Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
e Ivépüjság 1979. április 1. — Alezredes elvtárs. mióta katona? — Március 15-én múlt 31 éve. hogy sorozáson voltam, és júliusban lesz 30 éve, hogy megkaptam az első tiszti rendfokozatot. — Emlékszik még az indulásra? — Ott kell kezdenem, hogy 1948-ban egészen más társadalmi légkörben éltünk. Én egy budapesti vasöntödében dolgoztam. A pártszervezet titkára keresetit meg, és feltette a kérdést: mem akarok-e katonatiszt lenni. Igent mondtam. Néhány nap múlva már Piliscsabán voltam. Tisztjelöltként kerültem sorozásra, és mint a példa mutatja, beváltam. — Milyen érzéssel gondol vissza a kezdeti időszakra? — Nagyon jó érzéssel. Nem volt könnyű a feladat. A katonai szolgálatra történő bevonulástól a tisztté avatásig eltelt 16 hónap alatt 6ok minden új volt. Az éjjeli riadó, a 40 kilométeres menetgyakorlat, a hajnalig tartó tanulás mind-mind egy próbatétel volt, de ki lehetett bírni. Ez az időszak a három évtized alatt — minden gondjával, bajával együtt — nagyon megszépült. — Ebből arra következtetek, hogy nem bánta meg a választását. — Nem. Ez még csak fel sem merült bennem soha. Szeretem a katonai pályát; már számos területén dolgoztam, de mindenhol megtaláltam e munka szépségét, örömét. — A családjából követte valaki? — Nekem lányom van. De ha fiam íenne, biztosan katonatisztet neveltem volna belőle. A társadalom megbecsül bennünket mind anyagi, mind erkölcsi vonatkozásban. — A haza védelme, a katonaszolgálat minden ■ magyar férfi számára alkotmányunkban is előírt kötelesség. Megértik ezt a fiatalok? , — Harminc év tapasztalata alapján mondom, hogy ma jobban értik, mint korábban bármikor. Amikor eljön az ideje, mi őszintén beszélünk velük, a legkényesebb kérdésekről is, hiszen nagy feladatot ró a kaitonaszólgálat a fiatalokra. Elkerülnek a családjukból és egy zárt egység, szigorú rendszerbe foglalt életét élik. Nehéz, de férfias erőpróbáknak vannak kitéve. A gondos egészségügyi vizsgálat biztosíték arra, hogy csak az vonul be, aki egészségügyi károsodás nélkül teljesítheti a szolgálatot. Az élet bizonyítja, hogy a leszerelés után testben, lélekben megedződve, mondhatnám, férfivá érve, megkomolyodva kerülnek vissza a polgári életbe. — A sorkatonai szolgálat időtartama 2 év? ) — Általában 2 év. de van bizonyos eltérés. A főiskolát, egyetemet végzett fiatalok 18 hónapos, orvosok, fogorvosok, állatorvosok, gyógyszerészek és a két gyermek eltartásáról gondoskodó személyek 12 hónapos katonai szolgálatoit teljesítenek. A három gyermek eltartásáról gondoskodó férfi sorkatonai szolgálatra nem kerül. — Mikor hívják be a fiatalokat sorkatonai szolgálatra? — A fiatalok többségét 23 éves korig. Ez alól felmentést kapnak azok, akik egyetem, főiskola nappali tagozatán tanulnak, — tanulmányaik befejezéséig, de legfeljebb — 28. életévük betöltéséig. Ha előbb befejezik tanulmányaikat, két éven belül kerülnek behívásra. — Kiket soroznak az idén? — Azokat a fiatalokat, akik 1961-ben születtek, valamint azokat, akik 1978-ban ideiglenesen alkalmatlan minősítést kaptak. A sorozás megyénkben 1979. április 23. és május 20-a között lesz. Ez egy napi elfoglaltságot jelent a sorozásra behívott fiatal részére. — Kérem, fogalmazza meg a sorozás lényegét. — A sorozás lényege: a 18 éves korba lépett fiatalok katonai nyilvántartásba vétele és annak megállapítása, hogy alkalmasak-e katonai szolgálatra. — Van-e valamilyen különös feladata a fiataloknak a sorozással kapcsolatban? — Annak ellenére, hogy nagyobb felkészülés nem szükséges, mégis fontosnak és lényegesnék ítélem meg ezt a kérdést. A megjelenés a személyre szóló értesítés és a falragasz útján meghirdetett helyen és időben kötelező. Mivel a fiatalok most kerülnek katonai nyilvántartásba. egy sor adatot kell szolgáltatniuk a sorozó bizottság részére. Ennek érdekében a sorozásra kerülő fiatalember feltétlenül hozza magával: a személyi igazolványát, a népességössze- író-lapot, amit a személyi igazolványban kell tárolnia, az iskolai végzettségéről szóló bizonyítványát, ha van, szakmunkás-bizonyítványát, ha nős, házassági anyakönyvi kivonatát, gyermeke születési anyakönyvi kivonatát, útlevelét, gépjárművezetői jogosítványát. Tájékozódjon szülei, közvetlen hozzátartozói életkoráról', egészségi állapotáról, munkahelyéről, fizetéséről, a család anyagi helyzetéről, külföldi kapcsolatokról. — A korábbi évek sorozásairól mik az általános tapasztalatai? — Az adatszolgáltatás bizonyos mértékű hiányosságaitól eltekintve, csak jót tudok mondani. A fiatalok felelősségteljesen készülnek erre az eseményre, hisz ez bizonyos mértékben a férfikorba való lépést is jelenti számukra, Nem akarnak kitérni a katonai szolgáltait teljesítése alól. Ha alkalmatlan minősítést kell adnunk, nagyon meg kélil gondolni, hogy azt hogyan mondjuk meg. Nem egy esetben könnyes szemmel kéri a fiatal, hogy saját felelősségére nyilvánítsuk őt katonai szolgálatra alkalmasnak. Természetesen ezt saját érdekében nem tehetjük. — A sorozás 18 éves korban történik, a behívásra átalában 22—23 éves korban kerül sor. Nem keletkezik ebből feszültség? — De igen, bizonyos feszültség van. A honvédelmi törvény 18—23 éves, illetve 28 éves korig teszi lehetővé a fiatalok sorkatonai szolgálatra történő behívását. A fiatalok többsége családtervezés, tanulás és egyéb okok miatt szeretne minél előbb túllenni a katonai szolgálaton. Ez természetes. Azonban a hadsereg érdeke jelenleg azt teszi szükségessé, hogy a 21 vagy ennél idősebb fiatalok kerüljenek behívásra. Természetesen egyedi elbírálás alapján, kötött létszámban lehetőség van a 19—20 éves fiatalok behívására is. — Hogyan és mikor szereznek a fiatalok tudomást a katonai szolgálatra történő bevonulás' ról? — A katonai szolgálatra történő bevonulás nagy esemény a fiatalember, de a család életében is. Arra megfelelően fel kell készülni. A megfelelő felkészülés érdekében a bevonulás előtt 3 hónappal írásban értesítjük a fiatalt, hogy számoljon a katonai szolgálattal. Azt is közöljük, hogy körülbelül melyik hónapban. A nős, családos vagy szociális gondokkal küzdő fiatalok részére egy hónappal, a többi fiatalnak 10 nappal a bevonulás előtt behívóparancsot adunk ki. A behívóparancsban pontosan meg van határozva, hogy mikor kell a katonai szolgálatra bevonulni. — Milyen jogai vannak a sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatalnak? — A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatal jogosult: bevonulási segélyre, a bevonulás előtt közvetlenül 2 nap fizetés nélküli szabadságra. Ha a fiatal a bevonulás előtt közvetlen hozzátartozója ellátásáról gondoskodott, akkor családi segélyre is jogosult. A katonai szolgálatra bevonuló fiatal munkaviszonyát az értesítéstől számítva a katonai szolgálat befejezéséig csak a beleegyezésével lehet megszüntetni. — Mennyi a bevonulási segély összege és hogyan jut ehhez a fiatal? — A bevonulási segély a bevonuló fiatal átlagkeresetének 50 százaléka. Ha a bevonuló egy vagy ennél több gyermek eltartásáról gondoskodik. akkor a segély a teljes havi átlagkereset. A behívóparancs kézhezvétele utón a katonai szolgálatra bevonuló fiatal azt bemutatja a munkáltatójának, aki köteles a fenti segélyt kifizetni. A bevonulási segély egyszer jár. Ha a fiatalt behívjuk. de valami miatt nem kezdi el a szolgálatot, a bevonulási segélyt nem kell visszafizetni, viszont a legközelebbi bevonulása alkalmával újabb segélyre már nem jogosult. — Kik részesülnek családi segélyben? Menynyi annak az összege? — Családi segélyre jogosult az a fiatalember, aki a bevonulás előtt felesége, gyermeke örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, szülője, örökbe fogadó és nevelő szülő, kiskorú vagy munka- képtelen testvér, élettárs (ha együttélésből gyermeke van) eltartásáról gondoskodott. A családi segély összege: ha a fenti személyek közös háztartásban vannak a bevonult személlyel 1100 forint, minden további személy esetében 550 forint, illetve a meglevő jövedelmet a fenti összegre kiegészítik. I — Hogyan lehet családi segélyt kérni? — A megyei parancsnokság a bevonuló sorköteles bejelentése alapján hivatalból megindítja a családi segély rendezését. Természetesen ehhez feltétlenül szükséges, hogy a bevonuló hadköteles a bevonulásra vonatkozó értesítés kézhezvétele után, — záros határidőn belül — a megyei parancsnokság részére pontosan adja meg, hogy kinek az eltartásáról gondoskodott. Jelenleg az is járható út, ha az eltartott, vagy annak képviselője kéri a helyi tanácstól a családi segély folyósítását. — Tudomásunk van arról, hogy a bevonuló fiatalok között sokan nősek, családosak. Hogyan segítik ezeket a fiatalokat? — Valóban sok olyan fiatal van. aki a katonai szolgálat megkezdése élőtt köt házasságot. Az idevonatkozó utasítások értelmében ezeket a fiatalokat lehetőleg 100 kilométeren belül kell katonai szolgálatra behívni. A megyei parancsnokság részéről maximális törekvés van e jogos igény kielégítésére, azonban ezt nem minden esetben tudjuk megvalósítani. — A sorozás és a bevonulás között eltelik esetleg 4—5 év. A fiatalok életében ezalatt sok minden megváltozhat. Például az iskolai végzettség, a családi állapot, a vagyoni helyzet. — Ezeket folyamatosan be kell jelenteni a megyei parancsnokságra. Sajnos ennek a bejelentési kötelezettségnek a fiatalok egy része nem tesz eleget, ami a bevo- nultathatóság szempontjából a megyei parancsnokságnak is, a fiatalnak is problémát okozhat, — Van-e kapcsolata a megyei parancsnokságnak a katonai szolgálatra, bevonult fiatalokkal? — Igen, van. Rendszeresen látogatjuk azokat az alakulatokat, ahová megyénkből fiatalok bevonulnak, a csapatnál velük beszélgetést folytatunk. az esetleges gondjaik, problémáik rendezésében segítünk. Égyébkénit azt kérjük, hogy ha a katona fiatalnak bármilyen gondja adódik, forduljon bizalommal elöljáróihoz, feletteseihez, a politikai tisztekhez, viszont ha a családnak adódik gondja, keressék meg a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságot. Régi, népszerű nevén a kieget. FEJES ISTVÁN Múltunkból A dombóvári járás főszolgabírója. Szévald, akit a március 22-i hatalomátvétel-^ kor a munkás-, paraszt- és katonatanács hivatalában — ellenőrzés mellett — meghagyott, így sóhajtott fel: mi lenne, ha minden németlakta község élni akarna az önrendelkezési jogával?! Az egész ott kezdődött, hogy Farkas Gábor. Mucsi község jegyzője félkereste őt hivatalában és panaszt tett, amit végül is jegyzőkönyvbe foglaltak. Ezeket írták: „A mucsi sociál demokrata párt Mucsi községet az 1919. VI. néptörvény értelmében német nyelvű igazgatás és kormányzás alá óhajtván helyezni, felhívott, hogy a község összes ügyeit szóban és írásban német nyelven vezessem, és ha arra képtelen vagyok, távozzam, majd ők hoznak maguknak olyan jegyzőt, ki azt képes lesz megtenni. Erre én kértem, hogy elhatározásuk keresztül vitelénél várjanak addig, míg felettes hatóságom, a főszolgabírótól utasítást kérek és a kapott intézkedéseket velük közölhetem. Mire ők azt mondották, hogy a főszolgabírói intézkedésre szükségük nincs, ők önállóan intézkednék. Mire kiállítottak részemre egy „Zeugnisst”, melyben a fenti óhajuknak kifejezést adnak és igazolják, hogy jogosult vagyok magamnak más állást más helyen keresni és szerezni — illetve elfogadni. Éjjel .1 óra tájban lakásom ablakait betörték. Minthogy ottani tartózkodásom a saját és családom élete vagy testi épségének veszélyeztetése nélkül lehetetlen, intézkedést kérek.” A jegyzőkönyv tanúsága szerint a főszolgabíró utasította Farkas Gábort, menjen vissza a községbe és ott várja be az intézkedéseket. Ha . a lakosság kiutasítaná, meneküljön Kurdra és ott helyettesítse a betegszabadságon 'lévő községi főjegyzőt. Táviratilag mérsékletre intette a községi elöljáróságot is azzal, hogy várja be a vármegyei igazgató tanács intézkedéseit. „Az ügy sürgősségére való tekintettel sürgős, erélyes intézkedést kérek, mert teljesen felbomlana minden, ha az összes német községek most az 1919. VI. tcz-ben lefektetett önrendelkezési jogukkal élni akarnak” — írják a jegyzőkönyvben, kérve a vármegyei igazgató tanács rendelkezését. A vármegyei igazgató tanács nem látta ilyen tragikusnak a helyzetet. Egy héten belül a főszolgabíró olvashatta az igazgató tanács utasítását: .rHivatkozással 1269/1919 6zámú jelentésére, utasítom, hogy Mucsi község jegyzőjét egy járásához tartozó, németül tudó jegyzővel saját hatáskörében cserélje ki. A községet pedig a dombóvári munkástanáccsal egyetértőén hívja fel, hogy várja be a kormánytanács rendelkezéseit és a német közigazgatás beállítását önikónyűleg ne eszközölje.” Ezt követően az események elcsitultak Mucsiban, a község lakói megértették egymást a községi jegyzővel. * A szállkai plébános panaszt emelt a megyénél 1919. március 14-én amiatt, hogy a község lakói a sokszoros felszólítás ellenére sem teljesítik a visita canonica szerinti kötelességüket, azaz, nem szántják fel, nem vetik be és nem művelik a plébánia javadalmát képező 18 kát. hold földet, és nem szállítják haza az erdőből az 56 öl fát. Sőt, a lakosság kezdi megtagadni a párbér fizetését is, s emiatt is jelentős bevételi kiesés van. Az üggyel március 26-án foglalkozott a vármegyei igazgató tanács. Döntése a következő volt: „A szálkai róm. kath. lelkész kérvényének másolatát oly felhívással adom ki főszolgabíró úrnak, hogy miután a visita canonica alapján eddig történt kényszeradózást a szovjet kormány (értsd: forradalmi kormányzótanács) megszüntette, értesítse kérelmezőt, hogy kívánságának meg nem felelhetek, fáját saját költségén hordássá be, földjeit ugyancsak saját költségén műveltesse meg, mert elsőrangú közér- de, hogy a földek parlagon ne heverjenek. A mennyiben pedig folyamodó erre hajlandónak nem mutatkoznék, felhívom főszolgabíró urat, hogy a munkás tanács útján — intézkedjék a plébánia földek megmívelése, illetve bevetése iránt, mert az ország közélelmezése tekintetéből felette fontos, hogy minél több termés biztosíttas- sék.” * A XX. század első két évtizedében igen nagy igény jelentkezett a megyében a különböző szervezetek megalakítására. Kulturális, érdek- védelmi szervek éppúgy ala- kutak, mint a „hobbi” egyesületek. Szinte nem lehetett már nyomon követni a szervezetek nyilvántartásba vételét. Egy-egy községben olykor 10—15 egyesület is működött. A Magyar Tanács- köztársaság igyekezett kellő áttékintésit nyerni ebben a kérdésben is. Ezért körirattal fordult a községi munkás-, paraszt- és katonatanácsok községi intéző bizottságaihoz, hogy adjanak részletes kimutatást a területükön működő szervezetekről. Kérte: adjanak adatot arról, hogy milyen szervek vannak, azok mikor alakultak, kik töltik be az elnöki tisztet, és kik a jegyzők. A községek többségéből beérkeztek a megyei tanácshoz a jelentések. Ezekből igazán színes, sokoldalú kép tárul az utókor elé. Szinte szociológiai tanulmány lenne készíthető ezekből az iratokból. K. BALOG JÁNOS Jfanruwzífi Sz*(lfl-5«tl|riti-J>írt litykiti Szetfmti Hngarisch« SodaHímoValín Partei, ßonijlyjaer OrganiiaHoa BenjWl mi */■ _ jf" 991 Mc / 1 — - Ám#» 4 I ^7 A bonyhádi szervezetek összeírása J, ImLu 1 j ipl I Malier Béla alezredes, I hadkiegészítési I és területvédelmi parancsnokkal
