményeinek széles körű cseréje. A tudományos és műszaki együttműködés meggyorsította a testvéri országok technikai fejlődésének ütemét. A szocialista országoknak a tudomány területén elért nagy eredményeit jelképezik a KGST-tagállamok jelentős győzelmei az Interkozmosz- program végrehajtásában, a nemzetközi személyzetek 1978-ban megkezdett Föld körüli űrrepülést. A sokoldalú együttműködés fejlesztése az emberi tevékenység fő területén — az anyagi termelésben — életre hívta a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezeteinek hálózatát, amelyek bevonják a közvetlen együttműködésbe a különböző országok minisztériumait, vállalatait és egyesüléseit és tevékenységüket mind szorosabban összehangolják a KGST-szervek munkájával. Létrejöttek és állandóan tökéletesednek a kölcsönös külkereskedelmi, valutáris- pénzügyi és hitelkapcsolatok, amelyek ösztönzik a KGST- tagállamok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés tervszerű elmélyítését és fejlesztését, valamint hozzájárulnak azon erőfeszítéseikhez, hogy gyengítsék a tőkés világgazdaság válságjelenségeinek gazdaságukra gyakorolt hatását. A testvéri országok együttműködése ezernyi termelő és tudományos-műszaki kollektíva, a dolgozók milliós tömegeinek közvetlen ügyévé vált. A KGST 30. évfordulójával kapcsolatban számos országban kibontakozott a dolgozók kollektívái közötti nemzetközi szocialista munkaverseny. Elért eredményeikre támaszkodva, a KGST-tagállamok figyelmüket az előttük álló ügyekre, az új feladatokra összpontosítják. A szocialista gazdaság hatékonyságának további növelése megköveteli a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítését. E cél elérésében fontos szerepe van a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának és megvalósításának — a KGST- tagállamok párt- és kormány- határozatainak megfelelően. A hosszú távú együttműködési célprogramok, a komplex programot konkretizálva és fejlesztve meghatározzák az alapvető társadalmi-gazdasági fejlesztési problémák megoldását szolgáló együttműködés egyeztetett stratégiáját 1990-ig. Arra hívatottak, hogy még szélesebb körűen használják ki a szocializmus előnyeit. segítsék az egyes testvérországok és az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelő gazdasági megoldások megtalálását. A tanács ülésszaka ? XXXII. és XXXITI. ülésszakon jóváhagyott hosszú távú célprogramokat fontos új lépésnek tekinti a KGST-tagállamok kölcsönös gazdasági együttműködésének fejlesztésében és elmélyítésében. Az ezekben előirányzott gyakorlati tevékenységek komplexuma megbízható irányt ad a testvéri országoknak számos, igen fontos népgazdasági feladat közös megoldásához az elkövetkező évtizedben. A küldöttségvezetők megerősítik a KGST-tagállamok azon szilárd eltökéltségét, hogy biztosítják az említett programok következetes megvalósítását minden egyes ország gazdaságának és népjólétének további fellendülése, a szocializmus ügyének erősítése érdekében. A KGST-tagállamok szükségesnek tartják, hogy az elkövetkező évtizedben együttműködésüket elsősorban a tudományos-technikai haladás minden módon való meggyorsítására; a nyers- és fűtőanyagok, az energia, a gépek és berendezések, valamint a korszerű technológia iránti szükségletek ésszerű kielégítésére; a lakosság élelmiszerekkel és ipari fogyasztási cikkekkel való ellátásának javítására; a KGST-tagállamok hatékony és műszakilag fejlett közlekedési hálózatának létrehozására összpontosítsák, népgazdaságuk és kölcsönös együttműködésük növekvő követelményeinek megfelelően. A KGST-tagállamok e célból koordinálják népgazdasági terveiket, összeállítják a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét, valamint kétoldalú, hosszú lejáratú (1981—1990) gyártásszakosítási és kooperációs programokat dolgoznak ki. A KGST-tagállamok és a KGST-szervek a jövőben is aktívan és alkotóan kutatják az együttműködés új, hatékony formáit és módszereit, továbbfejlesztik a tanács tevékenységét oly módon, hogy azt a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés konkrét fejlesztési kérdéseinek megoldására irányítják. Ez hozzá fog járulni a KGST-tagállamok népgazdasága mindenirányú továbbfejlesztéséhez és a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséhez ezen országok kommunista pártjai által meghatározott céloknak és feladatoknak megfelelően, gazdasági fejlettségi színvonalaik fokozatos közelítése és kiegyenlítődési folyamatának meggyorsításához. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amely hat európai ország regionális szervezeteként jött létre, 30. évfordulójának évében Európa, Ázsia és Latin-Amerika tíz szocialista országának együttműködési szervezetévé vált. A KGST-tagállamok közötti együttműködés elveinek és gyakorlatának vonzereje, nagyszerű társadalmi és gazdasági sikerrel, a tanács tevékenységének állandóan erősödő demokratizmusa és nagy nemzetközi tekintélye, a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködés által a világgazdasági kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatása növekvő érdeklődést kelt a világ számos országában együttműködésünk tapasztalatai iránt. Bővül Jugoszlávia részvétele a KGST-szervek munkájában. Együttműködés folyik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal. Sokoldalú gazdasági kapcsolatok kialakítására kerül sor az Angolai Népi Köztársasággal és a szocialista Etiópiával. A KGST — megállapodások alapján — együttműködést folytat Irakkal, Mexikóval és Finnországgal. A KGST-tagállamok eltökélt szándéka, hogy erősítsék az összes szocialista állammal való barátságot és egyenjogú együttműködést. Következetesen fellépnek a fejlődő országokkal és más államokkal való egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséért, azok társadalmi rendszerétől függetlenül. Ez az elvi irányvonaluk a szocializmus lényegéből, a szocialista országoknak a béke ügye melletti elkötelezettségéből ered, enyhülési politikájuk szerves része. A KGST-tagállamok, következetesen végrehajtva az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának rendelkezéseit, fellépnek a nemzetközi szervezetekben a konstruktív együttműködésért a béke, a haladás és a fejlődés érdekében, a KGST-nek az ENSZ és harmadik országok gazdasági szervezeteivel való egyenjogú és tevékeny együttműködésért. Határozottan fellépnek azért, hogy a világgazdasági kapcsolatokban megszűnjön az imperialista, gyarmatosító és újgyarmatosító politika okozta diszkrimináció és egyenlőtlenség, tevékenyen közreműködnek az új, igazságos gazdasági rend megteremtéséért folyó harcban. Az ülésszak kijelenti, hogy a KGST a jövőben is fejleszteni fogja együttműködési kapcsolatait a harmadik országokkal az igazságos, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztás elmélyítése érdekében, hozzájárulva ezzel a világgazdasági kapcsolatok progresszív átalakításához. összegezve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa három évtizedes tevékenységének eredményeit, a KGST XXXIII. ülésszakán résztvevő küldöttségvezetők kifejezik a KGST-tagállamok azon szilárd elhatározását, hogy a jövőben is tovább szélesítik és mélyítik a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést, tevékenyen életbe léptetik az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának elmélyítésére irányuló komplex program rendelkezéseit minden egyes állam és a KGST-tagállamok egészének érdekében, a szocializmus és a kommunizmus felépítése, valamint a tartós világbéke biztosítása érdekében. Usztyinov beszéde Dmitrij Usztyiniv marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a katonai akadémiák végzős hallgatói előtt pénteken elhangzott megállapítása, hogy Leonyid Brezsnyev és James Carter bécsi tárgyalása és az általuk aláírt SALT—II. szerződés az enyhülés jelentős mérföldkövének tekinthető. — Ugyanakkor a nemzet^ közi helyzetet másféle tényezők is befolyásolják — mutatott rá a szovjet honvédelmi miniszter. — A szovjet katonai fényegetés” legendáját a jó nemzetközi kapcsolatok, a békés együttműködés ellenségei az enyhülés lefékezésére igyekeznek felhasználni. Minden eszközzel megpróbálják befeketíteni a .Szovjetunió külpolitikáját, és ezáltal saját országuk katonai költségvetésének emelését akarják kikényszeríteni. Holott számos tőkés országban a felhalmozott fegyverek mennyisége már így is jóval meghaladja a védelemhez szükséges szintet. Éppen ezért nekünk is nagy éberséget kell tanúsítanunk szakadatlanul erősítenünk kell hazánk védelmi képességét. A testvéri szocialista országokkal együtt a jövőben is biztosítani fogjuk a szocializmus és a kommunizmus békés építésének feltételeit — mondotta. Befejeződött a tőkés- csúcstalálkozó Pénteken délután a japán fővárosban befejeződött a hét vezető tőkésország kétnapos csúcsértekezlete, amelyen elsősorban a súlyos energiagondok enyhítésének módozataival foglalkozott. A tanácskozásról kiadott közös nyilatkozat szerint az állam- és kormányfők ígéretet tettek az olajfogyasztás csökkentésére, az erre irányuló erőfeszítéseik fokozására. A legvitatottabb kérdésben, az olaj- behozatali korlátozásokat illetően hosszú és fáradságos alkudozások után kompromisszumos megoldásban állapodtak meg. MANILA Korrupció vádjával mintegy ötven fülöp-szigeteki katonatisztet, köztük négy tábornokot állítanak rendkívüli katonai vizsgáló bizottság elé — jelentették bé pénteken Manilában. A közpénzek jogtalan félhasználásával vádolt tisztek ügyének kivizsgálását még decemberben rendelte el Marcos elnök. BUDAPEST Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Moussa Traoré tábornokot, a Mali Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. ATHÉN Törökország 24 darab F— 104 típusú harci repülőgépet vásárolt Olaszországtól — adta hírül legutóbb a Nea című athéni napilap.. A görög lap szerint az üzletben személyesen Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője közvetített, aki egyúttal kezességet vállalt a repülőgépek árának kifizetéséért is. RÓMA Pertini köztársasági elnök pénteken délben befejezte a politikai pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról tartott háromnapos tanácskozásait. A Quirinale palotát először a kereszténydemokrata párt küldöttsége kereste fel majd Pertini államfő a kommunista, a szocialista, a szociáldemokrata, a liberális, a köztársasági és a radikális párt képviselőivel tárgyalt. Pénteken a monarch isták és más, kisebb pártok küldötteinek meghallgatásával zárta a háromnapos konzultációkat. Rámáiban úgy tudják. hogy a köztársasági elnök hétfőn hozza meg döntését, kit bíz meg kormányalakítássál.
