Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-11 / 35. szám
* 1979. február 11. Képújság 9 Moszkva egyik legrégibb utcája, az egykori Nyi- kolszkaja, ma Október 25-e utca. 1917 novemberében elkeseredett harcok folytak itt a junkerekkel, akik befészkelték magukat a Kremlbe. Sok más emlékezetes esemény tanúja is volt ez a XIII. században keletkezett utca. Nevét az ott lévő Mongol állattenyésztés A mongol állattenyésztők ebben az évben 9 millióval növelik az állatállomány számát. Az állattenyésztés fontos területe a mongol népgazdaságnak, ezért a mező- gazdaság fejlesztésére szánt eszközök több mint 60 százalékát az állattenyésztés anyagi-műszaki alapjának a megerősítésére, az ágazat továbbfejlesztésére szánják a most folyó tervidőszakban. Mongólia jelenleg az ezer lakosra jutó juhállomány számát tekintve a harmadik a világon, csupán Üj-Zéland és Ausztrália előzi meg. Kipufogógázsemlegesítő A plovdivi vásáron aranyéremmel tüntették ki a bolgár Paszkál Csomakov mérnök és munkatársai által készített neutralizátort, amely kipufogó gázok ártalmas anyagának a semlegesítésére szolgál. A két részből álló, cilinder alakú készülék a gázokban lévő szénmonoxi- dot és szénhidrogént katalizátorral való érintkezés során ártalmatlan anyaggá változtatja át. A neutralizátor használata feleslegessé teszi a hangtompítót is. Ez a gótikus stílusú ház 1814-ben épült. Ma a történelmi-levéltárosi főiskolának ad helyet. (Fotó: APN—KS, P. Noszov felvétele.) Nyikolszkij kolostorról kapta. Ez az utca volt a régi Oroszország felvilágoso- dási központja. Rettegett Iván cár rendeletére 1553- tól a kolostor mellett felépítették az első nyomdát, amelyben 1564-ben Ivan Fjodorov és Pjotr Msztyisz- lavec munkájaként megjelent az első könyv, az Apostol. Századok múltán, 1814- ben az egykori nyomda helyén gótikus stílusú épületet emeltek, amelyben 1930 óta működik a történelmilevéltárosi főiskola. A Vörös térhez közelebb 1682-ben nyílt meg ezen az utcán a Szláv—görög—latin akadémia, Moszkva első felsőoktatási intézménye. Ott végezte tanulmányait 1731—35-ben Lomonoszov, a későbbi nagy tudós, enciklopédista. A Nyikolszkaja utca lett a XIX. század második és a XX. század első felében a kereskedelmi élet központja. Ott nyitottak irodát Moszkva és a környék leggazdagabb kereskedői, vendéglők, kereskedőszállodák épültek, ott állt a híres Szláv bazár nevű étterem és vendégfogadó, amelynek például vendége volt Csehov és Lev Tolsztoj, Csajkovszkij és Salja- pin. Ott, ahol a Nyikolszkaja utca a Vörös térbe torkollott, a múlt század végén, felépült a Felső kereskedő sor. Ez ma a GUM áruháznak ad helyet. Amikor 1934-ben a moszkvai Metro első szá- kasza épült, az Október 25-e utcában több épületet lebontottak, de a két házsor lényegében megmaradt olyannak, amilyen a múlt század végén volt. A közeljövőben restaurálják és védetté nyilvánítják. M. MELNYIKOVA APN—KS A szén eléréséig semmi sem marad a helyén: gyakran 40—70 méter mélységig elkerül helyéről az altalaj. A külszíni fejtés előtt a talajvizet is ki kell szivattyúzni a bányószás helyéről, ez pedig azzal jár, hogy a bányaművelésre szánt terület körül — több kilométeres körzetben — csökken a tavak és a víztározók szintje, elapadnak a források, kiszáradnak a kutak. Világszerte csökken a mezőgazdaságilag használható földterület: nőnek a települések, terjeszkedik az ipar, mind több a közlekedési létesítmény. Különösen nagy területet sajátítanak ki a külszíni bányák, amelyek kimélyítése során óriási gödrök, illetve mesterséges dombok keletkeznek a szénről lefejtett talajból. A településektől, az ipari és közlekedési létesítményektől nem, vagy csak igen kis mértékben lehet „visszaszerezni” földterületeket — a külszíni bányák viszont a művelés befejezése után újra hasznosíthatók. feltöltődésével a környéken visszaállítsák a talajvíz eredeti, vagy attól eltérő szintjét, továbbá az ipari és a mezőgazdasági üzemeknek vízzel való ellátására, valamint haltenyésztési és üdülési célokra. Hasonló gondokkal küzdenek a lengyelországi külszíni fejtések hasznosításánál is. De megváltozik a fejtési terület felszíni képe is: települések tűnnek el, illetőleg a