Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-08 / 105. szám

1979. május 8. ^ifePÜJSÄG 3 Felkészültek a profiltisztításhoz Korszerűbb termekek a GElUI-ben A Tolnai Gép- és Műszer­ipari Szövetkezet tavaly 20 százalékkal növelte az árbe­vételt az előző évhez képest és ugyanilyen arányban nö­vekedett a nyeresége. Az ug­rásszerű fejlődés nem vélet­len: évekig tartott a fel­készülés a gazdaságosabb korszerűbb munkára. Teljes profiltisztitást vé­geztek az utóbbi néhány év alatt, fokozatosan áttértek különböző elektromos műsze­rek gyártására. Az össz­termelésnek már 80 százalé­kát teszi ki ez a tevékenység. Nagyrészt a MOM és a Vi­deoton részére készítenek számítástechnikai periféria­egységeket, elektronikus sze­relvényeket. A termékszerke­zet korszerűsítése lehetővé tette, hogy. a Híradástechni­ka Szövetkezettel is megál­lapodást kössön a szövetke­zet. Folyamatosan átveszik Tolnán a sorozatban előállít­ható elektromos műszerek gyártását. Már átvették a Miniscope 3-at és a kis kép­csöves Video monitort. A termékek előállítása több tudást, nagyobb szerve­zettséget kíván a régebbiek­nél. Tervszerűen történt a felkészülés: évek óta folyik a szövetkezetben a belső to­vábbképzés. Sokan jártak szakközépiskolába is. Ezen­kívül minden új műszer gyártásának megkezdése előtt tanfolyamot tartanak, teljes részletességgel megbe­szélik a feladatokat. A beta­nításban a gyártmányt át­adó cég is részt vesz. A szövetkezet szereldéjé- ben, műhelysorában nyolc- vanan dolgoznak. A létszám nem emelkedett, ugyanannyi dolgozó állította elő tavaly a 20 százalékkal nagyobb ter­melési értéket. Fotó: Gottvald Tv-műszer, Woglerscope a vizsgálóasztalon Egy sorozat az endofotométerből. Ez a gyomor belső fény­képezéséhez való műszer tartozéka. Az NDK-ba expor­tálják. A Miniscope-készítés teljes csendben történik — nagy figyelem és türelem kell az aprólékos munkához. \ I: J flk " LJJSHM (I . t j K íj a 11 ■ j i * rí mSSBl 1 11. ^ SWi i I Ägg J1L mí^Í í A mérőműszerek részegységeinek előregyártása Május 7—20-ig a korábbi évek gyakorlatának megfele­lően közlekedésbiztonsági he­tek lesznek a megyében. A rendezvénysorozat alap­vető célja az általános baleset­megelőzési propaganda és felvilágosító tevékenység fo­kozásán keresztül a közleke­dési balesetek csökkentése. A közlekedés mindig je­lentős helyet foglalt el az em­berek kapcsolatában. Nap­jainkban a szocialista építő­munka mérete és üteme még inkább fokozza jelentőségét. Évek óta nő közútjainkon a zsúfoltság. A megyében kö­zel 51 ezer gépjárművet tar­tunk nyilván. A fejlődés nem áll meg, és ez a tény arra kényszeríti a közlekedésbiz­tonsági tanácsokat és vala­mennyiünket, hogy a közle­kedés biztonságát folyamato­san szinten tartsuk, sőt javít­suk. Tavaly az országban 19 945 közlekedési baleset történt, megyénkben 560. A balesetek több mint 90 százalékát a közlekedők hibája idézi elő. Közrejátszik a gép- és egyéb járművezetők könnyelmű, fi­gyelmetlen, fegyelmezetlen magatartása, de nem egyszer az agresszív vezetés is. A közlekedésben részt vevők nagy többsége fegyelmezett, udvarias. Vannak azonban olyanok is, akik nem tartják be a közlekedési szabályo­kat. A balesetek nagyobb része a gyorshajtásra, az elsőbb­ségi jog meg nem adására, az előzés szabályainak durva megsértésére és az ittas ve­zetésre vezethetők vissza Számában nem magas, de mégis jelentős a gyalogosok által okozott balesetek évről évre emelkedő mértéke is. A közlekedésbiztonsági ta­nácsok a közlekedés bizton­ságának javítására összpon­tosítják tevékenységüket. Nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a baleseti veszélyt meg­előzzék, a rendőri szervekkel közösen fellépnek a közleke­dési bűncselekmények és sza­bálysértések ellen. Felvilágo­sító és nevelő munkával se­gítik a közlekedési előírások megtartását. Más állami és társadalmi szervekkel szoros együttműködésben el kell érnünk azt a célt, hogy min­den állampolgár magáévá te­gye a közlekedésbiztonság ügyét. Általánossá kell tenni azt a felismerést, hogy a közút rendje és biztonsága mindannyiunk jólétét és biz­tonságát szolgálja. Olyan szemléletet kell ki­alakítanunk, amely elítéli az agresszív, felelőtlenül koc­káztató, fegyelmezetlen ma­gatartást a közutakon. A si­ker érdekében a balesetmeg­előzés terén szerzett eddigi tapasztalatainkat felhasznál­va fokozzuk a baleseti okok elleni küzdelmet. A szakszervezetekkel, a ta­nácsokkal együttműködve a lakosság széles rétegeit is be­vonjuk ebbe a küzdelembe az üzemekben, községekben, la­kótelepeken és az iskolákban egyaránt. Rendszeresek a kü­lönböző versenyek és moz­galmak, melyek szintén a közlekedés biztonságát hiva­tottak fokozni. Az ittas vezetés által oko­zott balesetek számát szigo­rú, célratörő intézkedésekkel és a különböző állami kény­szerítő intézkedésekkel sem sikerült csökkenteni. Tavaly a megyében minden ötödik balesetet ittas állapotban okozták. Az idei év első négy hónapjában sem történt e té­ren javulás. Ittas vezetés túl­nyomó részben magángépko­csi-, illetve motorkerékpár­vezetők körében fordult elő. Az országban hetente kö­zel 400 közúti közlekedési baleset történik, melyek so­rán 500—520 ember szenved különböző mértékű sérülést Tolna megyében az elmúlt év folyamán havonta átla­gosan 47 közlekedési baleset történt. A sérültek száma hetven volt. A sérültek között nagy számban voltak a 14 éven aluli gyermekek és a 60 év feletti idősek. Rájuk sokkal -jobban kell vigyázni. Ök azok, akik még nem — illet­ve már nem képesek a kor­szerű közlekedés követelmé­nyeihez igazodni. Velük kap­csolatos fokozott védelemre elsősorban a gépjárműveze­tők figyelmét hívjuk fel. A „nemzetközi gyermekév, az idős emberek hete a közle­kedésben” rendezvények er­re már nem elegendőek, mert ennek mindennapos feladat­nak kell lenni, nemcsak az idén, hanem az elkövetke­zendő években is. A balesetben közvetlenül érintettek szenvedésein és a családtagok anyagi nehézsé­gein kívül a baleseteknek je­lentős népgazdasági kihatá­sai is vannak. A megrongáló­dott — a termelésből végle­gesen, vagy ideiglenesen ki­esett — járművek által oko­zott szállítási, kapacitási, ter­melési zavarok, javítási és egyéb költségek nagy veszte­séget okoznak. Nem vehetjük mindezeket érzéketlenül tudomásul. Ez arra kényszerít bennünket, hogy a közlekedési morált minden lehetséges eszközzel és módon közös akarattal és cselekvéssel javítani kell. Ezt szeretnénk a közlekedésbiz­tonsági hetek rendezvényei­vel is elősegíteni. EIGNER GYÖRGY r. szds. a megyei közlekedésbiztonsági tanács titkára Az ajtó nyitva van Gyermekkorom egyik film­élményét próbálom előszede­getni. A részletek elmosód­tak, csupán egy-két mulatsá­gos jelenetre emlékszem és megmaradt az egy gondolat­ba sűríthető mondanivaló is a Két emelet boldogság című magyar filmből. A lakók öröme határtalan az új lakásokban. Néhány napig, ezután ismét a régi boldogtalanság folytatódik a két emeleten. Mindezt a tamási Béri Ba­logh Ádám Gimnázium mo­dern, korszerűen felszerelt épülete juttatta eszembe. A második tanévet fejezik be új otthonukban, s hozzászok­tak, belakták már az épületet. Boldogság, jó tantestületi légkör, vagy a kezdeti örö­mök után itt is a filmbeli eset? * Kurucz Géza matematika­fizika szakos tanár kilence­dik éve dolgozik az intéz­ményben, s ez az első mun­kahelye. — Ebben a gimnáziumban érettségiztem, s amikor az egyetem után idekerültem a volt diákot kollégaként fo­gadták egykori tanárai. Meg­adtak minden segítséget, ami egy fiatal pedagógusnak kell, hogy elindulhasson a pályán. A helyzetem tulajdonképpen szerencsésnek mondható, hogy nem ismeretlen helyre ke­rültem. Vámos Mária történelem­német szakos tanár is 1970- ben került a gimnáziumhoz Dombóvárról. Otthonosan ér­zi magát a tantestületben. Elmenni, új közösségbe ke­rülni lett volna már alkalma, de maradt. A fluktuáció hiánya, a ne­velők letelepedése jellemzi a tantestületet az utóbbi évek­ben és nem a vándorlás. A kollégiumban volt nagyobb mozgás korábban, de most már ott sincs. A két intéz­mény egyesítésével megoldó­dott, hogy a nevelő tanárok is taníthatnak. A nevelők letelepedésében kétségkívül fontos szerepet játszott az a tény, hogy a lakásgondokat sikerült meg­oldani. Jelenleg egyetlen pe­dagógus lakik albérletben, de ő nem is akar változtatni ezen a helyzeten. A lakás persze nem min­den. Rossz tantestületi lég­kör esetén a lakás sem tart­ja vissza a pedagógust. El­megy. A tamási gimnázium­ban viszont maradnak, s ez már mond valamit. * Azt tartják, a jó tantestü­leti légkör kialakításában az igazgató szerepe döntő. Sza­bó József tizedik éve áll a gimnázium élén. Hogyan lát­ja testületé helyzetét? — Huszonötén vagyunk. A tantestület többsége fiatal. Itt kezdték pedagógus-pálya­futásukat. A nevelők össze­kovácsolásában ez minden­képpen előny volt. Elégedett vagyok a testülettel. Az alap­vető célkitűzésekben jó az együttműködésünk, bár a vi­taszellem se hiányzik. Ez így egészséges szerintem. Úgy vélem, a jó testületi munka feltételei a követke­zők: akarjon mindenki ered­ményesen dolgozni, az isko­lavezetés és a tanárok között legyen meg a kölcsönös nyíltság, ismerjük el egymás munkáját, eredményeit. Azt hiszem, ezt sikerült megvaló­sítanunk már mielőtt az új otthonunkba kerültünk. A vezetés és a nevelők jó kapcsolatát erősítették meg a pedagógusok is a beszélgetés során. — Ez az ajtó — mu­tat Kurucz Géza az igazgatói ajtóra — mindig nyitva van. Megállapítása akár jelkép­nek is tekinthető. Azt fejezi ki, hogy nincsenek válasz­falak, külön utak, csak közös célért együttműködő munka­társak vannak. — majoros —

Next

/
Oldalképek
Tartalom