Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-13 / 86. szám

1979. április 13. NÉPÚJSÁG 5 Utazás ..O mennyi város, mennyi nép. / Ó mennyi messze szép vidék! Mihály. Sokan vannak ma is, «kik Babits óhajának szellemében évente útra kel­Rabsorsom milyen mostoha, / hogy mind nem láthatom soha!" nek megismerni a hazai tájakat, egy új város, idegen ország, nép életét, kultú­— sóhajtott fel messze országokról szólva a szekszárdi születésű költő, Babits ráját. Útravaló Hullámokon ringatózva A vízi sportok egyik Iegszebbike a vitorlázás. Különösen akkor, ha a sportot összekötik a kirándulással, a megfe­lelő nagyságú vitorlással meglátogatják a Balaton-part ne­vezetességeit. Idegenvezető-képzés Irodák az utazásért Vidéken az idegenforgalmi hivatalok képzik az idegen- vezetőket a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola fel­ügyelete alatt. A Tolna me­gyei Idegenforgalmi Hivatal az elmúlt öt évben 250 ide­genvezetőt bocsátott ki. A képzésnek több szaka­sza van. A felvett jelentke­zők először egy 86 órás alap­tanfolyamot végeznek el, mely a megyére ad idegen- vezetői jogosítványt. Egyéves idegenvezetői munka után újabb tanfolyamon vehetnek részt. Hatvanórás képzés és vizsga után a résztvevők or­szágjáró idegenvezetői vizs­gát tehetnek. Kétévenként pedig továbbképzéseket tar­tanak számukra. A képzés során a jelöltek széles körű ismereteket sajá­títanak el. A tananyagban politikai, idegenforgalmi föld­rajzi. országismereti, művé­szettörténeti és idegenforgal­mi ismeretek szerepelnek. Külföldi idegenvezetőnek öt­éves gyakorlat után, s ter­mészetesen nyelvvizsgával mehetnek el az idegenveze­tők. A megyében a 250 idegen- vezető közül jelenleg 85 fő­re lehet számítani. Ez kevés, különösen főidényben. Miért csak 85 idegenvezető foglalkoztatható a 250 közül? A dolog — a mi részünk­ről — az ’50-es évek derekán történt. Középiskolások vol­tunk. A fölfedezés nagyon puritán módon ment végbe. Biciklire ültünk és Tolna megye balatoni műútján, amit most 63-asnak neveznek — addig tekertük a pedált és toltuk a gépet, amíg Siófokra nem értünk. Akik ismerik a Zombán, Hőgyészen, Tamá­sin át Siófokra vezető utat, tudhatják, hogy dimbes- dombos volta miatt nem egy­szerű kerékpáron végigmen­ni rajta. Akik pedig emlé­keznek az út akkori állapo­tára, azok tudhatják, hogy az üleptáji vérhólyagok el­kerülése végett is tanácsos Van aki családi helyzete miatt nem tudja vállalni a munkát. Van akit a munka­helye köt le. Ezért szabad­foglalkozásúakra és nyugdí­jasokra lehet elsősorban szá­mítani. Egyébként, az idegen- vezetők díjazása sem vonzó, és amíg ez így lesz — marad a gond is. ,i< cl Ecr Káli bácsival, azaz Káli Andrással, a budapesti 5-ös számú általános iskola or­szágjáró diákkörének veze­tőjével tavaly nyáron Dom- boriban találkoztunk. Az idős pedagógus tíz éve nyugdíjasként vezeti az or­szág szép tájait megismer­ni induló diákokat. volt bizonyos útszakaszokon a kerékpárt tolni. Mi toltuk, hajtottuk a gé­pet, mit számított napszúrás, eső, fáradtság — annyira fia­talok voltunk, hogy az ma már szinte hihetetlen. Min­den nehézség ellenére hozzá­vetőleg tíz óra alatt Decsről Balatonszéplakra, nevezete­sen alsóra értünk kényelme­sen. Miért, miért se, Széplak- Alsó vonzott és kötött meg bennünket. Itt ütöttük fel első expedíciós sátrunkat. (Ekkor ketten voltunk, más esztendőkben már hárman mentünk. Rajtam kívül a Dé­nes Janó és a Tordai Franci.) A sátor, amit felütöttünk, sok-sok lombból és gallyból állott, a tetején egy háború­Bámulatosan ismerjük az elemózsiapakolás technikáját, ezt mindannyiszor megállapí­tom, amikor csoporttal indu­lok útnak, akár idehaza, akár külföldre. A szellemi útra- vaióval kapcsolatosan is nő­nek az igények, manapság már arra is van mód, hogy ne csak önkiszolgáló mód­szerrel éljünk. Tálcán is kínálnak elénk tudnivalót. A