Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-14 / 87. szám

2 Képújság 1979. április 14. Fmémeztetés Harcok Micaraguaban Lusa kából Péntek esti kommentárunk. Meggyilkolt nők és gyermekek, lebombázott menekülttá­borok, foglyok megkínzása, vérbe fojtott tüntetések, védtelen polgári lakosság ellen indított katonai akciók — így sum­mázhatnánk az afroázsiai szolidaritási szervezet Lusakában, Zambia fővárosában pénteken véget ért konferenciájának éles hangú felszólalásait. Szolidaritási szervezetek és a front­országok, a hazafias erők felszabadítási szervezetei és az ENSZ apartheidbizottsága képviseltette magát a tanácsko­záson. Valamennyi szónok egyetértett abban, hogy a nyu­gati hatalmak felelősek a rhodesiai és a dél-afrikai rezsimek gátlástalan terrorjáért, a többség kíméletlen elnyomásáért, a fajüldözés fenntartásáért. A világszervezet már évek óta több határozatot hozott ar­ról, hogy a pretoriai és a salisbury-i rendszert helyezzék bojkott alá. Ennek ellenére jó néhány tőkésország változat­lanul gazdasági támogatást nyújt Botha és Smith rendszeré­nek. A lusakai konferencia mintegy végső figyelmeztetésben részesítette a gyarmatosítás végvárait: hagyjanak fel az ag­resszióval Zambia és Mozambik ellen, s szüntessék be a kör­nyező független államok fenyegetését. Szorosan a tanácskozás témájához tartozik az a hír, mi­szerint dél-afrikai katonák érkeztek Rhodesiába a keddi vá­lasztási színjáték zavartalanságának biztosítására. Smith maga kérte a fegyveres támogatást, ami önmagában is el­árulja, miféle „szavazás” színhelye lesz Rhodesia. Ezzel egy­idejűleg mind a telepesrezsim megtorló akciói, mind a ge­rillaháború felélénkült. Egy fegyveres kommandó péntekre virradóra megtámadta Joshua Nkomo, a Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnökének lusakai házát. A rhodesiai lé­gierő két legutóbbi bombázása Zambiában 136 halálos áldo­zatot követelt. A Namíbiát törvénytelenül megszállva tartó dél-afrikai csapatok nagyszabású csapatösszevonást hajtot­tak végre Angola határa mentén. Baljós jelek — mondhatnánk, ha nem lennénk tisztában azzal, hogy Afrika e bármely pillanatban robbanással fenye­gető térségében a feszültség nem újkeletű. A lusakai szoli­daritási konferencia éppen azt volt hivatott tisztázni, milyen módon lehet megelőzni a végsőkig elmérgesedett helyzet robbanását, ami az afrikai kontinens jelentős részét lángba borítaná. Ma talán még nem késő, ha az ENSZ határozatai­nak érvényt szereznek, ha a fajüldöző rezsimeket jobb belá­tásra bírják. A holnap azonban aggasztó a fehértelepesek számára: a frontállamok és a függetlenségi mozgalmak kapcsolatainak szorosabbra fűzése végnapjukat sietteti. GYAPAY DÉNES A magyar-csehszovák kapcsolatok 30 éve Esteli városa még mindig a sandinisták kezén van, an­nak ellenére, hogy a nemzeti gárda jelentős erők össze­vonásával és bombázók be­vetésével csütörtökön több hullámban támadta a felsza­badítási front állásait. Hír- ügynökségi jelentések szerint Nicaragua más körzeteiben is fokozódik a harcok heves­sége. A fővárostól 150 kilométer­re fekvő Estelit vasárnap foglalták el a sandinisták, s azóta is ellenőrzésük alatt tartják, sorra visszaverve a gárda támadásait. Kudarcot vallottak a nemzeti gárda csütörtöki katonai akciói is. A városból elmenekült szemtanúk szerint a gárda bombázó repülőgépeit és tü­zérségét is többször bevetet­te Esteli ellen. Egy vörös­keresztes elmondta az UPI tudósítójának, hogy a város romokban hever, az utcákon temetetlenül fekszenek a holttestek, a házakat lerom­bolták. A sandinisták rádió- állomása közölte, hogy a bombázásokban sok polgári lakos vesztette életét. Esteli­ben már alig van élelem és víz. Újabb kivégzések Iránban Az iszlám forradalmi bí­róságok ítéletei alapján to­vábbi hét személyt végeztek ki pénteken hajnalban Irán­ban — jelentette a teheráni rádió. A kivégzettek között van Hasem Berendzsian tábornok, az iráni légierő kémelhárító szolgálatának volt vezetője és Bidzsan Jahjai rendőr tá­bornok, a legnagyobb iráni börtön egykori igazgatója. Ez utóbbinak a pere abban a teheráni fegyházban zajlott le, amelynek korábban pa­rancsnoka volt. Az iszlám forradalmi bíróság ugyanott — különböző időtartamú — börtönre ítélte a parancsnok öt alacsonyabb rangú beosz­tottját. Az elítélteket hata­lommal való visszaéléssel, a foglyok kínzásával és azok „vallásgyakorlásának” aka­dályozásával vádolták. Kivégezték még rajtuk kí­vül Ahwaz város korábbi rendőrfőnökét, Kerman vá­ros csendőrparancsnok­helyettesét, valamint a fegy­veres erők három altisztjét. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője csütörtökön ismét „mélységes aggodal­mának” adott hangot az irá­ni bíróságok rögtönítélő tár­gyalásai és a halálos ítéletek miatt. Hodding Carter első­sorban az ítéletek meghoza­talának körülményeit bírálta. Irán visszahívja több száz katonai állományú állampol­gárát, akiket még a sah kor­mánya küldött kiképzésre az Egyesült Államokba — jelen­tette be az amerikai hadügy­minisztérium szóvivője. A döntést azt követően hozták, hogy az új iráni kormány le­mondta azoknak a fegyverek­nek a megrendelését, ame­lyek használatára az Egyesült Államokba küldött iráni ka­tonákat oktatták. Halom evtizede, hogy Ma­gyarország és Csehszlovákia első ízben barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést kö­tött. Rendkívül fontos lépés volt ez: hazánk és az északi szomszédország között a megelőző évtizedekben ked­vezőtlenül fejlődtek a kap­csolatok. A második világháború után mind a két ország a né­pi demokratikus fejlődés út­jára lépett: a kétoldalú kap­csolatok rendezésére azon­ban csak azután kerülhetett sor, hogy 1948 februárjában a Csehszlovák Kommunista Párt vezetésével az ország­ban végbement a forradalmi fordulat, s a burzsoá politi­kusokat kiszorították a kor­mányból. Rendeződött a csehszlovákiai magyarság helyzete is. Az elmúlt három évtized­ben dinamikusan fejlődtek a magyar—csehszlovák kap­csolatok, a 679 kilométer hosszú államhatár immár nem elválasztó, de összekötő kapoccsá vált. Bizonyítja ezt a tény: a hozzánk látogató külföldi vendégek, turisták legnagyobb csoportja (6,5 millió fő) a Csehszlovákiából érkezőké. Az államközi kapcsolatok magas szintjét jelzik a gya­kori magas szintű eszmecse­rék, a párt- és kormányveze­tők találkozásai. Legutóbb 1977-ben került sor találko­zóra Kádár János és dr. Gus- táv Husák között Budapes­ten. Természetesen számos alkalommal találkoznak a két kommunista párt külön­böző szintű vezetői, tárgyal­tak egymással a parlamenti küldöttségek, a szakszerveze­tek és az ifjúsági szövetsé­gek képviselői is. Jellemző momentuma a jó kapcsolatoknak: mindkét or­szágban ott vannak a „mun­ka diplomatái”. Magyar épí­tok emeltek szállodákat, diákszállókat Csehszlovákiá­ban, s csehszlovák szerelők vettek részt a magyar vasút­vonalak villamosításában, ők építették a budapesti troli­hálózat több új vonalát is Ez is jelzi, milyen kiterjed­tek országaink között a gaz­dasági kapcsolatok. Ma már nem csupán egyszerű áru­cseréről van szó, megjelent a közös gyártás, a kooperá­ció, számos terméket közös fejlesztés alapján állítanak elő. Jó példa erre az Ikarusz és prágai Avia gyár kis munkásszállító busza és még számos hasonló kezdeménye­zés. Ami a kereskedelmi for­galmat illeti, az idén már megközelíti az egyimilliárd rubelt. Mind a két fél szál­lít egymásnak különböző gé­peket és komplett berende­zéseket, például magyar bu­szokat a népszerű Skoda sze­mélygépkocsikért és teher­autókért. Nemrég kezdte meg munkáját egy csehor­szági „magyar kenyérgyár”, s az épülő paksi atomerőmű reaktorának fontos alkotóré­szeit a pilzeni Skoda Művek gyártja. A fejlődés irányát jelzi: 1980-ban már előrelát­hatólag az árucsere értéké­nek 30 százalékát a koope­ráció és szakosítás alapján gyártott termékek teszik ki. Országaink részesei a nemzetközi szocialista gazda­sági integráció nagy vállal­kozásainak, de vannak két­oldalú kezdeményezéseink is. Ilyen például az Adriá-kő- olajvezeték, s ilyen a Gab- cikovo—Nagymaros dunai vízlépcső és vízierőmű­rendszer. A két ország polgárai kö­zötti kapcsolatokra, a jóvi­szony alakulására utalnak a turisztika számadatai, de talán a magyar—csehszlovák „vegyes házasságok” is, ame­lyek ma már igazán nem je­lentenek ritkaságot. Köztu­dott, hazánknak sok ezer szlovák nemzetiségű polgára van, s Szlovákia lakói közül 600 ezer vallja magyarnak magát. Nos, országaink bebi­zonyították : a nemzetiségek nem elválasztanak, hanem összekötő kapcsot, hidat je­lentenek a szocialista álla­mok között. Példázza ezt a közös könyvkiadás, a nem­zetiségi oktatás, az egymás kultúrája iránti fokozódó ér­deklődés. Budapesten,-a Csehszlovák Kultúra már töb éve műkö­dik, az elmúlt esztendőben Prága történelmi belvárosá­ban is megnyitotta kapuját a Magyar Kultúra palotája, irodalmunk, zenénk, képző- művészetünk csehszlovákiai nagykövetsége. Persze nem „üres helyen” kezdték meg munkájukat kultúránk dip­lomatái. Az „arany Prága” Károly Egyetemen, ott, ahol hajdan Húsz Jánost hallgat­ták a magyar diákok, régóta tanítja nyelvünket és iro­dalmunkat a Magyar Intézet tudóskollektívája. MIKLÓS GÁBOR A Magyar Kultúra prágai palotája Értesülések szerint vasár­nap óta csaknem százan hal­tak meg az Esteliben dúló harcokban. A nicaraguai had­sereg közleménye szerint csü­törtökön életét vesztette Francisco Rivera Quintero, a sandinisták „Rüben” néven ismert katonai parancsnoka. A front rádióadója azonban erről nem adott hírt. A felszabadítási front har­cosai forradalmi bíróságokat állítottak fel az ostromlott városban. ítéleteik nyomán kivégezték Somoza diktátor tizenkét hívét. Egyre súlyosabbá válnak az összetűzések a sandinis­ták és a nemzeti gárda ala­kulatai között az ország más városaiban is. Harcok foly­nak Granadában, Leonban, Matagalpában, Rivasban és Ticuantepében. Managuában is érezteti ha­tását a felszabadítási front harci tevékenységének sikere. Fegyveres fiatalok barikádo­kat emeltek a főváros több részében. A TASZSZ jelen­tése szerint a kormány „rend­kívüli biztonsági” intézkedé­seket foganatosított Mana­guában. A főváros egyébként már csak légi úton érhető el, az utakat lezárták. Az új ugandai kormány letette az esküt Tanzánia elismerte az Idi Amint megdöntő új ugandai kormányt. Képünkön: Uganda új vezetője, Yusuf Lule (balra) és Nyerere tanzániai elnök. (Képtávírónkon érke­zett). Az ugandai fővárosban el­csitult a fegyverropogás — jelentették pénteken a hír- ügynökségek. A tanzániai erők és az Ugandai Nemzeti Felszabadítási Front fegyve­resei, valamint a volt elnököt támogató egységek között azonban továbbra is folyta­tódnak az összecsapások a Kampalát és Jinja városát összekötő útvonalon. Az ugandai új ideiglenes kor­mány képviselője felszólítot­ta Amin katonáit, hogy a további vérontás elkerülése végett tegyék le a fegyvert. Julius Nyerere tanzániai államfő kijelentette: az ugandai ideiglenes kormány vezetői „arra kérték ,a tanzá­niai hadsereget, hogy egyelő­re még maradjon Uganda területén”. Eddig Tanzánia, Zambia, Botswana és Mozambik is­merte "Pl az új ugandai kor­mányt. Yusuf Lule, az Ugandai Nemzeti Felszabadítási Front végrehajtó tanácsának elnö­ke, az „Afrique-Asie” című lapnak adott nyilatkozatá­ban hangoztatta, hogy kor­mánya „el nem kötelezett po­litikát kíván folytatni, és síkraszáll a gyarmati elnyo­más alatt szenvedő, elnyo­mott és kizsákmányolt népek jogai mellett”. Yusuf Lule az új ugandai ideiglenes kormány vezetője pénteken Kampalába érke­zett — jelentette az ugandai rádió. Az Ugandai Nemzeti Fel- szabadítási Front vezetője rö­viddel megérkezése után a kampalai egyetemen az or­szág új elnökeként letette a hivatali esküt. Az ugandai rádió jelentése szerint fel­esküdött Lule 14 tagú ideig­lenes kormánya is. A kampalai Makerere egyetem egykori rektor­helyettese több éves tanzá­niai száműzetéséből tért ha­za, hogy az Ugandai Nemzeti Felszabadítási Front vezető­jeként átvegye az ország irá­nyítását. Az ugandai ellen­zéki erők jelentős tanzániai katonai támogatással szerdán vették be a fővárost, Kam­palát. PANORÁMA BELGRAD Jugoszláviában a kormány határozata értelmében ápri­lis végétől korlátozásokat ve­zetnek be a járműforgalom­ban. A gépkocsik az autópá­lyákon óránként legfeljebb 100, a többi úton pedig 80 km-es sebességgel haladhat­nak. Minden hétfőn, s a hó­nap első szombatján és va­sárnapján tilos lesz a páros számmal végződő, minden csütörtökön, valamint a hó­nap utolsó szombatján és va­sárnapján pedig a páratlan számmal végződő rendszámú autók közlekedése. A korlátozó rendelkezés életbeléptetését az üzem­anyaghiány indokolja. BUDAPEST Bensőséges gyászszertartá­son vettek végső búcsút Mes­terházi Lajos Kossuth-díjas és József Attila-díjas írótól, a Szocialista Hazáért Érdem­rend kitüntetettjétől, a szo­cialista magyar irodalom ki­emelkedő alakjától pénteken, a Mező Imre úti temetőben. Családtagjai, pályatársai, politikai, kulturális életünk jeles személyiségeinek jelen­létében a Mező Imre úti te­mető díszravatalozójában Jo- vánovics Miklós, az Élet és Irodalom főszerkesztője, a Budapesti Pártbizottság tag­ja, a pártbizottság, az írószö­vetség és a család nevében emlékezett Mesterházi Lajos­ra, a társadalmi fejlődést mindenkor cselekvőén szolgá­ló közéleti emberre, a magyar irodalom kimagasló alakjára. A Kulturális Minisztérium képviseletében a sírnál Tóth Dezső miniszterhelyettes mondott búcsúbeszédet. Mesterházi Lajos hamvait a Mező Imre úti temető mű­vészparcellájában temették el. A sírt beborították a kegye­let, az emlékezés virágai. A barátság siarzödáse

Next

/
Oldalképek
Tartalom