Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-04 / 79. szám
12 ^EPÜJSÄG 1979. április 4. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Csomag külföldre küldése Miskolczi Istvánná Fadd- ról azután érdeklődik, kitől kell engedélyt kérni, hogy egy pár gyermekcipőt el-küld- hessen ajándékba külföldre? Olvasónk úgy tudja, hogy engedéllyel szabad ezt a cikket küldeni, azonban érdeklődött Szekszárdon az OTP- nél, a pénzügyőröknél, s mindenütt azt a választ kapta, hogy ők nincsenek felhatalmazva arra, hogy ezt az engedélyt megadják. Kérdése, kitől kell kérni az engedélyt? A Magyar Nemzeti Bank 403/1979. MNB számú közleménye egyes árucikkek külföldre küldési, illetve kiviteli tilalmáról, a 404 1979. MNB számú közleménye pedig az utasforgalomban devizahatósági engedély nélkül külföldre kivihető élelmiszer, dohányáru és szeszes ital mennyiségének és összetételének meghatározásáról szól. Az előbbiben, a 4031979. számú közleményben szerepel, hogy devizahatósági engedély nélkül nem küldhető, illetve nem vihető külföldre — többek között — gyermekcipő. Az említett két közleményt itt szó szerint leírni nem tartjuk szükségesnek, az a Magyar Közlöny 1979. évi 8. számában található, de megjelent a Tanácsok Közlönye idei 5. számában is. A Tanácsok Közlönyének ezt a számát a helyi tanácsnál megnézheti, áttanulmányozhatja. Utaltunk arra, hogy — többek között — gyermekcipő csak deviza- hatósági engedéllyel vihető, illetve küldhető külföldre. Az 1974. évi 1. számú törvény- erejű rendelet szerint: „A devizahatóság a pénzügyminiszter, aki devizahatósági jogkörét meghatározott ügykörök, illetve egyes feladatok tekintetében más szervekre is átruházhatja. A Magyar Nemzeti Bank devizagazdálkodási feladatkörét és devizahatósági jogkörét a Magyar Nemzeti Bankról szóló külön jogszabály állapítja meg.” Ha tehát önnek deviza- hatósági engedélyre lesz szüksége, javasoljuk, forduljon a pénzügyminiszterhez, illetve Budapestre, a Magyar Nemzeti Bankhoz. Buszparkolás Máté Jánosné Nagydorog- ról írja a következőket: „...Nagydorogon — a helyi községi tanács — a Jókai utcában az elmúlt évben 3 méter széles, aszfaltos útburkolatot csináltatott. Ezért az utca mindkét oldalára kihelyezték a parkolni tilos táblát. Az utca egyes szakasza 10—12 méter széles. Ai a kérdésem, hogy a parkolni tilos tábla a 3 méter széles útra szól, vagy az egész utca szélességére? Férjem ugyanis a Paksi Állami Gazdaságnál dolgozik, mint buszvezető, s mindennap Györkönytől Biritóig szállítja az embereket dolgozni. A parkolási lehetőséget nem tudja másképp megoldani, csak a lakásunk előtt, ahol az utca szélessége körülbelül 12 méter. Ebből 3 méter széles a szilárd útburkolat. így a kerítés és az út között kb. 4 méter széles a földterület, ahol a parkolás megoldható lenne, de a körzeti rendőrmegbízott felszólítására a busszal az udvarunkban kell parkolni. Az udvar keskeny és lejtős. Körülményes a ki- és beállás. Arról nem is beszélve, hogy mindez a három kiskorú (1—6 év közötti) gyermekünk hálószobaablaka alatt történik, így a gyermekeknek reggel fél hatkor kell ébredni, mikor a férjem munkába indul. Az lenne a kérdésem, hogy a férjem parkolhat-e a házunk előtti földes területen?...” Olvasónk levelét illetékességből a Tolna megyei Rendőr-főkapitányságra küldtük, ahhonnét az alábbi választ kaptuk: ....A panaszt kivizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy nevezett lakása előtt 4,7 méter széles földes útpadka van. A közlekedési és postaügyi miniszter 2/1976-os számú rendeleté 10. fejezet 44. §. (3) bekezdése értelmében, ahol az útpadkán a járművek megállását, vagy várakozását meg kívánják tiltani, ott a megállni, várakozni tilos jelzőtáblával együtt kiegészítő táblát is el kell helyezni. Nevezett panaszos lakóutcájában a várakozni tilos jelzőtábla alatt kiegészítő tábla elhelyezve nincs, így az útpadkán a járművek várakozása nem szabálysértés...” Ml VÁLASZOLUNK Telefonszámunk: 129-01, 123-61. ^ lakásépítés és gazdálkodás 1990-ig szóló tervéről hatá- Hlp, rozott 1004/1979. luftwi'-S (Hl- 7.) szám alatt tv.i'.. '.'