megyei könyv­tár — és más könyvtárak is — bevált módszere, hogy egy- egy nagyobb létszámú turis­tacsoport útjához könyvet ajánlanak. Nemcsak a szoká­sos útikönyveket — amelyek­ből ilyenkor amúgy sincs elég — hanem sok más kötetet, szépirodalmi művet is, ami valamiképpen segít közelebb kerülni az adott nép megis­meréséhez. Mindez természe­tesen nemcsak külföldi vi­szonylatban jó út: belföldi tú­rák előtt is ajánlható. A „hely szelleme” sokkal igéze- tesebb, ha nemcsak azt tud­juk, hogy hol és milyen mű­emlékek láthatók, hanem tu­domásunk van régmúlt dol­gokról is. Jó módszernek tűnik az is, hogy utazás előtt ismeretter­jesztő előadáson vesznek részt a reménybeli világjá­rók. A vetítettképes, esetleg filmvetítéssel kombinált elő­zetesek nemcsak az ismerete­ket bővítik, hanem megala­pozzák az utazás hangulatát. — Sokkal többre megy ide­gen földön az, aki beszéli a nyelvet — állapítjuk meg út­jaink alkalmával, miközben tudjuk, hogy e téren igazán nem büszkélkedhetünk. Talán lehetne valamit enyhíteni a gondon. Ezt a célt szolgálják a turista nyelvtanfolyamok, amelyektől nyelvoktatásunk még idegenkedik. Pedig be kellene látni, hogy sokan vannak, akik nem az irodal­mi németet vagy angolt akar­ják megtanulni, szándékuk sem az, hogy eredetiben ol­vassák Goethe-t vagy Sha- kespeare-t. Mindössze annyit szeretnének megtanulni, hogy zökkenőmentesen eligazod­hassanak külföldi útjukon, azaz a konyhanyelvet kíván­nák elsajátítani. A dombóvári új művelődé­si központ tervezi ennek az igénynek a kielégítését, azzal, hogy aki komolyan és alapo­san kíván elsajátítani egy nyelvet, az kedvezményesen teheti. Megfordítva a dolgot: aki turistanyelvtanfolyamra jelentkezik, az magasabb tan­díjat fog fizetni, mint aki „rendes” kurzust végez. Az úticél változatlan, akár így, akár úgy közelítjük meg. De annak a mértékét, hogy mennyit gazdagodunk tőle, magunk szabjuk meg. Ezért jó, ha a sült csirke, kolbász és szalámi pakolásá­nak mesteri módja mellett azt is megtanuljuk, hogy mi­ként készüljünk fel a másfaj­ta útravalóval, ha elindulunk valahová.-g ból békés célokra átmentett terepszínű sátorlap. Kicsit szellős volt, de az esőtől vé­dett. A Janó bölcs nagyapja azzal engedett el bennünket, hogy „esőről nem kell gon­doskodnotok, csak tetőről”. Erre nagyon jó volt az emlí­tett sátorlap, mint ahogy azt az idő járása „is igazolta. Gyeptéglával körülraktuk a kalyiba kerületét, aztán a belsejét némi, szó nélkül köl­csönvett szénával kibéleltük és így minden komforttal fel­szerelt ősemberlak lett az építményünk. Nekünk ez tel­jes boldogságot adott, és fő­leg az, hogy végtelenül ma­gunkra utaltak lettünk és ez­által végtelenül szabadok, hi­szen akkor a Balaton, mai állapotához képest maga volt a háborítatlan őstermészet. A parton tehenek és libák le­gelésztek, a Balaton vizét it­tuk és abban főztünk. Lassan már nem csak az úticélokban, az üdülési lehe­tőségekben válogathat kedvé­re a tisztelt utas, hanem az utazási irodákban is. Megyénk székhelyén öt iroda kínálja választékát az üdülni, pihen­ni, vagy utazni vágyó turis­tának. Rövid körsétánkat kezdjük az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodánál. Idei prog­ramjukat — a KISZ akciói szellemében — a fiatalok mű­velődését és testedzését szol­gáló műsorokkal is fűsze­rezték. Legközelebbi nagy szervezésük április végén lesz, amikor 600-an utaznak kü- lönvonattal Budapestre. A színházvonat utasai a Thália Színházban Karinthy Ferenc Házszentelőjét nézik meg. A Kiliántelepi nemzetközi tá­borban júniusban 150 atom­erőműnél dolgozó fiatal vesz részt a sportprogramokon. Szintén sportrendezvény-so­rozatra utaztatnak a balatoni Express-táborba szeptember­ben 300 fiatalt. Mint minden évben, az idén is különvona- tot indítanak a szegedi sza­badtéri játékokra. Az iroda fejlődésének és népszerűségé­nek jele, hogy a szekszárdi központ mellett Dombóváron fiókirodájuk, Pakson képvise­letük működik. Az Expresstől néhány per­ces séta a Volán utazási iro­da. Az egyetlen olyan utazási vállalat, amely lakossági szolgáltatást is végez. Az iro­dában lehet a fűtőolaj-meg­rendelést leadni, de foglalkoz­nak személy- és tehertaxi- irányítással és különböző menetjegyek árusításával is. Egyik legfontosabb területük a különböző oktatási intéz­ményekben — általános és középiskolákban — tanulók A Szekszárdon közel ki­lenc évvel ezelőtt megalakult klub, mely életre hívójától és sokáig volt vezetőjétől Kai­ser Istvántól a FŰK nevet kapta, eddig hatszor nyerte el az aranykoszorús minősí­tést. Országra, világra kíván­csi fiatalokat egyesítő klub, ezt megelőzően nem volt egy sem az egész országban. így az utazásra, kollektív baran­golásra kész fiatalok úttörő szerepre is vállalkoztak, ami­kor klubba tömörültek. Meg­érte. Ezt nemcsak a már em­lített 6 aranykoszorús oklevél bizonyítja, hanem az is, hogy szerte az országban 40 FŰK működik és tart fenn tapasz­talatcsere-szerző kapcsolato­kat egymással. Nincs pontos adat arról, hogy hány ezer kilométer van a Fiatal utazók klubjának tagsága mögött. De akinek akár csak kis fantáziája is van, könnyen elképzelheti milyen sok, his^n a klubo- sok hetente egyszer tartanak foglalkozást és évente legke­vesebb tízszer kerekednek fel. Nincs Magyarországnak olyan tájegysége, amit a FUK-osok föl ne kerestek volna a klub fenntartójának, a Babits Mihály művelődési központnak az autóbuszával. Külföldi utazásra évente egv- szer vállalkoznak. Többször jártak már Jugoszláviában, Csehszlovákiában, Romániá­ban. Bulgáriában és Lengyel- országban. A közeli és a tá­voli utazásokra egyaránt fel­készülnek a klub tagjai, hogy előre tudják, mire érdemes fordítani a rendelkezésükre álló időt. És persze, utaznak akkor is, amikor a megyei művelődési központ program­jában az szerepel, hogy a FUK-osoknak klubfoglalko­tanulmányi kirándulásainak megszervezése. Idén a nem­zetközi gyermekév alkalmá­ból külön kedvezményt is biztosítanak a gyerekek hét­végi kirándulásaihoz. Nyárra eddig nyolcvankét társasutazást' szerveztek. A környező szocialista országok megismertetése mellett erő­teljesen irányítják az üdülni vágvókat a jugoszláv tenger- par ra. Oda egyéni autósok­nak is szerveznek utazást. Az iroda biztosítja a tengerpar­ton a szállást, az ellátást és az idegenforgalmi programo­kat, az autós turisták pedig egyénileg utaznak le a ten­gerpartra. A Cooptourist — a szövet­kezetek utazási irodájának képviselete elsősorban — mint a 'neve is mondja — a szö­vetkezetek tagjait utaztatja. A mezőgazdasági, ipari és ke­reskedelmi szövetkezet dol­gozóinak üdültetése mellett nagy figyelmet fordítanak a szakmai programok szervezé­sére. Elsősorban külföldre szerveznek tapasztalatcserét, szakmai ismeretszerzést cél­zó kirándulásokat. Legköze­lebbi nagy eseményük az Athénben rendezendő méhé­szeti világkongresszus, de szerveznek kirándulókat a lipcsei vásárra is. Sok csopor­tot indítanak a mezőgazda­ság, a tejtermelés, az állat- tenyésztés, vagy~az építőipar tanulmányozására a környező szocialista országokba. A legnagyobb utazási iroda, az IBUSZ Tolna megyei iro­dája nagy választékkal várja a kirándulókat. A kilencszáz forintos csehszlovák köruta­zástól a 60 ezer forintos me­xikói, vagy ausztráliai utazá­sig a legkülönfélébb útvona­zásuk van. Országot, világot járt emberek szívesen fogad­ják el a fiatal utazók meg­hívását és számolnak be úti­élményeikről, diaképek, fény­képek, zene segítségével. Egyébről is sok szó esik azért a Fiatal utazók klubjában, és nemcsak arról, ami az úti­könyvekben fellelhető. Egyik FUK-os ismerősöm­től egy érdeklődő fiatal azt kérdezte nemrég a fülem hal­latára, hogy a sokféle foglal­kozást űző és alapjában vé­konypénzű tagok, hogyan győzik zsebbel a nagy jövés­menést? Nos. egészen jól. Rengeteget jelent a mór em­lített panorámabusz és. az is, hogy a FUK-osok az Álla­mi Ifjúsági Bizottság által ki­bocsátott étkezési és szállás­utalványokat használhatják. Egyébként nem túlzás azt mondani, hogy a FŰK a me­gye egyik legjobban össze- kovácsolódott klubközössége. De nézzük az idei terveket. Április 14—15—16. Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron, Kőszeg. Nyáron az országos balatoni FUK-találkozó. maid a Magas-Tátra következik. Szerepel a programban egv bakonyi túra, kirándulás a Szelidi-tóhoz. majd Budapest. Pécs és Óbánva. A Mecsek festői szépségű vidékének ez a kirándulóhelye kedvenc úticélja a FUK-osoknak. Mi van még? Folyamatos tenni­valóként: kapcsolattartás if­júsági klubokkal, hogy mi­nél több fiatalt megnyerje­nek az ország-, világjárás hasznos szenvedélyének. És hát... jó lenne, ha idetalálna a hetedik aranykoszorús minősítés! lakat tartogatnak a megye la­kosságának. Amikor ezek a sorok megjelennek, Ameriká­ba, de Japánba is vannak Tolna megyei utasok a szer­vezésükben. Jelenleg a leg­népszerűbb szolgáltatásuk a háromnapos bécsi kirándulás, de nagy érdeklődés mutatko­zik a háromnapos velencei, vagy isztambuli programok iránt is. A fő vonzerő ezek­nél az utaknál, hogy az autó­buszok megyénkből indulnak és a valutakeret nem az utast, hanem az IBUSZ-t terheli. Az irodában az utaztatás mel­lett mindenféle jegyeladással is foglalkoznak. Hihetetlen­nek hangzik, de például Szekszárdon váltható jegy a Szuezi-osatornán átkelő hajó­ra épp úgy, mint az Anglia és Franciaország között köz­lekedő kompjáratokra. A megyénkbe érkező utas fogadására legjobban a Tolna megyei Idegenforgalmi Hiva­tal rendezkedett be. Tavaly Gemencben 39 ezer vendéget fogadtak. A hivatal saját szál­láshelyein 57 ezer éjszakát, az általuk szervezett fizető­vendég-szobákban 72 ezer éj­szakát töltöttek el a me­gyénkbe látogató kirándulók. A gemenci kirándulás mellett egyre népszerűbbek lesznek a simontornyai és dunaföldvári programok. Dombodban és Gunarason a hivatal motel­jeiben egyhetes üdültetéseket szerveznek. Tavaly indult az Eszék—dombóvári autóbusz- járat, ami nagyban elősegí­tette. hogy sok jugoszláv ven­dég érkezzen a gunarasi szál­lóba. Űj kempinggel is gya­rapodnak: az idegenforgalmi hivatal május 1-én nyitja meg dunaföldvári kemping­jét. Fényjáték Egy romániai úton ismer­kedtem meg B. Máriával. Az utolsó pillanatban fizetett be az egyhetes útra azért, mert a szomszéd néni, akit a gye­rekei biztattak az utazásra, nem akart egyedül menni. Segített a néninek cipeked- ni, apró ajándékokat vásárol­ni a gyerekeinek, unokáinak, de még látni is segített az öregasszonynak — aki először járt külföldön. B. Mária egyedülálló, fia­tal nő, aki minden évben utazik valahova. Lakása, szép hivatása van, amennyi ideje és pénze marad, azt elutazza. Lassan már egész Európa az övé. Nagyszülei örökségén kubai utat tervezett. Több­ször is befizette, de „nem jött össze” a csoport, ezért „megalkudott” és befizetett egy francia utazásra, hogy láthassa a Loire menti kas­télyokat. Az út csodálatos volt, • a kastélyok is — mesélte — annál kevésbé nyerték meg tetszését az útitársak. Sok pénzük volt, sokat vásárol­tak. szidták a magas árakat. A fényjáték közjáték miatt egyedül csak B. Mária szé- gyelte magát. Az egyik kas­télyban javították a fény­játékot. Emiatt a csoport pa­naszt tett és visszakövetelte az elmaradt szolgáltatásárát. Meg is kapták. Budapesten az utazási iroda pénztárában, hiánytalanul fel is vették — B. Mária kivételével —, a huszonkétezerből visszatérí­tett ötvennyolc forint húsz fillért... írták: Czakó Sándor, Ihá- rosi Ibolya, László Ibolya, Majoros István, Virág F, Éva és Tamási János. Fölfedeztük a Balatont Aranykoszorú hatszor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom