Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-23 / 45. szám
1979. február 23. Képújság 3 Tovább erősödött az úttörők mozgalmi munkája A konferencia résztvevőinek egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról.) kapcsolat továbbfejlesztéséhez, de felhívta a figyelmet a gyermekszervezeti jelleg további erősítésére, a gyerekek számára is vonzó programokra. Déri György, a szekszárdi úttörőház igazgatója a ház munkájáról, további terveiről tartott rövid tájékoztatót. István József, a megyei tanács elnökhelyettese elmondta, hogy a községi tanácsok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekre. Az úttörőcsapatok működési feltételeinek állandó javítása közügy, amely összefogást kíván, mert csak úgy épülhet még több úttörőtábor, iskolai sportudvar, tanmedence és tornaterem. Elmondotta, hogy az elmúlt évben a megye községi tanácsai mintegy hétmillió forintot költöttek az úttörőtáborok építésére és karbantartására. Kérte, hogy az úttörővezetők tegyenek minél többet azért, hogy a megvalósított intézmények jól lássák el funkcióikat. Háncsok László, a paksi Erőműberuházási Vállalat dolgozója vállalatuk és a paksi úttörőcsapatok kapcsolatáról beszélt. Radnai Lajosné, a dombóvári II. számú iskola igazgatóhelyettese a lakóterületi úttörőmunka továbbfejlesztésére tette meg javaslatait. Horváth József, az MSZMP megyei bizottságának titkára a megyei pártbizottság nevéTemesi Ágnes szóbeli kiegészítését tartja ben köszönetét fejezte ki az úttörővezetők munkájáért. Elmondta, hogy pártunk mindig nagy figyelmet fordított az ifjúságot, a gyermekeket érintő kérdésekre, hiszen jövőnk formálásáról van szó, amikor a fiatalokról beszélünk. Utalt az egyre erősödő úttörőcsapatok és helyi pártszervek kapcsolatára és elmondotta, hogy a még meglévő problémák reális felvetése jogos, mert az előreviszi az úttörőmozgalom ügyét. Kérte, hogy az úttörőszövetség a maga sajátos eszközeivel is segítse tervcéljaink teljesítését és külön szólt az idei nemzetközi gyermekévről is. Zsigmond Gizella, az országos úttörőelnökség tagja hozzászólásában a hétköznapok munkájára, a mindennapos aktív úttörőéletre hívta fel a figyelmet, majd megköszönte Gubicza Lajosné volt megyei úttörőelnök nyolcéves munkáját és kérte további segítségét, támogatását. A konferencia résztvevői mozgalmi dalokkal emlékeztek meg a vietnami nép hősi harcáról, majd Barkóczi Nán- a dorné szekszárdi pedagógus hozzászólása nyomán döntöttek arról, hogy táviratban tiltakoznak Kína agressziós politikája ellen. Pap Istvánná, a szekszárdi III. számú iskola csapatvezetője a tanulást, segítő munkamódszerekről. Páldv Gvula szekszárdi járási úttörőelnök pedig az új működési szabályzatról, beszélt. Végezetül Temesi Ágnes foglalta össze az elhangzottakat. A konferencia utolsó napirendjén megválasztotta az új megyei úttörőelnökség tizenöt tagját és azt a hat küldöttet. akik megyénket képviselik az úttörővezetők VII. országos tanácskozásán. A Magvar Úttörők Országos Szövetsége Tolna megyei Elnökségének új elnöke Temesi Ágnes lett. aki eddig megbízott. elnökként tevékenykedett. A mi falunk: Várdomb Ezzel a címmel jelent meg lapunkban 1969. október 19-én összeállításunk a községről. Az akkori gondok, eredmények, vajon ma, 10 év távlatából, változtak-e ?^ Akkor „Lesz-e német nyelvű óvodai* csoport?” címmel az alábbiakat írta munkatársunk : „A tanács kiküldött 60 kérdőívet az érdekelt szülőknek. Ebből 55 érkezett vissza, s az 55-ből 51 kérte az óvodai oktatást. Az 51-ből 42-en szeretnék a német nyelvű csoportot, s ami a legérdekesebb, ebből mindössze 11 a német nemzetiségű szülő.” A német nyelvű óvodával a legnagyobb gond abból adódott, hogy nem volt szakképzett óvónő, aki oktatná a nyelvet. Salgó Sándormé, általános iskolai igazgatóhelyettes: „Sajnos nem lett a tervből semmi. Az általános iskolában jelenleg a 176 gyerekből 57-en tanulnak németül. Őket három tanulócsoportban, két kollégánk — Valacsy Andrásaié, Kollerné Reich Mária — oktatja. Hamarosan azonban megoldódik az óvodai oktatás is. Hoffmann Mária óvónő két év múlva végez a főiskolán, és ő fogja az óvodában tanítani a gyerekeket.” Tíz éve a tanácselnök arról nyilatkozott, hogy a községből többen eljárnak dolgozni Bátaszékre és Szekszárdra, de nem sokan. A lakosság nagy része az állami gazdaságban, a termelőszövetkezetben és a gépjavítónál dolgozik. Tehát Várdomb nem eljáró falu. Azóta egy, s más történt a községben. Mára a kép lényegesen megváltozott. Az iskolából kikerülő fiatalok 90—95 százaléka továbbtanul, Szekszárdon vagy Bátaszéken. Ott is dolgoznak, de: „Világot látnak, családot alapítanak és utána 25—30 éves korukban jönnek vissza a faluba dolgozni.” — mondja Hajnal Ádám kirendeltségvezeto. Érdemes-e visszajönni? A tanács biztosít telket, két év alatt 12 lakás épült a ná- nai út mellett és az idén újabb nyolc telken kezdenek építkezni. Az állami gazdaságban tavaly adtak át 10 korszerű szolgálati lakást, 12 dolgozó kapott lakásépítéshez kölcsönt és 15 cselédlakásan végeztek korszerűsítést. Várdomb 10 év alatt sokat fejlődött. Erről számolunk be lapunk holnapi számában Várdombi magazin címmel. Háromszázmilliós beruházás a tolnai selyemgyárban Koordínacios megbeszélés 300 milliós beruházással fejlesztik a Selyemipari Vállalat tolnai gyárát, közhasznú kifejezéssel, a tolnai selyemgyárat. A szekszárdi járási pártbizottság kezdeményezésére tegnap koordinációs megbeszélésre került sor a pártbizottságon és a beruházás helyszínén. A megbeszélésen részt vett Záhorzik Teréz, a budapesti II. kerületi pártbizottság első titkára, Kovács Imre, a Magyar Selyemipari Vállalat vezérigazgatója, a vezérigazgatóság több vezető munkatársa, Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára és Fadgyas István igazgató vezetésével a tolnai selyemgyár több vezető munkatársa. A budapesti II. kerületi pártbizottság első titkárát és a Selyemipari Vállalat vezér- igazgatóját fogadta K. Papp József, a Tolna megyei párt- bizottság első titkára, majd a vendégek Tolnára látogattak. Itt előbb üzemlátogatásra került sor, amelynek keretében a vendégek megismerkedtek a beruházás lenyűgöző méreteivel, örömmel állapították meg, hogy az üzem ugrásszerűen fejlődik, s egyszer s mindenkorra a múlté a valamikori „selyemgyár”, helyette minden igénynek megfelelő fonalterjedelmesítő létesült és létesül Tolnán. Amint Kovács Imre vezérigazgató elmondta, ezt a technológiát, a fonalterjedelmesítést, Magyarországon ez a vállalat végzi. Alapanyagot ad a hurkolóiparnak. Ebből zoknik, harisnyák, kardigánok, pulóverek készülnek a további feldolgozás során. A vállalat jelenleg, fonal- terjedelmesítésre, 15—20 millió dollár értékű, nyugati importból származó alapanyagot használ fel. A nyugati import csökkentésére hazánk és Lengyelország között megállapodás született. Mi pvc- üzemet hoztunk létre Kazincbarcikán, a lengyel partner poliészter fonalat gyárt. Ezt alapanyagként szállítják nekünk. Ezért kell létrehozni egy fokozott feldolgozó kapacitást, tehát ez tette szükségessé a 309 millió forintos tolnai beruházást, magyarán, a selyemgyár fejlesztését. A beruházás éppen azért különösen sürgős, mert általa nyugati valutát takaríthatunk meg. A beruházási okmányban lefektetett határidőre belép az igényelt kapacitás, de az építkezés nem valószínű, hogy ekkor A befejeződik. Éppen ezért joggal kérte a vezérigazgató a járási és megyei szervek támogatását az építőipar sürgetésében. A terjedelmesítő gépek még ebben a félévben megérkeznek, a második félévben a festőgépek is. A beszereléshez a megfelelő területet az építőiparnak kell biztosítania. Elmondta a vezérigazgató azt is, hogy a vállalat nyereségének több mint felét a terjedelmesítés hozta, ugyanakkor ezen a területen a vállalat dolgozóinak egyhetede dolgozott. Érthető, hogy különös gonddal foglalkoznak ezzel a tecbrfológiával. A beszélgetés keretében Schmelz Lajos párttitkár tájékoztatta a vendégeket az üzem párt- és társadalmi szervezeteinek, szerveinek tevékenységéről. Részt vett a beszélgetésben Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára és Mátyás István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője is. Szó esett az urbanizálódás kapcsán felvetődött kérdésekről is. amelyek óhatatlanul azt kívánják, hogy a tolnai selyemgyár a jövőben minden vonatkozásban, aktívabban legyen jelen a nagyközség társadalmi életében. A beruházás ütemes, némi tempógyorsítás szükséges, de az ismeretek birtokában lehetséges is. il Rendetlen csizma. Egyedül semmi pénzért nem megy á kukába. Itt az építők jártak Dr. Nedók Pál városi tanácselnök lapunkban nemrég megjelent felhívása nyomán tegnap került sor Szekszár- don az első környezetvédelmi őrjáratra, melyet még sok hasonló követ majd. Az ezt megelőző értekezleten a városi pártbizottság részéről Váradi László titkár és a legjobban érdekelt vállalatok képviselői vettek részt. A megbeszélést követő bejáráson már a TÁÉV részéről is ott volt az illetékes. Minden túlzás nélkül megállapítható, hogy a helyszíni szemle — napsütéses időben ugyan, tehát verőfényben — valóságos „bűnlajstrom” alapján történt. A legszélsőségesebb példát minden bizonnyal a Mé- rey lakótelepi 100 lakásos ház mögötti terület szolgáltatta, ahol 3 év során a lakossági szeméttől az építőipari hulladékig szinte minden összehalmozódott. Annak boncolgatása nélkül, hogy a megfelelő engedélyek kérése, a kérés elmulasztása, vagy az engedély lejárta részleteibe belemerülnénk, „dióhéjban” a következő visszásságok listájával szolgálhatunk olvasóinknak: Tartsay ltp. 36. (vízmű), 28. sz. (posta), 21 — 22. sz. és 31—32—33. sz. (posta). Ugyanott 5—7—9. sz. (TÁÉV), cipész szövetkezet előtti rész (posta), Gróf Pál utca 18. (ÁÉV), Keselyűsi út (DÉDÁSZ), Kölcsey lakótelep 3—15., 26. (posta és költségvetési üzem), Wosinsky lakótelep 37. (DÉDÁSZ). A Balogh Ádám Múzeum előtti, többszöri felszólítás elleni tiltott parkolás. (Múzeum), a Gemenc Szálló mögötti parkolóhely (vízmű v.), Herman Ottó—Körösi Csorna utca (posta kábelfektetés). A helyek és nevek mögött rongált parkfelület, építési törmelék, feltört útburkolat, rossz helyreállítás, elhagyott villanyoszlopok és még sok egyéb rejtőzik. A Tambov lakótelepi szolgáltatóháznál esztétikai okokból úgynevezett „konténerkulisszát” helyeztek el. Mögötte minden tiszta, körülötte a terület szennyezett. A TOTÉV munkásszállásának átépítése csak teherautókkal elszállítható mennyiségű törmeléket eredményezett, a KRESZ-park pillanatnyilag rakodóterület. A tanulságos bejárás során az a döntés született, hogy a visszásságok helyreállítására az érdekeltek március 15-ig kapnak határidőt, a különösen sok közérdekű munkát végző posta esetleg hosszab- bat is. O. I. Fotó: Sz. L.
