Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

1979. március 29.

^NÉPÚJSÁG 5

FIATALOK

FIATALOK

FIATALOK

FIATALOK

KISZ-esek a főiskolán

A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatán 1977. szeptemberében kezdték meg a jövendő pedagógusok képzését. A szekszárdi városi KISZ- bizotitság segítségével hamarosan megalakították a fiatalok mozgalmi szervezetét is, amély jelenleg 160 KISZ- tagot számlál. Mivel tavaly szeptembertől már második évfolyam is van, a 11 tagú főiskolai KISZ-bizottság nyolc álapszervezet munkáját irányítja.

Főiskolásaink KlSZ-szer- vezete a területi elv alapján Tolna megyéhez tartozik, egyenrangú a kaposvári anyaiskola KISZ-szervezetével. Ez persze nem zárja ki a koordináció lehetőségét, amit tanulmányi kirándulás, közös munka, sitb. formájában meg is valósítanak. Említést érdemel még a Szekszárdi Nyomda KISZ-szervezetével való kapcsolat. A fiatalok rendszeresen összejönnek, közös klubfoglalkozásokat, vetélkedőket szerveznek.

A főiskola vezetői bevonják a hallgatókat az iskolai irányításba. A főiskolán működő tizenegy bizottság mindegyikében találunk

KlSZ-képvisélőt. A legjelentősebb közülük a diákjóléti és a közművelődési bizottság. Utóbbi hivatott a hallgatók és az oktatók kulturális tevékenységének szervezésére.

Milyen programot kínál a főiskolai KISZ-szervezet?

Egyetlen szóval válaszolva: változatosat. Hiszen politikai, kulturális és sportrendezvények egyaránt szerepelnek a kínálatban: politikai vitakörök, csoportok közti bajnokságok, tömegsportnap, gő> lyabál, rongyosbál, farsangi bál, kirnádulás. Minden héten főiskolai klubba várják az érdeklődőket, nemrég indították a Nagyvilág moziban a Bergman-filmek'ből álló sorozatot. Az öntevékenységre vágyók néptáncra, báb- szakkörbe, irodalmi színpadra, bábvezetői és karvezetői tanfolyamra jelentkezhetnek.

A helyzet azonban nem olyan jó, mint a változatos programból ítélve hinnénk. A hallgatók gyakorta érdektelenséggel fogadják a különféle rendezvényeket, s ezt a passzív magatartást csak részben indokolja tanulmányi elfoglaltságuk. Éppen ezért tekinti. a KlSZ-bizott- ság legfontosabb feladatának a hallgatók aktivitásának növelését, hiszen enélkül a hagyományteremtés is zökkenőkkel lehetséges csupán. Biztató, hogy az első évesek fokozott érdeklődést mutatnak.

Selyemzászlí - KlSZ-munkáért

Krizsán István átadja a zászlót dr. Magyar Zoltánnak

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

Ünnepi KISZ-gyűlést tartott a dombóvári ÁFÉSZ KISZ-bizottsága a Hotel Dombóvár termében.

Krizsán István, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára adta át a KISZ Központi Bizottsága által adományozott vörös selyemzászlót dr. Magyar Zoltánnak, az ÁFÉSZ KISZ-bizottsága titkárának. A közösség elmúlt évi jó munkájáért járó kitüntetés és a 10 000 forint jutalom átvétele után Brunner Vince, a városi tanács elnök- helyettese gratulált a kitüntetéshez. Ö Dombóvár város díszes emlékplakettjét nyújtotta át.

A kiemelkedő munkát végzett fiatalok Kiváló dolgozó jelvényt és nívódíjat kaptak.

Az ünnepségen részt vett Somi Benjamin, a MÉSZÖV elnöke.

MAGYARSZÉKI ENDRE

Forradalmi ifjúsági napok, 1979

MÁRCIUS 29.

— Ünnepi taggyűlés. Bonyhád, Ifjú Botond Klub.

— Honvédelmi nap és iskolai mezei futóbajnokság. Paks, gimnázium.

MÁRCIUS 30.

16.00 óra.

— Politikai fórum.

Bátaszék. művelődési ház.

MÁRCIUS 31.

8.00 óra.

— Társadalmimunka-akció a KRESZ-parkban.

Tamási.

16.00 óra.

— Ünnepi megemlékezés. Bonyhád, ZIM-kultúrház.

ÁPRILIS 1.

9.00 óra.

— Ifjúsági nap.

Bonyhád. zománcgyár.

9.00 óra.

— Megyei Ifjú Gárda-lövész- verseny.

Szekszárd, MHSZ-lőtér. ÁPRILIS 2.

13.00 óra.

— Felszabadulási lövészverseny.

Paks, konzervgyár.

15 00 óra.

— Ifjúsági brigádvezetők és KlSZ-vezetők tanácskozása.

Szekszárd, . művelődési központ.

ÁPRILIS 3.

10.00 óra.

— Koszorúzási ünnepség. Paks.

10.00 óra.

— Fogadalomtételi ünnepség. Gyönk, gimnázium.

13.00 óra.

— Koszorúzási ünnepség. Sióagárd.

14.00 óra.

— Ünnepi nagygyűlés, koszorúzás a Kossuth téren. Tamási.

18.00 óra.

— Koszorúzás, fáklyás felvonulás.

Pincehely.

ÁPRILIS 4.

8.00 óra.

— „Felszabadulási Kupa” — sportrendezvény.

Dalmand.

9.00 óra.

— Községi ifjúsági nap. Mőcsény, sportpálya.

9.00 óra.

— Ifjúsági nap Bonyhádon.

9.00 óra.

— „Felszabadulási Kupa” — kispályás labdarúgóbajnokság.

Bátaszék.

9.00 óra.

— Községi tömegsportnap. Sióagárd.

9.00 óra.

— Kirándulás, túra. Tolnanémedi.

10.00 óra.

— Koszorúzási ünnepségek. Dombóvár.

10.00 óra.

— Iskolai asztalitenisz-verseny.

Paks, gimnázium.

10.00 óra.

— Lakótelepi sportvetélkedő. Paks, atomerőmű-lakótelep.

14.00 óra.

— KISZ-—úttörő sportnap. Hőgyész, sportpálya.

Feleltek a tanárok

Beszóljuk meg I

ülök

a közéletben

A vitaindító cikk írója is említi, hogy a közéleti tevékenység jelentős szabad időt köt ,le, amibőL kevés van, különösen egyes rétegeknek. Bár nem mondja ki a cikkben, mégis biztos vagyok benne, hogy ez a réteg a nők rétege.

A jelenlegi munkamegosztás és nagy egyenjogúság idején még mindig nékik marad a legkevesebb szabad idejük, nemcsak a közéletre, hanem bármi másra, amit az emberek akkor gyakorolnak, végeznek, ha van szabad idejük. Rengeteg helyen és alkalommal elismeri a közvélemény, hogy ez így van, mégsem mondhatunk le a «ők közéleti tevékenységéről, a társadalomnak meg kehi teremtenie ehhez a lehetőséget. Természetesen nem megy ez máról holnapra mint ahogyan közéletivé sem válik egycsapásra senki. Diákkorában, munkahelyén, a KISZ-ben kezd a közélettel ismerkedni mindenki, alapjait pedig - már az úttörőcsapatban szerzi meg. A közéleti emberré válás folyamatában ezt az időszakot nagyon fontosnak tartom. Nem mindegy milyen példákat látnak maguk előtt, az átélt sikerek tudnak-e olyan belső tartalékokat nyújtani, hogy később sem hátrálnak meg. Van a fiatalok életében egy Olyan időszak, amikor vállalni kell a család előtt is közéletiségüket. Különösen a nők ilyen irányú tevékenysége vált ki ellenkezést. A férjhez menés, a gyermekszülés sok nőt von el a közéletből, nagyon kevesen térnek vissza a gyermekek felcseperedése után, még kevesebben tevékenykednek a családalapítás' időszaka alatt.

Ennek okát sokan a szolgáltatások hiányában, a háztartási munka okozta, túlterheltségben látják. Mindezt cáfolják azok a fiatalasszonyok, akik 2—3 gyermek mellett is hasznosítják tudásukat, .képességüket a közösség érdekében. Gyermekeik tiszták, jól neveltek, lakásuk sem „szalad”, férjük is elégedett. Mi a titkuk? Hogyan csinálják? Mit tehet egy KISZ-szervezet azért, hogy a közéletiség folyamatossága ne szakadjon meg? Elsősorban az érzelmi-értelmi kötődést kell erősíteni a KISZ-hez, mert aki férjhez menéskor kilép, nem azért volt KISZ-tag, mert magáénak érezlte a mozgalmat, hanem csalk a szabad ideje eltöltése érdekében vett részt a rendezvényeken.

Csak azok a nők maradnak a közélet porondján aktív szereplőnek, akiknek a férje is tevékenykedik, ezért megértéssel fogadja feleségének ezt az igényét. Nem szabad tehát az alapszervezeteknek engedni azt, hogy a házaspárok, azon jogcímen, hogy a családi élet „alapjait” teremtik meg, elmaradnak, kilépnek a KISZ-iből. Ilyenkor sok fiatal hivatkozik külön munkára, kisgyerekre, visszahúzódik a magánéletbe. Hívják maguk közé az ilyen fiatalokat, oldják meg a gyermekek felügyeletét, vagy másképpen segítsenek! Nagyon sok hasznos, jól bevált kezdeményezésről hallottam e téren eddig is. Elviszik taggyűlésre a gyermekeket, ha kell külön felügyeletet biztosítanak számukra; karácsonyfa-ünnepélyt, mikulásestet rendeznek, amelynek főszereplői a gyermekes szülők; gyakran látogatják a gyesen lévőket, bevonják őket a vitakörbe levelező úton; segítenek a „fészekrakásban”, társadalmi munkában.

Ezeknek kellene nagyobb teret, nagyobb propagandát biztosítani. A rossz példa úgyis sokkal gyorsabban terjed, és a közösségért tevékenykedő „jutalma” sokszor gúny, őszinte elismerés helyett. Magyarul: érezze az a fiatal, hogy számíthat a közösségre, éppen ezért a közösség is számít az ő erejére, munkájára.

JUNG HENR1KNÉ

(TUDÖSÍTÖNKTÖ L)

A megyeszékhely egyik iskolájában a tanár megkérdi tanítványától:

— Hogyan tudod igazolni a jócskán összegyűlt mulasztásokat?

Mire a diák így felel:

— Sehogyan! Lógtam. Kellett egy kis kikapcsolódás. Különben is, nem kell azokat beírni. Nem lesz attól több a fizetése.

S valóban. Az igaz, hogy a pedagógusi fizetés nem túl magas, s az is tény, hogyha a tanár beírja diákja igazolatlan mulasztását, akkor sem lesz magasabb.

A logika mégis sántít valahol.

Hátha a tanár nevelő szándékkal nem igazolta az órákat, nem pedig azért, hogy hó végén több legyen a borítékban. S ez a valószínűbb, a logikusabb.

NAGY VENDEL

Izsák Jenő rajza

Kettős ünnep Palánkon

A palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskolában is megemlékeztek 1919. március 21-ről. Ezt már több esztendeje összekapcsolják az iskola névadójának emlékünnepségével.

Az ünnepi rendezvénysorozat nyolc órakor, az iskola- vezető megnyitó beszédével kezdődött, melyet az „első magyar nemzetgazda” Csapó Dániel munkásságának méltatása követett. Ezután hangulatos kultúrműsor vette kezdetét, majd az új KISZ- tagok tettek fogadalmat.

MEGFORDULT A VILÁG

Ezen a napon megfordult a világ. A tanárok ültek a padokban, diákok léptek elő nevelőkké.

Az egyik tanulócsoportban Baranyi László negyedéves hallgató volt a tanár. „Tanítványaitól” szigorúan megkövetelte a rendet, a fegyelmet. Dolgozatíráskor Lacinál nem lehetett puskázni. Mindent elvett. Volt, akitől egy csomag kártyát. A tanárok saját bőrükön érezhették egyes korábbi intézkedéseik fonákságait. Például, hogy csak írásos elismervény ellenében adta kölcsön egyikük-másikuk a tollát a dolgozatírás idején. Az emberi gyengeségeket, „bogarakat” ilyenkor felnagyítva láthatják viszont a nevelők.

ÉLETE PÉLDA...

A szórakozást félbehagyva egy időre, a tanárok és a diákok egy csoportja két motorral, az iskola Volgájával és panoráma autóbuszával Ten- gelicre utazott. Szó ami szó, meglehetősen vigasztalan látványt nyújtott a sorsára hagyott, buja növényzettel benőtt temető. ígéretet tettek a tanulók, hogy ezután gondozzák Csapó Dániel sírját, aki az országban a legelsők között szegődött a jobbágyfelszabadítás eszméjének szolgálatába.

Élete értékes példa a mai fiatalok számára is. Azt vallotta, hogy „az egyén, kivált a magasabb helyen álló, a közös érdek szolgálatát tekintse fő kötelességének a saját érdeke előtt”, hogy „saját gyarapodását ne a közösség és az ország rovására keresse”.

VENDÉGEK A SZOVJETUNIÓBÓL

Nagyon készültek a diákok a délután legrangosabb eseményére, a Szovjetunió különböző részeiből érkező mezőgazdasági dolgozó fiatalok fogadására.

A vendégek sokat kérdeztek, igen érdekelte őket a magyar, s ezen belül — szű- kebb hazánk — Tolna megye mezőgazdasági dolgozóinak képzése. Érdeklődtek az intézmény felszereltségéről, tanulmányi-színvonaláról, s a fegyelemről.

A baráti találkozón diszkóműsor szórakoztatta a vendég és a vendéglátó fiatalokat.

BEKE LÁSZLÓ

Szöveg