Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-24 / 119. szám
A JVÉPÜJSÁG 1979. május 24. kyfltarilos kaD©od©sikép Készül a„Pannon Krónika” Várják a javaslatokat Január tíz, február kilenc, március kilenc, április hat, május négy. Délután öt és hét óra között valamikor: Pannon Krónika. Persze, akik kíváncsiak rá, hogy mit láthatnak szűkebb hazájukról a televízióban, azok nem most „szoktak rá” a Pannon Krónikára, hiszen a pécsi körzeti stúdiónak ez a műsora egyidős magával a stúdióval. Bár a „krónika” a pécsi televízió egyik legnépszerűbb műsora, úgy tűnik, hogy Tolnában lassan már haragudnak a nézők rá. Miért? Az ok egyszerű és világos: mert jóval kevesebbet foglalkozik a mi tájunkon történő dolgokkal, mint a másik két megye, Baranya és Somogy életével... A mellőzöttség érzése nem alap nélkül való, ez kiderült abból a statisztikából, amelyet a tavalyi krónikák riportarányairól készítettek a pécsiek. (A helyzet akkor sem jobb, ha az összes Pécsett készülő műsorban keressük a tolnai vonatkozásúakat.) A stúdióban meg is született az elhatározás, hogy változtatnak ezen a helyzeten. Az eredmény: öt hónap, öt Pannon Krónikájában egyetlen, Tolna megyében készült riport ... Ezt márciusban láthattuk, az alkoholisták szekszárdi rehabilitációjáról szólt. Szerkesztője — február óta valamennyi Pannon Krónikáé — Hídvégi József, a napokban Tolna megyében járt, hogy a következő krónikák számára előkészítsen néhány Tolna megyei riportot. — Most már valóban számíthatunk rá, hogy gyakrabban foglalkoznak megyénkkel? — kérdeztük a szerkesztő riportertől. — A pécsi körzeti stúdió műsorainak készítőiből eddig sem hiányzott a szándék Tolna bemutatására. Korábban felváltva szerkesztettük a műsort, négyen. Mire valamelyikünk sorra került, már teli volt a tarsolya tervvel, ötlettel, amelynek a többsége — ez bizony igaz — Pécshez, Baranyához kötődött. A harminc perc pedig nagyon kevés ___Egyébként Tolna meg yei hír- és ötletforrásunk sem valami bőséges. Jórészt a szekszárdi kollégákra, a Tolna megyei Népújság munkatársaira támaszkodhatunk. — Szélesebb „információs bázisra” számítanak? A gemenci millenniumi vadászkastély Fivérem, a néhány éve elhunyt lelkes helytörténész, gazdag iratanyagában több helyütt is foglalkozik a címbeli témával és mivel erről az érdekes és értékes épületről sokszor írtak téves adatokat, velük kapcsolatosan az alábbiakat ismertetem: Honfoglalásunk ezeréves évfordulójára fővárosunk ’ nagyméretű és igen nívós kiállítást rendezett. A számtalan belföldi és külföldi kiállító közt szerepeltek a Habsburg Frigyes főherceg monarchián belüli uradalmai is. A Teschenben székelj; „Erzherzogliches Bau- und Ingenieuramt” 23 méter hosTí szú. 7 méter széles, plusz két mellékterű, 7 méter magas (emeletén egy szobával és nagy erkéllyel) stílusos kiállítású faépítményű pavilont tervezett, mely önköltségi áron 20 000 akkori forintba (40 000 koronába) került és ebben az építményben állították ki a főhercegi össz- uradalmak termelvényeit és kiállítási tárgyait. Bezárás után amit nem tudtak értékesíteni, hazaszállították. — A pavilon nemcsak a látogatók, de a sajtó részéről is igen jó kritikát kapott. — Akkortájt a szekszárdi kaszinó az Augusz-ház emeleti részét bérelte, a föld'- szinten kereskedések voltak. A kaszinó tagjai közül sokan látták a palivont a kiállításon. maid annak bezárása után küldöttség utazott fel szemlére. A főherceg uradalomnak nyilván nem volt szüksége az építményre és számolva annak bontási és hazaszállítási költségeivel, a húszezer forintos önköltségi árral szemben 3000 forintos eladási árat szabtak a szekszárdiaknak. —- Az egyezség yégül is 2200 forintos áron jött létre szerződés szerint, s ebb°n az olvasható: ....a széts zedhető igazi faépítménvű. remek 3—4 vasúti kocsin” lesz Szekszárdra szállítható, kedvezményes díjszabás mellett. A fuvardíjból később a MÁV 150 forintot vissza is térített a kaszinó részére, ám nagy volt a meglepetés, amikor kisült, a faépítmény pontosan 30 vasúti teherkocsirakományt tett ki. — Ennek ismeretében az eladó méltányosságból mérsékelte az eladási árat 2000 forintra. A pavilon szétszedését Budapesten Pekari János jó nevű szekszárdi ácsmesterrel végeztette el a kaszinó, a helyszínen pedig, természetesen ugyanő állította össze, miután az Augusz-ház kertiében megfelelő helyen, idejében elkészültek az alapozási munkálatok. — Minden felmerült költség figyelembevételével a pavilon 5362 forintba. azaz 10 724 koronába került a kaszinó számára. — Az újraépítés rövid időbe telt és 1897. május 1. napjára ünnepélves avatásra készen állt. amikor is a kaszinó tagjai. illetve egvéb meghívottak személvenkint 50 krai- cár. illetve 1 forintos családi iegv megváltásával részt vehettek a fényes ünnepségen. — A pavilon a rekkenő időben kellemes tartózkodást nyújtott a tagságnak, színhelye volt nvári báloknak és érettségi mulatságoknak is. — A kaszinó költségvetését terhelte. hogv évenkint angol csónaklakk-kezelést kívánt a fagnítménv. — A fazsindelv- tető 4 évtized alatt elhasználódott. vörös eternitpalával cserélték ki 1930-ban 6280 pengő költséggel: a munkát Pekari vőie és jogutóda, Scherer József okleveles ácsmester végezte — Az ötvenes években raktárnak használták az építményt, végül is sikerült, nagv költséggel megmenteni s Keselyűsben felállítani a trófeagyűjtemény számára. DEBULAY ANTAL Árpád-kori emlék a Tisza mentén Árpád-kori monostor falaira bukkantak iá tiszai árvíz- védelmi töltés megerősítésének munkálatai közben a Szabolcs-Szatmár megyei Panyolla község határában. A nyíregyházi Jósa András múzeum régészei szerint a romok a Balogh-Semlyén nemzetség ősi temetkezési helyével azonosíthatók. Az ismert oklevelekben nem szereplő, s emiatt mindeddig ismeretlen monostor feltárását a vízügyi igazgatósággal együttműködve a szakemberek a közeli hetekben kezdik meg.— Szívesen vennénk, ha jelzést, értesítést kapnánk bármelyik intézménytől, bármelyik társadalmi szervtől, ha valami tévériportra érdemes jelenségről, eseményről tudnak. Somogyból érkezett az utóbbi időben néhány nagyon érdekes levél, amelyben a televíziónézők hívják fel a figyelmünket témákra. A nézők leveleinek is örülünk, javaslataiknak utánajárunk, a leg jobbakból műsor készül. Jó lenne, ha Tolna megyei nézőink is tollat fognának, amikor jó ötletük támad. — A Pannon Krónika rendszeres nézői nyomon követhetik, hogy miként keresi igazi arculatát ez a műsor. — Nem akarunk sem A hét dél-dunántúli kiadása, sem valami havonta jelentkező tévéhíradó lenni. Azt gondoljuk, műsorunknak elsősorban a kisemberekhez kell szólnia, azokhoz, akik minden iránt érdeklődnek, anélkül, hogy valamilyen területen különösebb szakismereteik lennének. Emellett — — de ezzel együtt — szeretnénk olyan riportokat készíteni, amelyeket a Dél-Dunán- túlon rögzítjük, de mondanivalójuk, közlendőjük érvényessége az egész országé. * A Pannon Krónika szerkesztője ezúttal Pakson, Du- naszentgyörgyön és Szekszár- don járt, készül Decsre is. A nyári krónikákban tehát nem fognak csalódni azok a Tolna megyei nézők, akik „patriótaként” ülnek a készülék elé. A továbbiakban pedig rajtuk is múlik a műsorarány: a televíziósok várják javaslataikat, ötleteiket. — vfé — Kőszeg falai „Lefejtik” a házakat Kőszeg középkori városfaláról, amelyet az elmúlt századokban csaknem teljesen „benőttek”, s egyben meg is védtek az időközben emelt épületek. A városfalat most fokozatosan feltárják, és kiszabadítják az épületek szárításából. Jelenleg