Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

1979. április 8. 2 Képújság Ezt hozta a hét Hétfő: Iránban kikiáltják az iszlám köztársaságot. — Begin egynapos villámlátogatást tesz Kairóban. — Vilfrid Martens alakít kormányt Belgiumban. — A szociáldemok­rata pártszakadással bonyolódik a portugál válság. — Ün­nepi megemlékezés Moszkvában április negyedikéről. Kedd: Megbeszélések Rómában a rendkívüli választások időpontjáról. — Vietnam újabb tárgyalási javaslata Kí­nához. Szerda: Kivégzik Bhutto, volt pakisztáni kormányfőt, tiltakozó tüntetések az országban. — Pekingben bejelentik a szovjet—kínai barátsági szerződés felmondását, kormány- nyilatkozatot tesznek közzé Moszkvában. Csütörtök: Kurt Waldheim az NDK-ban. — Amerikai nyilatkozatok szerint a SALT—2 egyezmény kész az alá­írásra. — Kambodzsában felszámolják a polpotista bandák főhadiszállását a thaiföldi határnál. Péntek: Lázár György és Alekszej Koszigin találkozója Moszkvában. — Az ugandai felkelők a főváros, Kampala bevételét jelentik. Szombat: A francia szocialisták kongresszusa. — Uj ve­zetés kerül Mauritánia élére. — Nagy-Britanniában meg­kezdődik a választási kampány. Kommentárunké, Réti Erviné a szó: A hét 3 kérdése Hajnali két órakor vezették a csonttá soványodott és hónapok óta először megborotvált Zulfikar Ali Bhuttót a bitóhoz, soha még ilyen korai időpontban nem került sor kivégzésre Pakisztánban. A hivatalos bejelentés csak jóval később következett. Időközben elhantolták a volt kormány­fő holttestét, nehogy temetése tömegtüntetésekre adjon alkalmat. S a helyszínen tartózkodó tudósítók úgy vélték: meg akarták várni az éppen az országban vendégeskedő, Iránban továbbra is gondot okoznak a nemzetiségek meg­mozdulásai. Képünkön: Gonbad türkmén városban is ka­tonai ellenőrzést vezettek be. magas rangú kínai katonai küldöttség elutazását is. A po­litikus halálhíre világszerte osztatlan megdöbbenést kel­tett, s a pakisztáni tüntetéseket is legfeljebb halasztani le­hetett, azok hamarosan kirobbantak. 1. Mit jelentett Pakisztánban Bhutto kivégzése? Bhutto életművét természetesen sokféleképpen lehet megítélni, de abbait nincs vita, hogy Pakisztán talán leg­nagyobb formátumú személyisége volt. Különösen sokat tett hazájáért annak legkritikusabb időszakában, amikor harmadszor háborúztak Indiával és a keleti országrész he­lyén megalakult a független Banglades — jelentős szerepe volt abban, hogy a megváltozott feltételek között újjá­szervezze Pakisztánt, belpolitikai reformprogrammal és kiegyensúlyozottabb külpolitikai törekvésekkel lépett fel — jóllehet pályafutása nem nélkülözte az ellentmondásokat és következetlenségeket sem. A katonai államcsínnyel hatalomra jutó, szélsőséges és fanatikus iszlám ideológiát valló pakisztáni kormányzat elsősorban azért akart végképp leszámolni Bhuttóval, mert személye egy másik utat, másik választási lehetőséget jelzett. A jogi formaságokat betartandó, eljárást folytattak, de előzőleg kicserélték a legfelsőbb bíróság tagjait, s még így is csupán négy-három arányban szavazták meg a ha­lálos ítéletet. Hak tábornok pedig cinikusan mosta kezeit: nem akar beleszólni az ítélkezésbe... A körülmények olya­nok voltak, hogy noha senki sem kíván beavatkozni Pa­kisztán belső ügyeibe, a levelek, táviratok és üzenetek valóságos özöne áradt Iszlámábádba, Bhutto életének meg­mentése érdekében. A szovjet és az amerikai államfő, a pápa és az iráni iszlám főpapok, az ENSZ főtitkára, a francia elnök, a brit miniszterelnök, s hazánk Elnöki Ta­nácsának elnöke egyaránt azok között volt, akik szót emeltek, de a pakisztáni vezetés eltökélte magát a halálos ítélet végrehajtására. A Közép-Keleten jelentős változások mentek végbe az elmúlt hónapokban, elegendő Iránra és Afganisztánra utal­ni. Ez a helyzet is fokozta a pakisztáni katonai kormányzat félelmét és idegességét, ám végső soron rossz tanácsadó volt. Amint megrendült a világ egy másik kivégzés halla­tán is: Dél-Afrikában végrehajtották a halálos ítéletet a 23 esztendős Solomon Mahlangun, a koholt vádakkal per­be fogott afrikai szabadságharcoson. Ott is a tömegmozgal­maktól való' rettegés, a terebélyesedő belső botrányok el- tussolása állt a háttérben, s nem vették figyelembe, hogy kegyelmet kért az ENSZ Biztonsági Tanácsának e célra összehívott ülése is. Minden valószínűség szerint azonban rövid időn belül igazolódhat majd, hogy a bitófát ezúttal sem lehet a politika tartósan hatékony eszközei közé sorolni... 2. Mi áll a pekingi szerződésfelmondás hátterében? A harminc évre megkötött szovjet—kínai barátsági szer­ződés 1980! április 11-én jár le, s a megállapodás úgy szólt: ha egy évvel korábban nem mondja fel valamelyik szer­ződő fél, automatikusan meghosszabbodik. Pekingben nem késlekedtek, s bejelentették a szerződés felmondását, Az Olasz Kommunista Párt megtartotta XV. kongresszusát. Képünkön: a zárszót Enrico Berlinguer főtitkár mon­dotta el. amely ily módon jövőre érvényét veszti. A szerződés, ameddig megvalósulhatott a gyakorlatban, jelentősen hozzájárult a Kínai Népköztársaság független­ségének biztosításához, belső fejlődéséhez, s a nemzetközi erőviszonyok kedvező alakulásához. Sajnos a pekingi ve­zetés ismert politikája évek óta megfagyasztotta a két­oldalú kapcsolatokat, a szerződés .működését is. A szerző­dés mégis bizonyos kereteket jelentett, jelképezte azt, hogy a Szovjetunió mindig nagy barátsággal viseltetik a kínai nép iránt. A felmondással a pekingi vezetés tulajdonkép­pen saját logikája szerint cselekedett, s folytatta veszélyes békeellenes irányzatát. Két megjegyzés külön is ide kívánkozik. Peking mind ez idáig ezzel utasította vissza a különböző szovjet indítvá­nyokat a két ország szigorúan államközi viszonyának ren­dezésére, hogy van közöttük szerződés. Vajon mire hivat­kozhat most a jövőben? A kínai vezetők a hírek szerint ígéretet tettek volna Japánnak is a szerződés felbontására, mivel az annak idején közös akciókat irányzott elő a japán militarizmus újjáéledésével szemben. Vajon mi lesz az a számla, amit most Peking Japánnak és az Egyesült Álla­moknak be akar nyújtani? provokációs lépésének ellen­értékeként? A Távol-Keletnél és Délkelet-Ázsiánál maradva, nagy figyelmet érdemel az újabb vietnami tárgyalási javaslat híre. Hanoi hajlandó minden különösebb előfeltétel nélkül megkezdeni a külügyminiszter-helyettesi szinten esedékes megbeszéléseket Pekinggel — a tárgyalások megindulása pusztán a kínai válaszon múlik. Ami lehet, hogy azért késlekedik, mert Kambodzsában közben felszámolták a Kína-barát polpotista erők főhadiszállását, állítólag maga Pol Pot. a bukott rezsim első embere is Thaiföldre me­nekült. Vietnam hajlandó az ésszerű tárgyalásokra, ugyan­akkor nem habozik segítséget nyújtani a sókat szenvedett kambodzsai népnek, amely szeretne végre teljesen meg­szabadulni a konszolidációt akadályozó fegyveres ban­dáktól. 3. Mit végzett Begin kairói villámlátogatása során? Szemérmes protokollal fogadták az izraeli miniszter- elnököt az egyiptomi fővárosban: általában egy percig hagyták fenn a vendégeskedő kormányfő országának zász­laját, s a kocsisor elhaladtával gyorsan levonták. A Szadat elnökkel történt megbeszélések egyetlen igazi eredményt hoztak: megállapodtak a következői májusi találkozóban, amelyet a Sinai-félszigeten elterülő El Arish-ban tartanak meg. Begin „az ismeretlenbe való ugrásnak” nevezte a külön- békeszerződést, s ebben igaza volt. Az aláírás megtörtént, de minden jel szerint változatlanul fennállnak az értel­mezési és magyárázatbeli különbségek, s a Közel-Kelet legfontosabb problémáját, a palesztin kérdést csupán a szőnyeg alá söpörték. Az El Arish-i találkozón — a menet­rend szerint — már a ködös palesztin autonómiáról kellene tárgyalni, de minden jel szerint továbbra is a halasztások és elnapolások politikája folytatódik majd. Sok függ az amerikai segélyígéretek apró pénzre, pontosabban mil- liárdokra történő átváltásától is, hiszen Washington az „aranyeső” és fegyverözön ígéretével bírta rá a makacs- kodókat a végső egyezségre. Mit szólnak azonban ehhez otthon, az Egyesült Államokban, a többi arab országok­ban. s nem utolsósorban Izraelben és Egyiptomban — a másiknak nyújtott támogatáshoz? A kérdőjelek száma tehát változatlanul nem fogyott, s újra bebizonyosodhat: a különbéke-szerződés aláírása semmi esetre semegy folyamat megnyugtató lezárását jel­zi. Inkább egy nyugtalanító folyamat kezdetét, amelynek ismeretlen és ismert összetevői egyaránt komoly bonyo­dalmakat ígérnek. Az amerikai hatóságok napokig több százezer ember ki­telepítését fontolgatták, miután Harrisburg város közeié­ben meghibásodott egy atomerőmű hűtőrendszere. Képün­kön: az atomerőmű madártávlatból. Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a nigériai szövetségi kormány meghívására április 1—6. 'kö­zött hivatalos látogatást tett Lagosban. Miniszterelnök-he­lyettesünk és dr. Ominiye Adewoye nigériai gazdaság- fejlesztési miniszter aláírták a két ország közötti gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési egyezményt, valamint annak munkatervét. Dr. Szekér Gyula tárgyaláso­kat folytatott a Nigériai Szövetségi Köztársaság gaz- daságfejlesztés-ügyi, pénz­ügyi, mezőgazdasági és víz­gazdálkodási, közlekedési, ok­tatásügyi és kereskedelmi, valamint egészségügyi mi­niszterével. Megállapították, hogy a két ország politikai kapcsolatai szívélyesek, jól fejlődnek. A gazdasági együttműködés di­namikusan bővül, amiben je­lentős része van a két ízben nyújtott magyar kormányhi­teinek. A Magyar Népköztár­saság a Nigériai Szövetségi Köztársaság néhány államá­ba több mint ezer kórházi ágy kiszolgálásához szükséges orvosi berendezést szállít, műszaki főiskolákat és szak- középiskolákat szerel fel, je­lentős gyógyszeripari expor­tot bonyolít le, Magyarország Nigériától elsősorban nyers­anyagokat, főleg kakaót vá­sárol. Egyetértettek abban, hogy az együttműködés fejleszté­se kívánatos, lehetséges és kölcsönösen jól szolgálja mindkét ország érdekeit. Kü­lönösen a mezőgazdaság, egészségügy és oktatás terü­letén kínálkozik lehetőség kapcsolataink gyors fejleszté­sére. Az együttműködés ko­ordinálása és rendszeressé té­tele céljából az aláírt egyez­mény kormányközi gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság megalakításáról intézkedik. Szekér Gyula szombaton hazaérkezett. Az értelmiségi fiatalok tanácsának értekezlete Több mint másfél száz ifjú szakember részvételével két­napos tanácskozást tartott a KISZ Központi Bizottsága értélmiségi fiatalok tanácsa Esztergomban Nagy Sándor­nak, a KISZ KB titkárának vezetésével. A szombaton befejeződött konzultáción a tanács és ki­lenc munkabizottságának tagjai tájékozódtak az értel­miségi területen megoldandó néhány feladatról és megvi­tatták az értelmiségi fiata­lok és KISZ-szervezeteik időszerű teendőit. Az értelmiségi fiatalok ta­nácskozásán részt vett Ma- róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. Elő­adást tartott az MSZMP KB legutóbbi ülésének határo­zatairól, aktuális bel- és kül­politikai kérdésekről, a KISZ időszerű feladatairól, az ifjúsági szövetségnek az értelmiségi fiatalok körében végzett tevékenységéről, ta­pasztalatairól, eredményei­ről, majd kérdésekre vála­szolt. A tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP KB agi- tációs és propagandaosztá­lyának vezetője az agitációs és propagandamunka aktuá­lis feladatairól, az értelmi­ségi fiatalok ebből fakadó teendőiről szólt. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese „Az értelmiség helye, szere­pe, feladatai a fejlett szocia­lista társadalom építésének időszakában” címmel tartott előadást. Waldheim sajtókonferenciája Berlin, Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Dr. Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár NDK-beli hivatalos programjának befejezéseként, szombati berlini nemzetközi sajtókonferenciáján „igen hasznosnak” minősítette a nemzetközi politika széles horizontját átfogó, baráti lég­körű megbeszéléseit Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK állam­tanácsának elnökével és a Német Demokratikus Köz­társaság más vezetőivel. A Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió berlini tudósítóinak enyhülési po­litika jövőjére vonatkozó kérdésére válaszolva a világ- szervezet főtitkára kijelen­tette: — Bízom abban, hogy az enyhülési Dolitika a helsinki határozatod szellemében to­vább folytatódik. Voltak per­sze visszaesések és ilyenek különböző területeken a jö­vőben is lesznek, hiszen vég­ső soron emberek közösségé­ben élünk, az emberek min­den gyengeségével és hibájá­val. Egészében azonban — úgy gondolom — látnunk kell, hogy Európa a világ legbékésebb földrészévé vált. — Nyomatékosan rá sze­retnék azonban mutatni ar­ra, hogy nincs semmi okunk megelégedni azzal, amit a le­szerelés területén eddig elér­tünk. Ellenkezőleg. Vannak ugyan részeredmények, ezek azonban főként ellenőrzési intézkedésekre korlátozódnak — így például a nukleáris fegyverek és más fegyver- rendszerek területén — de igazi leszerelésre eddig még nem került sor. Az ENSZ főtitkára remé­nyét fejezte ki, hogy hama­rosan tető alá kerül a szov­jet—amerikai SALT—2. meg­állapodás. Kurt Waldheim aggodal­mát fejezte ki amiatt, hogy a délkelet-ázsiai térségben a világ új válsággóca alakult ki, bízik benne — mondotta —, hogy . a vietnami—kínai tárgyalásokon sikerül meg­oldást találni”. Irán népe ismét választ Teherán, Pietsch Lajos, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti : Iránban június 1-én rende­zik meg az alkotmányos nemzetgyűlési választáso­kat — jelentette be szomba­ton Ahmad Dzsavadi bel­ügyminiszter. Mint a minisz­ter hangsúlyozta, „minden párt, minden politikai csoport indíthat jelölteket a válasz­tásokon”. sőt „aki kívánja, egyénileg is jelöltetheti ma­gát erre a felelősségteljes posztra”. Természetesen - — fűzte hozzá — a jelölésnek lesznek „bizonyos korláto­zott feltételei”, amelyeket nyilvánosságra hoznak. A szombati lapok részle­teket közöltek Khomeini aja- tollah beszédéből, amelyet a forradalom vezetője pénteken délután Qumban az iszlám köztársaság kikiáltását ün­neplő több mint 100 ezer em­ber előtt mondott. A főpap megállapította, hogy „a hit volt az az erő, amely győze­lemhez segítette a népet” de ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ez. „még nem a végső győzelem, hisz az új­jáépítés szakasza hátra van”. A forradalom vezetője egyéb­ként úgy vélekedett, hogy az ország államformáját eldön­tő népszavazás „nem politi­kai, hanem vallási referen­dum” volt. Lagos Szekér Gyula megbeszélései

Next

/
Oldalképek
Tartalom