Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-17 / 140. szám
8 Képújság 1979. június 17. Amikor 1959. január elsején Kubában megdöntötték Batista diktatórikus rendszerét, sokaknak úgy tűnt, hogy ez az esemény csak egyike Latin-Amerika számtalan fordulatának. Ám néhány hónappal a forradalom győzelme után a szigetország gyökeres gazdasági-társadalmi átalakításokba kezdett. Végrehajtották Latin-Amerika legradikálisabb földreformját, államosították az addig amerikai kézben levő cukoripart. A forradalom óta eltelt húsz esztendő szocialista építésének eredményei kiérdemelték az egész világ elismerését. Kubában felszámolták az írástudatlanságot, fejlett oktatási rendszert hoztak létre, jelentősen fejlesztették az egészségügyi ellátást. Az amerikai gazdasági blokád ellenére sikeresen fejlődött a mezőgazdaság, az energiaipar, a cukoripar, megteremtették a szigeteken korábban nem létező iparágak alapjait. A szocialista Kuba húsz esztendő alatt szervesen ösz- szefonódik a harmincéves KGST-vel Fidel Castro szavaival élve: a foradalom győzelme azoknak a kedvező nemzetközi erőviszonyoknak az eredménye, amelyek a szocialista közösség megerősödésének köszönhetően alakultak ki a világban. Emellett a KGST-országok a kétoldalú kapcsolatok alapján lehetővé tették, hogy Kuba teljes mértékben kihasználja a sokoldalú együttműködés lehetőségeit, és- ezzel egyidőben erősítse testvéri politikai kapcsolatait. A legnagyobb gazdasági segítséget a Szovjetunió nyújtotta Kubának, mind a kétoldalú kereskedelemben, mind a kubai gazdaság fejlesztéséhez biztosított beruházásokban. 1966—1967-től kezdve egyre nagyobb jelentőséget kapott a cukor- és enerigaipar újjáépítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott segítség. Ezen a területen kiemelkedő fontosságú az 1972-ben aláírt kubai—szovjet megállapodás. Ezt a megállapodást 1976-ban tovább bővítették. Fejlődik Kuba együttműködése a többi KGST-ország- gal is. Csehszlovákia villamos erőműveket, az NDK, Csehszlovákia és Románia cementgyárakat, Magyarország üveggyárakat és gépjavító üzemeket, Lengyelország gépgyártó vállalatokat és hajójavító üzemeket épített Kubában, Bulgária gépipari és vegyipari berendezéseket szállított. Nagy szerepet játszik a KGST a kubai szakember- képzésben. Jelenleg 4700 kubai fiatal tanul a szocialista országok egyetemein és főiskoláin. Kuba 1972-ben lépett be a KGST-be. Azóta megkezdődött az első KGST együttműködésében készülő ipari létesítmény, a Las Camario- cas nikkelmű építése. A gyár évente 30 000 tona nikkelt termel majd, s Kuba fontos szállítója lehet a KGST-or- szágoknak CARLOS RAFAEL RODRIGUEZ, a Kubai Kommunista Párt KB PB tagja, az államtanács elnökhelyettese, miniszterelnökhelyettes, Kuba állandó KGST- képviselője A tudomány termelőerővé válik... Dialog CNC - Komputer a szerszámgépiparban Érdekes, számítógépes újdonságot fejlesztettek ki a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetében, s az új eszköz magy segítséget jelent közeljövőnk szerszámgépiparában. E hasznos berendezésről beszélgettünk Nemes Lászlóval, a kutatóintézet tudományos osztályvezetőjével. — Mit tud ez az új berendezés? — Ennek megválaszolásához néhány évet vissza kell lépnünk az időben, amikor még a szakmunkások a munkadarab kidolgozása előtt egy —■ az előkészítő alkatrész rajzával és méreteivel ellátott — fénymásolatot, s egy műveleti utasítássorozatot kaptak. Ez utóbbi tartalmazta, mit is kell a szerszámokkal tenni. — Nehézkes és bizony fárasztó is volt ez a módszer. Úgy, hogy hamarosan meg is jelentek az első NC berendezések, melyek célja e munka megkönnyítése volt. — Mit jelent az NC rövidítés? — Az angol, „numerical controll” szavak kezdőbetűi, s a kifejezés „számjegyes vezérlést jelent. A szakmunkás egy lyukszalagot kap kézhez, amely digitálisan (ebben az esetben lyukak formájában) rögzíti a megmunkálási folyamat lépéseit. Ezt a szalagot kell befűzni egy célberendezésbe, s az vezérli a fúrófejet vagy éppen a marógépet. Az NC berendezések azonban csak egy-egy speciális feladat ellátására készültek, ezért viszonylag drágák. — A vevőnek viszont érdeke, hogy minél olcsóbban jusson egy-egy eszközhöz. — Igen, vagy ha az a berendezés drága, akkor legalább tudjon nagyon sokat. S az NC berendezésekről ez nem mondható el. Az igények növekedése és a számítógépek elterjedése egy minőségileg új berendezés, a CNC kialakítását vonta maga után. A szó a „computer numerical controll” (számítógépes számjegyes vezérlés) kifejezés rövidítése. — Ezek szerint a komputer bevonult a szerszámgépiparba is? — Igen, mégpedig nagy sikerrel. Régebben egy-egy berendezésen 30—50 nyomógomb is volt, s az egyes gombokhoz más és) más műveletvégrehajtások tartoztak, ráadásul a művelet sikerét vagy sikertelenségét további lámpák kigyulladása jelezte. A nyomógomb- és lámipa-„zsungelben” egy vastag könyv, a kezelési utasítás segítségével lehetett eligazodni. Bizony még a legjobb szakember is gyakan tévedett. A nyomógombok kezelésével járó kényelmetlenséget és felelősséget nagymértékben csökkentette a számítógépes vezérlés. Egy- egy műveletsorozat végrehajtásához figyelni kellett, mikor, melyik nyomógombot kell lenyomni, s tudni, hogy ezzezl milyen cselekvés jár. Ez a két ténykedés jól rendszerezhető, könnyen algoritmizálható. Az algoritmus, ami tulajdonképpen a számítógép nyelvi eszköze, előírások, utasítások sorozata. A szerszámgépipar kezelési utasításai tehát könnyen algoritmizálhatok, azaz a vastag könyv beépíthető a számítógépbe. Minden műveletsorozathoz más és más program írható. — A számítógép vezérelt szerszámgépeken már nincsenek nyomógombok? — De sajnos még vannak. A szerszámgéppel öszekap- csolt számítógépen is szükség van bizonyos cselekvések végrehajtására. A nyomógombok alatt ezért rajzok vannak, erre a legfogékonyabb ugyanis az emberi agy. A munkás csak ránéz egy gombra, s máris tudja, mi is történik, ha azt lenyomja. — És nem lehet ezt a nyomógombos rendszert valahogyan kiküszöbölni? —. Mérnökeinket is sokáig foglalkoztatta ez a probléma, mígnem egy egészen újszerű megoldást találtak. Dialog CNC elnevezésű gépünk nyelvi eszközökkel közli „mondanivalóját”. Utasításai egy képernyőn, szöveg formájában jelennek meg. — De úgy tudom, hogy önök még ennél is tovább mentek új berendezésük tervezésénél. — Valóban. Készülékünk nemcsak közli az információkat, de képes azok tnegérté- sére is. — Beszélget a számítógép a munkásokkal? — Erről azért szó sincsen. Dialog CNC-ink működésének alapja egy jól ismert játék, a barkochba. Ebben a játékban csak ,,igeh”-inel' és „nem”-mel lehet felelni a feltett kérdésekre. Nos, a mi „játékunk” a következő: a gép olyan kérdést tesz fel képernyőjén, amely ugyan választás elé állítja a szakmunkást, de az csakis olyan lehetőségek között választhat, amelyek megengedettek abban a pillanatban. Ha a választásnak következményei vannak, azt is jelzi a gép. — És hogyan válaszol a munkás? — Először a számítógéptechnika legáltalánosabb „adatbeadó” eszközére, az írógépre gondoltunk, de ez valószínűleg nem lett volna népszerű a munkások között. Éppen ezért Dialog CNC berendezésünket úgy terveztük meg, hogy „igen”, „nem”, stb. nyombógombok lenyomásával felelhet a dolgozó a feltett kérdésre. Ez mindösz- sze pár nyomógombot jelent. — Úgy tudom, a számítás- technikában ez a „párbeszédes” módszer nem meglepő újdonság. —. Tényleg nem az. Dialog CNC-nk azonban először használja fel ezt az elvet a szerszámgépiparban. S ami különösen nehéz feladat volt, úgy kellett a dialógusrendszert kidolgozni, hogy az helyesen képezze le a technológiai folyamatot is, hiszen a feladatok elégtelen megfogalmazása túlságosan nagy felelősséget róna a kezelőre, pontatlanul megfogalmazott feladatok esetén pedig a folyamait részletes ismerete lenne szükséges, ami azonban cak hosszú betanulási idő alatt sajátítható el. — Köszönöm a beszélgetést. HORVÁTH ANNAMÁRIA Gépesített tejüzemek A Mongol Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársai tej- és tejtermékgyártó üzemek technológiáját dolgozzák ki. Segítségükkel kezdte meg munkáját az arhangáji kerület „Gerelit Zam” termelőszövetkezetének tejüzeme .is. A kutatók legutóbb teljesen automatizált üzemet terveztek a Góbi-Altáj kerület egyik termelőszövetkezetének tejgazdasága' számára. Az üzem napi négy tonna tejtermék előállítására képes. Takarmány a sivatagban Rendkívül gyér a mon- góliai Góbi-sivatag növényzete, helyenként a két fűszál közötti távolság eléri az egy métert. A sivatag növényzete a helyi takarmány- igényeknek csak. mintegy 12 százalékát képes kielégíteni. Az álattartás fejlesztését tehát csak az öntözéses gazdálkodás bővítésével lehet elérni. Már megtették az első lépéseket ebben az irányban: a mongol1 vízügyi intézet munkatársai elvégezték a talajminták elemzését, felmérték a vízkészleteket, és kijelölték az öntözés alá vonható területeket. A tervek szerint kezdetben három öntözőrendszer létesül — ezek segítségével körülbelül 20 000 hektárnyi terület kap vizet. * * * Erdei „házasítás” A marhinszki erdészetben • szokatlan koronájú fák gyönyörködtetik a szemet. Ezek szibériai cédrusok, amelyeket Közép-Jakutiában most első ízben „házasították össze’” erdei fenyővel. A legutóbbi években már tömegesen végzik a cédrusok erdei fenyővel való beoltását. Az ellenállóképesebb, igénytelen fenyő ugyanis segítséget nyújt a szibériai erdők daliájának ahhoz, hogy egyre messzebbre hatoljon észak felé. Genetika — Mit adhat a genetika az embernek, mennyire hatékony ez a tudomány napjainkban? — tette fel a kérdést az APN tudósítója Dmitrij Beljajev akadémikusnak. — Erre a kérdésre különféleképpen lehet válaszolni. Azok az antibiotikumok például, amelyek óriási mennyiségben állnak rendelkezésünkre — a genetika nélkül elképzelhetetlenek volnának: ez pedig sok millió emberélet megmentését jelenti. A genetika különféle utakon jár. Valamennyi iránya fejlődik majd, de véleményem szerint jelenleg az áttörés a növénygenetikában várható. Úgy gondolom, hogy a közeljövő új módszereket hoz a növények formaképzésének irányításában. A genetikai hibridizáció módszereinek felhasználását, hibridjeinek távoli közbenső fajtáinak előállítását értem ezen. Már régen létrehozták a tritikale rozs-búza hibrideket, és kilátás van a köles-árpa hibridek létrehozására — ezen az alapon a formaképzés óriási fellendülése várható. Arra gondolok, hogy a hasznos génekkel rendelkező kromoszómákat más fajtákba és fajokba is be lehet iktatni. — Hogyan lehet elérni, hogy a növények nagy ter- méshozamúak legyenek? — Egy példát idézek. A a mezőgazdaságban A Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozata Citológiai és Genetikai Intézetének kísérleti tábláján rendkívüli rozs terem: a szibériai takarmányrozs. kukoricában és az árpában olyan géneket találtak, amelyek biztosították az értékes összetevők magasabb részarányát. Sémákat dolgoztak ki e gének átvitelére. Az eredmények reményekre jogosítanak: a gabona lizintartalmának növelése 15—20 százalékkal fokozta a gabona tápértékét és ugyanakkor megőrizte terméshozamát. A Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatában adatbankot és komplex programokat szerveztek a növénynemesítési módszereknek eltkronikus számítógépekkel történő elemzésére. . Manapság a tavaszi búza 105 hibrid kombinációja terméshozamának valamennyi genetikai összetevője ismert a Szverdlovszktól Búrjátfóidig terjedő térségben. Tanulmányozták az egyes övezetek meteorológiai tényezőikre történő reagálásokat. Módszert dolgoztak ki a növény- nemesítők számára — milyen ismérvek alapján végezzék a válogatást, hogy az övezetnek legjobban megfelelő fajtákat kapjanak. A program megvalósítása során a tavaszi búza 15 új fajtáját állították elő, amelyeknek terméshozama hektáronként 5 —8 mázsával múlja felül a szabványos fajtákét. SZVETLÁNA VINOKUROVA (APN—KS) Az egykori szegénynegyed - ma A 900 éves német város, a lengyel határnál fekvő Görlitz egyike ama kevés városi településnek, amelyek nem szenvedtek károkat a II. világháborúban. Manapság mégis számos diszszer- táció foglalkozik a görlitzi városépítészeti tervekkel. A dolgozatok témája: hogyan lehet a történelmi ősi városmagot korszerű szocialista lakóhellyé változtatni. A reneszánsz és barokk építészet jegyeit egykor magán viselő görlitzi óváros sok évszázados lakóházai a korai kapitalizmus idején már sokat vesztettek egykori fényükből, és a város ipari proletariátusának a lakóhelyéül szolgáltak. A szegény- nyegyeddé átalakult városrészben tönkrementek a homlokzatok, letöredeztek, elkoptak a jellegzetes épület- díszek. A 84 000 lakosú település építészeti emlékeinek védelmét az első német munkás—paraszt állam vállalta magára. Szanálási programot dolgoztak ki, amely szerint az óváros közelében 10 000 lakosú új negyedet létesítenek, s korszerű házaiban 9000 óvárosi lakó közül 4000-ret helyeznek el. Az óvárosban a kultúrtörténeti- leg nem jelentős épületeket lebontják, a műemlékeket azonban korhű állapotban állítják helyre. A díszesebb polgárházakban éttermek, kávéházak, sörözők kapnak majd helyet. A nagyarányú építőmunkában NDK-beli és lengyel építészek vesznek részt. Üvegszövés és egyebek Az üvegszövés új iparág Csehszlovákiában. A dél- morvaországi Moravsky Krumlov városban az idén kezdték meg az üvegrostok szövését. A szigetelési célokra az építőiparban használatos üvegszövet gyártása az új üzem termelése révén csaknem megkétszereződik az országban. * Több rétegű biztonsági üveget készítenek a teplicei Sklotas Művekben. Az új üvegfajta minden autótípusnál jól alkalmazható szélvédő ablakként. * „Üvegház-várost” építettek Kodan városában. Az eddigi legnagyobb csehszlovák övegház-komplexum 22 hektárnyi termőterületet fed be üveggel. További 6 hektárra hajtatóházakat telepítettek. Fűtésre a Tusimicei Erőmű kondenzhőjét használják fel'. mmm Kuba és a KGST Az új berendezés