a nyugati és déli szár-' nyon dolgoznak a szakemberek. Munkájuk nyomán kibontakozik a középkori városfal- rendszer. amely teljessé teszi Kőszeg városképét. PETŐFI NÉPE A Bácskai és a Duna-mel- léki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Baján tartotta első félévi küldött- közgyűlését. Jelen voltak a területi szövetség körzetéhez tartozó 58 mezőgazdasági, egy halászati szövetkezet és négy szövetkezeti közös vállalat küldöttei. A küldöttközgyűlésen elsőnek a termelőszövetkezetek és társulások munkájáról, a szakember-ellátottság helyzetéről szóló jelentést vitatták meg. A közös gazdaságok és társulások többségében a követelményeknek megfelelő, jó felkészültségű és szilárd vezetés alakult ki. A termelőszövetkezeti elnökök és főmezőgazdászok több mint 50 százaléka, a főkönyvelők csaknem hetven százaléka egy évtizede tölti be munkakörét. A vezetésben elért fejlődés is hozzájárult ahhoz, hogy a körzet közös gazdaságai általában eredményesen teljesítették tervfeladataikat. A termelési érték 1976—1978 között évi átlagban 5,4, az árbevétel csaknem 11, a szövetkezeti bruttó jövedelem pedig 10 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó termelési érték 6,7 százalékkal emelkedett. Általánossá vált a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom. Tavaly már 705 brigád csaknem 12 350 tagja — az aktív dolgozók több mint 50 százaléka — vett részt a versenyben. A termelőszövetkezetek és társulások dolgozóinak 25 százaléka szakmunkás és 49 százaléka betanított munkás. A szakemberek aránya lényegében azonos az országos átlaggal. A felsőfokú képzettséggel rendelkezők egy üzemre jutó átlagos létszáma 11. Egy felsőfokú végzettségű szakemberre jutó földterület 360 hektárt, ami alacsonyabb az országos átlagnál. Somoqui Néplap A megye termelőszövetkezeteiben jelenleg 28 614 ember dolgozik. Ez a szám — mint már évek óta — továbbra is csökken (a követ- . kező öt évben háromezren érik el a nyugdíjkorhatárt, s ugyancsak magas az elvándorlók aránya), nőnek viszont a mezőgazdaság feladatai. A gazdaságokban foglalkoztatott „kevesebb dolgoKápolnatárlat Boglárlellén megnyílt az első kápolnatárlat. A piros és a kék kápolnában Széky Piroska grafikusművész és Gábor Magda szobrászművész állította ki alkotásait. A kék kápolna melletti szabadtéren pedig (képünk) Nagy Sándor szobrászművész munkái láthatók. SZ©llSIÉD©Uyg zó” súlya, szerepe egyre nagyobb. Ebben a helyzetben hovatovább alapkövetelménnyé válik, hogy a szövetkezetek jól gazdálkodjanak a munkaerővel. Mint a megyei tsz-szövet- ség elnökségének legutóbbi, a munkaerő-gazdálkodás helyzetét elemző tájékoztatójából, és az azt követő vitából kitűnt: egyelőre csak némi túlzással beszélhetünk a munkaerővel való gazdálkodásról. A létszámszervezés vagy a munkaerőmérleg ismeretlen fogalmak a legtöbb tsz háza táján, annál jellemzőbb az esetlegesség, a pillanatnyi kényszerhelyzethez jobb híján alkalmazkodó „munkaszervezés”. Tény, hogy maguk a gazdaságok is sokat tehetnének, körültekintőbb tervezéssel és szervezéssel, ösztönzőbb bérformákkal, szigorúbb ellenőrzéssel, átgondoltabb irányítással, s mindezt főként akkor, ha a megye 82 tsz-ében nemcsak 26, a munkaügyi kérdésekben is jártas szakember dolgozna. Sajnos ez együttesen sem volna képes kimozdítani a tsz-ek munkaerő-gazdálkodását mai kényszerpályájáról. FEJÉR MEGYEI kétévenként vonzotta Baranyába az ország agrárszakembereit. A hagyományt felelevenítve, június 7-én és 8-án Pécsett ismét megrendezik a Pannónia mezőgazdasági napokat, amelyre mintegy 400 résztvevőt várnak az ország minden részéből. A vendégek érdeklődésüknek megfelelően három szakmai program közül választhatnak. Az első program a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátba és a szajki BékeTsz- be invitálja a szakembereket, ahol megtekinthetik a BBTR keretében folyó búza-, kukoricafajta és nagyüzemi termesztési kísérleteket. A másik szakmai programra a Szigetvári Állami Gazdaságban kerül sor, ahol a résztvevőknek bemutatják az agrokémiai centrumot és az 1000 vagonos nagy tárolót, a gazdaság kisharsányi kerületében pedig a szabadtartásos marhahizlalást. A harmadik szakmai bemutatóra Szászváron, az egy- házaskozári Haladás Termelőszövetkezetben kerül sor. Itt a résztvevők megtekinthetik a TAKKOP-rendszer keretében folyó szalma- és kukoricaszár-pelet gyártását és a melléktermékek takarmányozását. HÍRLAP A bicskei és a móri járás nemzetiségei és vendégei kulturális seregszemléjét vasárnap rendezték meg. A békehónap jelentős eseményének ezúttal Etyek volt a házigazdája. A közös nyelv, a zene, a tánc szólalt meg a szabadtéri színpadon a bicskei és a móri járás úttörőinek tolmácsolásában. A fesztivál valamennyi szereplője oklevelet és pénzjutalmat kapott az együttesek, a szakkörök támogatására. A felnőttcsoportok délután léptek színpadra és egész estig váltották egymást a jó hangulatú, nagyon meleg vasárnapon. Dunántúli napló öt év után ismét megrendezik Pécsett a Pannónia mezőgazdasági . napokat. A rendezvény a hatvanas években vált népszerűvé, mikor Karl-Marx-Stadt megyei testvérlapunkból ez alkalommal ismét egy hírcsokrot állítottunk össze: Nem a naptár, hanem az időjárás határozza megKarl- Marx-Stadtban a strandok nyitásának időpontiát. így a bürokráciát elkerülve már a hónap közepétől fogad látogatókat a megyeszékhely hat (!1 szabadtéri strandja. Az intézkedés jogosságát bizonyítja. hogv az első héten félmillió vendéget fogadtak. Figyelemre méltó, hogv valamennyi strandnak önálló kul- túrnrogramia is van. a diszkótól a bábelőadásokon keresztül a. filmvetítésig. A sporteszközök kölcsönzése természetes. A megyeszékhely legnagyobb pékségében naponta 25 ezer 1 kilós kehyeret, 180 ezer zsemlét. 1200 tortalapot, valamint 1200 tepsi péksüteményt készítenek (tepsinként 48 darab). Hétvégi hulladékgyűjtőakciót rendeztek az egyik lakókörzetben. Az eredmény: 700 tonna ócskavas. Újabb műkincsrablás Ismeret'en tettesek keddre virradóra körülbelül 1,2 millió dollár értékű műkincset, festményeket, szobrokat, díszedényeket — ra- botak él az észak-olaszországi Satobioimeta városában a Gonzaga fejedelmi család reneszánsz villájából, ahol régiségékből éppen kiáll útást rendeztek. Elkészült ;a Szovjetunióba, nyelvi táborozásra uitazó pi,agyar fiatalok programja. Az idén — immár a tizedik nyáron — a korábbiakhoz hasonlóan 300 magyar diák látogat a Szovjetunióba — Kurszkba, Jaraszilavlba és Lugába — egyhónapos nyelvi táborba. A fiatalok június végén, július elején utaznak — a MALÉV külön repülőgépével — 15 pedagógus kíséretében Moszkvába, illetve Le- in'ingrádba, A Kurszkba készülő fialtatok előbb Moszkva nevezetességeivel ismerkednek, miajd három hetet töltenek a kurszki parkerdő közepén lévő bentlakásos is- kdlában. A másik két csoport leniingrádi városnézéssel kezdi ínyári programját, mielőtt Jaroszilavlba és Lu- gába érkezik. A kiultiazó fiatalok intenzíven érdeklődnek az orosz nyelv iránit, az érettségi után olyan pályákra készülnek, amelyeken az átlagosnál nagyobb nyelvtudás szükséges. A táborokban kiváló szovjet nyelvtanárok foglalkoznak velük és elsősorban a beszédkészséget fejlesztik. Fiataljaink szovjet közép- és főiskolásokkal lesznek együtt a táborokban. Két magyar és egy szovjet diák lalikoú egy háromtagú csoportot: „Itrojkák”. A trojkákban jó alkalom adódik arra hogy ai orosz nyelv olyan irészletszépségeivel is megisimenkedjenek, amelyek elsajátítására iskolai keretekben aligha lenne mód.
