Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-30 / 75. szám
Mai számunkból A DOMBÖV ARI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT TERVEIBŐL (5. old.) KÖSZÖNTJÜK AZ ORSZÁGOS ZONGORAVERSENYT (5. old.) ÉRDEKESSÉGEK A MEGYE- BAJNOKSAGRÓL (6. old.) NEM ARCHÍV KÉP (5. old.) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. március 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. március 28-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Miniszter- tanács tagjai, a KB külügyi osztályának' vezető munkatársai és a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nemzetközi helyzetről és a Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységéről szóló beszámolót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi' Bizottság titkárának előterjesztésében a belpolitikai élet egyes időszerű kérdéseiről szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, jóváhagyta a párt- és állami vezető szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. Kifejezte meggyőződését, hogy az emberiség létérdeke az enyhülés eddigi eredményeinek megőrzése, a békés egymás mellett élés politikájának további kibontakoztatása. Ehhez nélkülözhetetlen a béke, az enyhülés minden hívének aktív fellépése és a világ valamennyi kormányának felelősségteljes, konstruktív magatartása. 1. A világ békéjének megőrzésében, az enyhülési folyamat útjában álló akadályok leküzdésében meghatározó jelentőségű a szocialista közösség országainak összehangolt külpolitikája, közös fellépése, egységük erősítése. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy tovább fejlődtek a testvéri szocialista országok két- és többoldalú kapcsolatai, erősödött hazánk és a szocialista közösség országainak együttműködése. Kiemelkedő jelentőségű esemény volt Kádár János elvtársnak ez év márciusában Moszkvában tett baráti látogatása, tárgyalása Leo- nyid Iljics Brezsnyev' elvtárssal és más szovjet vezetőkkel. A kapcsolatainkat hagyományosan jellemző szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös bizalom és teljes egyetértés jegyében lezajlott találkozó ismételten kifejezésre juttatta: pártjaink azonosan ítélik meg a világ helyzetét, az ezzel összefüggő legfontosabb teendőket. Pártjaink, országaink kapcsolatai minden téren sikeresen fejlődnek. A megbeszélésen kiemelten foglalkoztak a két ország gazdasági együttműködésével, s megállapodtak annak további bővítésében. A találkozó hasznosan járult hozzá az országaink, pártjaink, népeink és a szocialista közösség érdekeit egyaránt szolgáló együttműködés elmélyítéséhez. Hazánk és a testvéri szocialista országok, pártjaink internacionalista kapcsolatainak fejlesztését mozdították elő a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság képviselőivel folytatott tárgyalások. A latin-amerikai földrész kiemelkedő történelmi jelentőségű eseménye a kubai forradalom győzelmének 20. évfordulóján rendezett ünnepségeken párt- és kormány- küldöttség képviselte hazánkat. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a fokozódó fegyverkezési verseny ellentétes az emberiség legalapvetőbb érdekeivel. Az agresszív, szélsőséges imperialista körök által indított újabb fegyverkezési hullám gyengíti az enyhüléshez nélkülözhetetlen bizalom légkörét, súlyos gazdasági terheket ró a világ országaira és népeire, fokozza a fegyveres konfliktusok veszélyét. Nemzetközi tevékenységünkben alapvető feladata, hogy továbbra is aktívan vegyünk részt a szocialista országoknak a fegyverkezési verseny megfékezését szolgáló erőfeszítéseiben. Szembe- szállunk az új tömegpusztító fegyverek gyártását szorgalmazó imperialista törekvésekkel, támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely az egyenlő biztonság figyelembevételével a leszerelés irányába hat. A nemzetközi enyhülés szempontjából döntő fontosságú a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai megállapodás, a SALT—II. mielőbbi aláírása és ratifikálása. Szükséges előrelépni a középeurópai haderők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon is, aminek az a feltétele, hogy a NATO érintett tagállamai érdemi választ adjanak a szocialista országok javaslataira. 3. A Magyar Népköztársaság folytatja erőfeszítéseit a enyhülés eredményeinek megszilárdítása, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének érvényesülése, a helsinki ajánlásoknak a megvalósítása érdekében. Ezt szolgálták az elmúlt időszakban is hazánk képviselőinek kétoldalú tárgyalásai az Amerikai Egyesült Államok, a Francia Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, a Portugál Köztársaság. a Török Köztársaság, az Indiai Köztársaság és az Indonéz Köztársaság vezetőivel, kormányainak, parlamentjeinek küldöttségeivel. A magyar—osztrák jószomszédi kancsolatokat fejlesztette tovább több konkrét lépés, köztük a vízumkényszer eltörlése is. 4. A magyar nép Indokína békéje és a társadalmi haladás szempontjából nagy jelentőségű eseménynek értékelte a Kambodzsai Nemzeti Egységfrontba tömörült hazafias erők győzelmét a népellenes Pol Pot-rendszer felett. A Pol Pot-rendszer a pekingi vezetők közvetlen támogatásával éveken át irtóháborút folytatott saját népe ellen, s szakadatlan fegyveres akciókat hajtott végre a szocialista Vietnammal szemben. Kambodzsa népe igazságos harcában, békés országépítő munkájában számíthat a Magyar Népköztársaság, a magyar kommunisták, dolgozó népünk szolidaritására, internacionalista támogatására. Ez jutott kifejezésre a Kambodzsai Nemzeti Egységfront küldöttségének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatása során. 5. Az enyhülési folyamat eredményeit, a világ békéjét veszélyezteti a kínai vezetők kalandor nagyhatalmi, soviniszta politikája, a világ leg- reakciósabb erőivel való ösz- szejátszása. A magyar nép a világ haladó közvéleményével együtt mély megdöbbenéssel, nagy felháborodással fogadta és a leghatározottabban elítéli a kínai vezetés fegyveres agresszióját a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. Pártunk, népünk teljes mértékben szolidáris a nemzeti függetlenségének kivívásáért és megőrzéséért oly sok áldozatot hozó, hős vietnami nép(Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál fogadta az osztrák szövetségi had ügy m i n isztert Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Otto Röscht, az Osztrák Köztársaság szövetségi hadügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson, katonai küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A találkozón részt vett Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Jelen volt dr. Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Jemeni delegáció megyénkben A Hazafias Népfront Országos Tanácsának vendégeként egy hetet tölt hazánkban Sultan Ahmed Omar és Abdulla Saleh Abdo, a Jemeni Nemzeti Demokratikus Front elnöke, illetve külügyi titkára. A delegáció a HNF tevékenységét tanulmányozza. Az országos program részeként tegnap Tolna megyébe látogattak. A delegációt Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára fogadta és adott tájékoztatót a megyéről és a népfront itt folyó munkájáról. Ezt követően a vendégek megtekintették Szekszárdot, majd Paksra utaztak, ahol a konzervgyárba és a termelőszövetkezetbe látogattak. Iparfejlesztés, tanácsi gazdálkodás Soros ülését tegnap délelőtt tartotta Szekszárdon a Tolna megyei Tanács, mely ez alkalommal az iparfejlesztés több mint másfél évtizedes munkáját tekintette át dr. Kálmán Gyula elnök- helyettes jelentése alapján. Az előterjesztés vitáját — amiben részt vett Vidóczy László, Gyerő András, Horváth Endre, az MMG szekszárdi egységének igazgatója és Füzesi Pál — dr. Kálmán Gyula szóbeli kiegészítése vezette be. Ennek során a megyei tanács elnökhelyettese főleg arról beszélt, hogy a megye iparosításában milyen szerepet játszottak a tanácsok, és melyek az iparfejlesztés soros tennivalói. Megyénk nem rendelkezett számottevő iparral a 60-as évek elejéig. Az iparilag elmaradott területekre az MSZMP VII. kongresszusa iiányította határozatában a figyelmet, majd az MSZMP Politikai Bizottsága 1965-ben foglalt állást abban, hogy új üzemek létesítésével, köztük a Budapestről kihelye- zendők telepítésével, a meglévők rekonstrukciójával és bővítésével, a tanácsi és a szövetkezeti szektor fejlesztésével kell meggyorsítani az iparosítást. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága ezt követően hívta fel a tanácsi szervek figyelmét az iparfejlesztési célkitűzések területi érdekekkel összehangolt érvényesítésére. Mindenekelőtt arra, hogy az új ipari létesítmények a településfejlesztési terv szerint ipari központnak minősülő városokban és nagyobb községekben épüljenek, hogy a távlatokat illetően is fejlesztésre érdemes üzemek kerüljenek letelepítésre, továbbá arra is, hogy szektor szerinti megkülönböztetés nélkül kell kezelni a gazdasági egységeket és nagy gondot fordítani a fejlesztés intenzitásának növelésére, a termékösszetétel folyamatos korszerűsítésére. A különböző központi és helyi határozatok végrehajtása során az új ipartelepítésekkel, a bővítéses rekonstrukciókkal a II. ötéves terv elejétől 1978. elejéig a megyei ipari termelése közel hétszeresére növekedett és a 15 ezer fős ipari foglalkoztatás 1978-ra már meghaladta a 32 ezer főt, ami az összes keresők 23 százalékát jelenti. Megerősödtek, szakosodtak a tanácsi vállalatok is, és az ipari szövetkezetek tagságának száma 1978-ra 3,5- szörösére emelkedett. Megváltozott a megye iparszerkezete, jelentősen nőtt a nehéziparban — főleg a gép- és műszergyártásban — foglalkoztatottak > aránya. Létrejöttek olyan progresszív iparágak, mint a híradás- technika és vegyipar. Mint tudjuk, a nagyütemű fejlődés legfontosabb tényezői az új beruházások, rekonstrukciók voltak. Az V. ötéves tervidőszakban indult három kiemelt beruházás — atomerőmű, húsüzem, bőrgyári rekonstrukció — a megyei iparstruktúrájában minőségi változást jelent. Elkészült és megkezdte működését a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat új üzeme, a BHG szekszárdi gyáregységének két új üzemcsarnoka, a Csavaripari Vállalat dombóvári gyára, a ZIM bonyhádi gyárának lemezleszabó üzeme, a Fonalkikészítő Vállalat bátaszéki cérnázó üzeme —, hogy csak a közismertebb fejlesztéseket említsük. További beruházások előkészítése és kivitelezése is folyik a tervidőszak célkitűzéseinek megfelelően. Ilyen a Patex tolnai gyárának, az MSV tolnai fonógyárának, a Láng dombóvári gyárának és a Bonyhádi Cipőgyárnak a rekonstrukciója, valamint a Tejipari Vállalat szekszárdi, a Pátria Nyomda dombóvári és a PÁVA Női Fehérneműgyár Tamási üzemének és az Oxigéngyár du- naföldvári beruházása. Az eddig elért fejlődés, a megyében folyó és várható beruházások üzembeállítása egyértelműen jelzik, hogy az elkövetkező években az ipar szerepe, súlya a megye gazdaságában tovább növekszik — állapítota meg a Tolna megyei Tanács. • Az ülés második felében tárgyalta meg a testület Császár József általános elnök- helyettes jelentése alapján az 1978. évi fejlesztési terv és költségvetés teljesítéséről szóló jelentést, amit a megyei tanács egyhangúlag hagyott jóvá. Az ülés utolsó napirendjeként került sor az interpellációkra. Vincze István az őcsényiek megbízásából a település levegőjét változatlanul szennyező Baksatói árok — közismertebb nevén büdösvíz — ügyében interpellált, végleges megoldást sürgetve. * Dr. Szabópál Antal zárszava után a tanácsülés résztvevői a Panoráma filmszínházban megtekintették a Tolna megyei változások című filmet, ami a megye társadalmi, gazdasági fejlődésének legújabb eredményeit dokumentálja. Archív képünk az MSV tolnai gyárában készült, ahoi új gyár születik a régi gyárfalak tövében Képünkön középen Sultan Ahmed Omar, mellette Abdulla Saleh Abdo, balra Csajbók Kálmán
