Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-11 / 84. szám

A NÉPÚJSÁG 1979. április 11, • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Üvegtégla Bonyhádról írtaik az alábbi levelet: „...Egy kérdésünk volna: miért hiánycikk az üvegtég­la? 1977 tavaszán kezdtünk építkezni. Akkor volt a TÜ- ZÉP-en, de még nem vehet­tük meg, mert nem volt hol tárolni. A lépcsőházba kelle­ne száz darab, e miatt nem tudunk beköltözni.” Olvasónk levelét elküldtük a Dél-dunántúli Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat igazgatójának, Ka- bács Bélának, aki a követ­kezőket válaszolta: „...Az üvegtégla évek óta országos jellegű hiánycikk. Hazai gyártása megszűnt. Beszerzése csehszlovák, len­gyel, esetleg román import­ból volna lehetséges. Az im­portbonyolítás behatárolt ke­retek között mozog, s nem közömbös, hogy milyen áru­féleséget kíván a kereske­delem behozatni. Tudvalévő, hogy az üvegtéglát az épít­kezéseknél kiegészítő elem­ként — esztétikailag szép, kulturált megoldáshoz hasz­nálják. Az üvegtégla forgal­mazása az AMFORA Üveg- Porcelán Kereskedelmi Vál­lalat profilja, de az igények felmerülésekor vállalatunk is bevezette annak értékesí­tését. Ez év elején egy vagon lengyel üvegtégla érkezett Pécs I. számú telepünkre, az elmaradt 1978. évi szállí­tás teljesítésére. A beérke­zett áru néhány nap alatt elfogyott, de az igényeket megközelítőleg sem elégítet­te ki. Idei szállításra 5 va­gon üvegtéglát rendeltünk meg az AMFORA Vállalat­nál amelyet a mai napig nem igazoltak vissza. Meg­rendelésünk elfogadásától, illetve a szállítástól függően az üvegtéglából Tolna me­gye is részesülni fog. Telefonszámunk: 129-01, 123-61. A panaszos részére meg­felelő helyettesítő anyagot, úgynevezett „U” profilú üve­get javasolunk, amely lép­csőházban előnyösen alkal­mazható. Ha érdekelné olva­sójukat e megoldás, mielőbb keresse fel a 16. számú TÜ- ZÉP-telep vezetőjét Balaton- bogláron, aki a javasolt áru­féleség felhasználására hasz­nos tanácsot ad, s készséggel kielégíti az érdekelt igé­nyét...” Nyereségrészesedés Nagy Sándomé bogyiszlói lakos leveléből idézünk: „1972-től dolgoztam a Szekszárdi Szabó Szövetke­zetnél. 1978. december 30-án szűnt meg a munkaviszo­nyom. A szövetkezet nyere­séggel zárt, erről tudomásom van, én még eddig nem kap­tam egy fillért sem. Jár-e részemre nyereségrészese­dés?...” A Szekszárdi Szabó Szö­vetkezet elnökének, Vári Györgynek a válasza: „...Nevezett dolgozó 1978. december 29-én szüntette meg tagsági viszonyát szö­vetkezetünknél. A Munka­ügyi Szabályzat IV. fejezete tartalmazza az év végi ré­szesedésre és osztalékra jo­gosultak körét. Az a) pont szerint az a dolgozó jogosult év végi részesedésre, „aki a gazdasági év egészében, (de legalább 6 hónapig) és de­cember 31. napján a szövet­kezet állományában van.” Fentiek alapján ebben az esetben év végi részesedés nem adható...” Alkatrészhiány Simonfi Jánosné Szek- szárdról írja: „December közepén a szekszárdi GELKA-szerviz beszállította a BIO-szuper- automata mosógépemet, mert a középrész elromlott, és ez a helyszínen nem javítható. Azóta is minden héten két­szer bejárunk érdeklődni, de mindig azt a választ kap­juk: sajnos, még nem érke­zett alkatrész. Ez mégiscsak felháborító, hogy megvásá­roljuk a drága mosógépet, és ha véletlenül elromlik, kénytelenek vagyunk hóna­pokon keresztül kézzel mos­ni. Az a kérdésem, hogy az idei évben számíthatok-e még a mosógépemre...?” A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat Tolna megyei kirendeltségétől Var­ga János műsz. ellenőr vá­lasza: „...A panaszos automata mosógépében szervizünk áp­rilis 5-én középrészt cserélt. A középrész kompletten nem kapható, ezért alkat­részekből kell összeállítani. Az utolsó hiányzó alkatrészt most kapta meg szervizünk. A készülék április 7-én ke­rült hazaszállításra...” Szülőotthon Többen érdeklődtek Paks­ról. Igaz-e, hogy a járási szülőotthont pár hónapon belül bezárják? A kérdésre dr. Horváth Jenő megyei főorvos vála­szolt: „...Az Egészségügyi Mi­nisztérium még 1977-ben tartott megyénkben részle­tes, minden területre kiter­jedő, alapos vizsgálatot az ország legjobb szakemberei­nek bevonásával, és már ak­kor egyetértettünk megálla­pításukkal: hogy a paksi szülőotthon ma már nem­csak korszerűtlen, elavult intézménye a megyének, de szükségtelen is. A megye kórházainak szülészeti osz­tályai — különösen a 150 ágyas megyei intézet — minden olyan korszerű mű­szerrel felszerelt, olyan ágy­létszámmal rendelkezik, hogy amit a szülőotthon for­galmaz, nem jelent megter­helést kiesése esetén sem. Ma, amikor oly sok a veszé­lyeztetett terhes és egyre kevesebb a komplikáció nél­küli „sima” szülés, nem en­gedhetjük meg, hogy a paksi szülőotthon vonzáskörzeté­ben lakó szülőanyák és szü­letendő csecsemők életét ve­szélyeztessük. Az a tény, hogy eddig még semmi baj nem történt, az ott tevékenykedő orvosok és egyéb dolgozók áldozat­kész és sokszor emberfeletti munkájának volt köszönhető. A felszabadulás után azért harcolt az egészségügy, hogy az anyák ne odahaza, hanem a szülőotthonokban szülje­nek, orvosi felügyelettel. Ma úgy látszik, ismét azért kell harcolnunk, hogy a felaján­lott jobbat, korszerűbbet és főleg biztonságosabbat fo­gadják el az anyukák. A paksi levélírók akkor tesznek jót és képviselik az édesanyák érdekeit, ha sür­getnek bennünket azért, hogy a szülőotthonnal kap­csolatos tervünk minél előbb megvalósuljon. Ha megvalósul, Szekszárdon tel­jes biztonsággal szülhetnek az édesanyák, hiszen itt rendelkezésre áll minden se­gítség. Továbbá létesíthe­tünk a szülőotthon helyén egy 30 férőhelyes szociális otthont, ami azért szükséges, mert Pakson és a paksi já­rásban nincs általános szo­ciális otthon. Úgy vélem, hasznos átgon­dolni mindazt, amit röviden leírtam. A minisztérium, a megye és a város vezetői azért munkálkodnak, hogy az egészségügyi ellátás mi­nél tökéletesebb legyen. Ml VÁLASZOLUNK Útközben *79 ÁPRILIS HAVI AJÁNLÁS A MŰVELŐDÉSI AKCIÓBA BENEVEZETT SZOCIALISTA BRIGÁDOK RÉSZÉRE A brigádok készüljenek az alábbi témakörökből: 1. A szakszervezeti oktatás „Társadalmunk kérdései” 1978/79. évi anyaga. 2. A televízió műsorából. — A Hét. — Lenin (dokumentum­film) IV. 22. 1. műsor. 3. Ismerkedjenek meg Ko­dály: Háry János c. daljáté­kával IV. 30-ig. 4. A TIT ismeretterjesztő előadásaiból: — A gyógyszerezés, gyógy­szerfogyasztás káros hatása. — A jog, mint a társadal­mi folyamatok szervezője, szabályozója, különös tekin­tettel az új Büntető törvény- könyvre c. előadások meg­hallgatása V. 30-ig. 5. Az ajánlott újságok és folyóiratok. 6. A helyi művelődési in­tézmények programjai. 7. Az április havi ajánlás­hoz kapcsolódó kérdések 1979. V. 1—7. között jelen­nek meg a Tolna megyei Népújságban. A MÁRCIUS HAVI ajänläshoz KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEK Társadalmunk kérdései. 1. Ki írta? „A szakszervezetek terem­tik meg az élcsapat kapcsola­tát a tömegekkel, a szakszer­vezetek győzik meg minden­napi munkájuk során a tö­megeket, annak az osztály­nak tömegeit, amely egyedül képes arra, hogy a kapitaliz­musból a kommunizmusba átvezessen bennünket.” 0—1 pont. 2. Melyik szerv határozatá­ban és mikor fogalmazódott meg? „Az állami szervekben to­vább kell erősödnie annak a meggyőződésnek és gyakor­latnak, hogy a közös ügy érdekében elengedhetetlen a sokoldalú együttműködés a szakszervezetekkel. Ennek feltétele, hogy minden állami és gazdasági vezető ismerje még jobban a szakszerveze­tek törvényes jogait, hiszen e jogok megtartása a szocia­lista gazdasági vezetés poli­tikai és jogi kötelessége.” 0—2 pont. „Hogy nálam különb le­gyen.” 3. Természetes-e, ha egy gyermek nem illeszkedik be zökkenőmentesen egy új kö­zösségbe? Véleményét indo­kolja! 0—3 pont. 4. Milyen következményei lehetnek annak, ha a szülők a gyermek akaratát sohasem veszik figyelembe? 0—4 pont. A 39-es dandár c. film. 5. Az irodalmi mű szerzője és a film főszereplője mi­lyen kapcsolatban van egy­mással? 0—2 pont. 6. Mit „olvasott a térkép­ről” Karikás? 0—4 pont. Magyarország, Népszava, Népújság. 7. Mit jelent és ki beszélt választókerületében az ún. bizalomkeltő intézkedésről? 0—3 pont. 8. Ki, hol és melyik or­szágról mondta a következő­ket: „Az a tény, hogy a Bizton­sági Tanács egy állandó tag­ja, amely külön felelősséggel tartozik a világbéke fenntar­tásáért, ilyen lépésre vete­medik és lábbal tiporja az ENSZ alapokmányát, csak súlyosbítja a helyzetet...” 0—3 pont. 9. Hol tartottak megyénk­ben március 15-én szobor­avatással egybekötött emlék­gyűlést és kinek a szobrát avatták? 0—2 pont. 10. Soroljon fel 5 olyan országot, ahol a Tanácsköz­társaság 60. évfordulója tisz­teletére kiállítást rendeztek! 0—5 pont. 11. Ki volt a „szüle” a Sár­köz falvaiban és mi köze volt a borospince kulcsához? 0—2 pont. 12. Hol és mivel nyert a Szekszárdi Állami Gazdaság 10 ezer dolláros díjat? 0—2 pont. Élet és Irodalom, Film, Színház, Muzsika, Uj Tükör. 13. Ki zenésítette meg Weö­res Sándor Holdbéli csónakos c. játékát? 0—1 pont. 14. Kinek, mely drámáira vonatkozhat ez a mondat? „Pisti a vérzivatarban ki­rályi vadászattal egybekötött házmestersiratót tartott.” 0—3 pont. 15. Milyen tv-műsor jut eszébe a következő névpá­rokról : Lasse Viren—Németh Mik­lós, Katri Helena—Koncz Zsu­zsa, 0—1 pont. 16. Melyik Tolna megyei születésű író fordított Tu Fu­tói és Paul Eluard-tól egy­aránt? — 0—1 pont. Móricz: A boldog ember. 17. Kiket hívtak , ostoros gyerek”-nek? 0—2 pont. 18. Mi volt a cselédbér egy évre? 0—2 pont. 19. Mit takar e kifejezés, „10 köböl élet”? 0—2 pont. Élet és Tudomány, Delta. 20. Márciusban két német tudósnak ünnepeltük száza­dik születési évét. Kik ők, legalább egy-egy jelentős fel­fedezésüket említse meg! 0—4 pont. 21. Helyes-e a következő mondat: „A munka itt egész éven át mindennapi lekötelezett­séggel jár.” A választ indo­kolja! 0—2 pont. ,22. Melyik a Föld legna- gvobb szigete, s mi a gazda­sági haszna? 0—3 pont. 23. Mit találtak a kalifor­niai egyetem tudósai az an­tarktiszi Ross-tenger jégpán­célja alatt? 0—2 pont. Brigádélet. 24. Mikor választottak elő­ször a dolgozók általános és titkos szavazással hazánk­ban? 0—2 pont. 25. Dési Huber István és Derkovits Gyula műveit me­lyik városunk múzeuma mu­tatja be? 0—2 pont. Megyei Operatív Bizottság A válaszokat a helyi műve­lődési házaknak kell meg­küldeni 1979. IV. 25-ig. ^logszafólygknlt ~ revItféB Az egészségügyi, az oktatási és a szociá­lis intézményekben a térítési díjak alap­jául szolgáló jöve­delem meghatározá­sáról szól a munkaügyi mi­niszter 4/1979. (III. 14.) MüM számú rendelete, amely sze­rint a térítési díj alapja a kötelezettnek az előző naptá­ri évben elért havi átlagkere­sete. Ezt a jogszabály mel­lékletében írtaknak megfele­lően kell kiszámítani. A kö­telezett minden évben egy­szer, az intézmény által meg­állapított határidőben — en­nek hiányában legkésőbb augusztus 20. napjáig — kö­teles jövedelméről nyilatko­zatot, illetve igazolást be­nyújtani, ha ezt nem teszi, a legmagasabb térítési díjat kell fizetnie, illetve a felső­fokú oktatási intézmények­ben a legmagasabb jövedelmi kategória szerint kell megál­lapítani a tandíjat. A meg­változott jövedelmet új nyi­latkozat kiállításával nyolc napon belül be kell jelenteni, az ennek megfelelő térítési díjat a változás bejelentését követő hó 1. napjától kell megállapítani és fizetni. A jogszabály — amely a Magyar Közlöny 1979. évi 12. számában jelent meg — 1979. évi május hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1979. szeptember 1. napjától esedékes térítési díjak alap­jául szolgáló jövedelem meg­határozásánál kell alkalmazni. Ugyanitt jelent meg a mun­kaügyi miniszternek az alap­bérek megállapításáról szóló jogszabályok kiegészítése és módosítása tárgyában kiadott 5/1979. (III. 14.) MüM számú rendelete, amelynek mellék­letében megjelölt jogszabá­lyok azzal egészülnek ki, hogy indokolt esetben a fel­ügyeleti szerv a szakszerve­zettel egyetértésben engedé­lyezheti az alsó bérhatárok legkésőbb 1980. március 31. napjával történő kötelező al­kalmazását, illetve kivétele­sen indokolt esetben a mun­kaügyi miniszter a Szakszer­vezetek Országos Tanácsával egyetértésben az ágazati mi­niszter javaslatára engedé­lyezheti az alsó bérhatárok legkésőbb 1980. március 31. napját követő, meghatározott időben történő alkalmazását. ■ A Művelődésügyi Közlöny idei 5. számában jelent meg a munkaügyi miniszter és az oktatási miniszter 101/1979. MüM—OM számú együttes utasítása a szakmunkás­képző iskolákban a tanórán kívüli tevékenység ellátásá­ról. Az utasítás részletesen szabályozza a kulturális ne­velőtanár feladatait, megszab­ja azt is, hogy ki nevezhető ki kulturális nevelőtanárnak, milyen kulcsszámú munka­körbe sorolható, milyen pót- szabadság illeti meg, és ren­delkezik a kulturális nevelő­tanárok szakfelügyeletéről, valamint továbbképzéséről is. A Művelődésügyi Közlöny­nek ugyanebben a számában hivatalos közlemény je­lent meg az oktatásügyi dol­gozók gyermekintézmények­ben történő munkahelyi ét­keztetéséről, mely közlemény­ből csupán ennyit idézünk: „ ... az étkeztetési engedélyek kiadása az intézményvezetők és a szakszervezeti bizottsá­gok feladata...” Indokoltnak tartjuk felhív­ni a figyelmet a Kereskedel­mi Értesítő idei 6. számában megjelent arra a közle­ményre, amely az 1978. évi felügyeleti ellenőrzések tapasztalatait foglalja össze, s amely szerint „előfordul, hogy a rendelkezéseket, uta­sításokat csak formálisan hajtják végre, a komolyabb erőfeszítések helyett kibúvó­kat keresnek, objektív nehéz­ségekre hivatkoznak”, több vállalatnál előfordult a rep­rezentációs keret túllépése, más vállalatoknál a kikülde­tési és közlekedési költségek emelkedtek túlzott mérték­ben, a belső ellenőrzési mun­ka esetenként nem volt terv­szerű, sok vizsgálatra jellem­ző a felszínesség, a felelősség­re vonások gyakran elmarad­tak, több vállalatnál a köz­pont szervezete túlméretezett, egyes részlegek munkájában sok a párhuzamosság stb. Ügy véljük, a közlemény­ben írt tapasztalatok feltétle­nül hasznosítandók. Dr. Deák Konrád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke „Csak egy csap” Rákosy Gergely forgatókönyvéből készít vígjátékot a tele­vízió számára Hintsch György rendező. A tévé IV-es stúdió­jában rögzítésre kerülő tévéjáték operatőre Czabarka György. A főszerepeket Mensáros László, Kabos László, Harkányi Endre és Ambrus András játsza. A képen: Har­kányi Endre, Ambrus András és Kabos László a kamera előtt. (MTI-Fotó — Friedmann Endre felvétele — KS) Csontvá ry-fi I m Apajpuszta helyett a bikoli vagy a seregélyesi kastély­ban veszik fel a MAFILM készülő „Csontváry” produk­ciójának egyik, még hátra­lévő jelenetét. Mivel az ere­deti elképzelés szerinti rész­letet a minimálisan szüksé­ges 15 cm-es hótakaró hiá­nyában nem sikerült Apaj- pusztán rögzíteni, a forgató- könyv megváltoztatásával ke­rül sor a kastélybeli felvétel­re. A „Csontváry” forgató- könyvét egyébként az Apaj- pusztára tervezett jelenetsn kívül is több helyen átírta a szerző, Dobai Péter. Részben ezért utaztak ismét Olaszor­szágba, a Szicíliához közeli Lipar.i-szigetekre, ahol a nagy művész és a vulkánok talál­kozását filmesítették meg. A következő hetekben még egy külföldi forgatási hely­színt keresnek fel. A „Magá­nyos cédrus”-sal kapcsolatos képsor felvételeinek elkészí­téséhez néhány napos török- országi tartózkodásra lesz szükség, s ott a főszereplők közül már csak Holl István áll a kamerák elé. Itthon a pécsi Csontváry Múzeumban, a Nemzeti Galériában, és a Miskolci Galéria termeiben forgatnak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom