Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

a Képújság kylttroflos kaü®öd@silkép Kiállítás A Képcsarnok szekszárdi bemutatótermében ma délutántól látható Göldner Tibor festőművész kiállítása, melyet Fejes István, a Tolna megyei Népújság főszerkesztője nyit meg. A festőművész Szolnokon született, 1956-tól tagja a bajai művésztelepnek, jelenleg is Baján él. A telefonos kisasszony beleszól a történelembe Egy belvárosi villa gyönyö­rű 'nagytermében forgiat a tv-stáb. Amikor minden, el­csendesedik, az asszisztens jelt ad és kezdetét veszi a rendkívül izgalmas, történel­mi momentumokat idéző film... Lövések dördülnek a terembe rontó katonák fegyveréből és Tisza István szakállas feje, hátrahamyat- lik, majd lezuhan a padlóra a kandalló mellé. A hozzá siető fiatal Denise grófnő is véres arccal karolja át a haldoklót, a puskalövések őt is eltalálták. 1918. október 21-ét írunk! Gábor Pál rendező a Tisza- gyilkosságról, s a jó két esz­tendő múlva lezajló bírósági következményekről forgatott tv-filmet. A gyilkosságnak, mint az a filmbéli tárgyaláson is kide­rül, egyetlen koronatanúja: a szép Almássy Denise gróf­nő, aki nemcsak unokah’úga, de egyben utolsó szerelme is Z volt a meggyilkolt minisz­terelnöknek. A tárgyalást vezető had­bíró (Gosztonyi János) arra igyekezett. válaszit kapni, hogy vajon a gyilkosságot nem a felizgatott, frontszOl- gálatról visszatért és ott meg­keseredett, a háborút gyűlölt katonák követték-e el, fél- bolydult állapotban, első dühükben. — Nem, csakis felbújtásra történhetett — erősítgeti fojtott izgalommal a szép grófnő. A háromszoros halállal címmel, már elkészült tv- filmnek valójában a fiatal lány, Krucsay Margit tele­fonkezelő kisasszony, (akit Papp Vera alakít), a kulcs­figurája. Ki ez a lány? Mi­ként került bele a Tisza- ügybe? Milyen szerepet ját­szott a gyilkossági históriá­ban? Ezekre a kérdésekre ad re­ális értékű választ Gábor Pál hamarosan bemutatásra kerülő filmje. Margit egy­szerű telefonos kisasszony a terézvárosi központban. Ki­váltsága csupán abban volt, hogy élőkelő urak és hölgyek telefonjait kapcsolgatta, vagyis a felső tízezerét. így lehetősége adódott fontos, ál- lamügyek, kényes beszélgeté­sek lehallgatására. Ebből tá­madt később minden konf­liktusa, mert egy szép napon meghallgatott egy fontos te­lefonbeszélgetést, maga fi­gyelmezteti Fényes Lászlót a Nemzeti Tanács tagját: — Lukaohich tábornok va­lamit tervez ön ellen,-... Ve­szélyben van! A telefonos kisasszony lá­zadására személyes okok ve­zetnék el. A hajdani képvi­selő Fényes László szót emelt egykoron a tele­fonkezelő lányok érde­kében. Ezért szegi meg esküjét, a titoktartásit Kru­csay Margit! S ez az üzenet kapcsolatban áll majd a Ti- sza-gyilkossággal. A tv-játék hiteles történel­mi anyagot dolgozott fel. A forgatókönyvet is eredeti periratok alapján írta meg a rendező, Gábor Pál. Krucsay Margit alig néhány évvel ez­előtt hált meg. A hivatali titok megsértéséért négy évet üilf Márianosztrán. Miután kiszabadult, folytatta telefo­nos munkáját.-—.... Bármily különös is, — mondja Papp Vera, Kru­csay Margit megszemélyesí­tője, — ez a tv-film, bár ál­landóan a megölt Tisza mi­niszterelnökről beszélnek, mégiscsak az én történetem. A film az egyén és a törté­nelem kapcsolatát boncolgat­ja, egy bár névtelen, de cselekvő emberét, aki mégis beleszólt a történelem mene­tébe. SZÉMANN BÉLA Meseváros öt győri művész az üzemek szocialista brigádjaival közö­sen mesevárossá varázsolja a győri József Attila lakótelep mögötti Rózsák terét. A vá­rosi tanács felhívására je­lentkeztek és felajánlották, hogy a gyermekek nemzetkö­zi éve alkalmából társadalmi munkában elkészítik azoknak a játékoknak a terveit, me­lyek igazi mesehangulatot kölcsönöznek a játszótérnek. Nem hagyományos csúzdákat és mászókákat, hanem olyan figurális játékokat tervez­nek, amelyek tulajdonképpen iparművészeti alkotások, a gyerekek azonban ugyanúgy játszhatnak rajtuk, mint a hintákon és a csúzdákon. 1979. március 29. SZ©MIS1É[D)©L^S PETŐFI NÉPE A No-fines házak építésé­re 1974-ben társulás alakult az országban, amelynek tag­ja lett a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet is. Vezetői és szakemberei Keszthelyen tanulmányozták a technológia alkalmazását, ahol az angolok egy kísér­leti lakóházat építettek fel. Megtekintették a Balatonvi- déki Építőipari Szövetkezet első No-fines épületeit is. A félegyházi szövetkezet vezetői és szakemberei lelke­sedtek az eddig ismeretlen építési módszer iránt, oly­annyira, hogy azt el is fo­gadtatták a beruházó part­nerekkel — a városi tanács­csal és az OTP-vel. A Kiskunfélegyházán No- fines technológiával épült la­kások jó beosztásúak, szépek, kényelmesek. A falakon ta­péta, a szobákban szőnyeg- padló, más helyiségekben pvc-szőnyeg, a fürdőszoba a mennyezetig csempézve, a konyhában beépített bútorok. A kivitelezési költségek nem haladják meg a más mód­szerrel épített lakások költ­ségeit. A blokkos technoló­giájú lakásoknál jóval gyor­sabban építhetők. Dunántúli napló Több mint száz fiatal bőr­ipari szakember érkezett Pécsre, hogy részt vegyenek a VII. országos bőripari ifjú mérnök, technikus és köz­gazdász találkozón. A kétna­pos országos rendezvényt — amelyet ezúttal is a Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozó Ipari Tudományos Egyesület, va­lamint a Pécsi Bőrgyár BCBTE-csoportja rendez — a pécsi Technika Házában nyitották meg. A megnyitón részt vett dr. Bakos Zsig- mond, könnyűipari minisz­tériumi államtitkár is. — Pécsett fogant meg az országos találkozó gondolata és 1971 őszén Pécsett volt az első találkozó — mutatott rá üdvözlő szavaiban Csen­des László, a Pécsi Bőrgyár igazgatója. Az akkori téma a gépek racionális elrende­zése, a kapacitás növelése volt. A második pécsi találkozót 1975-ben közösen rendezte meg a Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kesztyűgyár. Időköz­ben a közgazdászok is be­kapcsolódtak a programba, így a mostani pécsi találko­zó már fele-fele arányban foglalkozik műszaki és köz- gazdasági kérdésekkel. Az előadások napirendjén a gazdaságos termékváltás és nyersbőrimport-gazdálkodás számítógépes döntés előké­szítése szerepel. Somomi Néplap Az ötödik Ötéves terv első évében kezdték meg a Ka­posvári Cukorgyár rekons­trukcióját, melynek teljes befejezése áthúzódik a hato­dik ötéves terv időszakába. A munkálatok az előzetesen megszabott ütem szerint folytak, és ennek köszönhe­tően 1977-ben 260, tavaly már 270 vagon répát tudtak naponta feldolgozni. A vég­ső cél — ami 1980-ra 300 vagon répa napi feldolgozá­sát jelenti — elérése telje­síthetőnek látszik. Jelenleg nyolc vállalat — közöttük a DÉLVIÉP, a Gyár- és Gépszerelő Válla­lat és a budapesti Hőtechni­kai Vállalat — munkásai dolgoznak a gyárban. Az idén elsősorban azokat a mélyépítési tennivalókat végzik el, amelyek gépészeti technológiai szerelése a kö­vetkező év feladata lesz. Ilyenek például a répaürítő berendezésék alapjának elké­szítése, a kő- és gazfogó, az úsztató csartona mélyépítése. Ugyancsak még ebben az év­ben készül el egy tízezer köbméteres tartály alapja, amelynek szerelését jövőre tervezik. Ezeken kívül utat és iparvágányt is építenek 1979-ben. Most a nyersoldalon a 100 négyzetméter felületű szűrő­ket alakítják át, a cukor­oldalon pedig a centrifugákat korszerűsítik, cserélik ki. Jövőre nem marad más hátra, mint raktárakat, ré­patárolókat építeni és a kül­ső átviteli helyeket úgy ki­alakítani, hogy azok megfe­leljenek a követelmények­nek. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Fejér megyében nincs olyan pezsgő irodalmi élet, mint például a hasonló adottságokkal rendelkező Vas vagy Komárom megyé­ben, hogy csak az Életünket és az Uj Forrást kibocsátó országrészeket említsük. Az olyan centrumokról nem is beszélve, mint Pécs vagy Szeged és Kecskemét... Ná­lunk a néhány évente meg­jelenő és a megye tanács ál­tal kiadott antológiák jelen­tenek szűkebb fórumot. A legtöbb szerző természe­tesen a lírában vonul föl. Közülük a legismertebbek, a kötetekkel vagy kötettel rendelkezők, Kalász Márton, Takács Imre és Vaderna Jó­zsef olyan versekkel szere­pelnek, amelyek önálló könyveikben is olvashatók, s azokkal korábban a Hírlap­ban is foglalkoztunk. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ismét ők fémjelzik az anto­lógiát. Kevés a novellista, mint ahogy országosan is így van ez. A kis létszám viszont megbízhatósággal jár együtt. Sobor Antal, Kemény Dezső és Csongor Rózsa írásai nem lógnának ki más elbeszélés- kötetekből sem. Közülük So­bor ezúttal is a tőle megszo­kott tömör és puritán stílust műveli. TUMEOBCKflSI npfiBnn A Szovjetunióban is min­denütt nagy erőfeszítéseket tesznek a meglévő tartalé­kok feltárása érdekében. Testvérmegyénkben, a zser- gyevszki járásbeli Lenin útja kolhozban is sokat tesznek a tartalékok kiaknázása ér­dekében. A Szaval folyó völgyében hosszú időn ke­resztül volt egy nyolcszáz hektárnyi terület, amely ke­vés termést hozott. Évről év­re megművelték, takarmányt termeltek rajta, alacsony, vagy közepes eredményei. Ez a terület mindig gondot okozott a kolhoz vezetőinek. 1977-ben megvizsgáltatták a területet, elkészült a hasz­nosítási terv. Megállapítot­ták a pontos műtrágya ada­gokat, a műtrágya szükséges összetételét. Ma ezen a te­rületen füvet és szénát ter­melnek. Már az első évben, annak ellenére, hogy nem volt kedvező az időjárás, az itt termelt fű és széna meny- nyisége öt-hatszorosa volt a korábbi évek termésének. Nem gő/yamesé, valóság Anna Martyiroszova: I kiss you (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Megérkezett az első gólya­pár Tamásiba. Ullrich Fe- rencnének a gimnáziummal szemben lévő háza kéményét nagy becsben tartják a gó­lyák, mert minden esztendő­ben ide jönnek meg legelő­ször. Tudom, hogy Ullrichék nagyon szeretik a gólyákat, ezért felkerestem Ullrich né­nit, mondjon el egyet-mást „kéménybérlőiről”. — Az igaz, hogy mi szeret­jük őket és gólyáink is jól érzik itt magukat, talán ezért is, minden évben legkoráb­ban hozzánk érkeznek meg. — Mindig ugyanaz a pár jön meg? — Azt nem tudom, hogy az öregek iönnek-e meg, vagy a fiatalok. — Gyűrűzni kellene őket — vetem közbe —, akkor biztosabbat tudnánk. — Egyik évben csak egy gubbasztott magányosan a fészekben. Hím volt. De nem­sokára — hogy, hogynem — párt talált és kettesben ren­dezgették a fészket. — Régóta költenek itt? — Bizony, már régóta. Elő­ször 1962-ben kezdték ezt a fészket építeni, meg is van azóta épségben! Minden esz­tendőben rendezgették és egy réteg gallyal a szintjét meg­emelték. Ha jól szemügyre vesszük a fészket, kivehető a rétegezettsége. Jelenleg 7 ré­teget lehet megkülönböztetni, mintha „hétemeletes” lenne, így a fészek mélysége is meg­növekedett. Egy idő óta azon­ban nem emelik a fészket, csak rendezgetik. — Az idén késve jöttek — folytatja Ullrich néni —, mert tavaly éppen a nőnapon ér­keztek meg. — Hogyan veszi észre jöt- tüket? — Megérkezésüket jelzik. Minden esztendőben délután 4 óra tájban érkeznek. Alig­hogy lábuk a fészek peremét érinti, még össze sem csuk­ták szárnyukat, máris el­kezdenek kelepelni. Erről tu­dom, hogy itt vannak. Elköl­tözésüket így nem jelzik, ha csak azzal nem, hogy kör­repüléseket végeznek. Egyéb­ként augusztus végén min­dennap figyelem őket, meg­vannak-e még a fészekben. — Ullrich néni, honnan tudja mindezt ilyen ponto­san? Elővesz egy jegyzetfüzetet: — Innen tudom, 1964 óta vezetem ezt a feljegyzést. Eb­be írom bele, mikor érkez­nek meg, mikor költöznek el, és hány fiókát neveltek fel. Innét tudom, hogy a múlt évi érkezésükhöz képest az idén 12 napot késtek. Tizenhat évi feljegyzéseim szerint a leg­korábban a múlt évben ér­keztek meg, március 8-án, de már augusztus 25-én elköl­töztek. A legkésőbbi érkezé­sük 1968-ban volt, április 4-én, viszont szeptember 4-én mentek el. Ritkán 2, vagy 4 fiókát, zömmel azonban 3 fiókát nevelnek fel évente. — Most mutatok péhány fényképet. — Egy gólyát látok rajtuk, gipsz van a lábán. — Igen, egyik,- évben az egyik gólyának eltörött a lá­ba. Lányom nagyon megsaj­nálta, bepólyázta. Amikor a hőgyészi Mussong doktor meghallotta, eljött hozzánk és gipszbe tette. Ezt a mondatot akkor ej­tettem ki, amikor az utcán egy szőke lány mellé értem, aki idegen nyelvű szövegek­kel keresztüí-lkasul telepin­gáit import blúzt viselt. — Micsoda? — értetlenke­dett; a lány. — I kiss you — ismételtem. — Angolul azt jelenti, hogy „csókolom magát”... — Szemtelen fráter — ál­lapította meg a lány. — De hogy gondolhat ilyesmit... én; csupán elol­vastam azt, ami magán áll. Itt van ni... Ez pedig: „Tet­szik a szeme és az arcocská­ja .... maga a világon a leg- élbűvölőbb teremtés...” — Komolyan? — csodálko­zott a blúz tulajdonosnője. — Hát én nem is tudtam! összeismenkedtünk. Az im­port blúz alapján keletkezett szerelmi regény viharos gyorsasággal bontakozott ki — de rövid ideig tartott. Kapcsolatunk soron követke­ző tisztázása után kénytelen voltam-kijelenteni: —• Meggyőződtem róla, hogy a blúzodon Olvasható szöveg nem felel meg a való­ságnak. Egyáltalán nem vagy olyan szép, mint ez rajta áll. Ami pedig az eszedet illeti.... — Te vagy a bolond! — mondta a lány, és örökre fa­képnél hagyott. Tehát, ki-ki megmaradt a maga álláspontja mellett. De megtörtént az, ami a legfon­tosabb : tapasztalatra tettem szert. Ezt meg kellett szi­lárdítani. S egyszer odaültem egy lány mellé, aki szintén ilyesféle szövegbe volt cso­magolva. — A maga bájos szájacs- kája érett meggyre emlékez­tet — fuvoláztam. — A sze­me pedig olyan világdskék, akár a júliusi ég.. . A lány figyelmesen végig­hallgatta a műfordításomat, azután pedig megkérdezte: — De hol áll ez, amit a meggyről mondott? — Hát itt... — mutattam rá kissé bizonytalanul. És akikor az a nőszemély egy igen hosszú angol mon­datot kanyarintott. — Mi-mi? — hűledeztem. A lány pedig kijelentette: — Tanulj meg angolul, tudatlan fráter! — és fa- képnél hagyott. Ki nem állhatom a művelt lányokat! Fordította: Gellért György KOPPÁN ENDRE Start előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom