Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-08 / 105. szám

2 ^rlÉPÜJSÁG 1979. május 8. A szovjeteílenesség jegyében Tahtcher asszony interjúja Olaszországi terror Bevetik a hadsereget is? Nagy-Britannia növelni fogja katonai kiadásait, mi­vel azok „nem érik el a szük­séges szintet” — hangoztatta a Time hírmagazin legfris­sebb számában megjelent in­terjújában Margaret That­cher asszony, brit kormány­fő. Nagy-Britannia önálló atomütőerőre kíván szert tenni — jelentette ki az új konzervatív párti miniszter- elnök és úgy vélekedett, hogy az integrált atomütőerő helyett kívánatosabb a hár­mas — külön amerikai, fran­cia és brit — elrettentő erő. Thatcher harcias nyilat­kozatát alátámasztandó, elő­vette a „szovjet fenyegetés­ről” szóló régi érveket, mondván: „a Szovjetunió változatlan célja' az, hogy kommunista rendszereket se­gítsen uralomra az egész vi­lágon”. Rhodesiával és Dél-Afriká- val kapcsolatban is éles ki­rohanásokat intézett a Szov­jetunió ellen, amely — úgy­mond — „el akar vágni ben­nünket e nyersanyagforrá­sainktól”. Mindezek után természe­tes, hogy a miniszterelnök asszony igen kedvezően nyi­latkozott a rhodesiai „vá­lasztásokról”. Fő érvként azt hozta föl, hogy „négy párt kö­zött lehetett választani”. A „probléma nem az, hogy fe­hér vagy fekete kormány le­gyen, hanem, hogy ki alkossa a fekete kormányt” — mon­dotta, teljesen figyelmen kí­vül hagyva, hogy a fekete többséget a Hazafias Front képviseli. Thatcher az interjúban azt is „megállapította”, hogy Nagy-Britannia politikai rendszere a legjobb, amit a világ valaha is ismert. Miközben az olasz kormány azt fontolgatja, hogy szigorí­tott biztonsági intézkedéseket vezet be és a hadsereg egy­ségeit is beveti a terroristák ellen a választási kampány idejére, a hét végén újabb terrorcselekmények színhelye volt öt olasz nagyváros. Torinóban, Milánóban, Ná­polyban szélsőséges elemek pokolgépet robbantottak ösz- szesen 11 rendőrségi épület előtt. Egyedül Torinóban hét rendőrőrsre dobtak gyújtó­bombát a terroristák. Livor- nóból és Belgáméból ha­sonló cselekményekről érke­zett jelentés. A merényletek anyagi károkat okoztak. Az olasz politikai körök szerint ezek és a múlt csü­törtökön elkövetett terror­akciók csupán kezdetét je­lentik a választási kampány idejére várható terrornak. A politikai vezetők jelenleg ar­ról tanácskoznak, hogy a kampány idejére az intézmé­nyek és a legfontosabb köz­épületek védelmére az anti- terrorista csendőri és rendőri erőkön kívül a hadsereg egy­ségéit is mozgósítják. A fokozott biztonsági in­tézkedések esetleges beveze­téséről tárgyalt a hét végén Virginio Rognoni belügymi­niszter és Alessandro Pertini köztársasági elnök. A had­sereg mozgósítását szorgal­mazta Saragat volt állam­elnök, aki indoklásul a csü­törtöki merényletet említet­te, amikor az újból színre lépő „vörös brigádok” a ró­mai kereszténydemokrata pártház ellen követtek el merényletet. Várható, hogy Pertini köz- társasági elnök kedden a par­lamentben nyilatkozatot tesz a terrorizmus megfékezésé­ről, és ez utalásokat tartal­maz majd a választási kam­pány idejére tervezett bizton­sági intézkedésekre. San Salvador Még mindig megszállva tartják a két nagykövetséget Franciaország és Costa Ri­ca politikai menedékjogot ajánlott fel annak a tizen­nyolc szélsőbaloldali gerillá­nak, aki péntek óta — túszul ejtve a két ország San Salva- dor-i nagykövetét és a diplo­máciai képviseletek más tag­jait — megszállva tartja a nagykövetségi épületeket. A salvadori külügyminiszter közölte, hogy kormánya bele­egyezett: a gerillák bizton­ságban elhagyhatják az or­szágot. A hírek szerint a túszoknak nem esett bántódásuk, álla­potuk és ellátásuk kielégítő. A szélsőbaloldali szervezet a hetekben bebörtönzött öt társuk szabadon bocsátását követeli. Amnesztia Afganisztánban Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság kormánya vasárnap általános amnesz­tiát hirdetett, amely lehetővé teszi, hogy az imperialista propaganda hatására az 1978 áprilisi fordulat után az or­szágból elmenekült afgánok visszatérjenek hazájukba. — A haza ellenségei által megtévesztett afgánok — hangzik a nyilatkozat — fé­lelem nélkül visszatérhetnek és kívánságuk szerint az or­szág bármely részén letele­pedhetnek. Az áprilisi fordu­lat után elmenekült afgánok nagy része (47 000) Pakisz­tánban él. Az Iránba mene­kültek számát a sah bukása előtt mintegy 300 000-re be­csülték, de ezek egy részét az új iráni hatóságok kiutasítot­ták az országból. Lengyel partizánok kongresszusa Edward Gierek beszéde Varsó, Barabás János, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn Varsóban megnyílt a Zbowidnek, a Szabadság és a Demokrácia Harcosai Szö­vetségének, a lengyel parti­zánszövetségnek a 6. országos kongresszusa. A szervezet több mint 650 ezer tagját 1200 küldött képviseli a ta­nácskozáson, amelyet Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, a szövetség főtanácsának elnö­ke nyitotta meg. A tanácsko­záson megjelent Edward Gie­rek, a LEMP KB első titkára és Henryk Jablonski, az ál­lamtanács elnöke is. Edward Gierek az ünnepé­lyes megnyitó után elhang­zott beszédében méltatta az ellenállók harcának jelentő­ségét a hitleri fasizmus fe­letti győzelemben és kiemel­te, hogy a hitlerizmus elleni harc éveiben létrejött len­gyel-szovjet fegyverbarátság a békés építés éveiben az ország biztonságának és fej­lődésének egyik alapköve. A LEMP KB első titkára külpolitikai kérdésekről szól­va állást foglalt az enyhülés szellemén és a békés egymás mellett élés elvein alapuló nemzetközi együttműködés mellett. A jövő év elején tartandó ' pártkongresszusról szólva Edward Gierek elmondotta, hogy az folytatását jelenti majd a hetvenes évek elején megkezdett nagy munkának, amelynek Lengyelországban nincs alternatívája. Beszédé­nek befejező részében emlé­keztetett arra, hogy az or­szágnak történelme során sok tragédiát és kárt okozott a belső megosztottság és ebből a szemszögből is méltatta a minden korábbinál átfogóbb és erősebb nemzeti egységet, amely — tekintet nélkül osz­tályra, rétegre, képzettségre vagy a valláshoz való vi­szonyra — mindenkit magá­ban foglal, aki elkötelezetten végzi munkáját hazája érde­kében. Az Országos Béketanács ülése — A béke- és barátsági hó­nap — amely évről évre a győzelem napján kezdődik, az idén is jelentős ese­ménysorozata politikai köz­életünknek. Amikor 1945. május 9-én" a fasizmus fölött aratott történelmi győzelem évfordulóját ünnepelve kö­szöntjük a békét és a sza­badságot, tisztelettel hajtjuk meg az emlékezés zászlaját mindazok előtt, akik a fa­sizmus ellen, az emberisé­gért, a haladásért, a szo­cializmusért harcoltak — hangsúlyozta megnyitó be­szédében Sebestyén Nán- dorné, az OBT elnöke az Országos Béketanács ülésén hétfőn, a Parlament va­dásztermében. A megnyitó beszéd után Kovács Béla, az OBT fő­titkára -a hazai és a nem­zetközi békemozgalom ez évi feladatairól, valamint a béke- és barátsági hónap programjáról szólt. A megemlékezést és a be­számolót követő vitában Ko­vács Jenő, a KISZ KB titká­ra arról a munkáról szólt, amellyel a KISZ a béke- és barátsági hónap programjá­nak szervezését támogatta. Szergej Nyikolajevics Vernov akadémikus, a Szov­jetunió békevédelmi bizott­sága elnökségének tagja, a moszkvai békebizottság el­Az Országos Béketanács Parlamentben megtartott ülésé­vel megkezdődött a béke és barátság hónapja. Képün­kön: Kovács Béla, az OBT főtitkára szólal fel. (Képtávírónkon érkezett.) nöke, a szovjet küldöttség vezetője a többi között hangsúlyozta: — A békeharcnak az a legfontosabb feladata, hogy útját állja a fokozódó fegy­verkezési versenynek és minden erejével támogassa a leszerelés mielőbbi gya­korlati megvalósítását is. A Szovjetunióban — mondotta — nagyra értékelik a ma­gyar békeharcosok tevé­kenységét. Tran Hoai Nam, a vietna­mi szolidaritási és barátsá­gi bizottság főtitkárhelyet­tese, a vietnami delegáció vezetője felszólalásában rá­mutatott : — Vietnam népe különö­sen nagyra értékeli a ma­gyar nép szolidaritását, amely a kínai agresszió ide­jén gyorsan és erőteljesen bontakozott ki. Koszorúzási ünnepség Hétfőn — a fasizmus fe­lett aratott győzelem 34. év­fordulója alkalmából — ko­szorúzási ünnepség volt a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Az Országos Béketanács nevében Réczei László alelnök, Sztanyik B. László elnökhelyettes és Ko­vács Béla főtitkár helyezett el koszorút. Az Országos Bé­ketanács meghívására ha­zánkban tartózkodó Szovjet Békevédelmi Bizottság nevé­ben Szergej Nyikolajevics Vernov akadémikus, a Szov­jet Békevédelmi Bizottság elnökségének tagja, a moszk­vai békevédelmi bizottság el­nöke, Pjotr Akszentyevics Krucsenyuk, a moldvai béke­védelmi bizottság főtitkára, író és költő, Olga Szergejev- na Krivoseina, a moszkvai Lenin-múzeum igazgatója és Alekszander Ilcsenko, a Szovjet Békevédelmi Bizott­ság munkatársa koszorúzott. A kegyelet és a megemlé- . kezés virágaival tisztelgett a szovjet hősök emlékműve előtt a világbékéért küzdő vietnami bizottság küldöttsé­ge, koszorút helyeztek el az emlékművön a Hazafias Népfront budapesti és V. ke­rületi bizottsága, az Április 4. Gépipari Művek, a Dariú- via Központi Szerszám- és Készülékgyár, a 43. sz. Álla­mi Építőipari Vállalat, a MÁV budapesti igazgatósága kép­viselői és virággal tiszteleg­tek a szovjet hősök emléke előtt a Csepel Vas- és Fém­művek dolgozói is. Részt vett a koszorúzási ünnepségen a Szovjetunió budapesti nagykövetségének több munkatársa. • • Összehívták a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően május közepén Budapesten kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának ülésére. (MTI) Ausztria döntött Igen - a stabilitásra Hétfő esti kommentárunk. Az osztrák gazdaság stabilitása és a szocialista párt elnö­kének, Bruno Kreiskynek a gazdasági helyzettől nem függet­len népszerűsége rendkívüli sikert hozott a szocialistáknak az osztrák választásokon. Az Osztrák Szocialista Párt modern történetének legnagyobb választási győzelmét aratta. A párt kilencedik éve van hatalmon és 1971-ben, valamint 1975-ben „hajszálnyi” abszolút többséget szerzett: a szocialistákra le­adott szavazatok aránya mindkét esetben 50,5 százalék körül ingadozott. A másik nagy párt, az Osztrák Néppárt, amely az 1966-os választásokon szerzett utoljára többséget, mindkét esetben veresége ellenére is csaknem egyenrangúnak tekint­hető politikai erő maradt. Az 1975-ben megválasztott parla­mentben a kormányzó szocialistáknak 93 képviselője foglalt helyet, szemben 80 néppárti és 10 szabadságpárti képviselőivel. A múlt év októberében úgy tűnt, hogy ez a szoros egyen­súly esetleg felbillen: a bécsi tartományi választásokon a nép­párt öt mandátumot nyert, a szocialisták pedig hármat vesz­tettek — holott a főváros a szocialisták legfőbb politikai tá­maszpontjának számított. Néhány nappal később a" zwenten- dorfi atomerőművel kapcsolatos népszavazáson a szavazók 50,5 százaléka elvetette a kormány indítványát, amely az erő­mű üzembe helyezését javasolta. Mindezek alapján az év for­dulóján úgy vélték, hogy a szocialisták pozíciója sok szem­pontból megingott. Bruno Kreisky vezetésével a szocialista párt fölényes győzel­met aratott a vasárnapi ausztriai parlamenti választásokon. A képen Kreisky kancellár az újságírók körében. Kreisky kancellár, a szocialista párt vezetője ebben a helyzetben nemcsak azt bizonyította be, hogy továbbra is Ausztria egyetlen „európai méretű” politikai személyisége, hanem arról is tanúságot tett, hogy válságos helyzetben helyes taktikai döntéseket tud hozni. A szocialisták megingását kö­vetően ugyanis előbbre hozták az eredetileg 1979 októberére tervezett választásokat. így került sor ősz helyett május 6-án a választásokra Ausztriában. Az események bebizonyították: ez a kockázatos taktikai döntés helyes és ésszerű politikai elemzésre támaszkodott. Kitűnt, hogy az igazi, nagy „szembe­sítés” esetén az osztrák választók többsége Kreisky és a szo­cialista párt mellett dönt. (Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy egész sor történelmi és társadalmi ok követ­keztében az Osztrák Kommunista Párt hosszú évek óta nem képes parlamenti képviseletet szerezni a választásokon és így jelenleg a tömegek számára nem jelent tényleges politikai alternatívát.) A számok végül is arról tanúskodtak, hogy a kormányzó szocialista párt nemcsak megőrizte, hanem meg is erősítette abszolút többségét: az érvényes szavazatok több mint 51 szá­zalékát szerezte meg. A néppárt szavazatainak aránya 41,8 százalékra csökkent, míg a szabadság párt 6 százalékot kapott. Mandátumokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a parlament­ben a kormánypárt hárommal több, tehát 96 képviselői he­lyet kap, a néppártiak pedig négy mandátumot veszítettek és csak 76 képviselőjük van. A két döntő politikai erő egyen­súlya tehát jelentős mértékben eltolódott a szocialisták javára. Megjegyzésre érdemes még, hogy a részvétel nyugat-európai mércével igen magas volt: a választásra jogosultak csaknem 90 százaléka járult az urnákhoz. Ha végül is eltekintünk Kreisky kancellár személyes nép­szerűségétől (amely a választási győzelem egyik meghatározó tényezője volt), a kormánytöbbség megszilárdulásának ma­gyarázatát a gazdasági eredményekben és Ausztria ésszerű, korrekt külpolitikájában kell keresni. Figyelembe véve a tő­kés világ általános gazdasági helyzetét, a kormánypárt át­gondolt politikája és a szakszervezetekkel kiépített harmo­nikus együttműködése Nyugat-Európa egyik legalacsonyabb inflációs rátáját és munkanélküliségi arányát biztosította Ausztria számára. A választók helyesen érezték meg, hogy egy jobboldali fordulat (már csak a szakszervezetekkel fenye­gető konfliktus miatt is) e stabilitás vjgét jelentheti. A választók döntése a külpolitikai vonal igazolását is jelenti: Ausztria érett és korrekt semlegességi politikát foly­tatott, s ezen belül, a kölcsönös érdekek figyelembevételével, következetesen javította kapcsolatait a szocialista országok­kal. A most elért abszolút többség ennek a politikának foly­tonosságát biztosítja a következő négy esztendőre. —i—e

Next

/
Oldalképek
Tartalom