Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-08 / 82. szám
1979. április 8. 2 Képújság Ezt hozta a hét Hétfő: Iránban kikiáltják az iszlám köztársaságot. — Begin egynapos villámlátogatást tesz Kairóban. — Vilfrid Martens alakít kormányt Belgiumban. — A szociáldemokrata pártszakadással bonyolódik a portugál válság. — Ünnepi megemlékezés Moszkvában április negyedikéről. Kedd: Megbeszélések Rómában a rendkívüli választások időpontjáról. — Vietnam újabb tárgyalási javaslata Kínához. Szerda: Kivégzik Bhutto, volt pakisztáni kormányfőt, tiltakozó tüntetések az országban. — Pekingben bejelentik a szovjet—kínai barátsági szerződés felmondását, kormány- nyilatkozatot tesznek közzé Moszkvában. Csütörtök: Kurt Waldheim az NDK-ban. — Amerikai nyilatkozatok szerint a SALT—2 egyezmény kész az aláírásra. — Kambodzsában felszámolják a polpotista bandák főhadiszállását a thaiföldi határnál. Péntek: Lázár György és Alekszej Koszigin találkozója Moszkvában. — Az ugandai felkelők a főváros, Kampala bevételét jelentik. Szombat: A francia szocialisták kongresszusa. — Uj vezetés kerül Mauritánia élére. — Nagy-Britanniában megkezdődik a választási kampány. Kommentárunké, Réti Erviné a szó: A hét 3 kérdése Hajnali két órakor vezették a csonttá soványodott és hónapok óta először megborotvált Zulfikar Ali Bhuttót a bitóhoz, soha még ilyen korai időpontban nem került sor kivégzésre Pakisztánban. A hivatalos bejelentés csak jóval később következett. Időközben elhantolták a volt kormányfő holttestét, nehogy temetése tömegtüntetésekre adjon alkalmat. S a helyszínen tartózkodó tudósítók úgy vélték: meg akarták várni az éppen az országban vendégeskedő, Iránban továbbra is gondot okoznak a nemzetiségek megmozdulásai. Képünkön: Gonbad türkmén városban is katonai ellenőrzést vezettek be. magas rangú kínai katonai küldöttség elutazását is. A politikus halálhíre világszerte osztatlan megdöbbenést keltett, s a pakisztáni tüntetéseket is legfeljebb halasztani lehetett, azok hamarosan kirobbantak. 1. Mit jelentett Pakisztánban Bhutto kivégzése? Bhutto életművét természetesen sokféleképpen lehet megítélni, de abbait nincs vita, hogy Pakisztán talán legnagyobb formátumú személyisége volt. Különösen sokat tett hazájáért annak legkritikusabb időszakában, amikor harmadszor háborúztak Indiával és a keleti országrész helyén megalakult a független Banglades — jelentős szerepe volt abban, hogy a megváltozott feltételek között újjászervezze Pakisztánt, belpolitikai reformprogrammal és kiegyensúlyozottabb külpolitikai törekvésekkel lépett fel — jóllehet pályafutása nem nélkülözte az ellentmondásokat és következetlenségeket sem. A katonai államcsínnyel hatalomra jutó, szélsőséges és fanatikus iszlám ideológiát valló pakisztáni kormányzat elsősorban azért akart végképp leszámolni Bhuttóval, mert személye egy másik utat, másik választási lehetőséget jelzett. A jogi formaságokat betartandó, eljárást folytattak, de előzőleg kicserélték a legfelsőbb bíróság tagjait, s még így is csupán négy-három arányban szavazták meg a halálos ítéletet. Hak tábornok pedig cinikusan mosta kezeit: nem akar beleszólni az ítélkezésbe... A körülmények olyanok voltak, hogy noha senki sem kíván beavatkozni Pakisztán belső ügyeibe, a levelek, táviratok és üzenetek valóságos özöne áradt Iszlámábádba, Bhutto életének megmentése érdekében. A szovjet és az amerikai államfő, a pápa és az iráni iszlám főpapok, az ENSZ főtitkára, a francia elnök, a brit miniszterelnök, s hazánk Elnöki Tanácsának elnöke egyaránt azok között volt, akik szót emeltek, de a pakisztáni vezetés eltökélte magát a halálos ítélet végrehajtására. A Közép-Keleten jelentős változások mentek végbe az elmúlt hónapokban, elegendő Iránra és Afganisztánra utalni. Ez a helyzet is fokozta a pakisztáni katonai kormányzat félelmét és idegességét, ám végső soron rossz tanácsadó volt. Amint megrendült a világ egy másik kivégzés hallatán is: Dél-Afrikában végrehajtották a halálos ítéletet a 23 esztendős Solomon Mahlangun, a koholt vádakkal perbe fogott afrikai szabadságharcoson. Ott is a tömegmozgalmaktól való' rettegés, a terebélyesedő belső botrányok el- tussolása állt a háttérben, s nem vették figyelembe, hogy kegyelmet kért az ENSZ Biztonsági Tanácsának e célra összehívott ülése is. Minden valószínűség szerint azonban rövid időn belül igazolódhat majd, hogy a bitófát ezúttal sem lehet a politika tartósan hatékony eszközei közé sorolni... 2. Mi áll a pekingi szerződésfelmondás hátterében? A harminc évre megkötött szovjet—kínai barátsági szerződés 1980! április 11-én jár le, s a megállapodás úgy szólt: ha egy évvel korábban nem mondja fel valamelyik szerződő fél, automatikusan meghosszabbodik. Pekingben nem késlekedtek, s bejelentették a szerződés felmondását, Az Olasz Kommunista Párt megtartotta XV. kongresszusát. Képünkön: a zárszót Enrico Berlinguer főtitkár mondotta el. amely ily módon jövőre érvényét veszti. A szerződés, ameddig megvalósulhatott a gyakorlatban, jelentősen hozzájárult a Kínai Népköztársaság függetlenségének biztosításához, belső fejlődéséhez, s a nemzetközi erőviszonyok kedvező alakulásához. Sajnos a pekingi vezetés ismert politikája évek óta megfagyasztotta a kétoldalú kapcsolatokat, a szerződés .működését is. A szerződés mégis bizonyos kereteket jelentett, jelképezte azt, hogy a Szovjetunió mindig nagy barátsággal viseltetik a kínai nép iránt. A felmondással a pekingi vezetés tulajdonképpen saját logikája szerint cselekedett, s folytatta veszélyes békeellenes irányzatát. Két megjegyzés külön is ide kívánkozik. Peking mind ez idáig ezzel utasította vissza a különböző szovjet indítványokat a két ország szigorúan államközi viszonyának rendezésére, hogy van közöttük szerződés. Vajon mire hivatkozhat most a jövőben? A kínai vezetők a hírek szerint ígéretet tettek volna Japánnak is a szerződés felbontására, mivel az annak idején közös akciókat irányzott elő a japán militarizmus újjáéledésével szemben. Vajon mi lesz az a számla, amit most Peking Japánnak és az Egyesült Államoknak be akar nyújtani? provokációs lépésének ellenértékeként? A Távol-Keletnél és Délkelet-Ázsiánál maradva, nagy figyelmet érdemel az újabb vietnami tárgyalási javaslat híre. Hanoi hajlandó minden különösebb előfeltétel nélkül megkezdeni a külügyminiszter-helyettesi szinten esedékes megbeszéléseket Pekinggel — a tárgyalások megindulása pusztán a kínai válaszon múlik. Ami lehet, hogy azért késlekedik, mert Kambodzsában közben felszámolták a Kína-barát polpotista erők főhadiszállását, állítólag maga Pol Pot. a bukott rezsim első embere is Thaiföldre menekült. Vietnam hajlandó az ésszerű tárgyalásokra, ugyanakkor nem habozik segítséget nyújtani a sókat szenvedett kambodzsai népnek, amely szeretne végre teljesen megszabadulni a konszolidációt akadályozó fegyveres bandáktól. 3. Mit végzett Begin kairói villámlátogatása során? Szemérmes protokollal fogadták az izraeli miniszter- elnököt az egyiptomi fővárosban: általában egy percig hagyták fenn a vendégeskedő kormányfő országának zászlaját, s a kocsisor elhaladtával gyorsan levonták. A Szadat elnökkel történt megbeszélések egyetlen igazi eredményt hoztak: megállapodtak a következői májusi találkozóban, amelyet a Sinai-félszigeten elterülő El Arish-ban tartanak meg. Begin „az ismeretlenbe való ugrásnak” nevezte a külön- békeszerződést, s ebben igaza volt. Az aláírás megtörtént, de minden jel szerint változatlanul fennállnak az értelmezési és magyárázatbeli különbségek, s a Közel-Kelet legfontosabb problémáját, a palesztin kérdést csupán a szőnyeg alá söpörték. Az El Arish-i találkozón — a menetrend szerint — már a ködös palesztin autonómiáról kellene tárgyalni, de minden jel szerint továbbra is a halasztások és elnapolások politikája folytatódik majd. Sok függ az amerikai segélyígéretek apró pénzre, pontosabban mil- liárdokra történő átváltásától is, hiszen Washington az „aranyeső” és fegyverözön ígéretével bírta rá a makacs- kodókat a végső egyezségre. Mit szólnak azonban ehhez otthon, az Egyesült Államokban, a többi arab országokban. s nem utolsósorban Izraelben és Egyiptomban — a másiknak nyújtott támogatáshoz? A kérdőjelek száma tehát változatlanul nem fogyott, s újra bebizonyosodhat: a különbéke-szerződés aláírása semmi esetre semegy folyamat megnyugtató lezárását jelzi. Inkább egy nyugtalanító folyamat kezdetét, amelynek ismeretlen és ismert összetevői egyaránt komoly bonyodalmakat ígérnek. Az amerikai hatóságok napokig több százezer ember kitelepítését fontolgatták, miután Harrisburg város közeiében meghibásodott egy atomerőmű hűtőrendszere. Képünkön: az atomerőmű madártávlatból. Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese a nigériai szövetségi kormány meghívására április 1—6. 'között hivatalos látogatást tett Lagosban. Miniszterelnök-helyettesünk és dr. Ominiye Adewoye nigériai gazdaság- fejlesztési miniszter aláírták a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési egyezményt, valamint annak munkatervét. Dr. Szekér Gyula tárgyalásokat folytatott a Nigériai Szövetségi Köztársaság gaz- daságfejlesztés-ügyi, pénzügyi, mezőgazdasági és vízgazdálkodási, közlekedési, oktatásügyi és kereskedelmi, valamint egészségügyi miniszterével. Megállapították, hogy a két ország politikai kapcsolatai szívélyesek, jól fejlődnek. A gazdasági együttműködés dinamikusan bővül, amiben jelentős része van a két ízben nyújtott magyar kormányhiteinek. A Magyar Népköztársaság a Nigériai Szövetségi Köztársaság néhány államába több mint ezer kórházi ágy kiszolgálásához szükséges orvosi berendezést szállít, műszaki főiskolákat és szak- középiskolákat szerel fel, jelentős gyógyszeripari exportot bonyolít le, Magyarország Nigériától elsősorban nyersanyagokat, főleg kakaót vásárol. Egyetértettek abban, hogy az együttműködés fejlesztése kívánatos, lehetséges és kölcsönösen jól szolgálja mindkét ország érdekeit. Különösen a mezőgazdaság, egészségügy és oktatás területén kínálkozik lehetőség kapcsolataink gyors fejlesztésére. Az együttműködés koordinálása és rendszeressé tétele céljából az aláírt egyezmény kormányközi gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság megalakításáról intézkedik. Szekér Gyula szombaton hazaérkezett. Az értelmiségi fiatalok tanácsának értekezlete Több mint másfél száz ifjú szakember részvételével kétnapos tanácskozást tartott a KISZ Központi Bizottsága értélmiségi fiatalok tanácsa Esztergomban Nagy Sándornak, a KISZ KB titkárának vezetésével. A szombaton befejeződött konzultáción a tanács és kilenc munkabizottságának tagjai tájékozódtak az értelmiségi területen megoldandó néhány feladatról és megvitatták az értelmiségi fiatalok és KISZ-szervezeteik időszerű teendőit. Az értelmiségi fiatalok tanácskozásán részt vett Ma- róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. Előadást tartott az MSZMP KB legutóbbi ülésének határozatairól, aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről, a KISZ időszerű feladatairól, az ifjúsági szövetségnek az értelmiségi fiatalok körében végzett tevékenységéről, tapasztalatairól, eredményeiről, majd kérdésekre válaszolt. A tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP KB agi- tációs és propagandaosztályának vezetője az agitációs és propagandamunka aktuális feladatairól, az értelmiségi fiatalok ebből fakadó teendőiről szólt. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese „Az értelmiség helye, szerepe, feladatai a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában” címmel tartott előadást. Waldheim sajtókonferenciája Berlin, Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Dr. Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár NDK-beli hivatalos programjának befejezéseként, szombati berlini nemzetközi sajtókonferenciáján „igen hasznosnak” minősítette a nemzetközi politika széles horizontját átfogó, baráti légkörű megbeszéléseit Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK államtanácsának elnökével és a Német Demokratikus Köztársaság más vezetőivel. A Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió berlini tudósítóinak enyhülési politika jövőjére vonatkozó kérdésére válaszolva a világ- szervezet főtitkára kijelentette: — Bízom abban, hogy az enyhülési Dolitika a helsinki határozatod szellemében tovább folytatódik. Voltak persze visszaesések és ilyenek különböző területeken a jövőben is lesznek, hiszen végső soron emberek közösségében élünk, az emberek minden gyengeségével és hibájával. Egészében azonban — úgy gondolom — látnunk kell, hogy Európa a világ legbékésebb földrészévé vált. — Nyomatékosan rá szeretnék azonban mutatni arra, hogy nincs semmi okunk megelégedni azzal, amit a leszerelés területén eddig elértünk. Ellenkezőleg. Vannak ugyan részeredmények, ezek azonban főként ellenőrzési intézkedésekre korlátozódnak — így például a nukleáris fegyverek és más fegyver- rendszerek területén — de igazi leszerelésre eddig még nem került sor. Az ENSZ főtitkára reményét fejezte ki, hogy hamarosan tető alá kerül a szovjet—amerikai SALT—2. megállapodás. Kurt Waldheim aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a délkelet-ázsiai térségben a világ új válsággóca alakult ki, bízik benne — mondotta —, hogy . a vietnami—kínai tárgyalásokon sikerül megoldást találni”. Irán népe ismét választ Teherán, Pietsch Lajos, az MTI kiküldött tudósítója jelenti : Iránban június 1-én rendezik meg az alkotmányos nemzetgyűlési választásokat — jelentette be szombaton Ahmad Dzsavadi belügyminiszter. Mint a miniszter hangsúlyozta, „minden párt, minden politikai csoport indíthat jelölteket a választásokon”. sőt „aki kívánja, egyénileg is jelöltetheti magát erre a felelősségteljes posztra”. Természetesen - — fűzte hozzá — a jelölésnek lesznek „bizonyos korlátozott feltételei”, amelyeket nyilvánosságra hoznak. A szombati lapok részleteket közöltek Khomeini aja- tollah beszédéből, amelyet a forradalom vezetője pénteken délután Qumban az iszlám köztársaság kikiáltását ünneplő több mint 100 ezer ember előtt mondott. A főpap megállapította, hogy „a hit volt az az erő, amely győzelemhez segítette a népet” de ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ez. „még nem a végső győzelem, hisz az újjáépítés szakasza hátra van”. A forradalom vezetője egyébként úgy vélekedett, hogy az ország államformáját eldöntő népszavazás „nem politikai, hanem vallási referendum” volt. Lagos Szekér Gyula megbeszélései