Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

e Ivépüjság 1979. április 1. — Alezredes elvtárs. mióta katona? — Március 15-én múlt 31 éve. hogy sorozáson voltam, és júliusban lesz 30 éve, hogy megkaptam az első tiszti rendfokozatot. — Emlékszik még az indulásra? — Ott kell kezdenem, hogy 1948-ban egészen más társadalmi légkörben éltünk. Én egy budapesti vasöntödé­ben dolgoztam. A pártszerve­zet titkára keresetit meg, és feltette a kérdést: mem aka­rok-e katonatiszt lenni. Igent mondtam. Néhány nap múl­va már Piliscsabán voltam. Tisztjelöltként kerültem so­rozásra, és mint a példa mu­tatja, beváltam. — Milyen érzéssel gondol vissza a kezdeti időszakra? — Nagyon jó érzéssel. Nem volt könnyű a feladat. A katonai szolgálatra törté­nő bevonulástól a tisztté avatásig eltelt 16 hónap alatt 6ok minden új volt. Az éjjeli riadó, a 40 kilométeres me­netgyakorlat, a hajnalig tar­tó tanulás mind-mind egy próbatétel volt, de ki lehetett bírni. Ez az időszak a három évtized alatt — minden gondjával, bajával együtt — nagyon megszépült. — Ebből arra követ­keztetek, hogy nem bán­ta meg a választását. — Nem. Ez még csak fel sem merült bennem soha. Szeretem a katonai pályát; már számos területén dolgoz­tam, de mindenhol megtalál­tam e munka szépségét, örö­mét. — A családjából kö­vette valaki? — Nekem lányom van. De ha fiam íenne, biztosan ka­tonatisztet neveltem volna belőle. A társadalom megbe­csül bennünket mind anyagi, mind erkölcsi vonatkozásban. — A haza védelme, a katonaszolgálat minden ■ magyar férfi számára al­kotmányunkban is előírt kötelesség. Megértik ezt a fiatalok? , — Harminc év tapasztalata alapján mondom, hogy ma jobban értik, mint korábban bármikor. Amikor eljön az ideje, mi őszintén beszélünk velük, a legkényesebb kérdé­sekről is, hiszen nagy felada­tot ró a kaitonaszólgálat a fiatalokra. Elkerülnek a csa­ládjukból és egy zárt egység, szigorú rendszerbe foglalt életét élik. Nehéz, de férfias erőpróbáknak vannak kitéve. A gondos egészségügyi vizs­gálat biztosíték arra, hogy csak az vonul be, aki egész­ségügyi károsodás nélkül tel­jesítheti a szolgálatot. Az élet bizonyítja, hogy a lesze­relés után testben, lélekben megedződve, mondhatnám, férfivá érve, megkomolyod­va kerülnek vissza a polgári életbe. — A sorkatonai szol­gálat időtartama 2 év? ) — Általában 2 év. de van bizonyos eltérés. A főiskolát, egyetemet végzett fiatalok 18 hónapos, orvosok, fogorvo­sok, állatorvosok, gyógysze­részek és a két gyermek el­tartásáról gondoskodó sze­mélyek 12 hónapos katonai szolgálatoit teljesítenek. A három gyermek eltartásáról gondoskodó férfi sorkatonai szolgálatra nem kerül. — Mikor hívják be a fiatalokat sorkatonai szolgálatra? — A fiatalok többségét 23 éves korig. Ez alól felmentést kapnak azok, akik egyetem, főiskola nappali tagozatán tanulnak, — tanulmányaik befejezéséig, de legfeljebb — 28. életévük betöltéséig. Ha előbb befejezik tanulmá­nyaikat, két éven belül kerül­nek behívásra. — Kiket soroznak az idén? — Azokat a fiatalokat, akik 1961-ben születtek, va­lamint azokat, akik 1978-ban ideiglenesen alkalmatlan mi­nősítést kaptak. A sorozás megyénkben 1979. április 23. és május 20-a között lesz. Ez egy napi elfoglaltságot jelent a sorozásra behívott fiatal részére. — Kérem, fogalmazza meg a sorozás lényegét. — A sorozás lényege: a 18 éves korba lépett fiatalok katonai nyilvántartásba vé­tele és annak megállapítása, hogy alkalmasak-e katonai szolgálatra. — Van-e valamilyen különös feladata a fiata­loknak a sorozással kap­csolatban? — Annak ellenére, hogy nagyobb felkészülés nem szükséges, mégis fontosnak és lényegesnék ítélem meg ezt a kérdést. A megjelenés a személyre szóló értesítés és a falragasz útján meghirde­tett helyen és időben kötele­ző. Mivel a fiatalok most kerülnek katonai nyilvántar­tásba. egy sor adatot kell szolgáltatniuk a sorozó bi­zottság részére. Ennek érde­kében a sorozásra kerülő fiatalember feltétlenül hoz­za magával: a személyi iga­zolványát, a népességössze- író-lapot, amit a személyi igazolványban kell tárolnia, az iskolai végzettségéről szóló bizonyítványát, ha van, szak­munkás-bizonyítványát, ha nős, házassági anyakönyvi kivonatát, gyermeke születé­si anyakönyvi kivonatát, út­levelét, gépjárművezetői jo­gosítványát. Tájékozódjon szülei, közvetlen hozzátarto­zói életkoráról', egészségi ál­lapotáról, munkahelyéről, fi­zetéséről, a család anyagi helyzetéről, külföldi kapcso­latokról. — A korábbi évek so­rozásairól mik az álta­lános tapasztalatai? — Az adatszolgáltatás bi­zonyos mértékű hiányossá­gaitól eltekintve, csak jót tudok mondani. A fiatalok felelősségteljesen készülnek erre az eseményre, hisz ez bizonyos mértékben a férfi­korba való lépést is jelenti számukra, Nem akarnak ki­térni a katonai szolgáltait tel­jesítése alól. Ha alkalmatlan minősítést kell adnunk, na­gyon meg kélil gondolni, hogy azt hogyan mondjuk meg. Nem egy esetben könnyes szemmel kéri a fiatal, hogy saját felelősségére nyilvánít­suk őt katonai szolgálatra alkalmasnak. Természetesen ezt saját érdekében nem te­hetjük. — A sorozás 18 éves korban történik, a behí­vásra átalában 22—23 éves korban kerül sor. Nem keletkezik ebből fe­szültség? — De igen, bizonyos fe­szültség van. A honvédelmi törvény 18—23 éves, illetve 28 éves korig teszi lehetővé a fiatalok sorkatonai szolgá­latra történő behívását. A fiatalok többsége családter­vezés, tanulás és egyéb okok miatt szeretne minél előbb túllenni a katonai szolgála­ton. Ez természetes. Azon­ban a hadsereg érdeke jelen­leg azt teszi szükségessé, hogy a 21 vagy ennél idősebb fiatalok kerüljenek behívás­ra. Természetesen egyedi el­bírálás alapján, kötött lét­számban lehetőség van a 19—20 éves fiatalok behívá­sára is. — Hogyan és mikor szereznek a fiatalok tu­domást a katonai szolgá­latra történő bevonulás­' ról? — A katonai szolgálatra történő bevonulás nagy ese­mény a fiatalember, de a család életében is. Arra meg­felelően fel kell készülni. A megfelelő felkészülés érde­kében a bevonulás előtt 3 hónappal írásban értesítjük a fiatalt, hogy számoljon a katonai szolgálattal. Azt is közöljük, hogy körülbelül melyik hónapban. A nős, családos vagy szociális gon­dokkal küzdő fiatalok részé­re egy hónappal, a többi fiatalnak 10 nappal a bevo­nulás előtt behívóparancsot adunk ki. A behívóparancs­ban pontosan meg van hatá­rozva, hogy mikor kell a ka­tonai szolgálatra bevonulni. — Milyen jogai van­nak a sorkatonai szolgá­latra bevonuló fiatalnak? — A sorkatonai szolgálat­ra bevonuló fiatal jogosult: bevonulási segélyre, a bevo­nulás előtt közvetlenül 2 nap fizetés nélküli szabadságra. Ha a fiatal a bevonulás előtt közvetlen hozzátartozója el­látásáról gondoskodott, ak­kor családi segélyre is jogo­sult. A katonai szolgálatra bevonuló fiatal munkaviszo­nyát az értesítéstől számítva a katonai szolgálat befejezé­séig csak a beleegyezésével lehet megszüntetni. — Mennyi a bevonulá­si segély összege és ho­gyan jut ehhez a fiatal? — A bevonulási segély a bevonuló fiatal átlagkerese­tének 50 százaléka. Ha a be­vonuló egy vagy ennél több gyermek eltartásáról gondos­kodik. akkor a segély a tel­jes havi átlagkereset. A be­hívóparancs kézhezvétele utón a katonai szolgálatra bevonuló fiatal azt bemutat­ja a munkáltatójának, aki köteles a fenti segélyt kifi­zetni. A bevonulási segély egyszer jár. Ha a fiatalt be­hívjuk. de valami miatt nem kezdi el a szolgálatot, a be­vonulási segélyt nem kell visszafizetni, viszont a leg­közelebbi bevonulása alkal­mával újabb segélyre már nem jogosult. — Kik részesülnek családi segélyben? Meny­nyi annak az összege? — Családi segélyre jogo­sult az a fiatalember, aki a bevonulás előtt felesége, gyermeke örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, szülő­je, örökbe fogadó és nevelő szülő, kiskorú vagy munka- képtelen testvér, élettárs (ha együttélésből gyermeke van) eltartásáról gondoskodott. A családi segély összege: ha a fenti személyek közös ház­tartásban vannak a bevonult személlyel 1100 forint, min­den további személy esetében 550 forint, illetve a meglevő jövedelmet a fenti összegre kiegészítik. I — Hogyan lehet csa­ládi segélyt kérni? — A megyei parancsnok­ság a bevonuló sorköteles be­jelentése alapján hivatalból megindítja a családi segély rendezését. Természetesen ehhez feltétlenül szükséges, hogy a bevonuló hadköteles a bevonulásra vonatkozó ér­tesítés kézhezvétele után, — záros határidőn belül — a megyei parancsnokság részé­re pontosan adja meg, hogy kinek az eltartásáról gondos­kodott. Jelenleg az is járható út, ha az eltartott, vagy annak képviselője kéri a helyi ta­nácstól a családi segély fo­lyósítását. — Tudomásunk van arról, hogy a bevonuló fiatalok között sokan nősek, családosak. Ho­gyan segítik ezeket a fia­talokat? — Valóban sok olyan fia­tal van. aki a katonai szolgá­lat megkezdése élőtt köt há­zasságot. Az idevonatkozó utasítások értelmében eze­ket a fiatalokat lehetőleg 100 kilométeren belül kell kato­nai szolgálatra behívni. A megyei parancsnokság részé­ről maximális törekvés van e jogos igény kielégítésére, azonban ezt nem minden esetben tudjuk megvalósíta­ni. — A sorozás és a be­vonulás között eltelik esetleg 4—5 év. A fiata­lok életében ezalatt sok minden megváltozhat. Például az iskolai vég­zettség, a családi állapot, a vagyoni helyzet. — Ezeket folyamatosan be kell jelenteni a megyei pa­rancsnokságra. Sajnos ennek a bejelentési kötelezettség­nek a fiatalok egy része nem tesz eleget, ami a bevo- nultathatóság szempontjából a megyei parancsnokságnak is, a fiatalnak is problémát okozhat, — Van-e kapcsolata a megyei parancsnokság­nak a katonai szolgálatra, bevonult fiatalokkal? — Igen, van. Rendszeresen látogatjuk azokat az alaku­latokat, ahová megyénkből fiatalok bevonulnak, a csa­patnál velük beszélgetést folytatunk. az esetleges gondjaik, problémáik rende­zésében segítünk. Égyébkénit azt kérjük, hogy ha a katona fiatalnak bármilyen gondja adódik, forduljon bizalommal elöljá­róihoz, feletteseihez, a poli­tikai tisztekhez, viszont ha a családnak adódik gondja, ke­ressék meg a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok­ságot. Régi, népszerű nevén a kieget. FEJES ISTVÁN Múltunkból A dombóvári járás főszol­gabírója. Szévald, akit a március 22-i hatalomátvétel-^ kor a munkás-, paraszt- és katonatanács hivatalában — ellenőrzés mellett — megha­gyott, így sóhajtott fel: mi lenne, ha minden németlak­ta község élni akarna az ön­rendelkezési jogával?! Az egész ott kezdődött, hogy Farkas Gábor. Mucsi község jegyzője félkereste őt hivatalában és panaszt tett, amit végül is jegyzőkönyvbe foglaltak. Ezeket írták: „A mucsi sociál demokrata párt Mucsi községet az 1919. VI. néptörvény értelmében német nyelvű igazgatás és kormányzás alá óhajtván he­lyezni, felhívott, hogy a köz­ség összes ügyeit szóban és írásban német nyelven ve­zessem, és ha arra képtelen vagyok, távozzam, majd ők hoznak maguknak olyan jegyzőt, ki azt képes lesz megtenni. Erre én kértem, hogy elhatározásuk keresz­tül vitelénél várjanak addig, míg felettes hatóságom, a fő­szolgabírótól utasítást kérek és a kapott intézkedéseket velük közölhetem. Mire ők azt mondották, hogy a főszol­gabírói intézkedésre szüksé­gük nincs, ők önállóan intéz­kednék. Mire kiállítottak ré­szemre egy „Zeugnisst”, melyben a fenti óhajuknak kifejezést adnak és igazol­ják, hogy jogosult vagyok magamnak más állást más helyen keresni és szerezni — illetve elfogadni. Éjjel .1 óra tájban lakásom ablakait betörték. Minthogy ottani tartózkodásom a saját és családom élete vagy testi épségének veszélyeztetése nélkül lehetetlen, intézkedést kérek.” A jegyzőkönyv tanúsága szerint a főszolgabíró utasí­totta Farkas Gábort, menjen vissza a községbe és ott vár­ja be az intézkedéseket. Ha . a lakosság kiutasítaná, me­neküljön Kurdra és ott he­lyettesítse a betegszabadsá­gon 'lévő községi főjegyzőt. Táviratilag mérsékletre in­tette a községi elöljáróságot is azzal, hogy várja be a vár­megyei igazgató tanács intéz­kedéseit. „Az ügy sürgősségére va­ló tekintettel sürgős, erélyes intézkedést kérek, mert tel­jesen felbomlana minden, ha az összes német községek most az 1919. VI. tcz-ben le­fektetett önrendelkezési jo­gukkal élni akarnak” — írják a jegyzőkönyvben, kérve a vármegyei igazgató tanács rendelkezését. A vármegyei igazgató ta­nács nem látta ilyen tragi­kusnak a helyzetet. Egy hé­ten belül a főszolgabíró ol­vashatta az igazgató tanács utasítását: .rHivatkozással 1269/1919 6zámú jelentésére, utasítom, hogy Mucsi község jegyzőjét egy járásához tartozó, néme­tül tudó jegyzővel saját ha­táskörében cserélje ki. A községet pedig a dombóvári munkástanáccsal egyetértő­én hívja fel, hogy várja be a kormánytanács rendelkezése­it és a német közigazgatás beállítását önikónyűleg ne eszközölje.” Ezt követően az események elcsitultak Mucsiban, a köz­ség lakói megértették egy­mást a községi jegyzővel. * A szállkai plébános panaszt emelt a megyénél 1919. már­cius 14-én amiatt, hogy a község lakói a sokszoros fel­szólítás ellenére sem teljesí­tik a visita canonica szerinti kötelességüket, azaz, nem szántják fel, nem vetik be és nem művelik a plébánia ja­vadalmát képező 18 kát. hold földet, és nem szállítják haza az erdőből az 56 öl fát. Sőt, a lakosság kezdi megta­gadni a párbér fizetését is, s emiatt is jelentős bevételi kiesés van. Az üggyel március 26-án foglalkozott a vármegyei igazgató tanács. Döntése a következő volt: „A szálkai róm. kath. lel­kész kérvényének másolatát oly felhívással adom ki fő­szolgabíró úrnak, hogy mi­után a visita canonica alap­ján eddig történt kényszer­adózást a szovjet kormány (értsd: forradalmi kormány­zótanács) megszüntette, érte­sítse kérelmezőt, hogy kíván­ságának meg nem felelhetek, fáját saját költségén hordás­sá be, földjeit ugyancsak sa­ját költségén műveltesse meg, mert elsőrangú közér- de, hogy a földek parlagon ne heverjenek. A mennyiben pedig folyamodó erre haj­landónak nem mutatkoznék, felhívom főszolgabíró urat, hogy a munkás tanács útján — intézkedjék a plébánia földek megmívelése, illetve bevetése iránt, mert az or­szág közélelmezése tekinte­téből felette fontos, hogy mi­nél több termés biztosíttas- sék.” * A XX. század első két év­tizedében igen nagy igény je­lentkezett a megyében a kü­lönböző szervezetek megala­kítására. Kulturális, érdek- védelmi szervek éppúgy ala- kutak, mint a „hobbi” egye­sületek. Szinte nem lehetett már nyomon követni a szer­vezetek nyilvántartásba véte­lét. Egy-egy községben oly­kor 10—15 egyesület is mű­ködött. A Magyar Tanács- köztársaság igyekezett kellő áttékintésit nyerni ebben a kérdésben is. Ezért körirattal fordult a községi munkás-, paraszt- és katonatanácsok községi intéző bizottságaihoz, hogy adjanak részletes kimu­tatást a területükön működő szervezetekről. Kérte: adja­nak adatot arról, hogy mi­lyen szervek vannak, azok mikor alakultak, kik töltik be az elnöki tisztet, és kik a jegyzők. A községek többségéből be­érkeztek a megyei tanácshoz a jelentések. Ezekből igazán színes, sokoldalú kép tárul az utókor elé. Szinte szo­ciológiai tanulmány lenne készíthető ezekből az iratok­ból. K. BALOG JÁNOS Jfanruwzífi Sz*(lfl-5«tl|riti-J>írt litykiti Szetfmti Hngarisch« SodaHímoValín Partei, ßonijlyjaer OrganiiaHoa BenjWl mi */■ _ jf" 991 Mc / 1 — - Ám#» 4 I ^7 A bonyhádi szervezetek összeírása J, ImLu 1 j ipl I Malier Béla alezredes, I hadkiegészítési I és területvédelmi parancsnokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom