Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-31 / 125. szám

A KÉPÚJSÁG 1979. május 31. Magyar kultúra Marsában >& .1« ... i . , - j: , • KA*. A varsói Adam Mlozkiewicz Irodalmi Múzeum 1978 decemberében nyitotta meg a Krúdy Gyula életinek és munkássá“ gének szentelt kiállítását. A múzeumnak ez az első, ma­gyar témájú irodalmi kiállí­tása, mely vi­szonzása Sta­nislaw Wyspi- anski alkotó­munkásságát bemutató, budapesti ki­állításnak. JSL' íV . v'' , ' Krúdy alakját műveinek első kiadásai, mai kiadvá­nyok és lengyelül megjelent regényei idézik. Az íróról alkotott képet néhány, meg­őrzött, használati tárgy és az író személyes emlékei egé­szítik ki. A fényképek Krúdy kedvenc tartózkodási helye­it, barátait hozzák köze­lebb a látogatókhoz. Decemberben fejeződtek be a varsói Magyar Intézet fennállásának 30. évforduló­ja alkalmából rendezett ju­bileumi ünnepségsorozatok. Az eltelt három évtized alatt az intézet, Lengyelország fő­városában oly népszerű ma­gyar kulturális központ rend­kívül gazdag és sokféle tevé­kenységet végzett, rengeteg találkozóra, előadásra és filmbemutatókra kerítve sort. A Magyar Intézet nép­szerűsítette elsőként Len­gyelországban Petőfi Sándor, Arany János, Móricz Zsig- moríd műveit, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán zenéjét. A varsói Magyar Intézet kiállításai politikai és törté­nelmi eseményeket ábrá­u A varsói Krúdy-kiállításon zoltak, de szemléltették a magyar kultúra valamennyi területén jelentkező ered­ményeket is, így a magyar festészetet, grafikát, szobrá- szatot, népművészetet. Az intézet jubileumi ün­nepségeivel egyidőben került sor a Fiatal Magyar Nép­művészek Stúdiójának kiál­lítására. A látogatóknak al­kalmuk nyílik, hogy megte­kintsék 30 fiatal magyar népművész — fazekas, fa­faragó, kovács, kosárfonó és takácsmester műveit. ÚTKÖZBEN ’79 Az április havi kérdések helyes válaszai Társadalmunk kérdése: 1. a) A lakosság élet- színvonalának emelésére. b) A gazdaság fejlesz-* tésére. c) Az ország belső és külső védelmére. 2. A tervgazdaság. 3. Az anyagi és kultu­rális szükségletek kielé- gítettségénék a fokát* mértékét fejezi ki. Kodály: Háry János c. daljátéka 4. Szegény vagyok, sze­génynek születtem... Tiszán innen, Dunán túl... Fölszántom a császár udvarát... Sej, Nagy ahányban ... Ó, mely sok hal terem a ___ A jó lovas katonának... 5. Mindkettő a ibécsi Burgban. 6. A 2. kaland 2. részé­iben. 7. A kétfejű säst. Magyarország, Nép­szava, Népújság 8. 1950. február 14-én; Moszkvában. 9. 1937-ben, Genf ben. 23 állam írta alá. 10. Jégeső ellen. 11. Liszt Ferenc. 12. A derekat és a te­nyeret, ugyanis Faddon a kapálást hívták így tré­fásan. 13. Borisz Tucsin, le- ningrádi mérnök. 14. A tamási Béke Tsz- ben. Elet és Irodalom, Film—Színház—Muzsi­ka, Uj Tükör 15. A Magvető Kiadó új sorozata 16. (Stara Frochownia —1 régi lőporraktár) A lő­porraktárra. 17. A tisztességtudó utcalány. 18. 1972-ben, Verzár Frigyes professzor. 19. Mesterházi Lajos: Szólni szólítatlan. Elet és Tudomány, Del­ta 20. A Catagliphys nem­zetségbe tartozó hangyák. Kisázsiában, Észak-Afri- ka, száraz, sivatagos ré­szén élnek. 21. Török korból szár­mazó torony. 22. Térhatású kép. Gá­bor Dénes, magyar fizi­kus a felfedezéséért ka­pott Nobel-díjat. 23. 13 holdja közül a Ganimedesz a legna- nagyobb. (5270 km-es át­mérővel.) 24. 3—10 kV feszült­ségű villamosáram-üté- sekkel próbálják elpusz­títani a gyomnövényeket. Brigádélet 25. Füstköd. 26. Szanthoffer Imre SZOT-díjas grafikusé. 27. Wiezner Jenő. MEGYEI OPERATÍV BIZOTTSÁG Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk” — idézte iái latiin közmondást Nyikoláj Gribacsov a húsz nyelven megjelenő Szovjet­unió című folyóirat főszer­kesztője, amikor a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedő 1978—79. évi dön­tőjén a résztvevőket üdvö­zölte. A beszámoló és a fotók felidézik az elődöntő esemé­nyeit és azt az utat, ahogy a 769 iskola színeit képviselő 50^00 diák közül a ilegjob- bak eljutottak a döntőig és a győzelemig. A cikk címe: „Szerencs a győztes!”. Ma Európa, Ázsia és Ame­rika tíz szocialista állama tartozik a KGST kötelékébe, összesen több, mint 435 mil­lió lakossal. A földkerekség területének 19 százalékát és lakosságának 10 százalékát egyesítő KGST-országok je­lenleg a világ ipari termelé­sének körülbelül egyharma- dát állítják elő. „Az együtt­működés múltja, jelene és jö­vője” című cikk szerzői ösz- szefoglalják a KGST-orszá­gok együttműködésében szer­zett tapasztalatokat, beszá­molnak a szocialista gazda­sági integráció fejlődéséről és a harminc évvel ezelőtt megalapozott nemzetközi kapcsolatokról. Ä víz és az ég színe, a nap sugarai káprázatos színár­nyalatban olvadnak össze a Kolai-öbölben. A fotóriport az öböl partján elterülő ki­kötővárosban, Murmanszk- ban készült. Ahogy a riport címe is jeleli, ez a város „A Szovjetunió északi kapuja”. Néhány éve igen sokat ír a világsajtó a szovjet BTA tí­pusú óriási teleszkópról. Az érdeklődés érthető volit: a teleszkóp segítségével a ku­tatók még pontosabban meg­figyelhetik a világegyemet, és újabb ismereteket szerez­hetnek titkairól. A készülék szerkezeti felépítése és mű­ködési elve azóta is „izgat­ja” a szakembereket világ­szerte. Vajon miért? Erről beszélget Bagrat Ioanniszia- nivai, ia BTA főkonstruktő­rével I. Nyehamkin. A szovjet traumatológusok műízületekkel kapcsolatos kutatómunkáját az teszi je­lentőssé, hogy sérülések, ve­leszületett rendellenességek esetén nemegyszer csak mű­ízület mentheti meg az em­bert a rokkantságtól. Érthe­tő, hogy a szakemberek is érdeklődnek a „szárátovi” műízület iránt. A kutatók munkájáról számol be M. Karlov írása. Miről olvashatunk még a Szovjetunió című folyóirat júniusi számában? Magyar tervek szerint, magyar kivi­telezők munkájával épül fel a Kárpáton itúli terület egyik legnagyobb Idegenforgalmi létesítménye. Együttesek, színházak, amatőr társulatok tagjai keltek útra, hogy ha­zai ízekkel kedveskedjenek a Szovjetunióban dolgozó ma­gyar honfitársaknak és a vendéglátó házigazdáknak, akik építik a Szövetség gáz­vezetéket a Kárpátok túlsó Oldalán­LÁNYOK ASSZONYOK Százharminchárom hősi nap — így jellemzi cikkében a szerző a Magyar Tanács- köztársaságot, melynek 60. évfordulóját a Szovjetunió­ban is megünnepelték. A moszkvai Szakszervezetek Házában tartott megemléke­zésről készült beszámolót közli a folyóirat. Moszkvá­ban, a Központi Lenin Mú­zeumban rendezett kiállítás­ról is hírt kapunk, melynek témája: Lenin és a Magyar