Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-30 / 75. szám
2 WÉPÜJSÁG 1979. március 30. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. március 28-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) pel, a Vietnami Kommunista Párttal, a Vietnami Szocialista Köztársasággal. Támogatjuk Vietnam harcát a kínai agresszió teljes felszámolásáért, javaslatait a normális államközi kapcsolatok helyre- állítására, törekvéseit a délkelet-ázsiai országok békéjének, biztonságának megteremtésére. A kínai vezetők agresszív politikája súlyosan fenyegeti a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságot is. A magyar kommunisták, a magyar nép szolidáris a hazája függetlenségét, országa területi sérthetetlenségét védelmező laoszi néppel. 6. A magyar nép üdvözli az iráni forradalmi változásokat, a monarchia megdöntését. Mély rokonszenvvel kíséri az iráni haladó erők, a nép küzdelmét a reakció, az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért. A Központi Bizottság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az iráni nép külső beavatkozás nélkül dönthessen saját sorsáról. 7. A Központi Bizottságnak az az álláspontja, hogy az amerikai közvetítéssel megkötött egyiptomi—izraeli különbéke nem szünteti meg, ellenkezőleg, állandósítja a feszültséget a Közel-Keleten. A Központi Bizottság kifejezésre juttatta, hogy a magyar nép szolidáris az összes haladó arab erővel. Korábbi álláspontját megerősítve hangsúlyozta, hogy az átfogó és igazságos rendezéshez nélkülözhetetlen az izraeli csapatok teljes kivonása a megszállt arab területekről, a Palesztinái arab nép törvényes jogainak helyreállítása, beleértve az önálló állam létesítésének jogát is. A tartós béke csak az összes érdekelt fél bevonásával folytatott, tárgyalásokon, a Palesztinái arab nép egyedüli törvényes képviselőjének, p Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek az egyenjogú részvételével teremthető meg. Párt-, állami és tömegszervezeti találkozóink, tárgyalásaink Algéria, a Jemeni Néni Demokratikus Köztársaság, Irak. Kuvait. Líbia. Szíria, valamint, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselőivel eredményesen szolgálták p kétoldalú kapcsolatok bővítését, az arab néoek- kei való szolidaritás ügyét. 8. Pártunk, népünk érdeklődése és rokonszenve kíséri a nemzeti függetlenség kivívásáért. illetve megerősítéséért. a társadalmi haladásért harcoló afrikai népek küzdelmét. Ez a szolidaritás jutott kifejezésre képviselőinknek az angolai, a kongói, a mozambiki pártokkal és más nemzeti felszabadító mozgalmakkal folytatott megbeszélésein. 9. A Központi Bizottság aláhúzta, hogy a társadalmi haladásért vívott világméretű harcban meghatározó az azonos célokért küzdő kommunista és munkáspártok tevékenysége és szolidaritása. A Magyar Szocialista Munkáspárt meggyőződése, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődése és megnövekedett, bonyolult feladatai szükségessé teszik a rendszeres vélemény- és tapasztalatcserét, a kapcsolatok fejlesztését, az akcióegység erősítését. Ezt a törekvést jól szolgálta 75 kommunista és munkáspárt múlt év decemberi szófiai elméleti tanácskozása. Pártunk kétoldalú kapcsolatainak erősítése során hasznos megbeszéléseket folytatott a francia, a holland, a jugoszláv, az olasz és a portugál kommunista párt vezető képviselőivel. Küldöttségünk részt vett a Marokkói Haladás és Szocializmus Pártjának kongresszusán. 10. A Központi Bizottság nagyra értékelte a magyar tömegszervezetek és mozgalmak aktív nemzetközi munkáját, az általuk szervezett szolidaritási akciókat, a nemzetközi fórumokon kifejtett tevékenységüket. e A Központi Bizottság áttekintette belpolitikai életünk főbb jellemzőit, a gazdasági év indulásának tapasztalatait, az állami munka, valamint a pártélet egyes kérdéseit. Megállapította, hogy az ország belpolitikai helyzete szilárd és kiegyensúlyozott. A párt vezető szerepe érvényesül; erős a munkásosztály hatalma, s annak legfőbb politikai alapja, a munkás—paraszt szövetség; fejlődik a szocialista nemzeti egység, a párttagok és pártonkívüliek jó egyetértésben dolgoznak a közös célokért. A szocialista törvényesség biztosított, a közrend jó. Népünk bizalma a párt és a kormány politikája iránt kifejezésre jut a kongresszusi határozatok végrehajtásában. az országépítő munkáért érzett felelősségben, a helytállásban, a közügyekben való részvételben. A politikai légkör és a közhangulat munkára, alkotásra ösztönöz. 1. A Központi Bizottság múlt év áprilisi, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását áttekintő állásfoglalását közvéleményünk egyetértéssel fogadta. A több mint 4 millió dolgozót tömörítő szakszervezetek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a tömegszervezetek és -mozgalmak támogatják a párt politikájának megvalósítását, a társadalom fejlődéséért érzett felelősséggel végzik munkájukat. Pártunk szövetségi politikája. a tömegek támogatása jut kifejezésre abban, hogy a társadalom különböző osztályai, rétegei egyetértésben munkálkodnak a szocializmus építésén. A munkásosztály és a parasztság fegyelmezetten dolgozik, helytáll. Az értelmiség is tevékeny részese eredményeinknek. növekvő szerepének megfelelően alkotóképességeit a társadalom szolgálatába állítja. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk fokozódó részvétele a közös gondok megoldásában, a közéleti tevékenységben nélkülözhetetlen feltétele szocialista fejlődésünknek. A Központi Bizottság nagyra értékeli a nők tevékenységét a társadalmi élet különböző területein. Felelősen látják el feladataikat a munkahelyen, vállalják a családi élet terheinek nagy részét, ugyanakkor fokozódik közéleti szerepük és aktivitásuk. Pártunk politikájának megfelelően tovább kell növelnünk a nők társadalmi megbecsülését. A magyar ifjúság széles tömegei egyetértenek a párt és a kormány politikájával, annak valóra váltását támogatják. Helytállnak a termelőmunkában, a tanulásban, részt vesznek a közéletben, becsülettel teljesítik honvédelmi kötelezettségeiket, felelősségteljes hazafias, internacionalista magatartást tanúsítanak. Kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetünk fontos tényezője az állam és az egyházak közötti rendezett viszony, amely megfelel a kölcsönös érdeknek, és a szocializmust építő magyar nép egyetértésével találkozik. Eddigi politikánkat e vonatkozásban is folytatjuk. Az egész nép érdekét szolgáló feladatok megoldásában a jövőben is az állam és az egyházak együttműködésére törekszünk, a különböző világnézetű emberek összefogására építünk. Népünk szocialista alapokon megvalósuló egységét erősíti, hogy hazánkban érvényesül a lenini nemzetiségi politika. A nemzetiségek a szocialista Magyarországon otthonra leltek. Szabadon ápolják anyanyelvűket, fejlesztik kultúrájukat. Az élet minden területén teljes egyenjogúságot élveznek, al- kotóan vesznek részt a szocializmus építésében, a közéletben. A Központi Bizottság megállapította: társadalmunkban erősödik a dolgozó tömegek politikai öntudata, a közügyek iránti felelősségérzete, áldozatkészsége. Ez kifejezésre jut vívmányaink értékelésében és megbecsülésében ugyanúgy, mint az előrehaladásunkat akadályozó hibák, fogyatékosságok bírálatában, a közéletben való aktívabb részvételben. A közvélemény a korábbinál reálisabban ítéli meg az ország bel- és külpolitikai helyzetét. Egyre inkább felismeri, hogy népünk, hazánk tekintélyét a világban a hazai 'építőmunka eredményei alapozzák meg. Ebből kiindulva egyre jobban érti, hogy a fő feladat szocialista vívmányaink megőrzése, az anyagi termelés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a megszilárdítása, a további fejlődés feltételeinek megteremtése. Kész az ország fejlődéséért a magasabb követelmények szerint dolgozni. Országépítő munkánkban, feladataink megoldásában bizton támaszkodhatunk az öntudatos dolgozó tömegek helytállására. 2. Belpolitikánk, szocialista építőmunkánk legfontosabb területe a gazdaság. Az 1979- re kitűzött tervfeladatok végrehajtása nagyobb zökkenők nélkül megkezdődött. A felkészülés szakaszában javult a párt- és állami, a gazdasági és a társadalmi szervezetek munkája, s együttműködése. A termelőüzemekben ütemes munka folyik, az energiaellátás biztosított, a termelés anyagi- műszaki megalapozottsága általában megfelelő. A trösztök, vállalatok, szövetkezetek többsége megértette és terveiben a korábbiaknál jobban érvényesítette a népgazdasági tervnek az egyensúly javítására irányuló követelményeit. A vállalatok nagy része törekszik a gazdaságosság, a termékszerkezet javítására, a hazai szükségletek kielégítésére, az exportképesség növelésére. Egyes vállalatok — mindenekelőtt azok, amelyek jobban gazdálkodnak — a termelést és az értékesítést az igényekhez igazítják, konkrét intézkedéseket tesznek a munkaerő ésszerű felhasználására, átcsoportosítására. Ezeket a törekvéseket politikailag is támogatni kell. Tapasztalható az is, hogy a központi, a középfokú, valamint a helyi irányító szervekben dolgozó egyes vezetők még nem értik világosan a gazdasági munka jelenlegi követelményeit. Ez is szerepet játszik abban, hogy a vállalatok, szövetkezetek egy kisebb részének termelési, értékesítési törekvései eltérnek a népgazdasági terv céljaitól. Helyenként a lehetőségeket túlértékelik, erejüket meghaladó vállalkozásokba fognak, máshol pedig a felsőbb utasításokra várva elmaradnak a helyi, önállóan is megtehető intézkedések. Még nem elég erőteljes a törekvés a takarékosságra, a szellemi és az anyagi erőforrások ésszerű felhasználására; még nem általános és még nem elég rugalmas az alkalmazkodás a gazdálkodás megváltozott feltételeihez. A népgazdaság fejlesztésében, az életszínvonal emelésében elért eredményeink megszilárdítása és a további fejlődés megalapozása a fő feladat. Ennek érdekében mindent el kell követni, hogy a Központi Bizottság decemberi határozatát, az idei tervben foglalt célokat maradéktalanul elérjük, a minőségi és hatékonysági követelményeket minden területen következetesen érvényesítsük. Ezt segítse a politikai munka, a pártszervezetek irányító, szervező, nevelő és ellenőrző tevékenysége, s ez jusson kifejezésre a szocialista munkaversenyben is. Az össztársadalmi és helyi célok megvalósítását segíti a tanácsok népképviseleti, ön- kormányzati és államigazgatási jellegének erősödése. A fővárosi, a megyei tanácsok, a járási tanácsi hivatalok, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok többnyire jól élnek önállóságukkal, hatáskörükkel. Szükséges azonban, hogy az eddigieknél jobban tárják fel a helyi anyagi és szellemi erőforrásokat, a község- és várospolitikában a megye, az ország terveihez illeszkedve még inkább építsenek a helybeli tenniakarás- ra, a népfront szerveinek aktív közreműködésére. Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy egyidejűleg erősítsük a központi irányítást, a helyi kezdeményezést, önállóságot az állami munkában is. 4. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogv a Magyar Népköz- társaság fegyveres erői egymással és a dolgozó tömegekkel szorosan együttműködve védelmezik népünk szocialista vívmányait, társadalmi rendünket, hazánk függetlenségét, a békét. Néphadseregünk a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült testvéri országok fegyveres erőivel szoros együttműködésben teljesíti feladatát. Néphadseregünkben eredményesen folyik a kiképzés, katonáink elsajátítják a korszerű technika alkalmazásához szükséges ismereteket. A csapatok politikai, erkölcsi állapota, harckészültsége megfelelő. Katonáink elismerésre méltóan kiveszik részüket a népgazdasági feladatok megoldásából is. A katonák — a többi fegyveres testület tagjaival együtt — példásan helytállnak az elemi csapásak, károk elhárításában. gazdasági lehetőségeivel összhangban fejlesztjük honvédelmünket, gondoskodunk a fegyveres erők és testületek működéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételekről. 5. Pártunk a XI. kongresz- szus határozatainak alapján végzi munkáját, irányítja, szervezi a magyar társadalom erőit az időszerű feladatok megoldására. Az elmúlt időszak egyik fontos jellemzője, hogy növekedett a párttagság aktivitása a munkában, a közéletben, a párt politikájának képviseletében. A kommunisták túlnyomó többsége pártszerű magatartást tanúsít, példamutatóan él és dolgozik, teljesíti kötelezettségeit. A párt belső életének egészséges fejlődése, a párttagság növekvő aktivitása kedvező hatást gyakorol egész közéletünkre, a szocialista demokrácia elmélyülésére. Mindez együtt nélkülözhetetlen feltétele a párt és a tömegek közti kapcsolat további erősítésének, az előttünk álló tenivalók jó elvégzésének. 6, Pártunk és népünk a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóján felemelő rendezvényeken emlékezett meg nemzeti történelmünk és a magyar forradalmi munkásmozgalom e kiemelkedő eseményéről. A Szovjetunióban, a szocialista országokban, a fejlődő világban, a kapitalista országokban számos testvérpárt és más haladó szervezet méltatta történelmünk e nagyszerű eseményének nemzetközi jelentőségét. A magyar nép, a magyar munkásosztály forradalmi harcának elismerése, a közös küzdelemben megedződött internacionalista barátság jut kifejezésre abban a magas kitüntetésben is, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a jubileum alkalmából a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának adományozott. A Központi Bizottság ezúton is köszönetét mond a testvérpártoknak, külföldi barátainknak az internacionalista megemlékezésért. Megköszöni mindazokat az üdvözleteket és jókívánságokat, amelyeket a Magyar Tanácsköztársaság veteránjaitól, munkahelyi kollektíváktól, társadalmi és tömegszervezetektől, párttagoktól és pártonkívüliektől kapott. * A Központi Bizottság szervezeti, személyi kérdésekben döntött: — Jakab Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miátt, érdemeinek elismerése mellett, felmentette osztályvezetői beosztásából; — Baranyai Tibor elvtársat, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesét osztályvezetővé nevezte ki. A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy állami életünk egészségesen fejlődik, javult az államapparátus munkája. Erősödött a központi irányítás, fejlődött a kormány testületi tevékenysége és ágazati irányító munkája. Javult a döntések előkészítése, a végrehajtás szervezettsége, tervszerűbb lett az ellenőrzés. Jobb az összhang a központi és a helyi állami szervek között. Az intézkedések eredményeként az eljárások egy része egyszerűbbé és gyorsabbá vált. Az állami szervek munkájában tapasztalható fejlődés mellett az is megállapítható, hogy a lehetségesnél lassúbb a magasabb követelményekhez való igazodás. Az állampolgárok részéről gyakran hangzanak el jogos kifogások a hosszadalmas és olvkor lélektelen ügyintézés miatt. Az állami szerveknél az ügyintézés korszerűsítését és egyszerűsítését annak tudatában kell következetesen folytatni, hogy ez az állampolgárok közérzetére is kiható fontos politikai kérdés. A belügyi szervek — a bíróságokkal és az ügyészségekkel együtt — rendeltetésüknek megfelelően, jól látják el feladataikat. Fontos szerepük van abban, hogy népköztársaságunk belső rendje, a szocialista törvényesség és a közbiztonság szilárd. A rendőrség és a határőrség hivatása betöltésében, feladatai megoldásában támaszkodhat az önkéntes rendőrök és határőrök ezreinek önzetlen segítségére. A munkásőrség a munkás- osztály önkéntes fegyveres testületéként méltóan betölti hivatását. Tevékenységét a rendszerünk melletti áldozatkész kiállás, a munkásőri kötelességek becsületes teljesítése jellemzi. A munkásőrök a munkahelyükön, a köz- és magánéletben tanúsított magatartásukkal politikai, erkölcsi tekintélyt vívtak ki. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy a fegyveres erők és testületek a jövőben is becsülettel teljesítik megtisztelő kötelességüket. Népünk érdekeinek, szö- vetségesi kötelezettségeinknek megfelelően, az ország