•'■•.' J a Minisztertanács, rögzítve azt, hogy a lakásellátás jelenlegi helyzete, a még kielégítetlen igények és a hosszú távú társadalom- politikai célok egyaránt indokolják népünk lakáskörülményei további javításának szükségességét. A határozat megszabja a lakásépítés programját, rendelkezik a lakóházak fenntartásáról, a lakásépítés és -fenntartás műszaki feltételeiről, a lakásgazdálkodásról, a lakás- építési formákról és lakáselosztásról, ez utóbbi körben kimondja: „A lakásjuttatás támogatási rendszerét úgy kell továbbfejleszteni, hogy a szerényebb jövedelmű rétegek lakáshoz jutási esélyei javuljanak és ne növekedjen lényegesen a lakásépítés támogatásának költségvetési terve.” A határozat a Magyar Közlöny 1979. évi 11. számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 2/1979. (III. 7.) MÉM számú rendelete a baromfitelepekről és baromfikeltető üzemekről. A rendelet szerint baromfikeltető üzemet bárki létesíthet és fenntarthat, az üzem létesítését azonban a jogszabályban megjelölt szervnek haladéktalanul be kell jelenteni. Keltetésre csak a kijelölt telepekről származó és a szabványnak megfelelő te- nyésztojást szabad felhasználni. Ha a baromfitelep vagy baromfikeltető üzem vezetője a szokásosnál nagyobb vagy attól eltérő baromfibetegség fellépését észleli, erről a tenyésztojás, illetve a naposbaromfi szállításában érdekelt szerződéses partnereit, valamint az állategészségügyi állomás igazgatóját haladéktalanul köteles értesíteni. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 4. számában a magánszemélyek fakitermelő tevékenysége tárgyában megjelent állásfoglalásra, amely szerint lábon álló fák motorfűrésszel történő kivágása és feldarabolása képesítéshez kötött tevékenység, magánszemély motorfűrésszel fakitermelést nem folytathat. Az állásfoglalás nyomatékosan figyelmeztet, hogy termelőszövetkezetek a tulajdonukban lévő erdőterületen magánszeméllyel motor- fűrészes fadöntést ne végeztessenek. Megjelöli az állás- foglalás azt is, hogy az erdőkitermeléshez szükséges szakképzett munkaerő biztosítása miként oldható meg. A magunk részéről csupán utalunk arra, hogy a motorfűrész fokozottan balesetveszélyes kéziszerszám, a veszélyesség pedig még növekszik abban az esetben, ha motorfűrésszel erdőkitermelést végeznek, hiszen ez a tevékenység — motorfűrész nélkül is — közismerten balesetveszélyes. A Művelődésügyi Közlöny idei 4. számában iránymutatás jelent meg a művelődési otthonok társadalmi vezetőségének megválasztására, feladatára és működésére, a művelődési otthonok szervezeti és működési szabályzatának elkészítésére. Kiemelendőnek tartjuk, hogy a művelődési otthon és vezetője tevékenységét társadalmi vezetőség segíti, a társadalmi vezetőséget pedig — ahol jelenleg nem működik — 1979. szeptember 30-ig meg kell választani. A vállalatok és szövetkezetek belső ellenőrzésének a SZŐ VOSZ Tájékoztató idei 9. számában megjeleni szempontjai előírják, hogy a belső ellenőrzés, a rendészeti szervezet rendszeresen vizsgálja — többek között — „a fogyasztók érdekvédelmét és tájékoztatását biztosító előírások tneg- valósulását, a kiszolgálás szabályszerűségét, a pontos mérést és számolást... a bűncselekményeket elősegítő körülmények okainak feltárását, megelőzését.” Dr. DEÁK KONRÄD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Európa legnagyobb szárazföldi kikötője” Három évtized alatt hétszázszorosára nőtt a vasúton lebonyolított árucsere-forgalom hazánk és a Szovjetunió között. Ma a Záhonyi Üzemigazgatóság átrakó körzetében csaknem húszmillió tonnát tesz ki évente az áruforgalom. Az ömlesztett áru széles nyomtávú vagonból normál vagonba való átrakására korszerű átrakót építettek Eperjeskén. Itt, ha nincs elég vagon, tárolásra is lehetőség van. Gépesített átrakás Eperjeske konténerpályaudvarán. A kifejlesztett konténermegfogó szerkezetek segítségével dolgoznak. Az országban még csak a záhonyi átrakó körzet gurí tóján üzemel az a vágányt ék-berendezés, amelyet távolról, toronyból működtetnek. Automatizált mérlegelő berendezés könnyíti és gyorsítja a munkát Eperjeske rendező-pályaudvaron