Tanácsköztársaság. A cikk címe: „Az örök barátságért”. Kiss Csaba, az MTI moszk­vai tudósítója Olcsai-Kiss Zoltán szobrászművésszel, a Vörös Hadsereg katonájának életútját ismerteti­A kis hegyi faluból, Ku- bacsiból származó művész Mainaba Magomedova ritka foglalkozást űz: aranymű­ves. Az ötvösművésznőt és páratlanul! szép alkotásait mutatja be a „Kivételes te­hetség” című cikk. „Mi kell a gyermekek bol­dogságához?” — erre a kér­désre válaszol a fejőnő, az írónő, a politikus, a munkás­nő, az űrhajós édesanya, a múzeumigazgató és a spor­toló, a híres pedagógus és a miniszter. Az interjút a vá­rosi és a falusi iskolákban készített riportok, számok és tények egészítik ki. Zajnab Jakubova élete gazdag, tantaiLmas. Orvos, aki betegeket gyógyít, vigyáz az anyak és az újszülöttek egészségére. Professzor, aki a fiatalokat oktatja, tudós, gondos feleség, anya, nagy­mama-, a Szovjet-Tatárföld szülötte. Róla szól L. Melik- Nu báróvá meleg hangú em­beri portréja. Móricz Zsigmondot isme­rik és szeretik a Szovjet­unióban. Könyvei Petőfi, Mikszáth és Jókai műveivel együtt szervesen illeszked­nek a Szovjetunióban meg­jelenő irodalmi alkotások közé. Móriczban sok a ro­kon vonás a szovjet írókkal. Mely országokban a legnép­szerűbbek Móricz művei? Az kitűnik J. Ummyakova ta­nulmányából. A Vörös Csepel húsznál több szovjet vállalattal és kutatóintézettel áll rendsze­res kapcsolatban. Egyik partnere a moszkvai Köszö­rűgépgyár, amely a Csepel Művek Szerszámgépgyárá­val költött szerződést. Több alkalommal került sor a munkásbrigádok cseréjére. A „Csepeliek Moszkvában” cí­mű cikk a magyarok moszk­vai munkanapjairól számol be. Gyerekruha-bemutató és ételreceptek egészítik ki a Lányok, Asszonyok júniusi számát. szputnyík Az űrkutatás és az űrrepü­lés iránt érdeklődők figyel­mébe ajánljuk Pjatr Klimuk űrhajósnak, a „Támadás a súlytalanság ellen” című könyvéből a folyóiratba át­vett fejezeteit, amely a „csillagközi élet”-ről szól. Az éjszakai buszjárat so­főrje és utasai hirtelen fel­figyeltek egy rendőrre, aki furcsán, meggörnyedve állt az úttesten. Ezzel kezdődik Olga Csajkovszkaja izgal­makban bővelkedő riportja: „A tét: igazság, vagy igaz­ságosság.” A cikkben leírt bűntény és a nyomozás ered­ménye azért rendkívül izgal­mas, mert hármas gyilkos­ság történt és egyetlen szem­tanú sem volt. „Kánaán az innenső par­ton” címmel gazdagon illuszt­rált riportanyagot közöl a folyóirat. Témája: hogyan él­nek és boldogulnak a szóv- jetunióbeli zsidók, akik Bi- rodidzsanban települtek le. Húsz évvel Izrael megalaku­lása előtt a zsidók Távol-Ke­leten 36 000 négyzetkilomé­ter termékeny földet kaptak letelepedésre. Kétszer annyit, mint amennyi területtel ren­delkezett Izrael a Közel-Ke­leten. „Sebes vizű folyó a Jor­dán, / Tejjel-mézzel folyó Ká­naán vár a túlsó partján” — hirdeti a zsoltárnak álcázott amerikai sláger. Hogy ez mennyire hiteles, azt el­mondják azok, akik már jár­tak a Jordán túlsó partján. Ami viszont a Habarovszk megyei Zsidó Autonóm terü­letet illeti — a Kánaán in­nenső partját — az valóban a legjobbak közé tartozik a Szovjetunióban. Ezt a vidé­ket paradicsomnak tartották már jóval a zsidók letelepe­dése előtt. A cikkből kitűnik, hogyan élnek az idevándo­rolt családok és leszárma­zottaik. Még a mai napig is elemi erő és vakmerőség sugárzik az orosz földrajzi felfedezők hőstetteiről, akik rövid idő alatt feltárták és benépesí­tették a zord Szibériát. Az azóta eltelt évszázadok kü­lönleges embertípust nevel­tek ki. A szibériaiak egyesí­tették magukban az eleven észjárást, a feltétlen köteles­ségtudatot és bajtársiasságot, szeretett szülőföldjük iránt. „Szibériaiak” címmel közli a lap Oleg Lajne tanulmány- „ nak is beillő írását. A sport iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk a „Sí­nyom a felhők között” című írást, melyben a magas Pa­mir csúcsaira kalauzol a szer­ző, az alpinistacsoport nő­tagjai közé. A sakkrovat foly­tatja a korábbi számokban megkezdett legjobb szovjet sakkozók arcképcsarnoka cí­mű sorozatát. SZOVJET IRODALOM Mihail Alekszejev legújabb regényéből közöl részletet a Szovjet Irodalom 6. száma. M. Alekszejev jellegzetesen katonai témájú művekkel kezdte írói pályáját. Húsz­éves korától ugyanis katonai szolgálatot teljesített, s ebbe az időbe — 1938—1955 — be­letartoztak a végigharcolt háborús évek is. A magyar olvasó azonban nem hábo­rús témájú művein keresztül ismerte meg őt: 1957-ben „Katonadolog” címmel kia­dott kisregénye már a hábo­rú utáni békeidők katona­életének problémáit tárgyal­ta. További műveiben már paraszti témákkal foglalkozik. A „Meggyes” című regényé­ben a forradalom előtti orosz falu vigasztalan képét raj- . zolta meg, amelyben domi­nált a társadalmi egyenlőt­lenség, a nyomorúság, az ön­kény, a tudatlanság. De Alekszejev azt is ábrázolni tudta, hogy még az akkori körülmények között sem hunyt ki a parasztokban a jóra és a szépre való törek­vés, az emberi munka te­remtő erejébe vetett hit. Má­sik regénye „A kenyér fő­név” már a szovjet korszak­ban játszódik. Ez a regény formáját tekintve novella­füzér a falusi emberekről, a népről, amely helytáll a „szürke hétköznapokon”, megőrizve optimizmusát és derűjét. Legújabb regényé­ben pedig már kiteljese­dik a falusi problematika áb­rázolásának igénye. Anna Ahmatova születé­sének 90. évfordulóját ünne­peljük. . Az orosz költőnő 1917-ben írt verseivel egy­értelműen a forradalom mellett állt ki, Oroszországot elkülönítve a fehér emigráció­tól: „Nem velük tartok, kik e földet cserben hagyták.” Hazájáról írott versei a ma­gyar fordítót, Rab Zsuzsát is megihlették. A folyóirat köz­li a magyar műfordítónő versét is „Anna Ahmatova fordítása közben.” Nem ismeretlen Magyar- országon sem az a jelige: „Minden megoldás érdekel”. Ez a címe Valentin Azrenyi- kov szatirikus színművé­nek. Elsőnek közli a folyóirat Mihail Bulgakov eddig is­meretlen művét. A hatvanas években, amikor úgy meg­nőtt az érdeklődés Bulgakov munkássága iránt, szinte va- lamennyi elbeszélését előbá­nyászták f oly ói ratkötegek­ből, és úira leközölték. Akad­tak azonban kivételek. Ilyen kivételszámba megy a most útjára bocsájtott „Morfium” című elbeszélés. Egy szemé­lyiség pusztulásáról szól, aki fokról fokra rátér a narkoti­kumok fogyasztására, és nincs ereje ahhoz, hogy meg­álljon az úton. A két nyelven rovatban ezúttal Puskin verseit ol­vashatjuk orosz eredetiben, Szabó Lőrinc és Képes Géza fordításában. A népművészeti kiállításon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom