Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-20 / 116. szám
7 1979. május 20. Ilyen volt az opera A világhírű drezdai opera épülete, melyet Gottfried Semper tervezett és fia, Manfred az 1870-es években épített fel, 1945- ben angol—amerikai bombatámadás áldozata lett. 1977. júniusában került sor a második alapkő lerakására. És ekkor megkezdődött a Semper Opera újjáépítése. Az épület régi szépségében hamarosan újra az El- ba-parti város nevezetessége lesz. A műemlékvédelmi bizottság munkatársai és az építők azon fáradoznak, hogy az operaházat régi formájában építsék újjá. De mégsem lehet elkerülni néhány változtatást, hiszen Folyik a restaurálás a modern követelményeknek is meg kell felelnie az épületnek. Ezért a nézőtér csak 1300 férőhelyes lesz, háromszázzal kevesebb, mint korábban, mert az egykori nézőtér nagyon zsúfolt volt. Ezenkívül két új mellékszínpad is épül. Igen bonyolult a nézőtér felépítése. Az emeleteket öt szakaszban bontják le és építik fel újra. Az épület statikája miatt ez másképpen nem lehetséges. Az emeletek egy részét frissen betonozzák. Az előcsarnok és a folyosók helyreállításán szorgalmasan dolgoznak. Már a belső díszítés tervei is készen vannak. Fehér gipsz bolthajtások, ellipszisek, lamparózsák adnak ízelítőt az operaház jövőbeni szépségéről. A drezdai operaházat Gottfried Semper szelleméhez méltóan, nagy szakértelemmel építik újra. K. Gy. Jövedelmező őrület Bemutatjuk az Interkoncertet Minden évben marandandő élményt nyújt a külföldről hazánkba meghívott neves együttesek, előadóművészek — gyakran világsztárok — föllépése. Ugyanakkor sűrűn értesülünk olyan, külföldön zajló kulturális eseményekről, amelyeken híres magyar művészek érnek el jelentős sikereket, hoznak haza előkelő helyezésekről szóló okleveleket, díjakat. Magyarországon az Inter- koncert foglalkozik az előadóművészek, zenészek, táncművészek meghívásával, közvetítésével, „cseréjével”. A nemzetközi koncertigazgatóság munkájáról Horváth József igazgató tájékoztat. Az Interkoncert három területen működik: impresszál, a nemzetközi zenei versenyeken való részvételt szervezi, és az UNESCO keretében működő Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezetének magyarországi képviselőjeként komoly zenei népszerűsítést végez. E feladatok közül az imp- resszálás a hagyományos. Világhírű operaházakkal, színházakkal, cégekkel, nemzetközi fesztiválokkal, koncertrendező szervekkel tartanak állandó kapcsolatot — ösz- ( szesen — mintegy negyvenöt , országgal. A színház, a zene, a tánc területén szerződéskötéseket kezdeményeznek, illetve javaslatokat kapnak előadóművészek, együttesek, csoportok szerepeltetésére, így találkozhatunk az Operaház színpadán, a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásain, vagy Esztergomban a klasszikus gitárfesztiválon, az ország több nagyvárosában: Győrött, Sopronban, Debrecenben, Szombathelyen, stb.; híres-neves előadóművészekkel: színészekkel, operaénekesekkel, táncosokkal, zenészekkel. Az ŐRI szervezésében az országot bejáró külföldi előadóművészeket, együtteseket is az Interkoncert szerződteti. A Rádió, a Televízió szintén e vállalaton keresztül kér fel művészeket egy-egy műsorához — például a székesfehérvári Made in Hungary gálaestjéhez. Az Interkoncertre hárul a különböző, kulturális területeken megkötött államközi szerződések, egyezmények sajátos lebonyolítása. Ennek keretében — többek között — tavaly például a francia kortárs zenével ismerkedhettek meg a zenebarátok, francia előadóművészek tolmácsolásában. Igen nagy sikere volt a Legyei zenei és színházi napok című rendezvény zenei részének is. A Szovjet nemzetek kulturális hete is átfogó képet adott a Szovjetunió népeinek zene- és tánckultúrájából. Svéd kulturális hetet is terveznek, ezen belül a kortárs zene kapja a főhangsúlyt. NSZK kulturális hét megrendezéséről most folynak a tárgyalások. A könnyű műfaj kedvelői világhírű táncdalénekesekkel, rock- és beategyüttesekkel találkozhatnak a hazai színpadokon. Talán elég, ha csak az évek óta slágerlistás Boney M. együttes tavalyi nagy sikerű magyarországi koncertjeit említjük meg. S hogy az idén kik jönnek? Nos arról még nincs végleges megállapodás, hogy Demis Roussos, vagy az Osibisa, esetleg a Blood Sweat and Tears együttes hozza majd lázba a popzene rajongóit. A könnyű műfajon belül az igényesebb zene rajongói dzsessznapok keretében Nagykanizsán, Miskolcon, Tatán. Debrecenben és Győrött rendszeresen élvezhetik a világhírű dzsesszegyüttesek produkcióit. A magyar előadóművészek külföldi vendégszereplésein évről évre növekszik a komoly zene részaránya. Gyakran hallhatunk olvashatunk a külföldi sajtó méltatásairól, amelyekben elismeréssel szólnak a magyar zenészek, együttesek, operaénekesek telt ház kíséri — bárhol a vi- teltház kíséri — bárhol a világon — az Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának, vagy a Rádió gyermekkórusának fellépéseit. BUBRiK Gáspár Salvador Dali, aki május 16-án volt hetvenöt éves, spanyol származású, az USA-ban és Franciaországban tevékenykedő szürrealista festőként él a köztudatban. Nevéhez azonban sok minden fűződik még. Filmet rendezett, könyvet irt saját alkotói módszeréről, ékszereket, színházi jelmezeket és díszleteket tervezett, de leginkább az önreklámban tűnik ki kortársai közül. PÁRIZSBA — TAXIN Kiállításai már 1925—26- ban az elidegenedés élményére és az ellentéthatásokra épültek. Elsősorban Freudból és filozófiai olvasmányaiból merített, mert azt vallotta, hogy csak ezek képesek meghatni és megkönnyeztetni. Képeinek ekkori egyensúlya — fényes, világos, nagy távlatú tengeri tájak, sziluettek hajladoznak — ellentmondott Dali állandó izgalmi állapotának. Párizsba utazott — taxin —, hogy megnézze Picassót, Versailles-t és a Musée Grévint, a panoptikumot. Ekkor „furakodott be” — Breton szavaival élve — a szürrealisták csoportjába. Az újonc Dali képei delí- riumos és neurotikus-állapotból fakadó rémhallucinációk, amelyek hivatása az oszlásnak, rothadásnak induló anyagi és szellemi állapot érzetét kelteni. Dali 1930-ban megjelent könyvében, a Látható nőben a „paranoiás kritikai aktivitást”, a filozófiai terminológia bőséges felhasználásával kidolgozott alkotás módszerét ismerteti. Dali valóban rendkívüli ügyességgel hasznosítja a vizuális megfigyeléseket, az emlékezet interpretációit és mindazt a torzítást, amelyet a pszichológiai rendellenességek és a patologikus véletlenek tudatos és módszeres kiaknázása nyújt számára. E túlburjánzó fantáziájú művész festményein mindig ugyanazt a tíz- tizenkét morbid ötletet — cérnalábú elefánt, fiókok az emberi testben, stb. — variálja, mégis minden képe más tartalom hordozójává válik. HANGYÁK — KÉZBŐL A frottázstechnikához hasonló fogásokat is alkalmazott; különféle tárgyak érdes felületének „átdörzsölésével” állított össze kompozíciót. Azt, hogy álmaiból valóságot varázsol, a legrészletezőbb naturalizmussal sikerül elérnie. Annyira tiszteli az aprólékos realizmust, hogy képes elmenni a csalóka látszathatásig, sőt a fényképtechnika alkalmazásáig is. Hogy ez utóbbiban milyen lehetőségeket látott, arról barátjával, Bunuellel készített filmjei, Az andalúziai kutya és az Aranykor tanúskodnak. Dali boszorkányosán ismeri a sokkhatás eszközeit. Filmjeit nem technikai trükkökkel, hanem inkább szimbólumaival ' teszi megdöbbentővé, egyesek számára pedig meg- botránkoztatóvá. Az andalúziai kutya nézői aligha felejtik el a borotvával keresztülvágott szem vagy a kézből előmászó hangyák premier-» plánját. E szürrealista filmek után 37—38-ban Dali hátát fordított az izmusok eme utolsó képviselőjének; a reneszánsz hatása alá kerülve előkészítette a visszatérést az újabb alkotásaira jellemző klasszicizmushoz. Az USA-ban, ahol 1940- ben letelepedett, mégis komoly sikert aratott. Befolyásolta a divatot, a reklámművészetet, színpadi jelmezeket, díszleteket tervezett, balett szcenáriumokat írt, nevezetesen a Labirintust 1941- ben, az Érzelmes beszélgetést és a Bolond Trisztánt egy évvel később. A SZÜRREALISTA PAPA ATKA A háború után visszatért Spanyolországba, azóta főként szülőföldjén és Rómában él. Régi barátai azonban már csak meggazdagodott bohócnak tartják. Nem tudják megbocsátani neki, hogy „színpadias pózolását Spanyolországban azoknak a reakciós erőknek a szolgálatába állította, amelyek győzelmükkel a legsúlyosabb csapást mérték arra a humanizmusra, mely a szürrealistáknak minden túlzó különcködésük ellenére mégiscsak fő ügyük volt” — írja Breton, a szürrealisták pápája. MÁTRAHÁZI ZSUZSA Képújság n w Opusztaszer múzeuma A már elhagyott tanyák vagy éppen ócskavastelepek megannyi olyan mezőgazdasági géproncsot, régi eszközt, szerszámot bújtatnak, amelyek kikoptak a használatból, de muzeális szempontból valóságos kincsnek számítanak. Ezek összegyűjtésére vállalkozott a szegedi Móra Ferenc Múzeum, hogy megmentse a beolvasztástól, megőrizze az utókornak a hajdani munkaeszközöket. Az ópusztaszeri emlékpark leendő múzeumának anyagát gyarapítják velük a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok segítségével. Az egyik legértékesebb szerzemény a petróleum hajtású traktor. A berlini Stock cég 1914-ben gyártotta a hatalmas önjáró szán- tógépet, amely óránként három kilométeres sebességgel, tehát lépésben haladt két méter átmérőjű kerekein és hat nagy méretű ekevasat vontatott. Az idő vasfogától alaposan megviselt gép most ismét üzemképes, és még a német gépész- mérnökök is csodájára járnak. Eddig ugyanis sehol nem találták párját. Lehetséges: ebből a típusú gépből ez az egyedüli megmaradt példány. Egy másik, ugyancsak ritkaság az az 1913-ban gyártott gőzeke, amelyet az egyik hajdúnánási gazdaságból küldtek, iletve szállítottak az emlékparkba. Hajdanában ötszáz lóerő feszítette, s a tábla két végén elhelyezett, két ilyen gőzeke naponta harmincharmincöt hold földet munkált meg. Sokan esküdtek rá: többet ért, mint a traktor, mert álló helyzetben dolgozott, nem taposta a talajt, mivel drótkötélen húzott ekéje járta csupán a földet. Nem mindennapos érdekesség a „bolond szekér”. Ezt a gúnynevet ragasztották arra a szalma- vagy szénaszállító alkalmatosságra, amely a kocsi vagy a szekér elnevezést nem érdemelte meg, az túlságosan „előkelő” lett volna hozzá. Mindössze négy kerekének tengelyére szerelt rudakból állt, hogy sokat pakolhassanak rá. Ha jó lovakat fogtak elé, gyorsan gurult, s olybá tűnt hatalmas rakományával, mintha valami bolondos szénaboglya szabadult volna el. A cséplőgépek, kormos traktorok, lóvontatású vetőgépek mellett a hódmezővásárhelyi tanyavilágból előkerült egy kezdetleges, ventillátorral működtetett szelelő — gabonatisztító — rosta és még sok más ötletes mezőgazdasági eszköz is. Amint megérkezik egy- egy gép, a vállalatok, tsz- ek szocialista brigádjai társadalmi munkában, látnak hozzá kijavításukhoz, be- festésükhöz, konzerválásukhoz. Becslések szerint eddig csaknem egymillió forint értékű felajánlott munka „épült be” a leendő múzeum anyagába. TÓTH BÉLA r Újjáépül a drezdai Semper opera Dali egyik szürrealista szobra, amelynek címe: „Torreádor Halucinogene Aux Cuiliers”
