Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
2 NÉPÚJSÁG 1979. március 25. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: A finnországi parlamenti választásokon a konzervatívok jelentősen növelték mandátumaik számát. — A franciaországi járási választásokon a szocialista jelöltek kapták a legtöbb szavazatot. — Afgán ellenforradalmárokat dobtak át Iránból Afganisztánba. Kedd: Magas szintű kambodzsai—laoszi tárgyalások kezdődtek Phnom Penhben. — Véget ért New Yorkban az úgynevezett namíbiai bizottság (öt nyugati ország külügyminiszterének) ülése. — A nyugatnémet főállamügyészség közlése szerint újfasiszták merényletet terveztek Willy Brandt ellen. Szerda: Néhány napos, fegyveres összecsapások után tűzszünetet hirdettek ki Irán kurdok lakta területén. — Géniben ülést tartott a SALT-tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai delegáció. — Letette a hivatali esküt az Andreotti-kormány. Csütörtök: Leonyid Brezsnyev fogadta a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó thaiföldi kormányfőt, Kriangszak tábornokot. — Az izraeli parlament jóváhagyta a Carter—Szadat—Begin különmegállapodás szövegét. — Hágában meggyilkolták az angol nagykövetet. Péntek: Begin elindult Washingtonba a megállapodás aláírására, útközben megállt Londonban és Callaghan miniszterelnökkel tárgyalt. — Az izraeli hadsereget riadókészültségbe helyezték. — Vietnami nyilatkozatok a tárgyalások megindításáról. Szombat: Eanes portugál köztársasági elnök tárgyalásai Budapesten. — Khaddam szír külügyminiszter Londonban kijelentette, hogy Egyiptom ugyanúgy megszabadul Sza- dattól, mint Irán a sahtól. A hét 3 kérdése Először látogatott el Moszkvába annak a Thaiföldnek a kormányfője, amely mind ez ideig a nyugati érdekövezetbe tartozott, s amely korábban egy imperialista katonai szervezet tagja volt. Milyen irányban fejlődhet a szovjet— thaiföldi viszony? — sokakban felvetődik ez a kérdés. Már csak helyenként hallatszik fegyverropogás a vietnami—kínai határon, Hanoiban (és Pekingben is) tárgyalásokról esik szó. Miről, mikor, hogyan tárgyalhat Vietnam és Kína egymással? Ismét páratlanul izgalmas-mozgalmas volt a hét Iránban. Míg láthatóan folyik a hatalmi harc a síita vallási vezetők és polgári politikusok között, az iráni problémák új síkon is jelentkeznek — a nemzetiségek követeléseivel. Mi történik Kurdisztánban, mi állhat a kurd igények mögött? Kádár János, az MSZMP KB első titkára március 21-én a Központi Bizottság székházában fogadta Romesh Chand- rát, a Béke-világtanács elnökét. Milyen irányban fejlődhet a szovjet—thaiföldi viszony? Thaiföld nevét az idősebb nemzedék Sziámnak ismerheti. A délkelet-ázsiai ország területére nézve ötször nagyobb, lakosságát tekintve négyszer népesebb hazánknál, s főként földrajzi helyzeténél fogva roppant nagy a stratégiai jelentősége. Ezért is volt — ameddig fennállott ez az imperialista katonai koalíció — a SEATO székhelye a thai főváros: Bangkok. Thaiföld keleti irányban Laosszal és Kambodzsával határos, s ezzel világossá válik, hogy napjainkban mekkora jelentősége lehet a bangkoki kormány magatartásának. Ha semleges marad az indokínai térség problémáival szemben és például a kínai—vietnami vitában, akkor mér- séklőleg tud hatni a konfliktusokra. De ha ellenkező álláspontra helyezkedik, s például megengedi, hogy területéről élelmiszer-, hadianyag- és ember-utánpótlás jusson el a kambodzsai hegyek közé visszahúzódott néhány csoporthoz, a megbuktatott Pol Pot-rendszer maradványaihoz, akkor nyilvánvalóan csak tovább szítja a tüzet... Thaiföld az amerikaiak vietnami háborúja idején a SEATO-beli szövetségesnek, azaz az Egyesült Államoknak támaszpontokat és repülőtereket bocsátott rendelkezésére: a vietnami városokat bombázó amerikai gépek innen indultak bevetésre. A SEATO felbomlása óta Thaiföld az ASEAN-nak, a délkelat-ázsiai országok szövetségének a tagja. Az 1977-ben hatalomra jutott, most 60 éves tábornok, Kriangszak miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy kormánya az ideológiai különbségeket félretéve baráti kapcsolatokra törekszik minden országgal. Kriangszak Csa- manand volt már Kínában, az USA-ban és Japánban is. Moszkvai útját thaiföldi politikai körökben is „sorsdöntőnek” mondják. A kétoldalú, szovjet—thai kapcsolatok kérdésén túlmenően Leonyid Brezsnyev azt hangsúlyozta a thaiföldi vendéggel folytatott megbeszélésén, hogy most új kapcsolatok fejlesztésére nyílik lehetőség Indokína minden országa között. Brezsnyev nyomatékkai rámutatott, hogy a Szovjetunió teljes mértékben támogatja a szocialista Vietnamot, amely békében akar élni Thaifölddel és minden délkeletázsiai szomszédjával. Miről, mikor, hogyan tárgyalhat Vietnam és Kína egymással? Már a kínai agresszió kezdetén, a betolakodó kínai katonák visszavonásának követelésével együtt tárgyalásokat ajánlott Vietnam kormánya. Kezdetben Peking erről halBudapesten tárgyal a portugál államfő. A képen jobbra a portugál küldöttség Ramalho Eanes vezetésével, balra a magyar delegáció Losobczi Pállal az élen. lani sem akart, csak azt hajtogatta, hogy „meg akarja büntetni”, „meg akarja leckéztetni” Vietnamot. Amikor a hadihelyzet alakulása nyilvánvalóvá tette, hogy a kínai támadók nem tudnak aláereszkedni a határvidék hegyeiből, s így a részleges betörés után előbb-utóbb vissza kell vonulniok, egyszeriben a kínai fővárosban is hangoztatni kezdtek bizonyos tárgyalási készséget. Úgy tűnt, hogy március utolsó hetében elkezdődhetnek a tárgyalások, persze, látnivaló volt, hogy a tárgyalási gépezet megindulása előtt a fogaskerekek közé a kínaiak bármikor képesek bedugni a maguk botját... Ilyen „botnak” számított az elején az, hogy a tárgyalás helyének meghatározásakor a kínaiak csak és kizárólag Pekinget voltak hajlandók elfogadni, míg a vietnami fél azt javasolta, hogy felváltva tárgyaljanak a két fővárosban, vagy akár a határ közelében. (Megjegyzendő, hogy a két fővárosban való tárgyalás annál is inkább elképzelhető és megvalósítható, mivel a diplomáciai kapcsolat a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a kínai agresszió idején sem szakadt meg, a nagykövetségek működtek, a diplomaták a helyükön maradtak.) A tárgyalásokon számtalan probléma kíván megoldást: kezdve a nagy elvi kérdéseken, például az erőszakról való lemondás esetleges kinyilatkoztatásán, folytatva a kínai agresszió -okozta károk jóvátételén, egészen a határ megerősítésének dolgáig. A jelek szerint a határkérdés előtérbe kerül. Vietnami részről a történelmi határokról tesznek ismét és ismét említést, azokról a határokról, amelyeket a két fél 1957-ben és 1958-ban megvont, s amelyeket két évtizeden át tiszteletben tartott. Most viszont egyrészt az figyelhető meg, hogy a kínaiak áthelyezik a határköveket, s egy új, az ő érdekeik szerinti határt igyekeznek meghúzni, másrészt az is, hogy az agresszióban részt vett katonai egységeket csak e mögé a módosított tíatárvonal mögé hajlandók visszavonni. Hanoiban közölték, hogy Pekingé a felelősség, amiért nem kezdődtek meg a tárgyalások eddig. A kínaiak ugyanis, nagy hangú nyilatkozataik ellenére még mindig nem tértek vissza a határ mögé, sőt fokozták provokációikat a térségben. Mi történik Kurdisztánban, mi állhat a kurd igények mögött? A hozzávetőleg 15—17 millió kurd több országban él, nincs saját hazájuk. A legtöbb kurdot Törökország keleti végében találni, nyomban utána azonban az iráni Kurdisz- tán népe következik: 5—5 és fél millióval! Az iráni kurdok évtizedek óta követelnek önkormányzatot, sürgetik földjük gazdasági fejlesztését. Eddig hiába tették. A sah rendszere elnyomta őket, mint ahogyan 1947-ben Reza Pahlavi katonái fojtották vérbe a háború végén kikiáltott kurd köztársaságot. A kurdokról azt is tudni kell, hogy szunnita mohamedánok, tehát vallási ellentét is szembeállítja őket a síitákkal, akiknek a vallása eddig is államvallás volt Iránban, most pedig Khomeini ajatollah roppant befolyása révén méginkább megerősödött a síiták helyzete. Nem vitás, hogy a kurdok igényei jogosak. De néhány évtized történelmi tapasztalata mutatja, hogy a kurdok gyakran váltak — akaratuk ellenére — nagyhatalmi törekvések kiszolgálóivá. Barzani, a kurdok legendás hírű vezére, aki nemrég halt meg, s akit már a sah bukása után kísértek utolsó útjára óriási tömegek, nos, ez a Barzani élete végén az amerikaiak oldalára állott. Nincs kizárva, hogy egyesek a kurdok követeléseit a teheráni kormánynyal szembeni fellépésre használják fel, az iráni bizonytalanságot akarják ezzel továbbra is fenntartani. PÁLFY JÖZSEF A hírek szerint sok áldozatot követeltek az iráni Kurdisztánban kirobbant harcok. Képünkön: kurd fegyveresek Szanandadzsban. A Forradalmi Kormányzótanács elnöke WO éve született Garbai Sándor Kiskunhalason, 1879. március 26-án született Garbai Sándor. Azok közé sorolható, akik a munkásosztály igaz ügyének szószólóivá váltak ugyan, de későibb nem tudtak átlépni saját korlátáikon és eltávolodtak attól az eszmétől, amelyre korábbi harcaik során felesküdtek. Már egész fiatallon — még nem volt húszéves sem —, bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Az MSZDP vezetőségének 1919. március 20-ig volt tagja. Közben a Munkásbiztosító Iinltézet elnöki, majd az Országos Munkásbiztosító Pénztár alelnöki, illetve elnöki tisztségét is betöltöitte. A polgári demokratikus forradalom idején kormány- biztosi minőségben az Országos Lakásépítési Bizottság elnöke volt. Gondolkodás- módjában és megnyilvánulásaiban ebben az időszakban is megmutatkozott a századelő szociáldemokratáira jellemző magatartás. A mun- kásmozgálom vezérkarának centrista és egyre jobboldalibbá váló szárnyához tartozott 1919. március 21-én a dicsőséges Magyarországi Tanácsköztársaság legnagyobb közjogi tisztségével bízták meg. Március 21-től augusztus 1-ig a Forradalmi Kormányzótanács, majd a megalakult Szövetséges Központi Intézőbizottság elnöke. A felülkerekedett ellenforradalom elől emigrációba ment. Előbb Ausztriában, majd Csehszlovákiában, végül Franciaországban telepedett le. A jobboldalivá lett szociáldemokrata vezetők felett a történelem már ítéletet mondott. Garbai Sándor neve mégis Ott van a haladást élő- segítők névsorában, mert életének élső szakaszában, mint következetes szociáldemokrata, úttörőmunkát végzett a munkáspárt szervezésében, a munkások felvilágosításában, a szocialista tanok terjesztésében. Ö is hozzájárult ahhoz, hogy a század elején Magyarországon teret nyert a marxizmus eszméje, kialakult a munkás- osztály öntudata, amely az első magyar proletárállam időszakában teljesedett ki. V. S. Magyar-portugál egyezményeket írtak alá (Folytatás az 1. oldalról) idegenforgalom tette szükségessé. A megállapodás rögzíti az egymás területén tartózkodó állampolgárok érdekvédelmével' kapcsolatos feladóitokat, jogokat, kötelezettségeket. Ugyancsak a Külügyminisztériumban Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, valaimiinlt a portugál külügyminiszter magyar— portugál kereskedelmi, tengerhajózási együttműködési megállapodást írt alá. A két ország kölcsönösen előnyöket biztosít egymásnak a kikötői áruforgialomban, bővíti a magyar—portugál hajózási kapcsolatokat, s segítséget nyújt a két ország között növekvő áruforgalom vízi úton való zavartalan lebonyolításához. Az egyezmények aláírásánál jelen vólt Nagy János, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt dr. Jósé Manuel Villas Boas, dr. Alexandre Lencastre da Veiga, a portugál! külügyminisztérium gazdasági ügyek főigazgatója és Fernando Delfim Maria Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a portugál elnök kíséretében hazánkban tartózkodó delegáció több tagja. Tv-adás a világűrbe Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Uj rendszer lépett működésbe a szovjet űrhajósok repülését irányító földi irányító központ és a Szaljut—6 űrállomás között: az űrhajózás történetében először a Földről sugároztak televíziós adást a világűrben keringő objektumra. Az első „műsor” kifogástalan minőségben volt vehető az űrállomáson. A Szaljutról és a különböző űrhajókról, mesterséges holdakról már régóta sugároznak képeket a televíziós kamerák a Földre, fordítva azonban mind ez ideig nem működött ilyen kapcsolat, bár ennek, különösen tartós űrrepüléseknél rendkívül nagy a jelentősége. Azon túlmenően, hogy az űrhajósok ismét egy lépéssel „közelebb kerülnek” a normális földi életviszonyokhoz, technikailag is nagy fontosságú a rendszer: olyan adásokat, például műszaki rajzokat, számításokat, vázlatokat lehet hozzájuk eljuttatni, amelyeket eddig nem kaphattak meg a Földről. Lehetőség nyílik egyes rövi- debb szórakoztató műsorok közvetítésére is — azért csak rövid ideig tartó műsorokéra, mert az űrállomás viszonylag gyorsan kikerül az irányított adások körzetéből. így egyelőre az űrállomáson még nem számíthatnak arra. hogy egész labdarúgó-mérkőzéseket, vagy játékfilmeket vetítenek nekik, de „folytatásokban” ez sem kizárt lehetőség. Az első adás vétele természetesen nagy szenzáció volt az űrállomáson. A Földről előbb a beállító táblát sugározták. Az űrhajósok még a kisméretű számokat is köny- nyen leolvasták. Ezután az irányító központból sugároztak közvetítést, próbaképpen egy friss újságot is bevetítettek: az űrhajósok elolvashatták a legfrissebb TASZSZ- jelentést saját útjukról. A vevőberendezést a Prog- ressz teherűrhajó szállította az űrállomásra. PANORÁMA BUDAPEST A Gáspár Sándor főtitkár vezette magyar szakszervezeti küldöttség, amely március 18—24-e között a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatáson a Szovjetunióban tárgyalt, szombaton hazaérkezett. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese és a SZOT- titkárság tagjai fogadták. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP PB tagja, külügyminiszter szombaton rövid baráti látogatásra Damaszkuszba utazott. Gromiko a Szíriái Arab Köztársaság vezetése meghívásának tesz eleget.
