Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-13 / 86. szám
A NÉPÚJSÁG 1979. április 13. Tavaszi zavarok - tavaszi panaszok Fűszertörténet A fűszerek ősidők óta jobbá, élvezetesebbé teszik táplálkozásunkat, ízesebbé ételeinket. Illatos növényi levelek, gyökerek, virágok, magvak, vagy fák lehántott kérgei egyaránt emelik ételeink élvezeti értékét. Időszámításunk előtt körülbelül 4000 évvel is ismerték már a fűszereket. Ebben az időben még nem volt éles határ az ételízesítő, a gyógyítás céljait szolgáló vagy az áldozati szertartásban alkalmazott fűszerek között. Az ősi Babilonban fellelt ékíráslelet kapor, ánizs és más fűszerek neveit sorolja fel. Az ókor ismert asszír uralkodója, Asszubani- pal (i. e. 663—626) szenvedélyesen gyűjtötte a kor írásos emlékeit és nagy könyvtárában költemények, útleírások, varázsszövegek, álomfejtések értékes anyagai között ételreceptek is szerepeltek, melyek sokféle fűszert soroltak fel. Egyiptomban, mint az 3500 évesre becsült papíruszteker- csek ismertetik, kedvelték a hagymát, fokhagymát és sokféle illatos fűszert, melyeknek a korabeli gyógyításban is szerepük volt. Később Hip- pokrátész, Arisztotelész, Ga- lenus, Avicenna és mások sokféle fűszernövényt használtak betegségek gyógyítására. A rómaiak konyhájáról ad tájékoztatást Apicius, Tiberius császár idejének ismert ínyence, aki szakácskönyveket is írt. Az ételek ízesítésére azokat a fűszereket ajánlja, melyeket afrikai útjáról hozott magával: borsot, majoránnát, gyömbért, zellert, petrezselymet, sáfrányt stb. Jelentős összegeket fizettek a távoli országokból behozott fűszerekért, a termelőhelyek birtokáért pedig sokszor heves harcok dúltak, mert a fűszer mindig jelentős értéket, vagyont jelentett birtokosának. Nem véletlen tehát, hogy több helyen állami monopóliummá tették a fűszerkereskedelmet, mint például Portugáliában a nagy értékű borsot. A fűszerek jelentős része Távol-Keletről származik. Kínai és japán könyvekben számos utalást találunk ezekre és gyógyhatásúkra. így például az i. e. 2700 évvel élt Csen-nung kínai császár szenvedélyes botanikus volt és nagy kertjében sokféle fűszernövényt nevelt. A MI FŰSZEREINK A magyar konyha mindig híres volt sokféle fűszeréről, azok helyes alkalmazásáról. A konyhai technikában — a szomszéd népekkel való kapcsolatok révén sokféle hatás érvényesült, de a magyaros jelleg azért mindig megmaradt, jellemzően uralkodóvá vált, amit főleg a hagymának, paprikának és sokféle fűszernek tulajdonítunk. A felhasznált fűszerek egy része azonban nálunk is nemcsak konyhai célokat szolgált, hanem gyógyításra használták orvosok, patikusok, és a háziasz- szonyok is. Ezzel kapcsolatban megemlítjük K. Mátyus István, híres pozsonyi orvos könyvét, mely felsorolja, hogy például a hagymát hányféle célra lehet felhasználni — az étkezésen kívül. íme: „Megszépíti az orcát a vereshagyma, s ha gyomruk vagy vérök nem egészséges, és emiatt arcok halovány, a vereshagyma a testet melegíti és a taknyot oszlatja. A főtt vereshagyma jó köhögés, rekedtség, fulla- dozás ellen”. RUDNAY JÁNOS Olyan sok szó esik mostanában a tavaszi fáradtságról, hogy az ember hajlamos minden tavaszi panaszát a C- vitamin nyakába varrni. Az persze vitathatatlan, hogy tavasszal még a bőséges C-vitamintartalmú élelmiszercikkek vitamintartalma is erősen megcsökken, ugyanakkor az áttelelt ember C-vitaminigénye megnövekedik. Ez a két egymással ellentétes irányú folyamat bizonyos kellemetlenségeket okozhat, aminek az ember vallja a kárát. No de ezt ma már mindenki tudja, de tapasztalja azt is, hogy ha marékkai eszi is a vitamintablettát — ahogyan egyesek helytelenül teszik, ahelyett, hogy főzött csipkebogyóteával fedeznék a megnövekedett vitaminszükségletet — a panaszok bizonyos része tovább gyötri az embert. Szent-Györgyi professzor munkássága óta már a csecsemő is tudja, hogy a C- vitamin vegyileg ascorbin- sav, ami a hajszálerekre gyakorolt sejtlégzést szabályozó hatásával a gyulladást csökkenti, a csontvelő működését szabályozza, a megújulást — például a sebgyógyulást — gyorsítja, a szervezetet frissíti. Az egészséges gyermek napi igénye 20—30 mgr. Felnőtté 50. Betegség, terhesség vagy bármilyen elcsigázott- ság a szükségletet növeli. Kellemetlen, hogy ha bármennyit fogyaszt is valaki, abból csak a szükségletet használja fel az élet, a többi a vizelettel kiürül. A szükségletet tehát naponta frissen fel kell venni, mert tárolni nem tudja. Az is közismert, hogy a legtöbb C-vitamin a citromban, a narancsban, a zöldfélékben, a salátákban, a nem túlfőzött főzelékekben. a csipkebogyóban. almában, krumpliban, zöldpaprikában, sőt a zsigerekben is van. Megnyugtató, hogy a legtöbb családban a panaszokat, a tavaszi zavarok zömét nem is a C-vitamin csökkent volta okozza. Nézzük csak, hogy mi? Divatossá vált napjainkban a bioritmus emlegetése. Világos minden nyitott szemű érdeklődő előtt, hogy a növény- és állatvilág életműködésének az egyik legjellemzőbb és legkézenfekvőbb tulajdonsága a ritmus. Ez az évmilliók óta ütemes ismétlődés talán éppen azért csodálatos, mert benne él az ember is. Ritmikus a szívverése, a légzés, a táplálkozással együttjáró emésztés, a kiválasztás és még a szaporodás egyes fejezetei is. Ezeken a belső életütemeken — a bioritmuson — túl a környezet ütemes ismétlődései rányomják bélyegüket az élőlényekre: az éjszaka és nappal váltakozása, a munka és pihenés ritmusa és a mérsékelt égövön az évszakok változása rákényszeríti hátrányos, vagy előnyös hatását az emberre. Egyes tudósok és írók azt mondják, hogy „biológiai óra jár az emberben” és az szabályozza az ember és környezete közötti sorozatos változásokat. A szervezet ritmusos működését, a hormonkapcsolatok irányítását az idegrendszer két fontos része, az erőmozgósító. rugalmasság- és éberségfokozó serkentő szimpatikus és ^az alvást, pihenést. tartalékolást biztosító, gátló paraszimpatikus idegek irányítják. A tudósok bebizonyították. hogy a tél — főleg egyes belső elválasztású mi- rigvek segítségével — az életműködéseket lassítja, ugyanakkor például — talán a hőszabályozó automatizmus érdekében — a pajzsmirigy- működés fokozódik. Mindezt csak azért kellett elmondani, hogy a bioritmus tavaszi szeszélyessége — amibe a C-vitamincsökkenés is beleszól — minél érthetőbbé váljék és senki se csodálkozzék azon. ha nagy élettani átállások következtében az arra különösen érzékenyek panaszkodnak. Bizony van biológiai óra az emberben és ez nem biztos, hogy mindig együtt jár a csillagászati idővel. Néha késik, máskor siet. Megelőzi a naptári' tavaszt. A leggyakoribb panasz a tavaszi fáradtság. Az emberek kedvetlenek, ha rossz, felhős az idő, szomorúbbak, bánatosak. Bizonytalanok és esetleges meglévő rendellenességeik, betegségeik súlyosbodnak, mialatt alvásigényük megnő. Egyesek étvágytalanok, mások falánkabbak. Egyesek erőtlenségről panaszkodnak, mások azt mondják, lassan erejük nő, kedvük derül, főleg, ha javul az idő, ha süt a nap. Az említett tünetek kialakulásában komoly szerepe lehet az úgynevezett klimato- pátiának, az időjárás-ártalomnak. Ezt nevezik frontérzékenységnek. Nem minden ember frontérzékeny, de akiket a hirtelen megváltozó időjárás komolyan befolyásol, feltétlenül azok. Ezeket annyira meggyötörheti a tavasz időjárásának szeszélyessége. hogy kénytelenek gyógyító orvoshoz menekülni. Nyilván ilyen élettani káros hatás következtében súlyosbodnak tavasszal a gü- mőkórosok, a fekélybetegek, a reumatikusok, a hyperto- niások és bizonyos bőrbetegségek panaszai is. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a tavaszi panaszok olyan egymáshoz szorosan kötődő, az életritmust károsan befolyásoló, az egész bolygórendszerünkkel kapcsolatos környezetváltozások következményei. amelyek bizonyos részét képtelenek vagyunk befolyásolni, de a másik részét, amelyek magatartásunk következményei, azokat tudjuk. Az élet kantárját szorosabbra kell fogni. Sok szabad levegőt, mozgással együtt. Napfényt, derűt, nyugalmat, pihenést és a szükséges alvást feltétlenül biztosítani kell. C-vitaminban bőséges táplálkozást, nem túlöltöző és nem túlvetkőző, helyes réteges öltözködést és a nyárban való rendíthetetlen bizakodást javasol ilyenkor az orvos. DR. BUGA LÁSZLÖ Felhívás! Gyermekeknek egy cseppet sem! Húsvéthétfőn kedves népszokás a locsolás. Ilyenkor a férfiak, fiúk felkeresik nőrokonaikat, ismerőseiket és hódolnak a vidám szórakozásnak. Sajnos azonban, még ma is e vidám tavaszi napon sok gyermeket kell súlyos alkoholmérgezéssel kórházba szállítani, enyhébb esetben otthon ápolni. A felnőttek gondoljanak arra: a gyermeknek minden csepp alkohol méreg! A fiatal szervezetet az is károsítja, ha minden háznál csak „gyüszűnyi” szeszes itallal kínálják is őket. A felnőttek meggondolatlan vendéglátásukkal ne rontsák el az ünnepi népszokás örömét. A kedves, szívélyes hangulatban elfogyasztott üdítő ital, sütemény, gyümölcs teljes mértékben viszonozhatja a locsolók figyelmességét. Kérjük, másokat is figyelmeztessen: „gyermeknek egy cseppet sémi!” Megértésüket köszöni az Országos Egészség- nevelési Intézet Ism.-v. .................................................................................................... — Ezt a filmet már adták a tévében, Gyula! — Mikor? — Kilencszázhetvenhat március elején. Emlékszel? — Nem. — Lino Ventura negyed tízkor megcsókolta Jeanne-t, te pedig engem. Emlékszel? — Nem. — Pedig biztos, hogy ismétlés. Aztán azt suttogtad a fülembe, hogy jó nő ez a Paula, de én jobb vagyok. Emlékszel? — Nem ... — Es szerelmet vallottál! — Mikor?! — Amikor megjelent a musztáng, és Foster elővette a pisztolyát. — Aztán mi történt? — Eloltottuk a villanyt... — És Foster? — Arra már nem emlékszem. Emlékszel? — Igen. Agyonlőtte Tomot. — Közben olyan szépeket mondtál! Emlékszel? — Már kezd rémleni. Kapcsolj át a kettes műsorra! Ott mi megy? — Ez is ismétlés. Johnny Mathis Párizsban. Mi meg víkenden. Milyen szép volt! Emlékszel? — Nem. Ezt még nem adták. — Dehogynem! Az új hálóing volt rajtam, amit két éve vettél. — És? — És! Tudtam, hogy emlékezni fogsz!!! — Igen. Utána jött az unalmas angol film, azzal a csúnya vánlány Mrs. Garthorne-nal a főszerepben. — Igen, jól emlékszel. Ma is ezt ismétlik. És, amikor Mrs. Garthorne, akkor te ...! — Ne folytasd! Nagyon unom már ezeket az esti ismétléseket! TORMAI LÁSZLÓ Zseb a falon Nagyobbacska gyerekek már szeretnek ágyban olvasni, a kicsik kedvenc babájukat, kisautójukat viszik ágyba — ám amikor elalszanak, legjobb kézközeibe, de mégis úgy eltenni, hogy a kicsi forgolódva rá ne feküdjék éjtszaka. Ügyes megoldás: két „zseb” a falra, az ágy mellé. A szem körüli ráncok korai kialakulásának egyik gyakori oka, ha szükség esetén — legtöbbször hiúságból — nem viselünk szemüveget. Téves nézet, hogy mindenkinek előnytelen a szemüveg. Van akinek kifejezetten jól áll, érdekessé teszi a megjelenést. Ehhez azonban az szükséges, hogy a nagy választékból kiválasszuk azt a szemüvegkeretet, amely az arc formájához előnyös. Ha mégis szívesebben viselünk „láthatatlan szemüveget”, vagyis kontaktlencsét, recept nélkül is beszerezhetjük az OFOTÉRT Kontaktlencse Laboratóriumában (Budapest, VI., Nép- köztársaság útja 31. Irányító- száma: 1061), ahol előzetes alkalmassági vizsgálatra is lehetőség van. A vizsgálat időigényes, a jelentkezők száma nagy, ezért előzetesen személyesen Főzőcske BURGUNDI BOROS CSIRKE Hozzávalók 4 személynek: 1 nagy, vagy 2 kis csirke, 10 dkg császárszalonna, 4 dkg vaj, 6 kis fej vöröshagyma, 2 kis pohár konyak, só, bors, 1 gerezd fokhagyma, 2 babérlevél, fél liter vörösbor, 2 dkg vaj, 25 dkg gomba, 1 kávéskanál kakukkfű, 3 evőkanál víz, 2 evőkanál ételízesítő (vegeta), petrezselyem. Először a csirkét megmossuk, konyharuhával letöröljük és feldaraboljuk. A szalonnát egy nagy lábasban felolvasztjuk. Majd 4 dkg vajat teszünk hozzá és a csirkedarabokat ebben megpirítjuk. Közben a hagymát megtisztítjuk és féldarabokra vágjuk. Végül a húsra dobjuk és konyakot öntünk rá. Pároljuk. Majd sóval, borssal, babérlevéllel, fokhagymával fűszerezzük és ráöntjük a fél liter vörös bort. Fedő alatt körülbelül 40 percig pároljuk. Közben a gombát megtisztítjuk és fél darabokra vágjuk. 2 dkg vajon körülbelül 3 percig pároljuk, kakukkfűvel fűszerezzük. Mikor a csirke már körülbelül fél óráig sült, a gombát is hozzáadjuk. És további 10 percig együtt sütjük. Ha elkészült, apróra vágott petrezselymet szórunk a tetejére. BURGUNDI MARHAPÖRKÖLT Hozzávalók 4 személy részére: 10—15 dkg sovány szavagy levélben kell jelentkezni. írásban tájékoztatják a megrendelőt arról, hogy a vizsgálatra mikor kell megjelennie. Ha a kontaktlencse viselésének nincs egészségi akadálya, a vizsgálatot követő körülbelül két héten belül megkapja a beteg a kontaktlencsét, amelynek higiénikus használatára is megtanítják. A kontaktlencse előnyei: csaknem teljesen láthatatlan, így érvényesül a szem szépsége; a látóteret nem korlátozza, ezért jobb a látás, mint a szemüveggel; hidegben nem párásodik. Ne hanyagoljuk el a látáshibánk gyógykezeltetését, nemcsak kozmetikai, hanem egészségügyi okokból sem. A látáshiba fejfájást, szédülést, rossz közérzetet, további látásromlást, stb okozhat. — F. K. — Ionná, 5 dkg vaj, 25 dkg vöröshagyma, 70 dkg marhacomb, 3 dkg liszt, 2,5 dl vörös bor, 2,5 dl húsleves (leveskockából), 1 kávéskanál paradicsompüré, 1 gerezd fokhagyma, só, babérlevél, kakukkfű, petrezselyem, 20 dkg gomba. A szalonnát csíkokra vágjuk és megolvasztjuk, majd kevés (1—2 dkg) vajat adunk hozzá és barnára pirítjuk. A szalonnát kivesz- szük. A zsiradékból leöntünk egy keveset és a maradékon á megtisztított, 4 részre vágott hagymát megpároljuk, majd kivesszük. A lábasba beleöntjük a maradék zsiradékot és a kockákra vágott marhahúsdarabkákat barnára pirítjuk. Majd kivesszük és tűzálló tálra tesz- szük. A zsiradékon apróra vágott sárgarépát liszttel összekeverjük és barnára pirítjuk. Felöntjük borral, húslével és paradicsompürét keverünk hozzá. Beletesszük a húsdarabkákat, majd apróra vágott fokhagymával, sóval, petrezselyemmel, babérlevéllel, kaukkfűvel, és pirított szalonnával fűszerezzük. Forraljuk. Majd előmelegített sütőben 2 óra hosszat fedő alatt pároljuk. Közben a maradék vajon a gombát megpároljuk. A gombát és párolt hagymát is beletesszük és fedő alatt további fél óra hosszat pörköljük. Igen ízletes ételt készíthettünk. Körítésnek galuskát vagy főtt burgonyát adhatunk hozzá. Jó ízű ételek Szemüveg és szépség
