Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-13 / 86. szám
Költségvetés, társadalmi munka, lakáselosztás Városi tanácsülés Szekszárdion 1979. április 13._______________________________________ NÉPÚJSÁG Hatvan éve történt A Bajor Tanácsköztársaság Fontos, közérdekű témákat tárgyalt meg tegnapi ülésén a szekszárdi Városi Tanács. A lejárt határidejű tanácshatározatokról és a vb fontosabb intézkedéseiről a két tanácsülés közti időszakban dr. Nedók Pál tanácselnök számolt be. Ugyancsak a tanácselnök • előterjesztésében került megvitatásra a tavalyi költségvetési terv végrehajtásáról és a fejlesztési alap felhasználásáról szóló beszámoló. A tanácsülés a beszámolót 115 millió forintos bevétellel és 109 milliós kiadással elfogadta. Ezután került sor az idei tanácstagi beszámolók tapasztalatainak értékelésére. A tapasztalatok a korábbiaknál kedvezőbbek, ami a tanácstagok felkészültségét illeti. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott sok újszerű kezdeményezés, mely a felkészítés során beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Változatlanul alacsony azonban a beszámolókat végighallgató választópolgárok száma, ezen belül Pedig különösen az a fiataloké, a 30 év alattiaké. A hagyományos beépítésű területeken többen jöttek el a beszámolókra, itt a tanácstag és választók kapcsolata elevenebb, személyesebb. így is mintegy 200 közérdekű (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Szimon János tűzoltó főhadnagy, tűzoltóparancsnok Dombóvár tűzrendészetének helyzetéről számolt be a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. A dombóvári tűzoltóparancsnokság három megye területén végez mentő-tűzvédelmi tevékenységet. Az állami tűzoltóság személyi állománya Dombóváron megfiatalodott. felvetésre került sor a beszámolókon. A társadalmi munka egyik mércéje annak, hogy egy település lakói mit hajlandók tenni közvetlen környezetükért, de természetesen mércéje annak is, hogy ezt a hajlandóságot az illetékesek milyen sikerrel tartják elevenen, miként hasznosítják. Szekszárdon a társadalmi munka értéke 1975-ben 5,7, 1976-ban 5,8, 1977-ben 9,1, tavaly 9,8 millió forint volt. A reális értékeléshez bizonyos fokú csoportosítás szükséges. Ezek szerint a „vállalatok” kategóriába 1. a TÁÉV, 2. a MEZŐGÉP, 3. a Szekszárdi ÁG. A „szövetkezetek, társulások, kommunális vállalatok, üzemek” sorában 1. a Szekszárd—paksi Vízitársulat, 2. a Városgazdálkodási Vállalat, 3. a DÉDÁSZ. A „szellemi tevékenységet folytató vállalatok” között immár hagyományosan 1. a Tervező Vállalat, 2. az AGRO- BER. „Iskolák” csoportban 1. az 505. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, 2. a Garay János Gimnázium. A tanácstagi körzetek között 1. Lő- rinczi Gyula körzete, kereken 207 ezer, 2. Halmai Lajos tanácstag körzete 167 ezer, 3. dr. Nedók Pál tanácstag körzete 139 ezer forintos tár- sadalmimunka-értékkel. A rancsnokság szerállománya alkalmas a jelentkező tűz- és káresetek felszámolására. A városban azonban egyre több középmagas lakóépületet építenek, s ezek védelme érdekében szükséges lenne gépe- zetes tolólétra beszerzése, de ennek elhelyezésére a jelenlegi laktanyában nincs megfelelő szerállás. Beruházási programszinten vsm az új laktanya építése, melynek kiviteli munkái ez év második tanácsülés az 1978-ban végzett közhasznú, a közösségi célkitűzéseket szolgáló munkáért mindenkinek elismerését fejezte ki és elismerő okleveleket adományozott a fent felsoroltaknak. Ezekután terjesztette elő dr. Bősz Endréné vb-titkár az új lakásügyi rendelettervezetet, illetve ehhez kapcsolódva dr. Ihász József, az igazgatási és jogi bizottság javaslatát és kiegészítését. A terjedelmes irat részletes ismertetésére itt természetesen nem vállalkozhatunk, csak egyes, feltehetőleg nagyobb közérdeklődésre számító pontokat idézünk: 3. § (1) „Közületi szervek részére bérlő-, illetve vevőkiválasztási joggal biztosítható lakások száma a tárgyévben elosztásra kerülő új tanácsi bér- és tanácsi érté- kesítésű lakások 5 százalékánál több nem lehet.” Tanácsi bérlakás kiutalására az jogosult, aki 80 ezer forintnál magasabb értékű ingatlan és ingó vagyonnal se maga. se házas- vagv élettársa, illetve velük költöző egyenesági rokona nem rendelkezik és a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme a 2200 forintot nem haladja meg. romszázhatvanezer forint értékű kár keletkezett. A parancsnokság általános felügyeleti és tűzvédelmi ellenőrzéseket is tart a város és városkörnyék területén ellenőrzi a vállalati tűzoltóságok működését és ellátják a 8 községi tűzoltóegyesület szakmai irányítását is. Az előadó részletesen felsorolta azokat a hiányosságokat is, amelyeket az ellenőrzéseik során megállapítottak, és kérUgyanez a határérték tanácsi értékesítésű lakásnál 150 000, illetve 3200 forint. Efölött már csak tanácsi elosztású társaslakást (OTP- társas) lehet igényelni. Garzonlakás kiutalására egyedülálló fiatal akkor jogosult, ha havi jövedelme a 3800 forintot, fiatal házasok esetében az egy főre jutó 2500 forintot, 40 évesnél idősebb és egy éve egyedül élők esetében a 2800 forintot nem haladja meg. Ha az igénylőt a vb már felvette a végleges lakáskiutalási (értékesítési) névjegyzékbe, a jövedelemben utólag bekövetkezett növekedést nem kell figyelembe venni. A csökkenést igen, ha ezáltal az igénylő az alacsonyabb terhet jelentő lakásformára válik jogosulttá. A lakás használatba vételének díját, a bérlő kérelmére, legalább 50 százalékban el lehet engedni, ha az illető legalább 3 gyereket tart el. Négy gyerek esetén a telies összeget el lehet engedni. Elengedhető akkor is. ha a gyerekek száma csak három, de a család egy főre jutó átlagos keresete nem haladja meg az 1500 forintot. O. I. nagy, megyei tűzoltóparancsnok, aki értékelte a dombóvári tűzoltóság munkáját. Tevékenységükért elismerését és köszönetét fejezte ki. A vb ezután meghallgatta a városi bíróság elnökének tájékoztatóját a polgári perek alakulásáról, majd megtárgyalta a kisajátítási eljárások tapasztalatait. Végül a végrehajtó bizottság csatlakozott ahhoz a versenymozgalomhoz, melyet a Tolna megyei Tanács V. B., a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a szakszervezetek megyei tanácsa, a KISZ megyei bizottsága,. valamint a Vöröskereszt megyei bizottsága indíA dél-németországi osztályellentétek kiéleződése nyomán a müncheni szocialisták balszárnya Ernst Toller vezetésével kikiáltotta a Bajor Tanácsköztársaságot. Ez a hetedikéi akció tulajdonképpen még államcsíny volt: a tömegek nem vettek részt benne, a kommunista párt nem aktivizálta magát. Az ellenforradalom április 13-i támadása elleni harcban azonban már a kommunisták is részt vettek a felkelt munkások oldalán, s ez időtől a kormány is az ő részvételükkel alakult meg, A Bajor Tanácsköztársaságnak a sorsa — mégin- kább, mint a magyaré — a közép-európai proletárfor- radalomtól, , s legfőképpen ennek ausztriai lehetőségeitől függött. Pillanatnyilag úgy látszott, hogy a januári vereség kábulata után a német forradalom csillaga is újra magasba emelkedhet. Ám április 17-én nem sikerült a bécsi proletárok akciója; a szociáldemokraták, Renner kancellár tűzoltóakciói megakadályozták a proletárdiktatúra kikiáltását, a magyar .és a bajor példa követését. S ezután már a forradalmi helyzet tartó- sabb apálya következett Ausztriában. Az egyedül, segítség és összeköttetések nélkül maradt, testvérellentétektől is szabdalt Bajor Tanácsköztársaság így hamarosan a berlini kormány martalékául esett. Május 1-én a katonaság leverte a müncheni proletárhatalmat, a korabeli német forradalmi fellendülés utolsó hősies próbálkozását. D. M. Április 13.: A Bajor Tanácsköztársaság. Felvonulás München belvárosában. Bölcske A tehenészet csak húst termel Dombóvári vb-ülés A tűzrendészet helyzete Kielégítően bírják azokat a fizikai megterheléseket, amelyek a szolgálat ellátása területén jelentkeznek. A paA tavasz elképzelhetetlen virág nélkül és a virág méhek nélkül. Még a virágzás előtt, a napos idő beköszöntővel a méhészek is megkezdik a felkészülést a közeledő virágzásra. A kaptárakat rendberakják, szélvédett, melegebb helyekre telepítik, lehetőleg úgy, hogy a virágzás megindulásával a méhek mézelőhelyet is találjanak. A felében élkezdődnek. Az elmúlt évben területükön harminckét tűzeset volt, melynek következtében háméhek első mozgolódását a méhészek tisztítórepülésnek nevezik. Ha a külső hőmérséklet tíz Celsius fölé emelkedik, akkor a kaptárban megindul az élet. Az anya elkezdi a peterakást. A tél folyamán egy kaptárban ezertől háromezer közötti méh telel át. A peterakás, illetve az etetés az álcák „kezelése” olyan ütemben te a végrehajtó bizottság segítségét a lakosság rendszeres tűzvédelmi tájékoztatásában. A testületi ülésen megjelent Márton Pál tűzoltó őrkel! hogy megtörténjen, hogy a tavasz végi főidényre, az akácvirágzásra egy-egy kaptár népessége elérje a nyolcvanezer méhet. Ez idő alatt a családok a virágokat járják és közben megporzást is végeznek. A kikelő utódok, a fiasítás sok tápanyagot kíván. Egy méhcsalád évi szükséglete virágporból — mely rendkívül tápláló és többek között sokféle vitamint tartalmaz — negyven kiló. Tavasszal legelőször a fűz virágzik, ennek virágporát gyűjtik a méhek. A megye méhészei az akácvirágzás megkezdésekor húszezer méhcsaláddal járják az országot. Először a déli országrészekben kezdik, Bács-Kiskun megyében és fokozatosan haladnak észak felé az akácvirágzás befejeződéséig. A méhészek családjaikkal készségesen segítenek a me-, zőgazdasági termelésben oly módon, hogy a megporzást kitelepített családokkal elősegítik gyümölcsfák, maglucerna, mustár, repce, napraforgó és más kultúrák esetében. így a haszon kettős, illetve kölcsönös. Sajnos a gazdaságok a vegyszeres védekezés végrehajtásakor nem mindig vetott Tolna megyében, a „Település tisztasága és környezetvédelem" néven. MAGYARSZÉKI ENDRE szik figyelembe a megfelelő MÉM-rendelkezéseket és ebből méhmérgezés adódhat. Két jellemző szám. Tavalyelőtt a nem megfelelő biztonsági előírások szerint végzett vegyszerezés négyszázezer, tavaly pedig egymillió forintnyi kárt okozott méhmérge- zéssel. Van arra is példa, hogy a méhészek és a mezőgazdasági nagyüzemek között szó szerint is gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Például a tamási téesz ötven hektáron termesztett tavaly tököt. A termeltető cég előírta a technológiában a méhek alkalmazását. Emellett itt fehér mustár megporzására is telepítettek méhcsaládokat a tábla mellé. Több téeszt is lehetne említeni az eredményes együttműködés példájaként, kétségtelen azonban, hogy jobb szervezéssel az ebben lévő tartalékokat hatékonyabban ki lehetne használni. Az idén a megye méhészei mintegy 19 millió forint értékben termelnek — illetve termeltetnek méheikkel — különféle méhészeti termékeket. többek között negyvenötven vagonnyi mézet. A bölcskei Rákóczi Tsz nem ad tejet a népgazdaságnak, csak húst. A megyében — így mondják — összesen négy ilyen közös gazdaság van. A tehenészetet úgy alakították ki, hogy a hústermelés került előtérbe. A tejet borjúnevelésre fordítják. Ezzel szemben nagyot fejlődött a faluban a háztáji tehéntartás, amihez hathatós segítséget nyújt a szövetkezet a tagoknak. Dr. Bállá Miklós állatorvos tájékoztatása szerint 200 háztáji — és nem is rossz — tehenet tartanak Bölcskén. Ez az „üzemág” lett népszerű, mivel a baromfitartás és a ser- téshízlalás nem vált be a községben annyira, az utóbbi időben, mint a tejtermelés. Az állatorvos úgy mondja, „jó libatömő hely volt Bölcske” valamikor. Gazdaságtalanná vált egy időben a libahízlalás, bizonyos intézkedések miatt. Most jóformán nem is próbálkoznak vele. Sok háznál van négy-öt tehén, sőt, tudnak a szövetkezet vezetői olyan gazdáról is, aki nyolc, vagy éppen 12 tehenet tart. Utóbbi porta már nem tsz-tagé, hanem maszek. A nagyon sok tehén gondozása a közös munka rovására megy, az év bizonyos időszakaiban: amikor a szálas takarmányok betakarítását kell végezni, nem számíthatnak a közösben például a négytehenes traktorosra úgy, mint másokra. Ulbert Ádám tsz-elnök azt mondja, érzik ennek hátrányát, de kénytelenek tudomásul venni a helyzetet, sőt még segíteni is a takarmányhoz jutást. Annál is inkább, mivel a szövetkezet — mint említettük — eladásra nem termelhet tejet. Magyar tarka állományával a vágómarha-eladást akarja növelni. Újabb hízómarha- istállót épít Bölcske és A. nd- ráspuszta között . A telep bővítése részben már megkezdődött, szociális épület készült tavaly a sertéstelepen is, a szarvasmarha-telepen is. Fekete-fehér öltöző, étkezési hely melegvízzel, hűtőszekrénnyel. Kövesszállás és Juhásztanya között az idén épül összekötő út, ehhez a megyei tanács ad pénzt, a pécsi KÉV lesz a kivitelező — már megtörténtek az előkészületek. Egyébként nem könnyű a szövetkezet helyzete az állattenyésztést illetően. Még tart a brucella- mentesítés és a régi épületek kicserélése, illetve felújítása sem fejeződött be, ráadásul a meglévő férőhely kevés, tehát beruházásra is szükség van. A tejtermelésről még any- nyit. nem véletlen, hogy korszerű tejház épült Bölcskén. A háztáji tehenészet gyors fejlődését ezzel is segítik. A sok tej jó minőségben ju^ son el a feldolgozóhoz és az,-irj tán a fogyasztókhoz. (Bölcskéről készült mága^ zinoldalunk lapunk' holnapi, számában található.) Megkezdődött a virágzás és a viráporgyűjtés
