Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
1979. március 18. IvEPÜJSÄG 3 Felvételi felhívás Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága az 1979—80-as tanévre felvételt hirdet: — a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetem 3 éves általános, — az esti egyetem szakosított, — valamint a továbbképző speciális tanfolyamokra. Általános tudnivalók: — Valamennyi meghirdetett tanfolyamra az e célból rendszeresített, az illetékes pártszervezet és munkahely javaslatával, a tanuláshoz szükséges orvosi véleménynyel és önéletrajzzal ellátott — felvételi kérdőív kitöltésével lehet jelentkezni. A felvételi kérdőívhez 2 db 6x4 cm-es — 1 évnél nem régebben készült — fényképet kell mellékelni. A kérdőívek beszerezhetők az MSZMP járási, illetve városi pártbizottságainál. — A felvételi jelentkezéseket az illetékes járási, illetve városi pártbizottságokhoz kell benyújtani 1979. április 30-ig. — A meghirdetett tanfolyamokon a tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. — A felvett hallgatók hetenként egyszer 16 órától 19 óráig előadásokon, illetve osztályfoglalkozásokon vesznek részt. — Valamennyi tagozaton beszámolási és vizsgakötelezettség van. — Az esti egyetem 3 éves és szakosított tagozatain felvételi vizsgára, a speciális tanfolyamokon felvételi elbeszélgetésekre kerül sor. — A felvételi vizsgák és elbeszélgetések időpontjai: — esti egyetem 3 éves tagozatain: május 21. és 25. között, — a szakosított tagozatokon: május 28., — speciális tanfolyamokon: május 28. és június 1. között. — A felvételi vizsgák időpontjáról és eredményéről a jelentkezők írásos értesítést kapnak. — A hallgatók valamennyi tanfolyamon tandíjat fizetnek. A tandíj évi összege: — ‘az esti egyetem 3 éves tagozatain: 170 Ft, — a szakosított tagozatokon és speciális tanfolyamokon: 250 Ft. A tandíjat a tanév megkezdése előtt, egy összegben kell befizetni. — A hallgatókat a munkaügyi miniszter 23/1974. (IX. 4.) Mü. M. sz., valamint az ennek kiegészítéseként megjelent 9/1978. Mü. M. sz. rendeletben foglalt tanulmányi szabadság és munkaidőkedvezmény illeti meg. A meghirdetett tanfolyamok jellege és felvételi követelményei: Az esti egyetem 3 éves tagozata: Középszintű politikai képzést nyújt a marxizmus— leninizmus mindhárom ágából. E tagozaton elsősorban propagandisták és azoknak a helyi párt-, társadalmi, állami, gazdasági vezetőknek a képzése folyik, akik számára középfokú politikai végzettség szükséges. A felvételi vizsga témái: — a marxizmus—leninizmus esti középiskola, illetve az öthónapos pártiskola tananyaga, — az MSZMP XI. kongresszusának dokumentumai, — az MSZMP Központi Bizottságának 1978. április 19—20-i és az 1978. december 6-i határozatai. Hároméves általános tagozat működik: Szekszárdon, Bonyhádon, Dombóváron, Pakson, Tamásiban. Az esti egyetem szakosított tagozata: Felsőfokú politikai képzést nyújt. Tanulmányi idő 3 év. E tagozaton elsősorban propagandista-képzés, valamint azoknak a párt-, állami, társadalmi, gazdasági vezetőknek képzése folyik, akiknek felsőfokú politikai képzettség szükséges. A következő szakok indulnak: filozófia, politikai gazdaságtan, nemzetközi munkásmozgalom-történet. A felvételi vizsga témái: — a 3 éves általános tagozatnak a választott szakra vonatkozó tananyaga, — az MSZMP XI. kongresszusának dokumentumai, — az MSZMP Központi Bizottságának 1978. április 18—19-7 és az 1978. december 6-i határozatai. Speciális tanfolyamok: E tanfolyamokon a propagandisták,' a "párt-, állami, társadalmi, gazdasági és kulturális élet területén dolgozó vezetők marxista—leninista továbbképzése folyik, akik a közép-, illetve felsőfokú politikai végzettséggel rendelkeznek A képzési idő 2 év. Az 1979—80-as tanévben a következő tanfolyamok indulnak: Szekszárdon: — A pártirányítás és párt- élet kérdései. — Marxista esztétika. — Gazdaságpolitikai kérdések. — A propagandista tevékenység pedagógiai és módszertani kérdései. — A magyar munkásmozgalom története. Dombóváron: — A pártirányítás és pártélet kérdései. Pakson: — A szocialista kultúra és közművelődés. Tamásiban: — Gazdaságpolitikai kérdések. MSZMP Tolna megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága Bonyhád Százhetvennyolc új lakással gyarapítja fiatal városunkat ebben az évben a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet. Az átadások már megkezdődtek, február közepén tizenöt lakást készítettek el. A munka folytatódik egy hónap múlva, április közepén újabb huszonnégy lakás lesz kész a Fáy lakótelepen, május végére tervezik húsz otthon átadását, augusztustól október végéig három tizenkilenc, illetve egy tizennyolc lakásos épület lesz kész, novemberben pedig negyvennégy új otthonba költözhetnek a bonyhádiak. A szövetkezet az elmúlt esztendőkben nem dicsekedhet különösebb eredménnyel. Akadozott az új technológia, a no-fines bevezetése. Ma már túlvannak a munka nehezén, és ez teszi lehetővé, hogy szinte sorozatban készíthetik az épületeket. Az idei esztendőt tavaly alapozták meg. Sikerült szakítani azzal az építőiparban sajnos még ma is honos hagyománnyal, hogy az új lakások igen nagy százalékának átadását az év végére tervezik. Ilyenkor aztán megy a hajrá, s hogy a vállalat gazdálkodására jellemző számok is megfelelők legyenek, adminisztratív csűrés-csavarással nem egészen kész épületek átadásával szépítik a dolgokat. S mindennek legtöbbször az új lakók látják a kárát, mert a rohammunkával befejezett épületek minősége gyakorta alaposan kifogásolható. Sok tényező indokolja tehát, hogy megszűnjön a lakások év végi kampányszerű átadása. Ezt a bonyhádiak, úgy tűnik, sikerrel megoldják ebben az évben. Ezt azonban tavaly kellett megalapozni. Sikerült, mutatják az év első hónapjaiban átadott lakások. S hogy ez a tendencia folyamatos legyen, már az idén is elkészítik az alapját, vázát sok olyan lakásnak, amit csak jövőre fejeznek be. így a korszerű technológiával öt épületet húznak fel az idén, s a hagyományos módon harminchárom garzonlakás építéséhez látnak hozzá a városi tanács mellett. Kötelezettsége még a szövetkezetnek egy olyan kazánház építése, ami a garzonlakások, a mellette építendő orvosi rendelő, s a később készülő ABC-áruház fűtését biztosítani tudja. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Községünk minden lakója ismeri, szereti Takács Vencelnét, Margit nénit, aki hosszú évek óta szívén viseli a község egészségügyét, szemmel tartja a rászoruló idős emberek ellátását, s a veszélyeztetett gyermekek életkörülményeit. Margit néni 1962 óta vöröskeresztes titkár. Munkáját elismeréssel tartják számon Döbröközön és magasabb fórumokon is. Számos kitüntetéssel büszkélkedhet, a legnagyobb elismerést, Vöröskeresztes munkáért arany fokozatát 1978-ban vette át a Vöröskereszt központi székházában, 16 évi munkája jutalmául. Ez évben átadta fiatal utódjának a titkári posztot, de továbbra is aktív tagja a Vöröskereszt szervezetnek, ö indította el a közhasznú elsősegélynyújtó tanfolyamot, melyet dr. Kelemen Lajos körzeti főorvos tart heti egy alkalommal. Jelenleg is igen aktívan dolgozik a helyi véradás és a tüdőszűrő vizsgálat sikeres lebonyolításáért. Margit néni mindig úton van, szervez, beszélget, érdeklődik, fi- 1 gyeli, szereti az embereket. Margit nénitől tanulhatunk emberszeretetet, munkaszeretetei és szorgalmat. FARKASNÉ DOSZPOD ARANKA Cseresznyepiros riport Egyedül nem lehet dolgozni II. Mire jó egy kétlapos re- zsó? ínycsiklandó izek, párolgó húslevesek, aranysárgán pompázó húsok főzésére. Laszk Balázs rezsón dolgozik. A platni izzik, rajta marószerszám melegszik. Az edző pedig egy csípöfogóva! forgatja az anyagot. — Látja, ez már szalma- sárga — mondja. —• Szalmasárga? — Szalmasárga, 230 Celsius fok. ' Ezzel az ügy a mester részéről elintézett. Hogy a szemlélő egyszerűen csak szürkének látja az anyagot, az már nem Laszk Balázs dolga. •— A visszaeresztéshez ez a hőfok kelt. Ekkor rendeződik az anyagszerkezet el úgy a szerszámban, hogy kemény, de mégsem rideg ... — Milyen eszközei vannak az edzőnek? — Egy kemence, a rezsó és egy keménységmérő. — Hőfokmérő? — Nincs. Tudni kell, ha K—I-es vagy C—I-es acélból készítik a szerszámot, azt milyen hőfokon kell edzeni, vagy visszaereszteni. — Honnét tudja az anyag Nemhiába szedték a sátorfát a régmúlt idők mesterlegényei. Megismerték a 6zakmát, de azt is, hol érdemes dolgozni. Zsiga László is megunta egyszer a marók gyártását, szinte az az érzés költözött gondolataiba, hogy itt visz- szafejlődik, máshol nem állja meg a helyét. Ilyenkor nincs mit tenni, menni kell. — Két év után visszajöttem. Mégis ez az igazi. Megtanultam esztergálni, köszörülni, hegeszteni, szerszámot készíteni, csak az edzést nem próbáltam. — A pénz hozta vissza? — Egyáltalán nem. A pénzem ugyanaz mint a másik cégnél volt. Tényleg a többiek miatt jöttem vissza, meg az itteni munka érdekes, szükség van az agyamra is. — Ha; jelentkezne egy „link” melós? / — Egy hónap után elválna mi lesz belőel. Ha nem akarna dolgozni, elzavarnánk. — S mennyi idő kell, mire egy új ember betanul ebbe a munkába? — Két-három hónap — válaszol rövid gondolkodási idő után. Scháff Henrik egy mintadarabot vesz elő az asztalfiókból, mutatja. — Lehet, hogy ezt tíz esztergályosból egy sem tudná megcsinálni. Az itteniek tudják. — Az én gépemet iskolából hoztuk. Évekig ott volt mint régiség kiállítva, 1903- ban készült. Ezen dolgozni? — Úgy érzem, a legfőbb problémájuk a gépek állapota... — Természetesen. De mikor lesz egy ilyen kis szövetkezetnek közel egymilliója E—400-as eszterga vásárlására? — Zsiga László kérdése egyben vélemény is. De tényleg mikor lesz erre pénz Gyönkön? Laszk Balázs — Meghallgatják? — Muszáj. Szava nemcsak Müller Konrádnak van. Sháff Henrik párttitkár. Szemző Márton brigádvezető, Pálinkás György a szövetkezet vezetőségének tagja, Kuczmann Béla, a munkaügyi döntőbizottság elnöke, Laszk Balázs, a felügyelőbizottság elnöke. Azt hiszem, ez a felsorolás fémjelzi a szövetkezetben a brigád helyét. — Maszek volt négy évig? — folytatjuk a beszélgetést Müller Konráddal. — Megpróbáltam. — Eredménye? — Felépítettem a házamat, sok más, a szolgáltatással kapcsolatos dolgot megtanultam, és rájöttem: nem szeretek egyedül dolgozni. — Társadalmi lény az ember? — Erősen. Csak közösségben _lehet dolgozni. * hőmérséketét? — Ha cseresznyepiros, akkor 850 Celsius fok. — Cseresznyepiros? — Cseresznyepiros. — Milyen szín az? — Hát cseresznyepiros! Ezt megbeszéltük, ennek ellenére értetlenül állok a dolog előtt, az arcom lehet már cseresznyepiros az erőlködéstől. — Sok a selejt? — Két rádiuszmarót és tíz hosszúlyukfúrót rontottam el 1974 óta — Hol tanulta a szakmát? — Itt. Szerszámkészítő vagyok. Volt egy mesterem. Dávid Ferenc, tőle. MARÓGÉP A RÉGISÉGEK KÖZÜL... Ahhoz, hogy az ember értékelni tudjon egy munkahelyet, a társakat, el kell menni máshová dolgozni. Az ottani körülmények ösz- szevetése eldönti a kérdést: mit hagyott ott. Addig nincs tapasztalás, nem lehet pontos véleményt leszűrni. „MEGPRÓBÁLTAM EGYEDÜL” Nagy hangon magyaráz valaki a műhelyben. A többiek lleállítják a gépeket, a vita foszlányait így sem lehet érteni. — Erélyes legény? — szegezem Müller Kondrádnak a kérdést. — Nem hinném, de ha iga zam van, akkor mondom. Kuczmann Béla marós Vannak emberek, vannak szakmák. Olyan emberek is vannak, akik eggyé forrtak a szakmával. A gyöniki szövetkezet ezüstkoszorús szocialista brigádjának tagjai ilyen emberek. Évente kétmilliós értéket termelnek. De mi lenne akkor, ha nem gyártanák ezéket az egyedi szerszámokat. Sok százmillió menne veszendőbe. A kétmillió így sóikkal több, mint amennyit a számok mutatnak. Boldog munkásokkal találkoztam Gyönkön. Hazafi József — Steiner István Pálinkás György esztergályos Zsiga László
