Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

12 NÉPÚJSÁG 1979. május 13. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ii: MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ? MAGAZIN <1 II::, MAGAZIN MAGAZIN ■f MAGAZIN V MAGAZIN * MAGAZIN Szívátültetés - csellel A Wisconsini Orvostudo­mányi Egyetem szívátültetési csoportja egy új, a szervezet immunreakcióját „kicselező” szívátültetési módszert dolgo­zott ki. Ennek a lényege, hogy a beteget operáció előtt röntgensugár-kezeléseknek vetik alá, és az operációval egyidőben nemcsak a donor szívét, hanem csontvelőjének egy részét is átültetik. A szívátültetésnek ezt a módját emberen először 1979. március 3-án hajtották végre — közölte dr. Donald Kahn, az egyetemi szívátül­tető csoport vezetője. Egy 20 éves, autóbalesetben meg­halt férfi szívét és csontve­lőjét Jean Branch, 47 éves indianapolisi nőbe ültették át. A súlyos szívbetegségben szenvedő Branchné az operá­ció nélkül 3 hónapon belül meghalt volna. Dr. Richard Hong, az átül­tetési folyamat csontvelő­specialistája elmondta, hogy az új metódus szerint a pá­ciens nyirokmirigyeit és csontvelőjét az operációt megelőzően hat hétig rönt­genkezelésnek kell alávetni. A sugárzás megöli a fehér­vérsejtek egy részét, amelyek egyébként az idegen test ki­taszítását kezdeményeznék. Ez, illetve a csontvelő átülte­tés „becsapja” a páciens tes­tét, amely magáénak fogadja el ezáltal az új szívet. Ha ez a módszer hatékony­nak bizonyul, más szervek, például vesék átültetésénél is alkalmazni lehet — mu­tattak rá az orvoscsoport tagjai. Ez a metódus rendkí­vül nagy jelentőségű lehet — mondotta dr. Kahn — bár nem feltétlenül lesz minden esetben hatékony. Gondolatok Gondold meg, mielőtt va­lamit adsz, kétszeresen gon­dold meg, mielőtt elfogadsz, és ezerszer gondold meg, mi­előtt kívánsz. A házasság olyan ese­mény, amely után a férfi abbahagyja a virágvásárlóst, és zöldségeket kezd vásá­rolni. * Mi a siker? Az az általá­ban rövid időszak, amely a szerencse rohama és a szív­roham között van. A sebesség ára o Képünkön: a hangsebesség kétszeresére képes a radarral irányított F—18 Hornet vadászbombázó, amely az ameri­kai haditengerészet részére készült. Alig múlt 75 év el azóta, hogy az első motoros repülő­gép elszakadt a földtől és ettől kezdve hallatlanul gyors fejlődésen ment át mind a polgári, mind a kato­nai célú repülés. Napjaink­ban a világon évente mint­egy 100 új repülőgép-típus jelenik meg. S ki gondolná, hogy ha egy új gépen elvi­leg új megoldásokat alkal­maznak, a gondolat megszü­letésétől a prototípus berepü­léséig gyakran 10 év is el­telik. A repülőgépek fejlesztésé­nek egyik iránya — mind a polgári, mind a katonai re­pülésnél — a sebesség jelen­legi határainak a kiterjeszté­se, az egyre nagyobb sebes­ség elérése. De minden per­cért, másodpercért keserve­sen meg kell küzdeni a ter­vezőknek, fejlesztőknek, gyártóknak. Ha növekszik a gép sebes­sége, egy bizonyos érték fe­lett a nagy áramlási sebes­ség következtében megvál­toznak^ levegő fizikai jel­lemzői. Ezért a hiperszónikus repülőgépeknél más alakú, felhajtóerőt létrehozó repülő­gép-szerkezetekre van szük­ség, mint a kisebb sebességű gépeknél. További probléma a kis karcsúságú szárnyak kiképzése és a repüléskor legkevésbé felmelegedő szer­kezetek megválasztása. A fel- melegedés ugyanis a repülési sebességgel négyzetes arány­ban növekszik, s már viszony­lag kis sebességnél is igen jelentős a felmelegedés. A repülőgép hővédelmét ma még a magas hőmérsékleten is kellő szilárdságú szerkeze­ti anyagokkal kell megvaló­sítani. A jelenlegi' kísérletek elsősorban az ilyen anyagok létrehozására, illetve ezek megmunkálására irányulnak. Ha növekszik a repülési sebesség, természetesen rövi­dül az út megtételéhez szük­séges repülési idő. Ez mind a katonai, mind a polgári re­pülésben nagy előny, ám hát­rányai is vannak. Ahhoz, hogy egy repülőgép hiperszó­nikus sebességgel haladhas­son, a gépet fel kell emelni a szükséges magasságra, fel kell gyorsítani, a hiperszóni­kus sebességre, a leszállást megelőzően pedig le kell ereszteni és lassítani kell. Mindezekre a műveletekre azonban kevés idő áll rendel­kezésre. A repülési manőve­reknek gyorsan kell követ­niük egymást, mert különben nem használhatók ki a hiper­szónikus gép előnyei. Ez azonban nagyon próbára te­szi az utasok és a személyzet tűrőképességét, bizonyos se­bességhatár felett tehát egye­lőre csak a katonai gépek fejlesztése terén kísérletez­nek. Magától értetődik, hogy a nagy sebességhez teljesen új műszerek is szükségesek a pilóta gyors kiszolgálására. Lánctalpas |jj(|fl|j| P. Gillo olasz feltaláló és alpinista szenvedélyesen fog­lalkozik újfajta hegyi terep­járók szerkesztésével. Saját építésű, féllánctalpas motor- kerékpárjával nemrég több alpesi csúcsot hódított meg. Gillo új gépe — a „Camos- cio” (vagyis „Zerge”) nevű miniatűr terepjáró. A kétüte­mű, 35. lóerős motor hid­raulikus meghajtással mű­ködik, ez mozgatja a lánc­talpakat. A hidraulikus hengerek lehetővé teszik, hogy a két lánctalp füg­gőleges irányban egymáshoz képest több mint egy méter­rel magasabbra vagy ala­csonyabbra kerülhessen, s ez eléggé jelentős akadályok leküzdésére is módot nyújt. A „Zerge” sorozatgyártása valószínűleg hamarosan meg­kezdődik. A virágzó jég Az alaszkai McKinley he­gyen rendkívüli jelenséget le­het megfigyelni, a hegy csú­csát és oldalát borító jég az év különböző időszakaiban" változtatja színét. Időnként vörös, máskor barna, vagy zöld. A kutatók megállapí­tották, hogy ezt a színváltoz­tatást mikroszkopikus nagy­ságú növények okozzák, amelyek a csaknem az egész világon elterjedt moszatok primitív csoportjához tartoz­nak. A hét karikatúrája Környezetvédelem (Dallos Jenő rajza) jza) Vibrációs „sztereó-háttámla” Miután már minden olyan felszerelést és berendezést kitaláltak, amelynek segítsé­gével fülünk útján élvezhet­jük a sztereozenét, most az amerikai Pioneer Electronic of America nevű cég (Long Beach) olyan felszerelést szerkesztett, amelynek segít­ségével vibráció útján tes­tünk egészével érezhetjük a muzsikát. Egy olyan párná­zott háttámlát terveztek, amely — egyelőre csak gép­kocsikban — a rádióból vagy magnetofonról hangzó zene rezgéseit továbbítja testünk­höz. Nekitámaszkodva, a ze­ne hatására kellemes, enyhe bizsergést érezhetünk, ami azonban a vezetés biztonsá­gát nem befolyásolja. A zene­forráshoz kapcsolt különle­ges erősítő két háttámlát ké­pes egyidejűleg működtetni a gépkocsiban. Bár jelenleg még csak gép­kocsikban alkalmazható, a cég tervei szerint később színházakban és „diszkók”- ban használható változatát is elkészítik. A por és a füst fogságában Phoenix, az egyesült álla­mokbeli Arizona állam szék­helye, a Colorado-plato déli előhegyei közelében elterülő síkságon fekszik. Ez aszályos vidék, s a város körül a föl­det keresztül-kasul felszán­tották, elegyengették az új építési területeket előkészítő bulldózerek; a lakosok azon­ban általában nem igen tö­rik a fejüket az eróziós folya­matok sajátosságai miatt, amíg ... szél nem kerekedik. Ez valóságos porfelhőket so­dor Phoenix városára, s az igen fiinom por összekevere­dik a gyárak füstjével, a gép­kocsik kipufogó gázaival, és ilyenkor jobb, ha az ember ki sem megy az utcára. Mert ilyen esetben a város levegő­je még a szmog szóval sem jellemezhető — ez inkább „szmog a négyzeten”. A for­galom néha teljesen megbé­nul FELELŐSSÉGRE VONÁS Valaki fenyegetően kérdezi kollégájától: — Maga mondta a főnök­nek, hogy szamár vagyok? — Én nem mondtam, ő már tudta. Csontfaragók Az egyik legrégibb anyag a csont, amelyet az ember különféle használati és dísz-* tárgyak készítésére felhasz­nált. A szakemberek sokáig azt hitték, hogy a történelem előtti kor embere csak a csi­szolatlan kőkorszak vége felé kezdte az állati csontokat esz­közzé feldolgozni. De Spa­nyolországban, a torralbai és az ambronai lelőhelyeken in­dított ásatások bebizonyítot­ták, hogy már az Australo­pithecus ősember idején — 3000 évvel ezelőtt — ipar- szerűen dolgoztak fel csonto­kat. E lelőhelyeken (Madrid és Saragossa között félúton A csontot olykor mai ipar­művészek is felhasználják. Mainzban, a drágakő-kiál­lításon mutatták be a ké­pünkön látható csontórát, amelynek foglalata csont, szerkezete arany, számos briliánssal. Mutatja az órá­kon, negyedeken, perceken kívül a naptárt és a hold­fázisokat is. Egy genfi órás készítette az órát kézi mun­kával, amelynek az értéke 1,1 millió DM. 1100 méter magasságban) nagy mennyiségű emlősállat­csontra, köztük túlnyomó többségben elefántok marad­ványaira bukkantak. A csontok a megmunkálás különböző szakaszait mutat­ják, sőt bizonyos szabványo­sításra is utalnak: bizonyos állatok bizonyos fajta csont­jait gyűjtötték és belőlük meghatározott jellegű szer­számokat készítettek. A leg­keresettebbek az őselefánt csontjai voltak, mégpedig sorrendben: combcsont, sing- csont, lábszárcsont, medence- csont és bordák. Kísérletek­kel sikerült rekonstruálni az akkori kor emberének min­denféle típusú szerszámait. A torralbai kézművesek alap­formái csontlapok voltak, ezeket hol kőként repesztet- ték, hol faragták vagy vágó­szerszámmal dolgozták meg, akár a fát. A csontfaragás minden nép népművészetében jelentős, el­sősorban a vadászattal és az állattenyésztéssel foglalkozó népeknél. Szarvasmarha­csontból, a szarvasmarha szarvából, lábszárcsontjából készítettek sípokat, baltafeje­ket, gombokat, ékszereket. Az elefántcsont-faragás a szobrászat és az iparművé­szet egyik legnagyobb múlt­ra visszavezethető techniká­ja. Nevezetes termékei a kí­nai és japán művészet alko­tásai, az egyiptomiak elefánt­csont-bútorai, bizánci erek­lyetartók, könyvtáblák és domborművek, amelyek a középkorban egész Európá­ban elterjedtek. Az elefánt­csont-faragás utoljára a XVII—XVIII. században Né­metalföldön és Dél-Német- országban virágzott (szob­rocskák, érmek, ötvösmun­kákat és bútorokat díszítő faragványok). VÍZSZINTES: 1. Az Orszá­gos Közlekedésbiztonsági Ta­nács és a KPM által kezde­ményezett „refroreflektív” mozgalom célja, (zárt betűk: E, N, A, S, V, R.). 13. Ciprus önrendelkezéséért harcoló görögök szervezete. (EOKA). 14. Gimnáziumában tanult Ady. 15. Érzékel. 16. NSZK- beli ismert magazin. 17. Sa­rokig nyit. 19. Igekötő. 20. Város Moszkvától délre. (TU­LAJ 22. Kábítószer. 25. Lán­gol. 26. Csapadék. 27. Far­mernadrág-márka. 29. Rend­kívül kártékony rovar. 31. K. Z. 32. Elégséges. 34. Súly­emelő teszi. 36. Elföldelni. 37. Renegát. 38. Román folyó. 40. Ijesztő „valami”. 41. Rob­banóanyag. 42. Fordított ket­tős betű. 43. A lengyel MALÉV. 44. Olasz politikus. 46. ... Tolsztoj. 47. Tova. 48. Szögmértékegység. 49. A Nemzeti Színház örökös tag­tagja. (1866—1945). 50. Ter­mékeny síkság Csehszlová­5- 6 kiában. 51. A kártyás teszi osztás előtt. 53. Vizitel. 55. Hiteles mérték. 57. Hang- szín. 58. Szolmizációs hang. 59. Rendkívül szelíd. 61. Ér­téktelen holmi. 62. G. O. S. 63. Ö. A. 65. Nyári eső. 67. Fakorona. 68. Irányítószáma: 3295. 70. ... Vegas. 72. A né­ma levente egyik szereplője. 73. Magyar Nők Országos Ta­nácsa, 75. Diákétkezde. 77. A földszinten. FÜGGŐLEGES: 2. Tündér­rózsa. 3. Favágó „szerszám­mal” dolgozó. 4...........avis = ritka madár. (RARA). 5. Za­mat. 6. Nézet. V. Kossuth-dí- jas operarendező (Gusztáv). 8. Színművész. (Dezső). 9. Y. H. 10. Kiejtett mással­hangzó. 11. Időmérő. 12. Jel­fogó. 13. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: ö, D, B, I, S, G.) 18. Ekével a föld­ből kiforgat. 21. Dugig meg­töm. 23. Vízi növény. 24. 1 2 3 * í 13 | 16 2c % 31 32 _ 1 ■36 % ■39 U) ¥7 m 57 52 55“ £ * 63 d 6S 1, \ 117 \22 MG ü 12 __ r r <3 (27 23 I ho IV W 3C 35 fa V9 Sf I SB lea Ito Játszmában nem szereplő kártyalapok. 27. A Solaris írója. 28. Különbözik. 30. Fa­kutya része! 32. Ébred, de kerti növény is. 33. A függ. 13. sz. sor folytatása. 35. Eh­hez hasonló. 36. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 39. Rántás nélküli babétel. 41. Kártyaletétek. 44. Katonai alkalmasság megállapítása. 45. Akadályoz. 46. Régi súlymér- ék. 48. Kettéoszt. 50. Test­rész. 52. Világtalan. 54. Moszkvai áruház. 56. A Szov­jetunióban 1921. után beve­zetett gazdaságpolitika. 58. Latinul: uram (DOMINE). 60. Garda Lorca verse. 62. Életre keltett hatalmas agyagszobor. 64 ................Borg ( kiváló svéd úszó volt.) 66. Rendfokozat. 67. Szín. 69. Nagyobb időszak. 71. Cigaret­tázik. 74. Milliók esti szóra­kozása. 75. Római 1050. 76. A. T.„ Beküldendő a vízsz. 1., a függ. 13. és 33. sz. sorok meg­fejtései 1979. május 21-ig a megyei művelődési központ Szekszárd Pf.: 15 7101 címre. A levelezőlapra kérjük rá­írni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést bekül­dők között 5 db könyvet sor­solunk ki. Az 1979. április 30-i ke­resztrejtvény helyes megfej­tése: Szabad a nép, s a május is szabad, Nem védik zord, komor börtönfalak. Könyvjutalmat nyertek: Bozó Jánosné, Bonyhád, Mi­kes Kelemen u. 46. 7150; Gá­bor Istvánná Tamási, Szabad­ság u. 35. 7090; Grósz Jó­zsefné, Szekszárd, Széchenyi u. 61. 7100; Kalmár Ferenc Dombóvár, Rét u. 72. 7200; Kaszás Károlyné Paks, Duna- földvári u. 7/2. 7030; Pásztor Béla Bölcske, Zrínyi u. 9. 7025; Ricza István Bátaszék, Garay u. 54. 7140; Szabó Andrásné Tevel, Petőfi u. 444. 7181; Törő György Hőgyész, Jókai u. 33. 7191; Török Adél Szekszárd, Kölcsey ltp. 8. 7100. A nyerteseknek a könyve­ket a kiadó postán küldi el. SZEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom