Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-18 / 65. szám

\ Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 65. szám. ÄRA: 1,60 Ft 1979. március 18., vasárnap Szakmunkások az iskolapadban Közoktatásunk korszerűsítése kiterjed minden egyes iskolatípus nevelőmunkájának megújítására, de a továbbfejlesztés során nem egyenlő arányban osztjuk meg erőinket az iskolafajták között. A fel­adatokat aszerint osztályozzuk, hogy mekkora ha­tással vannak a társadalmi fejlődésre. Ez az alap­vető szempont állítja előtérbe az általános iskolát és a szakmunkásképzést. Az 1972-es párthatározat óta az utóbbi téren két figyelemre méltó változás történt: egységesítettük a szakmunkástanulók kép­zését, és életre hívtuk a szakmunkások szakközép- i iskoláját. Társadalmunknak létfontosságú a szakmunkás- képző iskolát végzett fiatalok középiskolai tovább­tanulása. Nem kevés ember sorsáról van szó, hi­szen az általános iskolát végzett gyerekeknek mintegy ötven százaléka szakmunkás pályára lép. Az egészséges társadalmi mobilitás szempontjából nem közömbös, hogy a szakmunkások a középfokú műveltséget megszerezzék, netán felsőoktatási in­tézményekben tanuljanak tovább. Nem kevésbé fontos a középfokú iskoláztatás általánossá tételé­nek igénye sem, amelyhez a szakmunkások szak- középiskolája jelentős mértékben hozzájárulhat. A továbbtanulni szándékozó munkásfiatalok­Lázár György Kuvaitba utazott Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke Szaad A] Abdullah Al-Szalem Al-Sza- bah trónörökösnek, Kuvait állam miniszterelnökének meghívására szombaton hi­vatalos látogatásra Kuvaitba utazott. Lázár György kíséretében van Bíró József külkereske­delmi miniszter, Garai Ró­(Folytatás a 2. oldalon.) Ma érkeznek megyénkbe Pártküldöttség Tambovból és Karl-Marx-Stadtból Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága meghívására, a testvérmegyei kapcsolatok keretében, a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfor­dulója alkalmából baráti lá­togatásra és tapasztalatcse­rére ma pártküldöttség ér­kezik megyénkbe Tambov és Karl-Marx-Stadt megyé­ből. Mindkét küldöttség gépe a reggeli órákban landol Fe­rihegyen, ahol Horváth Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára fogadja a testvér­megyéinkből érkező vendé­geket. A Tambov megyei delegá­ciót Jurij Alekszejevics Ma- najenko, az SZKP Tambov megyei Bizottságának ideoló­giai titkára vezeti. A párt­küldöttség tagjai: Jevgenyij Vasziljevics Dubovickij, a morsanszki járási pártbizott­(Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkból CSERESZNYE- PIROS RIPORT (II.) (3. old.) FELVÉTELI FELHÍVÁS (3. old.) TIZENHAT ÉVI MUNKA (3. old.) A PERBELI GYEREK (4. old.) ESZTRAD (4. old.) BÉREN FELÜLI JUTTATÁSOK (5. old.) AZ IDŐ PÉNZ (5. old.) TARKA TEHÉN, CIFRA GONDOK (7. old.) MUNKAFEGYELEM — MUNKABÉR (7. old.) TURBIN ABUSZ (8. old.) LADA-PROGRAM SZLIVENBEN (8. old.) BÖRTÖNERÖDBŐL AZ IFJÚSÁG SZIGETE (8. old.) UTAZIK A TORONYDARU (9. old.) REJTETT OLAJMEZÖK (9. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. old.) MAGYAR ÍRÓK A FORRADALOMBAN (10. old.) nak szervezett szakközépiskola képzési célja a kö­vetkező: A már szakmunkás-képesítéssel rendelke­ző dolgozók tömegesen szerezzenek középfokú mű­veltséget, hogy ennek birtokában magasabb szín­vonalon dolgozhassanak tovább munkahelyükön, illetve továbbtanulhassanak felsőoktatási intéz­ményben, valamint általános és politikai művelt­ségüket megszilárdítva vehessenek részt a közélet­ben. Kik járnak ebbe az iskolába? 1974-ben, ami­kor útjára indult ez az iskolafajta, a hallgatók kö­zött szép számmal találtunk középkorú munkáso­kat, de most többségben vannak azok a fiatalok, akik közvetlenül a szakmunkás-bizonyítvány meg­szerzése után itt folytatják tanulmányaikat. Fél évtized alatt a szakmunkások szakközép- iskolája az egyik legnépszerűbb felnőttoktatási formává vált. Elsősorban az iparban dolgozók kö­rében, mert a mezőgazdasági üzemekből csak el­enyésző számban érkeznek hallgatók. A népszerű­séget mutatják a következő adatok is: a kezdő év­ben 70 iskola 81 esti és 170 levelező osztályában indult meg a képzés, csaknem 11 ezer hallgatóval. Ma már kétszer ennyi iskolában folyik a tanítás, a beiratkozok száma pedig minden évben megha­ladja a 13 ezret. Ezekkel az adatokkal elégedettek lehetnénk, ha nem volna nagy a lemorzsolódás, amely átla­gosan eléri az induló létszám ötven százalékát. A kezdő év 10 784 jelentkezőjéből 4800-an jutottak el az érettségiig. Nem elhanyagolható kérdés: Hogyan segítik az üzemek munkásaik továbbtanulását? Száz példát is mondhatnánk arra, hogy a gyárak vezetői lehe­tőségeikhez mérten szinte minden kedvezményt megadnak a tanuló munkásoknak. Tantermeket nyitnak a gyárban, tankönyveket, felszerelést vá­sárolnak, a beszámolók előtt a gyári mérnökök korrepetálják a rászorulókat, a kihelyezett osztá­lyokba elszállítják a hallgatókat, a műszakbeosz­táskor figyelembe veszik az iskolai elfoglaltságot, stb. Az is igaz, hogy nem egy vállalat küszködik Magyarországon munkaerőhiánnyal, s az ilyen he­lyeken az utóbbi kedvezményt csak nehezen tud­ják megadni. öt esztendő nem nagy idő, kiváltképpen az oktatásban, ahol nagyobb stabilitásra, hosszabb ki­futási időre van szükség az eredmények elérésé­hez, mint az élet más területein. Annyit azonban máris megállapíthatunk a szakmunkások szakkö­zépiskolájáról, hogy életképesnek bizonyult, és biztató jövője van. P. KOVÁCS IMRE —Ü—MMÉB A megyeszékhely dinamikus fejlődésének napról napra tanúi vagyunk. Lakások — állami, OTP-, társas- és ma­gánházak — százai épülnek. Emellett ipari, kommunális, közlekedési, kisebb és egészen nagy volumenű beruhá­zások építését kísérhetjük figyelemmel. E fontos építkezéseken készítettük az ötödik oldalon látható képeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom