Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-14 / 61. szám
KÉPÚJSÁG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Nyereségrészesedés Tóth János faddi olvasónk kérdezi a következőket: .Szeretném megtudni, hogy jár-e valakinek nyereség- részesedés, ha az egész évet ledolgozta? Négy éve dolgozom a faddi dohánybeváltó üzemben. A múlt év december 28-án felmondtam és január 12-ig dolgoztam. Mégsem kaptam nyereségrészesedést. Szeretném megtudni, hogy miért?...” Olvasónk levelét elküldtük a Dunántúli és Duna—Tisza- közi Dohányfermentáló Vállalat nagydorogi beváltó üzemének, ahonnét Fonyó István üzemvezető az alábbi választ adta: „...Faddi telepünk volt dolgozójának. Tóth Jánosnak a panaszát kivizsgáltuk és jogosnak találtuk. A tévedést a kollektív szerződés helytelen értelmezése okozta. A panaszosnak járó nyereség kifizetéséről intézkedtem. Erről az intézkedésről őt írásban is értesítettük. Meg kívánom említeni, hogy Tóth János amennyiben azonnal hozzám fordul, panaszát sokkal gyorsabban, kevesebb adminisztrációval el tudtuk volna intézni...” Menetrend elhelyezése Bátaszékről kaptunk egy közérdekű panaszt, melyet az alábbiakban közlünk: „Községünk eléggé forgalmas, nagyon sok autóbusz közlekedik. Éppen ezért jó Telefonszámunk: 129-01, 123-61. volna, ha a járatok időpontját kifüggesztenék. A könyvtár ablakában van ugyan egy gépelt papír, de sajnos ez nem olvasható. Sokszor ácsor- gunk a hideg váróteremben, kisgyerekekkel és várunk. Ha tudnánk az indulások, érkezések időpontját, sokkal kevesebbet várakoznánk...” Olvasónk levelét elküldtük a Volán 11. számú Vállalathoz Szekszárdra^ ahonnét Piegl Ferenc igazgató a következő választ adta: „...A bejelentést kivizsgáltattam. A korábbi években Bátaszék központjában lévő autóbusz-váróteremben egy, az indulójegyzékek elhelyezésére szolgáló üvegezett ajtajú táblát tettünk ki. E tábla rövid idő múlva eltűnt. Ebből kifolyólag már több éve azt a gyakorlatot alkalmazzuk, hogy közvetlen az autóbusz-állomás mellett lévő könyvtár ablakába és a másik oldalon — ahol a leszállás történik — a fodrász- szaküzlet ablakába helyezzük ki az autóbuszok indulási idejét tartalmazó jegyzékeket. Mivel az ablakokban lévő indulási jegyzékek feliratait a napsütés kifakítja és ezért egy idő múlva nehezen olvasható, így az 1978. május 28- tói érvénybe lépett menetrendváltozás óta már három esetben kicseréltük azokat. A mostanáig kint lévők helyett a közelmúltban újakat küldtünk ki, de azokat is csak az említett helyiségek ablakaiba tudtuk kihelyezni. Megállapításunk, hogy jelenleg is ott vannak a legvédettebb helyen és már az utazóközönség is megszokta, hogy ott tud tájékozódni a járatok indulási idejéről...” Ki a hibás? ....Az 1978. február 7-én, a Sz échenyi utca 61. szám alatt átadott OTP-lakások állapotáról szeretnénk Önöket tájékoztatni. Segítséget kérnénk, hogy ez a tűrhetetlen állapot végre javuljon. Lakásaink belső hőmérséklete 16—19 Celsius fok. A lakások többsége beázik és penészes. Eddigi reklamációnkra a TÁÉV és a városgazdálkodás illetékes szakemberei megjelentek, panaszainkat meghallgatták — de ez ideig semmi változás nem történt. Legutóbb január 5-én jártak kint és bennünket hibáztattak a penészesedésért és a hideg lakásokért. Nem vagyunk szakemberek a központifűtésszerelésben, de véleményünk szerint konstrukciós hibáról van szó. Ilyen hideg lakásban a gyerekeket nem lehet megfürdetni. A főfalak repedeznek, a tapéta emiatt domborodik...” A panaszos levelet kilencen írták alá, amit elküld- tünk Szekszárd város tanácselnökének, dr. Nedók Pálnak, aki a lakók panaszára az alábbi választ adta: „Tekintettel arra, hogy az épület OTP-beruházásban épült, érdeklődtünk az OTP- nél és a Beruházási Vállalatnál. A lakók panaszait mindkét helyen ismerik és intézkedtek azok okának megszüntetésére. A fűtéssel kapcsolatos panasz részben üzemeltetési, részben tervezési problémákból fakad. Az épület tervezője most vizsgálja felül a központi fűtési rendszert, s amennyiben a fűtőtestek elégtelensége okozza az alacsony hőmérsékletet, a lakók panaszát újabb tagok beszerelésével orvosolják. A födémbeázást — mely a lakásokat nem érintette — reklám szerelése idézte elő, s ennek javítása megtörtént. A lakások penészesedése a fűtés elégtelenségére vezethető vissza és azzal együtt hárítható el. A lakók egyéb panasza — így például az ablakbeázás — a hibákról felvett jegyzőkönyvben is szerepel és azokat a garanciális javítás keretében április végéig kiküszöbölik...” Sárga víz Vaszkó György szekszárdi olvasónk arról panaszkodik, hogy lakásukban gyakran folyik a vízcsapból sárga víz. Levelét elküldtük a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz, ahonnét Halmai Zoltán műszaki ig. h. a következő választ adta: „...A szekszárdi víz minőségével kapcsolatban számos esetben nyilatkoztunk a Népújságban. Az új vastalanító építési munkái a városi tanács beruházásában elkezdődtek. Vállalatunk a régi és elavult nyomóvezetékeket folyamatosan cseréli ki a város területén. A víz minősége csak az új vastalanító elkészülte után változik, addig is szíves türelmét kérjük...” Ml VÁLASZOLUNK 1979. március 14. Ez alkalommal — a címben írtaktól eltérően — nem a szorosabb értelemben vett jogszabályokról, hanem olyan hivatalos közleményekről, állásfoglalásokról, figyelemfelhívásokról adunk tájékoztatást, amelyek szé" lesebbkörű érdeklődésre tarthatnak számot. A háztáji gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok helyes értelmezése tárgyában a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium részéről kiadott elvi állásfoglalás szerint a tagok háztáji gazdasága a termelőszövetkezet egyik üzemága, amelyben a közös gazdaság és a háztáji gazdaság közötti folyamatos együttműködést úgy kell kialakítani, hogy a tagok, a termelőszövetkezet és a népgazdaság érdekei összhangban legyenek. Nincs akadálya annak és nem minősül a háztáji föld pénzben! megváltásának, hogy a tagok háztáji földterületén a talaj - művelést, vetést, növényvédelmet a termelőszövetkezet — megfelelő térítés ellenében — elvégezze. (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 3. száma.) Ugyanitt jelent meg a felhívás az energiatakarékosság fokozása érdekében teendő intézkedésekre, amely szerint a túlfűtést meg kell szüntetni, az üzemekben, közületeknél az egyes helyiségekben a felhívás mellékletiben megjelölt hőmérsékleti értékeket kell szem előtt tartani, ezeket az értékeket maximális hőmérsékletnek kell tekinteni, a fűtőtesteket be kell szabályozni, a villamos fűtőtestekkel való pótfűtést ugyancsak meg kell szüntetni. A Munkaügyi Közlöny f. évi. 2. számában figyelem- felhívás szerepel a kollektív szerződések 1978. évi végrehajtásáról szóló beszámolók és a szükségessé váló 1979. évi módosítások elkészítéséhez. E szükséges módosításokkal kapcsolatban utal a felhívás — többek között — arra, hogy a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló rendelet módosítása következtében a kollektív szerződés függelékében meg kell határozni a bedolgozóknak kiadható munka mennyiségét, valamint a bedolgozókat megillető juttatásokat. Módosult a saját gépkocsinak a munkavégzés során történő rendszeres használatát szabályozó rendelet is, a műszakpótlék fizetését újabb területekre terjesztette ki jogszabály, mely körülményeket a kollektív szerződés módosításánál ugyancsak figyelembe kell venni. Ugyanitt jelent meg közlemény az 1980. évi népszámlálási munkálatokban dolgozó főfoglalkoztatása tárgyában, mely közlemény szerint havi 12 napot meg nem haladó időtartamban munkáltatói engedély nélkül — munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban — foglalkoztathatók azok a főállásban lévő dolgozók, akik a Statisztikai Hivatal és a helyi tanácsok részére az 1980. évi népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos előkészítési, felvételi és feldolgozási munkákat főállásuk munkaidején kívül végzik. A vállalatok, szövetkezetek és intézmények alapítási évfordulóinak megünneplése tárgyában a Kereskedelmi Értesítő idei 4. számában mgejelent közlemény szerint a megemlékezéseket esetenként túlzott költségekkel, a széleskörű nyilvánosság indokolatlan bevonásával szervezték. „Mellőzni kell a különösen nagy költséggel járó formaságokat, plakettek készítését, a vállalatok , történetéről szóló könyvek, emlékkönyvek, stb. kiadását” — mondja ki a közlemény. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Einstein uilaga Születésének századik évfordulójára emlékezünk Albert Einstein, századunk egyik legismertebb természettudósa volt, aki korunk fizikájának számos területét gazdagította alapvetően új felismeréseivel. Tudományos megállapításainak egy részét elfogadták kortársai, más részüket viszont vitatták. Lassan-lassan bebizonyosodtak igazságai, s megbékélt velük a nemzetközi tudósvilág. A laikusok, a „kívülállók” viszont épp ekkor kezdték fölfedezni őt, s e felfedezési hullám, valamint „tanainak” a csodálata ma is tart. Einstein neve fogalommá vált, melyet általában akkor használunk, ha valami felfoghatatlannak tűnik számunkra. 1879. március 14-én született egy német városban, Ulmban. Münchenben, majd Aarauban tanult, 1896-ban pedig a zürichi műszaki főiskolára iratkozott be. Nem volt különösebben jó tanuló, — s talán éppen ezért választják ma többen példaképül —, hiszen volt vizsga, amelyen meg is bukott. Nem lelkesedett különösebben a matematikáért, 1900- ban nagy nehezen mégis oklevelet szerzett. Ezt már akkoriban sem lehetett egykönnyen felhasználni, így nem tehetett mást, s Bem Szövetségi Szabadalmi Hivatalában helyezkedett el. Úgy látszik, hogy az ott folyó ügyek nem terhelték le túlságosan agytekervé- nyeit, s maradt ideje jócskán elmélkedésre is, melynek eredményeképpen 1905- ben négy, világképet átalakító cikket publikált, sőt, még abban az évben bölcsészdoktor is lett Zürichben. Négy évvel később végleg megvált hivatalától, mert egyetemi katedrát kapott. Ezt követően Prágában tanított, majd ismét Zürichben, végül Berlinbe került. Az ottani Porosz Tudományos Akadémia ekkor tagjává választotta, s úgy tűnt, hogy országának megbecsült tudósa lett. A tizenkilenc, Berlinben töltött év azonban korántsem volt nyugalmas. A nyugtalanságot főként nem családi gondjai, nem a kor tudományának mozgása, nem is a jóhiszemű tudósok elméleteivel szembeni értetlenkedései okozták, sokkal inkább a fasizálódó német politika. E borzalmakat Einstein így summázta: „Ha olyan emberékről hallok, akik azt állítják, hogy az egyik fajt a másik fölé kell helyezni, úgy tűnik nekem, hogy ezeknek az embereknek az életében az agyteker - vényék semmiféle szerepet nem játszanak.” .Az einsteini világkép 1916- ban még teljesebbé vált, akkor jelent meg ugyanis általános relativitáselmélete. A húszas években előadókörúton vett részt, 1923- ban a Szovjetunióban is járt, ahol 1927-ben a Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Ez alatt az idő alatt — főként nem a relativitáselmélettel , kapcsolatos dolgozataiért — fizikai Nobel-díjat is kapott. És ez idő tájt alakult meg hazájában az Anti-Einstein Liga, melynek egyik vezetője a magyar származású, Nobel-díjas fizikus, Lénárd Fülöp volt. E kör faji alapon támadta Einstein fizikai elméleteit, hogy aztán azokat összegezvén 1933-ban megjelentessék a „Száz szerző Einstein ellen” c. könyvet. „Azt kell látnunk, hogy mindenben a társas viszonyban lévő állatokra hasonlítunk” — reagált Einstein. És ez különösen igaz egykori hazájára, 1933-ban ugyanis Amerikában telepedett le. Princetonban végre nagy megbecsülésnek örvendett, s ott értesült 1939-ben a Hahn—Meitner-féle maghasadás fölfedezéséről. Ennek nyomán javasolta Roosevelt elnöknek e témakör azonnali, mélyebb kutatását, mély a Manhattan-tervhez, s végső soron az atombomba elkészítéséhez vezetett. E gyilkos eszköz előállítása már csak igen közvetve kapcsolódik Einsteinhez, aki hamarosan fel is ismerte ennék veszélyeit, de bevetését mégsem tudta megakadályozni. 1949-ben hozta nyilvánosságra általános térelméletét, melyben igyekezett kibékíteni egymással a gravitációs és elektromágneses teret. E kísérletei végül is nem jártak sikerrel, ahogyan azok sem, melyekben azzal foglalkozott, hogyan lehetne a békés egymás mellett élést a Föld népeinél megvalósítani. Előremutató terveit csak részben teljesíthette, mert 1955-ben váratlanul elhunyt. És halála után a bandungi értekezlet elfogadta a békés egymás mellett élés öt alapelvét. Einstein főként négy szak- tudományi problémával foglalkozott: a Brown-mozgás elmélete, a fotoeffektus és a véle kapcsolatos kvantum- elmélet, a relativitáselmélet és az általános térelmélet. Ezek között relativitáselmélete a legismertebb, s ehhez kapcsolódott a legtöbb kétely is. E dolgozatait Albert Einstein portréja Einstein 1905 és 1916 között publikálta, de azok egyik megállapítását, a fény nagy tömegek melletti elhajlását csak 1919-ben sikerült kísérletileg igazolnia. Két évvel később neki ítélték ugyan a fizikai Nobel-díjat, de mivel a relativitáselméletet még mindig kétkedés övezte, a díj indoklásában csak ez áll: érdemdús matematikaifizikai kutatásaiért, különös tekintettel a fotoelektromos- effektus törvényének felfedezésére. Vagyis egy 1905-ös felfedezését már 1921-re dí- jazhatónak minősítették. Közvéleményünk úgy tartja, hogy hazánkban elég későn leltek befogadókra ezek a modern elméletek. A relativitáselmélet esetében ez nem áll, hiszen oly szaktudósok foglalkoztak nálunk Einstein elméletével, mint a Műegyetem professzora, Zemplén Győző; a jeles középiskolai tanár, Mikola Sándor; a Tudományegyetem professzorai, Qrtvay Rudolf és Wodetzky József, illetve a bencés tanár, Olasz Péter. Zemplén már 1911- ben megismertette a hazai tudományos körökkel a speciális relativitáselméletet, az általánost pedig 1916-ban Ortvay Rudolf tette közérthetővé. Már 1905 és 1925 között Magyarországon mintegy 60 nagyobb publikáció jelent meg erről az elmélet ről. GAZDA ISTVÁN „Első oroszkönyvein” 1981. szeptemberétől — a jelenlegi gyakorlattól alté" rően — már az általános iskolák 4. osztályában megkezdik az orosz nyelv tanítását. Az új tantervi intézkedés nyomán a gyerekek egy évvel korábban, akkor kezdik meg a nyelvtanulást, amikor még fogékonyabbak a szóbeli közlések befogadására és alkalmazására. A változásra a hazai 30 éves orosz nyelvoktatás történetében példa • nélkül álló módon készülnek fel az iskolában. Az Országos Pedagógiai Intézet megbízásából már a múlt év nyarára elkészült a kísérleti negyedikes orosz tankönyv két változata. Szeptemberben pedig országszerte több mint félszáz negyedik osztályban megkezdődött a tankönyvek kipróbálása. A kísérletben részt vevő pedagógusok egy része párhuzamosan két negyedik osztályban foglalkozik a gyerekekkel. Az egyik osztályban az egyik tankönyv, a másik osztályban pedig a másik tankönyv alapján tanítanak, így egy év után módjuk lesz a két, egymástól eltérő könyv összevetésére. A pedagógusok tapasztalataikat folyamatosan feljegyzik, és időnként megvitatják. A Pedagógusok- Szakszervezete rendezésében — március 15-én — Tatabányán tartanak ankétet, amelyen a gyakorló pedagógusokon kívül jelen lesznek a tantervkészítők és a tankönyvírók is. A tanév végén a nevelők írásban és szóban is nyilatkoznak: jók-e a tankönyvek, illetve milyen esetleges módosításokat javasolnak. Az új tanterv nagy teret enged a legjobbnak ítélt módszerek alkalmazására is.
