Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-27 / 148. szám
U NÉPÚJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Szemészeti szakrendelés Nyárádi Jánosné nagymá- nyoki olvasónk az után érdeklődik, hogy miért keli nekik szemészeti szakrendelésre Paksra járniuk? Levelét elküldtük a Tolna megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának, ahonnét dr. Szügyi Gyula osztályvezető-helyettes a következőket válaszolta: „...Bonyhádon a szemészeti szakrendelést azért kellett megszüntetni, mert az azt ellátó doktornőt kinevezték városi főorvossá. Már a kinevezés megtörténte előtt az illetékesek elkezdték keresni azt az orvost, aki alkalmas lenne a szakrendelés vezetésére, de ez irányú fáradozásaik ez ideig eredménytelenek maradtak. Az álláshoz a városi tanács lakást biztosít, azt az egészségügyi szervek az Egészségügyi Közlöny útján folyamatosan hirdetik. Addig, amíg az állásra pályázó nem jelentkezik, természetesen a szakrendelést nem lehet újra beindítani. Szükségmegoldásként a bonyhádiak szemészeti ellátását csak Pakson tudjuk biztosítani. Kétségtelen, hogy ez a lakosság részére megterhelő, de a szekszárdi szakrendelés túlterheltsége miatt az ellátás csak így biztosítható. A problémával tehát tisztában vagyunk, annak megoldása érdekében mindent elkövetünk, de türelmüket kell kérnünk, addig, amíg a meghirTelefonszámunk: 129-01, 123-61. detett állásra szemész szakorvos nem pályázik...” Táphiány Várdombi olvasóink arról panaszkodtak, hogy nem lehetett a községben tápot kapni, heteken keresztül. Panaszos levelüket elküldtük az illetékesnek, a Báta- szék és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósági elnökének Tóth Mihálynak, aki az alábbi választ adta: „A 3-as számú várdombi felvásárló a kérdéses időpontban 35 mázsa tápot kapott, majd ezt követően csak közel egy hónap múlva, 180 mázsát. A táphiányhoz hozzájárult, hogy a keverőüzemek (Decs és Bonyhád) nem tudtak szállítani. Azonkívül a felvásárlóhely udvarára földhányás miatt a gépkocsik nem tudtak beállni. Május 18-tól a felvásárló kórházi ápolásra szorult, s betegsége alatt a kiszolgálást férje végezte, munkaidő után. A napközben érkező tápot így nem tudta átvenni, ez volt az egyik fő oka a tápellátási gondoknak. Szövetkezetünk a múltban és a jövőben is mindent elkövet a folyamatos, zökkenőmentes tápellátás biztosítása érdekében, de a fentiekhez hasonló problémák időleges ellátási gondokat okozhatnak...” Szál kai víztározó Hajnal József Bonyhádról írta a következő levelet: „.„Érdekelne, hogy a szálka—mőcsényi víztározó mikor lesz kész? Mikor lesz horgászható? Lehet-e ott hétvégi házat építeni, ha igen, mikor és ki fogja ezeket az építési ügyeket intézni? Jómagam többször járok oda nézelődni. Nagyon szép pihenőhely lesz, türelmetlenül várom, hogy elkészüljön™.” A levelet továbbítottuk a Tolna megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályára, ahonnét Sipőcz Győző osztályvezető a következőket válaszolta: „...A Lajvér patakon, Szálka mellett kialakított víztározó földmunkája már elkészült. A létesítmény várhatóan 1979-ben elkészül. A tó feltöltése folyamatban van. A tározó elsősorban vízrendezési, vízhasznosítási célokból épült, de a szép környezet lehetővé teszi, sőt kínálja, a több irányú hasznosítást. A tavat körülvevő erdő hasznosítására a kezelő pécsi erdőrendezőség az elmúlt évben tervet készített, melyben egy hétvégi-házas telep létesítésének lehetőségét is megadta. Az erdőrendezőség által javasolt terület rendezési tervét a Tolna megyei Tanács V. B. ÉKV osztálya készítteti. A tervezéshez szükséges geodéziai felmérést elvégezték, a terv 1980-ban készül el. A tó hasznosítására és a tavat körülvevő parkkal kapcsolatos tervek realizálására csak a hatodik ötéves tervidőszakban, 1981 után lesz lehetőség. A rendezési terv bírálata és a hasznosításra vonatkozó döntések után kell majd meghatározni azt is, hogy közigazgatási szempontból ki lesz a terület gazdája. A levélben feltett kérdések közérdekűek, már több fórumon felvetődtek, de a tó és a parkerdő hasznosítási lehetőségeit tekintve koraiak. A tervek jelenlegi készültségi foka mellett konkrétabb tájékoztatásra még nincs lehetőség...” Részjegy Asztalos István Kismá- nyokról kereste meg szerkesztőségünket panaszos levelével. „Feleségem 1979. március l-vel elhunyt. 1976-tól 1978, májusáig a Decsi Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezetnél mint bedolgozó dolgozott. Amikor leszámolt, azt mondták neki, hogy egy év múlva visszafizetik a részjegyét. Meg is küldték az ezer forintot, de a posta visz- szaküldte, hogy a címzett már nem él. Már két levelet is írtam a szövetkezetnek, hogy küldjék az én nevemre, de még nem kaptam meg az összeget...” Olvasónk levelére a következő válasz érkezett a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezettől : ....Asztalos Istvántól május 16-án kaptunk értesítést felesége haláláról. Ezt követően intézkedtünk, hogy az örökös p részére járó összeget megkapja. Erről Asztalos Istvánt levélben értesítettük. A kiutalás június 21-én történt meg...” M l VÁLASZOLUNK I G n L E n m Visszhang Egy Gunarasban Hivatkozással a Tolna megyei Népújság június 15-i számában megjelent „Egy nap Gunarasban” című cikkre észrevételünket az alábbiakban tesszük meg. Az írás kifogásolja, hogy a strandmedence csak félig volt vízzel, és hogy a víz estére már nagyon szennyezett volt. Ezzel kapcsolatosan közöljük, hogy a nagy strandmedencét strandcélra balesetvédelmi előírások miatt csak strandszintig szabad tölteni, versenyszintre, ami telt medencét jelent, csak versenyek alkalmával, de ez esetben a vízben csak versenyzők tartózkodhatnak. Az úgynevezett visszatérőjegy kiadásától vállalatunk továbbra is elzárkózik, ennek megoldását többszöri belépésre is feljogosító bérletváltással kívánja megoldani Ennek alkalmazását bevezetjük, amennyiben azt felügyeleti szervünk elfogadja. További intézkedéseket teszünk az ellátás érdekében, például a fedett fürdőben működő fodrászrészleg használatát ajtó nyitásával tesszük lehetővé és biztosítani fogjuk azt is, hogy a fedett , fürdőben üzemelő masszírozót a strand vendégei is igénybe vehessék. Tolna megyei Vizes Csatornamű Vállalat BORBÁS ISTVÁN igazgató A minap fölkeresett Bodo- kai Gáspárné, akivel vagy másfél évtizede egy házban laktam. — Jaj, drága szerkesztő úr... — kezdte remegő hangon, könnyekkel a szemében. Rögtön tudtam, hogy nagy bajban lehet szegény asszony. Nem a könnyeiből, a dadogásából, hanem abból, hogy szerkesztő uraz. A következő fél órában elzokogta, hogy az a B. Dezső, akinek fényképét egyes — „már ne is haragudjon érte” — szenzációt hajhászó kollégáim a kékjambós galerival kapcsolatban közölték, azonos az ő Dezsikéjével, akit én annak idején a térdemen lovagoltattam. Nem csodálja, hogy nem ismertem föl, mert több mint egy métert nőtt, amióta nem láttam, hízott több mint hatvan kilót és a haja is hosszabb három arasz- szal, meg loknis. Dezsike — folytatta aztán — tündéri. jó kisfiú volt — hiszen emlékszem rá — igaz, kicsit vásott, de melyik fiúgyermek nem az, ha egészséges, a szüleit tisztelte, bár voltak vitáik — hiszen a generációs ellentétek törvény- szerűek —, nagyon szerény volt: télen-nyáron egy farmerben járt, takarékoskodott a szappannal és szépen beosztotta a heti kétszáz forint zsebpénzét. Igen, ilyen volt Dezsike, még másfél évvel ezelőtt is, de sajnos akkor megismerkedett az Emke-aluljáróban H. Tamással, s belekeveredett annak a társaságába. Sajnos, azonban ő túl tisztességes ahhoz, hogy a másikra akár egy rossz szót is mondjon. Ezért rám hárul a feladat, úgy is „mint az igazság harcosára”, úgy is, „mint régi jó szomszédra”, s úgy is „mint arra, akinek Dezsike egykor a térdén lovagolt”, hogy síkraszálljak az ő ártatlanságáért. A megtisztelő bizalomtól és az újságírói kíváncsiságtól ösztökélve vállaltam a feladatot, s elhatároztam, hogy alaposan földerítve az esetet, majd bravúrosan kiszabadítom az előzetesből B. Dezsőt. Első utam H. Tamásékhoz vezetett. A szolidan berendezett háromszobás öröklakásban bánatos tekintetű, szőke asszony fogadott. Ágyútalpon elébem tolta a Napóleont, a lemezjátszóra feltette a Csupa könny a szo- bám-at. s miután koccintottunk. elmesélte élete történetét. Ebből megtudtam, hogy Tamáska az ő szemefénye, akit minden házasságába magával visz. akinek megad mindent, és aki nagyon hálás is. Ha netán azt hinném, hogy azok a kék foltok a füle tövén Tamáska ökleitől származnak. alaposan tévednék. Tamáska jó, jámbor, engedelmes, és ha nem csavarja el a fejét az a k... G. Baby, most is itt lenne, és velünk szürcsölgetné a Napóleont, ami a kedvenc itala, s különben is csak este nyolc után szokott elmenni hazulról, és legkésőbb reggel hatra mindig otthon volt, mígnem az a... G. Baby édesanyja alig akart beengedni az előszobába. Ott nyomban rám támadt, hogy miért most jövök, miért nem akkor jöttem, amikor még az ő Baby- kája a megtestesült ártatlanság volt. Igazán szégyellhe- tem magam én és mind a kollégáim, valamint a tanítók és a tanárok, úgyszintén a tanácstagok és a képviselők, akik mindig csak utólag handabandázunk, ahelyett, hogy előre.'- figyelmeztetnénk azt a szegétty gyereket arra, milyen veszélyt jelentenek reá nézve az L. Kareszek. L. Karesznek az édesapját a kiskertben találtam, amint épp a virágokat öntözte. Sóhajtva szakított egy körtét a fáról, amelyet Kareszka születésekor ültetett, aztán elmondta, hogy most is itt lenne az ő jó fia, és nem neki kellene slagolnia, ha tavaly nem háverkodik össze avval az átkozott Jamesszal. Jameszról megtudtam, hogy őt T. Gizi hálózta be; T. Gizi viszont L. Csabának az áldozata, L. Csaba V. Daninak köszönheti a züllését. V. Danit pedig R. Ildi vitte a rossz útra. R. Ildi azonban —édesanyja hiteles vallomásából ítélve — olyan ártatlan volt, mint a ma született, mígnem B. Dezső, a gazember visszaélt a jóhiszeműségével. Biztos vagyok benne, hogy ha fenti magánnyomozásomat föltárom a bíróság előtt, nemcsak B. Dezsőt, hanem mind a kékjambósokat fölmentik, hiszen nyilvánvaló, hogy csupán megtévesztett gyermekek ők, akik rossz társaságba keveredtek. SÖLYOM LÁSZLÓ 1979. június 27. Csillagászati ismeretekből, távcsőépítésből, az égitestek mozgásáról adtak számot a közelmúltban Székesfehérvárott az ország minden részéből érkezett úttörő csillagászok. Az első alkalommal rendezett vetélkedőn és szakmai tapasztalatcserén a fiatalok megismerkedtek a helyi Uránia csillagvizsgálóval és beszámoltak eddigi csillagászati megfigyeléseikről. A dolgozók zgészségének és testi épségének védelméről szól a belkereskedelmi miniszter 9/1979. (VI. 7.) BkM számú rendelete, amely előírja, hogy a vállalatoknál munkavédelmi szervezetet kell kialakítani, munka- védelmi szabályzatot kell készíteni és azt minden év március 31. napjáig felül kell vizsgálni, a szociálpolitikai terv részeként pedig munka- védelmi intézkedési tervet kell készíteni. Megszabja a rendelet azt is, hogy a munkavédelmi szervezetben vezetőként, ügyintézőként milyen képzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható, mi a munkavédelmi szervezet feladata, mire kell kiterjednie a munkavédelmi intézkedési tervnek, előírja, hogy a vezetőképzés és -továbbképzés keretében a munkavédelmi ismereteket is oktatni kell, a felügyeleti szerv pedig számoltassa be a vállalat vezetőit a munkavédelmi helyzet alakulásáról. A rendelet a Magyar Közlöny idei 35. számában jelent meg, és kihirdetése napján (1979. június 7-én) hatályba lépett. Ugyanitt jelent meg és ugyanakkor lépett hatályba a belkereskedelmi miniszternek az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról szóló 10/1979. (VI. 7.) BkM számú rendelete, amely megszabja, hogy az azonnali jelentési kötelezettség alá tartozó balesetekről a leggyorsabb közlési mód alkalmazásával kinek kit kell értesítenie, kimondja, hogy a bejelentést huszonnégy órán belül írásban is meg kell tenni, s hogy a bejelentéshez csatolni kell a baleseti jegyzőkönyvet és a kivizsgálás teljes anyagát. A részletes eljárási szabályokat a vállalati -munkavédelmi szabályzatban kell rendezni. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala elnökének 1/1979. MT TH. számú utasítására, amely a tanácsi szakigazgatási szervek felhatalmazott dolgozóinak helyszíni bírságolási eljárásáról szól. Minisztertanácsi rendelet írja elő, hogy csend- háborítás, köztisztasági szabálysértés, közegészségügyi szabálysértés, tiltott fürdés, parkrongálás és több más szabálysértés tetten ért elkövetőjét a tanácsi szakigazgatási szerv erre felhatalmazott dolgozója helyszíni bírsággal sújthatja. A hivatkozott utasítás most az eljárási szabályokat írja elő, kimondja, hogy intézkedésekor a tanácsi dolgozó karszalagot használ és felmutatja igazolványát, a kiszabott bírságról nyugtaszelvényt, illetve átutalási postautalványt ad, a helyszíni bírságolás összegét legkésőbb a következő munkanapon befizeti a pénzügyi osztályhoz, a beszedett bírság- összeg kezeléséért anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Bízunk benne, hogy a felhatalmazott tanácsi dolgozók élnek helyszíni bírságolási jogkörükkel és kevesebb lesz a parkrongálás, csendháborítás, köz- tisztasági szabálysértés, stb. Megszívlelendő ajánlás jelent meg a Művelődésügyi Közlöny idei 11. számában a vízi balesetek megelőzése tárgyában. Az Oktatási Minisztérium ajánlása szerint a vízi balesetek megelőzésének és a fiatalok, gyerekek nevelésének nem az a legjobb módja, ha tiltjuk vagy megakadályozzuk, hogy a vizekhez jussanak, hanem meg kell teremteni a lehetőséget a vízi közlekedési és a fürdésre vonatkozó szabályok megismerésének. így a fiatalok megismerik a vizek veszélyeit és képesek is lesznek azokat elkerülni. Ezért „a vízparti nyári táborok vezetősége igényelje a területileg illetékes rendőri szerv tájékoztató előadását az adott vízterület veszélyeiről, a vízi közlekedés, valamint a fürdés szabályairól. Körültekintően gondoskodjanak a fürdőhelyen a figyelőszolgálat megszervezéséről és kísérjék figyelemmel, hogy a fürdőhely kezelője eleget tett e a mentőőr alkalmazására vonatkozó kötelezettségének.” DR. DEÁK KON RÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Úttörő csillagászok
