Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

12 Képújság 1979. május 20. Wlmagazin MAGAZIN i I MAGAZIN MAGAZIN £< '.MAGAZIN ÄilBiPl is |||l magazin ' Ví ■' MAGAZIN ' ® Ili magazin" MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ELBOCSÁTÁS A főnök mondja o beosz­tottnak: — Tíz éve várok arra, hogy csináljon valamilyen hibát. Most már elfogyott a türel­mem. Elsejétől el van bo­csátva. Túlzsúfolt világváros Megismerni mások jellem­vonásait, mindig is foglal­koztatta az embereket. Egye­sek úgy vélték, a választ az írásban kell keresni. Ebből a felismerésből vetette meg meg Michon abbé 1871-ben egy új tudomány alapjait, a grafológiát, amely az írást a jellem önkéntelen kifejezésé­nek tekinti. De hogyan lehet csupán az írás alapján megismerni va­lakinek a jellemét, tempera­mentumát, magatartását? A grafológia abból a'tény­ből indul ki, hogy minden, ami az ember belsejében tör­ténik, megnyilvánul kívül is. Az írás tehát az akarat, a gondolatok, érzések közlésé­nek eszköze, de a hajlam tu­dattalan, önkéntelen kifeje­zése is. A grafológia az írás hét­féle megnyilvánulását tanul­mányozza: a formáját, az irányát, a kiterjedését, az el­rendeződését, a folytonossá­gát, a feszültségét és a gyor­saságát. Az írást aszerint is magya­rázzák, hogyan helyezkedik el a papíron. Ha például az írás felfelé megy, az művészi, misztikus hajlamokat szimbolizál. Ami­kor a betűk a sor elején és végén is azonos méretűek, az egyén kiegyensúlyozottságát jelölik. Az áthúzásoknak is van jelentőségük: gyors írás esetén ez pozitívum. Mi a jelentősége a grafo­lógiának? Segít az egyénnek, hogy jobban megismerje ön­magát. A grafológiai elem­zést a pszichiátriai diagnózis kiegészítőjeként is hasznosít­ják és az igazságszolgáltatás is eredményesen állítja szol­gálatába. A világ leggyorsabban nö­vekvő metropolisa Tokió, amelyet az a veszély fenye­get, hogy belefullad a növe­kedés zűrzavarába. 12,5 mil­lió lakosa van, de már telje­sen összenőtt a szomszédos nagyvárosokkal, és velük együtt a világ legnagyobb te­lepülését alkotja. Tokió körzetében a vasút, a földalatti és az autóbusz 32 millió embert szállít naponta. A Sinjuku pályaudvaron, amely csak egy a számos óriási, több szintes pályaud­vara közül, naponta 7—8 millió utas fordul meg. A földalatti 4,7 millió embert szállít naponta. Csúcsidőben a fő vonalakon a szerelvé­nyekbe 2,5-szer annyi utas zsúfolódik, mint ahány férő­helyre tervezték őket. Ez 250 százalékos zsúfoltságot jelent. 300 százaléknál már lég­hiányra és fulladásra kell számítani. A futurológusok minden vészes jóslata: az elviselhe­tetlen lárma, légszennyező­dés, zsúfoltság — Tokióban már valóság. A közlekedési csomópontokon nagy elektro­nikus berendezések mérik és mutatják a légszennyeződés fokát és a zajszintet. Igaz, van némi remény: 1974 óta 60 százalékkal csökkent a „szmogriadós” napok száma. Tavaly már több mint 140 napra látható volt Tokió bel­városából á Fudzsijáma. Há­rom évvel korábban még 40 napon sem. Tokiót minden .más „túl­növekedett” városnál — amilyen London, Párizs vagy Az új tokiói nemzetközi repülőtér 4000 méteres kifutó­pályája és fogadóépületei New York — jobban sújtják a növekedés gondjai. Szédü­letes gyorsasággal vált ilyen óriás várossá. A város gyors fejlődését két súlyos kataszt­rófa törte meg. Az 1923-as földrengés csaknem az egész várost elpusztította. Húsz év­vel később az amerikai sző­nyegbombázások ismételték meg a pusztítást. A háború végén a lakások 56 százalé­ka romokban hevert, az ak­kori 8 milliós lakosság 3 mil­lióra csökkent. Komor képet fest a jövő is. Az előrejelzések szerint 1985- re 36 millió lakosa lesz To­kiónak, 1990-re pedig a To­kiótól Oszakáig terjedő 550 kilométer hosszú Tbkaidó- gyűrü megalopolisszá fog összenőni és ebben a szuper­városban és az akkori 113 milliós japán lakosság 75 százaléka. Súlyos gondokat okoznak a városnak a repülőterek is. A régiek kicsik, elavultak, nem felelnek meg a mai igények­nek. Már 1972-ben elkészült az új központi repülőtér, a várostól 60 kilométerre, azonban mindmáig nem ad­hatták át a forgalomnak. A környék lakói ugyanis tün­tettek a megnyitása ellen, félve a zaj és egyéb környe­zeti ártalomtól. A hírek sze­rint márciusban mégis meg­nyílik a világ egyik legkor­szerűbb új repülőtere. Észak-Anglia gyárvárosai­ban a hírhedt vöröslámpás utcákon gyilkosságok soroza­ta történik. A büntettek fő­szereplője nem más, mint a yorkshire-i Hasfölmetsző Jack. Még a legtapasztaltabb nyomozók is elborzadva szá­molnak be azokról a gyilkos­ságokról, melyek során 11 nő életét vesztette, másik 4 pe­dig súlyosan megsebesült. Az 1880-as évek Hasföl­metsző Jackjéről elnevezett bűnöző útán már három és fél éve nyomoznak. Mint is­meretes, a múlt század végén a hírhedt szatír elsősorban prostituáltak meggyilkolásá­ra „rendezkedett be”. A rendőrség mindig olyan holttestekre talált, amelyek­nek a hasüregében voltak mély vágások. A rendőrség azonban nem hajlandó leírni a talált nyomokat, mert at­tól tart, hogy esetleg hasonló gyilkosságok történnének. Április 8-án a borzadály hulláma terjedt el az „éjsza­kai pillangók” között és nem csupán közöttük. A legutóbbi áldozatnak semmi köze nem volt a pros­tituáltakhoz. A gyilkosságra egy úgynevezett középosz­tálybeli környéken került sor, ahol a leány szüleivel együtt lakott. A 19 éves Josephine Whi­taker titkárnő meggyilkolá­sára a 12 főnyomozó szerint véletlenszerűen került sor; a gyilkos bármelyik magányos nőt megölte volna. A nyomozókat ezer rendőr­tiszt segítette, s 50 ezer dol­lár jutalmat tűztek ki annak, aki nyomra vezet. A rendőrség Manchester, Leeds, Bradford és Halifax városainak prostituáltjai kö­zött is nyomozott, de telje­sen eredménytelenül. összesen 147 ezer autót el­lenőriztek azon a környéken, ahol a gyilkosság történt, s 112 606 embert hallgattak ki. A nyomozás eddig 500 000 dollárba került. A hét karikatúrája Oldözéses verseny (Nagy János rajza) Tóparton A rendőr, miután hosszan szemlélgette az ifjú hölgyet: „Hölgyem, itt fürödni nem szabad”. A hölgy méltatlankodik: „Miért nem szólt, mielőtt levetkőztem?” Tárgyilagos rendőr: hangon a „Vetkőzni szabad”. Értékes borok A londoni Sotheby’s híres régiségkereskedő cég körül­belül ötezer "márkát kapott egy üveg XVII. századi toka­ji borért, amelyet a világ legrégibb iható boraként tar­tanak számon. Egy 1792-es évjáratú Madeiráért egy gyűjtő kb. 950 márkát fize­tett ki. Néma duda Izgalmas újdonsággal je­lentkezett egy glasgowi skót. Kifejlesztett egy hangtalan skót dudát, amely elemmel működik. A zenész fülhallga­tón hallja a lejátszott hango­kat. Az USA Illionis államá­ban az amerikai vasutak re­gényes múltját bemutató sza­badtéri múzeumot létesítet­tek, ahol mintegy 140 töké­letesen rendbe hozott gőz- lokomotív és vasúti kocsi gyönyörködteti a technikai emlékek iránt érdeklődőket. A gőzmozdonyok többsége üzemkész állapotban is be­mutatásra kerül, ilyenkor a múzeum önkéntes munkatár­sai próbafuttatásokat végez­nek a 2,5 kilométeres pályán, amelyet rövidesen 8 kilomé­ter hosszúra építenek ki. Az első gőzlokomotívot Amerikában 1825-ben építet­ték, mégpedig függőleges, álló kazánnal (emlékeztető­ül: Angliában Stephenson is 1825-ben helyezte forgalomba az első használható gőzmoz­donyt.) Az egyik leghíresebb „ősi” amerikai lokomotív az 1830-as évek elején épült „At­lantic” volt. Amerikában óriási gőzmozdonyipart fej­lesztettek ki, míg azután mintegy másfél évtizeddel ez­előtt egy legújabbkori gőz- lokomotív kazánjában a vas­úttársaságok képviselői ünne­pélyes külsőségek között ol­tották ki a tüzet, jelezvén, hogy Amerikában a gőzmoz­donyok korszaka lezárult, át­adván helyét a dízel és az elektromos vontatásnak. A múltra emlékezni kívánó látogató az említett múzeu­mokban megtekintheti az egykori érdekességeket. Ilyen volt például a felfelé fordí­tott kúp alakú kéményben levő szikrafogó. melyet az erdő- és préritüzek elkerülé­sére használtak. Vagy a ha­talmas fényszóró, amely a néptelen pusztaságokon, szik­lavadonokon át vezető utat világította meg. A lokomotív elejére felszerelt ék alakú rostély a vonat elé kerülő állatok félretolására szolgált. Indiánok, rablóbandák táma­dásakor a vonatokat az uta­sok maguk védték, ezért a kocsikban fegyverszekrények álltak. Mozdonymatuzsálemek a múzeumban VÍZSZINTES: 1. Francia főnemesi cím. 5. Költő, Nagy- kónyiban született 1923-ban (zárt betűk: M, Á.). 14. Mon­datfajta. 15. Ámítja. 16. Meg­határozott százalékig elfoga­dott hiányok. 17. Személyes névmás. 18. Idegen női név. 19. T. P. 20. Rovátkákból ál­ló írás. 21. Fúvós hangszer. 23. Állatkert. 24. Régi súly­mérték. 25. Város Spanyol- országban. 26. Egyik legfia­talabb városunk. 27. Zamat. 28. Római 500. 29. Csomagoló­eszköz. 30. Középkori kato­nai rend tagja. 31. Szovjet város (TÁRÁN). 34. Görög betű. 35. Gríz. 36. Költő, Szek- szárd szülötte. 39. Repülőgép betűjele. 40. Általános Vám­tarifa és Kereskedelmi Egyezmény angol rövidítése. 41. Azonos mássalhangzók. 42. Férfinév. 43. Idegen sza­vak előtagjaként: gyors. 45. A harmadik személynél. 47. Kicsinyítő képző. 48. Hsziao-ping; (kínai miniszter­elnök-helyettes). 49. Zöldöve­zetei létesítő. 50. Fél tucat. 52. Ferrum. 53. Főve vagy sülve esszük. 54. Irányító- száma: 6522. 55. Félig áhít! 56. Fiatalok világméretű ta­lálkozója. 57. Paripa. 58. Pu­ha testű tengeri állat. 59. Énekesmadár. 62. Kunyhó el­lentéte. 63. Szekszárdon szü­letett 1929-ben, újságíró (zárt betűk: S, U, D.) 64/ Egyfajta határozó. FÜGGŐLEGES: 1. Műfor­dító, költő. Pakson született 1919-ben (zárt betűk: Z, I.) 2. Népgazdasági ág része. 3. Kellemes szag. 4. Francia vá­ros, a középkorban Auvergne székhelye volt. 5. T, T, K. 6. Hajó egyneműi. 7. Téli sport. 8. Vályú. 9. Alul. 10. Török tiszti rang. 11. J, E. 12. Be­cézett férfinév. 13. József At- tila-díjas költő, újságíró (zárt betű: Y). 15. Regölyi születésű költő. 17. Rejtvény, régiesen. 21. Félfolyós! 22. ' Arra a helyre. 23. Kergetett. 26. Cirkuszi „színpad”. 28. Légitámaszpont volt az ame­rikai-vietnami háború ide­jén ebben a városban. 30. Személygépkocsi-márka. 32. Kiskorú uralkodó mellett az államfői teendőket ellátó sze­mély. 33. Észak-atlanti szer­ződés szervezete. 35. Néma dán! 37. Gitt páratlan betűi. 38. Lásd «ä 14. sz. sort. 39. Házimunkát végző. 44. A gé­sa munkahelye. 45. Násfa na­gyobbik fele. 46. Nyomás mértékegység. 49. Bálvány. 50. Kisebb a dombnál. 51. Ra­gad. 53. Az első gyorsíró volt. 54. Ütős labdajáték. 56. Súrolószer. 58. Gyújtógyer­tya-márka. 60. Orosz helyes­lés. 61. G. R. 62. Olasz folyó. Beküldendő a vízsz. 5., 36., 63. és a függ. 1., 13., 15. szá­mú sorok megfejtései 1979. május 28-ig a Megyei Műve­lődési Központ Szekszárd, Pf. 15. 7101 címre. A levelezőlapra kérjük rá­írni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést be­küldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1979. május 6-i kereszt- rejtvény helyes megfejtése: Csöndes jósággal ringat, dajkál, Gyógyít a tavasz ereje. Könyvjutalmat nyertek: ö. Budai Józsefné Pécs, Tü­zér u. 7. 7623; Dabi József Szekszárd, Remete u. 38. 7100; Schell József Tamási, Szabadság u. 4. 7090; Szabó Anna őcsény, Rákóczi u. 13. 7143; Ulrich Ferencné Tolna, József A. u. 18. 7130. A nyerteseknek a könyve­ket a kiadó postán küldi el. SZEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom