Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-24 / 146. szám
1979. június 24. ŐÉPÜJSÁG9 Algák - mikroszkóp alatt Szomorú statisztikai adat, hogy Földünkön 40 millió embert csak egy hajszál választ el az éhhaláltól, és további 500 millió, esetleg egymilliárd ember nem jut rendszeresen elegendő táplálékhoz. És ha ők esznek is annyit, hogy jóllakottságot éreznek, táplálkozásuk egyoldalú, súlyos fehérje-, vagy vitaminhiányban szenvednek. A fehérjehiány világprobléma, és a jövőben gyorsan szaporodó számú emberiség ellátása is egyre nagyobb gondot jelent. A tudomány több fronton vívja a harcát új fehérjeforrások felkutatására, és ezek közül sok szakember a legtöbbet ígérő lehetőségnek a tengerek fokozott hasznosítását tartja. A Föld felületének mindössze 29 százaléka szárazföld, 71 százalékát víz borítja. Ebben az irdatlan víztömegben a Mezőgazda- sági Világszervezet szerint 230 millió tonna, évente megújuló halállomány fic- kándozik és ebből legalább 115 millió tonnát lehetne minden évben közvetlenül hasznosítani. Van a tengereknek és más vizeknek olyan ajándéka is, amely csak most áll karrierje kezdetén, de a futurológusok máris az egyik legfontosabb ütőkártyának jósolják az éhség elleni világküzdelemben. A meleg tengeröblökből hektáronként 40—50 tonna, 20—50 százalékos fehérjetartalmú algát lehet évente lehalászni. Az újabb, még produktívabb algafajok már megadják a hektáronkénti 100 tonna termést is. Ilyen kedvező hasznosítási árány a világ egyetlen növényénél sem érhető el. ' A hihetetlen gyorsasággal szaporodó algák rendszeres termesztésük és precíz fel- dolgozási technológiájuk megvalósulása esetén 3 milliárd embert tudnának ellátni kalóriadús táplálékkal. Életfunkciójukhoz napfényt, széndioxidot és vizet használnak fel — ezek szinte mindenütt ingyen rendelkezésre állnak — ugyanakkor gyorsan képezik a nagy tömegű fehérjét. Az algák természetesen a tengeri halak táplálékául is szolgálnak, de az állattenyésztésben takarmányként is jól hasznosíthatók. Tengeri algák vizsgálata Szczecinben, a lengyel Halászati Kutatóintézetben Átok vagy áldás? Atomerőmű A világon 100 atomerőmű van. Ez egyelőre nem sok, ha figyelembe vesszük a hő- és vízi erőművek számát. Az évszázad végére azonban már az összes villamos energiának a félét atomerőművek fogják előállítani. Az atomenergetika ilyen gyors fejlődése (az első atomerőművet 1954-ben a Szovjetunióban helyezték üzembe) törvényszerű. A statisztika bizonysága szerint a világ áramfogyasztása tízévenként megkétszereződik. Emellett a villamos energia termelésére a kitermelt természeti tüzelőanyagnak mintegy egyharmadát használják fel. Ezzel magyarázható az ásványi tüzelőanyag-készletek hiányát pótolni képes atomenergia fokozott felhasználása. A Szovjetunió gazdaságát nem fenyegeti energiaválság: az ország nagy ásványi és vízi energiaforrásokkal rendelkezik, különösen Szibériában és a Távol-Keleten, s széles körű atomerőmű-építési program valósul meg főleg az ország európai részén. A következő tíz- tizenkét esztendőben a szovjet atomerőművek kapacitását 100 millió kilowattra kívánják növelni. Ezzel kapcsolatban nem érdektelen, hogyan fejlődött a Szovjetunióban a nukleáris energia felhasználása. A legszembetűnőbb példa a novovoronyezsi atomerőmű. Ezt 1954-ben helyezték üzembe, 10 évvel azután, hogy áramot szolgáltatott a világ első atomerőműve Ob- nyinszkben. A 210 000 kilowatt teljesítményű, víz-víz reaktorral felszerelt novovoronyezsi erőmű első blokkja kísérleti-ipari prototípus volt, a harmadik pedig már sorozatban készült. Ennek mintájára épült és épül ma már egy sor atomenergetikai objektum a Szovjetunióban és külföldön, köztük á „Nord” az NDK-ban, a „Kozloduj” Bulgáriában, a „Lovinza” Finnországban. A Szovjetunió . segítségével atomerőmű készült Csehszlovákiában, s a magyar- országi Pakson. A novovoronyezsi atomerőmű munkájának 15 évi tapasztalata bizonyítja, hogy a bonyolult berendezés megbízhatónak és gazdaságosnak bizonyult. Emellett az energetikai blokkok üzemeltetése során a novovoronyezsiek az ország iparági intézeteinek szakembereivel együtt sok fontos technikai újítást vezettek be. íme egy jellemző példa: az eredeti kontsrukciós megoldások és a technológiai rendszer bizonyos módosításainak eredményeként a harmadik blokk teljesítménye ugyanolyan méretű víz-víz reaktor esetén az első aggregáthoz képest több mint kétszeresére emelkedett. A szakemberek közben kifejlesztették az egy- és másfél millió kilowattos blokkokat is. A leningrádi, a csernobili és a kurszki atomerőművekben például már ilyen „milliós” blokkokat szereltek fel. Vajon mi az újdonság előnye? A „milliós” blokkokra való áttérés — mondja Nyi- kolajev Lenin-díjas tudós, a kurszki atomerőmű főmérnöke — az atomenergetika egyik nagy műszaki vívmánya világviszonylatban. Ezekben a blokkokban gazdaságosabb a berendezés és az üzemanyag kihasználása. Annak idején sokan kérdezték: Vajon nem jár-e veszélyekkel az atomenergia felhasználása? Nem szeny- nyezik-e be az atomerőművek a környezetet? A novovoronyezsi atomerőmű üzemeltetésének sok esztendős tapasztalatai teljes mértékben rácáfoltak ezekre a kétkedőkre. Eddig a világ 80 országának kompetens képviselői szóltak elismeréssel az erőmű működéséről. Ugyanez a helyzet a kurszki atomerőműben is. Ezt az erőművet elektronikus számítógépekkel, tv-berende- zésekkel és különleges automata rendszerekkel látták el, amelyek ellenőrzik a technológiai rendszereket, biztosítják a blokk megbízható működését. Az atomerőmű komplexumába levegő- és gáztisztító berendezések is tartoznak. Az erőműben gondoskodtak a szellőztetőrendszerek, a szilárd és folyékony üzemi hulladékok eltávolítására és hasznosítására szolgáló berendezések szigorú ellenőrzéséről. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hőerőművekhez képest, amelyek sok ezer tonna hamut, kén- és széndioxidot bocsátanak a légkörbe, az atomerőművek környékének légterére több tízszerte tisztább. Az energetikusok és építők települése, Kurcsatov mellett víztároló van. Ez az atomerőmű úgynevezett hűtőtava, amelynek sokoldalú hasznosítására halfeldogozó üzemet létesítenek évi 16 000 mázsa hal feldolgozására. A víztároló partjain strandokat létesítettek, vitorlázóklubot nyitottak, vízi üdülőtelepet építettek. Mint látjuk, az atomerőmű a helyi természeti kincseket is megsokszorozza, az emberek életét is megszépíti. APN—KS A tervek szerint 1990-ig 10 000 megawattos teljesítményt érriek el Csehszlovákia atomerőművei. Ekkor már az ország energiaszükségletének egyharmadát ezek a korszerű erőművek fedezik. Az atomerőműveket jelenleg szovjet gyártmányú, 440 megawattos vizes reaktorral építik. A nyolcvanas évek közepén már 1000 megawattos reaktorokat szerelnek fel. Érdekességek Üzemcsarnokok tetőszerkezetéhez szükséges faelemeket gyárt a csehszlovák faipar. Az elemek összeragasztott homogenizált farétegekből állnak. Hosszúságuk 90 méter, így labdarúgópálya méretű csarnokokat támaszték nélkül befedhetnek velük. Az új szerkezeti elemek az eddigi próbák szerint tűzbizto- sabbak, mint az acél. Különleges szállítóeszközt készítettek a Skoda Művekben, egy 500 megawattos tur- bogenerátor 210 tonna súlyú állórészének a Melniki Erőműbe viteléhez. A 21 nyolc- kerék-tengely meghajtással működő gép az első óriás méretű csehszlovák szállító- eszköz. Kozmikus geodézia Szovjet feltalálók A szovjet feltalálók tevékenysége dinamikusan fejlődött az utóbbi években. Az évente bejelentett találmányok szerint felállított nemzetközi sorrendben a Szovjetunió Japán után a második, a bejegyzett találmányok alapján pedig az Egyesült Államok és Japánt követve a harmadik helyet foglalja el. Az 1966. és 1976. közötti időszakban a Szovjetunióban felhasznált találmányok száma 3,5-szeresére emelkedett, s ennél is gyorsabban nőtt e szellemi alkotások révén elért megtakarítás. Ezt a fejlődést azonban nem tartják kielégítőnek, s ezért szorgalmazzák a találmányok gyakorlati hasznosításának gyorsítását. Kereskedelmi kapcsolatok A jugoszláviai Vajdaság egyik jelentős üzeme, a Bac- ka Palanka-i Nopal Viilla- mosberendezések Gyára, szerződést kötött a magyar Ganz Vilamossági Művekkel állandó gazdasági-műszaki együttműködésre a kettős árammérők gyártásában. Ma már egész Földünket behálózzák azok az észlelőállomások, amelyek feladata bizonyos mesterséges holdak megfigyelése, műszeres követése. A szputnyikok helyzetét egy adott időpontban meghatározni, mérni csak a földfelszínről lehetséges. Ezek a megfigyelőállomások megmérik a műhold pozícióját, a távolságát, a sebességét, s ebből kiszámítható a valóságos helyzete, így viszont lehetőség adódik magának a földfelszínnek a pontosabb meghatározásához is. A mesterséges holdak felbocsátása előtt a Föld felszínén a helyek koordinátáinak (a szélességnek és a hosszúságnak) a meghatározása földrajzi helyzetmeghatározással történt. Ez nagy pontosságú csillagpozíció- meghatározásokat és időméréseket kívánó feladat. Már régebben megállapították, hogy a földfelszín pontjainak földrajzi szélessége időben változó, tehát ingadozik. Igaz, hogy ez az ingadozás rendkívül kicsiny, de nagy pontosságú helymeghatározásokban már az ekkora értéket is figyelembe kell venni. Hasonló pontatlanságot okoznak a földrajzi hosszúság meghatározásában Földünk forgásának egyenetlenségei. E pontatlanságok nagysága még a legkorszerűbb technikát alkalmazva is néhány méter. Mindenképpen szükség van tehát olyan eljárásokra, amelyekkel a régebbieknél pontosabban és megbízhatóbban mérhetjük a földfelszín pontjainak az egész Földhöz viszonyított, vagyis a világhálózatban elfoglalt helyzetét. A KGST szerepe Mongólia fejlődésében A mongol nép szorgalmas munkájának és a Szovjetunió baráti segítségének köszönhetően a század elején még elmaradott, feudális Mongólia mostanáig agráripari szocialista állammá vált. Jelentős ipari központok jöttek létre, megindulta mezőgazdaság szocialista átszervezése, felszámolták az írástudatlanságot, komoly eredmények születtek az oktatás és az egészségügy területén. Folyamatosan emelkedett a mongol nép jóléte: elmúlt tíz év alatt az egy főre jutó nemzeti jövedelem majdnem 1,7-szeresére, a társadalmi fogyasztási alapok 2,4-szeresére. a nyugdíj és más juttatások 2,8-szeresé- re növekedtek. Mongólia 1962-ben belépett a KGST-be, s ez új szakaszt nyitott a testvéri szocialista országokkal való együttműködésben. Ez az együttműködés két- és többoldalú megállapodások alapjain fejlődik. A mongol gazdaság további növekedésében továbbra is döntő szerepet játszik a Szovjetunió magas hatékonyságú segítsége. A Szovjetunió segítségével felépített vállalatok adják ma az ipari termelés 40 százalékát, ezen belül az elektromos energia 90, a szénbányászat 80 százalékát. A Szovjetunió mellett jelentős segítséget nyújt a többi szocialista ország is-. Bolgár segítséggel épült a darhani juhfeldolgozó gyár és és a csojbalszani húskombinát. Magyarország együttműködött az ulánbátori biOkombinát és a ruhagyár felépítésében, valamint a darhani húskombinát létrehozásában. Az NDK segítségével húskombinátot és bőrfeldolgozó gyárat építettek, valamint korszerűsítik a porcelángyártást. A KGST jelentősen hozzájárul a mongol szakemberek képzéséhez. Mongol fiatalok ezrei tanulnak a baráti szocialista országok egyetemein. főiskoláin. Már végzett szakembereink rendszeresen fejlesztik tudásukat a szocialista országok gyáraiban, vállalataiban. A KGST Komplex Programja külön figyelmet fordít a mongol népgazdaság fejlődésére. A szocialista országok térítésmentes segítségével tudományos-kutató intézmények egész sorát hozták létre, most épül a Tudományos-Műszaki Információs Központ. A KGST-országok jelentős segítséget nyújtanak a geológiai kutatásokban, az ország árványkincseinek feltárásában. A Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa azt a feladatot tűzte országunk elé, hogy minden területen erősítsük Mongólia közeledését a testvéri szocialista országokhoz, és ennek megfelelően országunk rendkívüli fontosságot tulajdonít a KGST keretében történő magas hatékonyságú együttműködés továbbfejlesztésének. MJATAVIN PELZSEE miniszterelnök-helyettes Mongólia állandó KGST-képviselője A munkatársak kijelölik a Kászpi-tenger vizsgálandó zónáit Műholdról készült felvételek értékelése