kedvezőbb helyzetben lévő munka- és lakóhelyek terjeszkedni kezdenek. Átalakul a közlekedési hálózat, új helyekre kerülnek az utak, a vasutak, a különféle ellátóvezetékek. Az erdők eltűnése miatt megnő a szélhatás, a növényzet hiánya pedig nagyban segíti a porképződést. A külszíni bányászás után maradó gödrök és meddőbányák újrahasznosítása különösen sok gondot okoz a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol számos helyen folyik a barnaszén külszíni fejtése — az országnak ez a légfontosabb, elsődleges energiahordozója: a világon kitermelt barnaszénnek 40 százaléka az NDK-ból való. Ezért foglalkoztatja a kutatókat a fejtési helyek rekul- tiválása. A bányagördök elsősorban a vízgazdálkodás céljaira alkalmasak. így elsősorban a talajvízszint kiegyenlítésére, vagyis arra, hogy a gödrök A híres GUM áruház, amelyet a magyar turisták is jól ismernek Mélyülnek a gödrök, nőnek a dombok a külszíni bányászatnál Színpompás metróállomások A prágai metró második vonala egy hét alatt több mint egymillió utast szállít. A csehszlovák és a szovjet szakemberek és építők testvéri együttműködése és nemzetközi szocialista versenye következtében ezt a vonalat a tervezett határidőnél jóval hamarább helyezték üzembe. A „Hradcanská” állomás narancssárga, a „Malostrans- ká” — zöld, a „Staromeská” — piros, a „Mustek” — arany színű, a „Muzeum” — barna, a „Béke tér” — kék; az uralkodó szín alapján így lehet megkülönböztetni az új vonal állomásait. A „Lenins- ká”-t kerámiaburkolat díszíti. Az I—A jelzésű új prágai metróvonal utasai tíz perc alatt 5 kilométert tesznek meg és eközben hét földalatti pályaudvart érintenek. Se szeri, se száma azoknak, akik a maguk szerény munkájával hozzájárultak a szocialista Prága új nevezetességének létrehozásához, amely nemcsak megoldja a belváros bonyolult közlekedési problémáját, hanem egyedülálló jellege és szépsége folytán a főváros történelmi építészeti gyöngyszemeivel — a Szent Vitus székesegyházzal, az óvárosi térrel, a Nemzeti Múzeummal egy sorban említhető.. A csehszlovák és a szovjet metróépítők a második vonal építése során rendkívül bonyolult problémákat oldottak meg; új technikát és technológiát, új munkaszervezési módszereket alkalmaztak. Első ízben alkalmazták a szocialista verseny új formáját: a szovjet és a csehszlovák kollektívák közös szocialista felajánlásokat tettek. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy a szovjet technika segítségével határidőre befejezzék a nehéz talajviszonyok közepette, a Vltava folyó és a város régi, központi része alatt húzódó állomásközi alagutak építését. A szocialista versenynek ez a formája más, csehszlovák—szovjet együttműködésben épülő, nagy objektumokon is elterjedt. A Szovjetunió több mint 85 millió rubel értékű berendezéseket, anyagokat, műszaki dokumentációt szállított a prágai metró építéséhez és üzemeltetéséhez. Az új vonal számára a Szovjetunióból 43 ezer tonna öntöttvas tübbinget, 21 mélyállomási mozgólépcsőt, 68 új kocsit is szállítottak. A második földalatti vonal létrehozásán több mint 50 szovjet metróépítő dolgozott. Egy évvel a határidő előtt A hétéves tervidőszak végén — 1984-ben — az indulás esztendejéhez, a most véget ért 1978-hoz képest a népi Koreában 1,7-szer magasabb lesz a vasúti áruforgalom. Mint ebből látható, az ország rendkívül nagy gondot fordít a vasúthálózat fejlesztésére és korszerűsítésére, megnőttek az e célra fordított összegek. A Phenjant az északi és keleti iparvidékekkel összekötő vasúthálózat nagy részét már villamosították. Nemrég fejezték be a Kilcsu- Heszan közötti 140 kilométeres összekötő szakasz villamosítását is. Az építők egy évvel a kitűzött határidő előtt fejezték be a munkálatokat. E létesítmény révén nemcsak több ezer tonna üzemanyagot takarítanak meg, hanem az áruforgalmat is megkétszerezik. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban 1948 végéig még 1600 kilométer vasútvonalat fognak villamosítani. A mongol diákok jelentős része kapcsolódik be a tudományos kutatómunkába. Főiskolás és egyetemista diákok ezrei tevékenykednek a tudományos diákkörökben. Munkájukat a Tudományos Diákszövetség irányítja. A diákkörökben a fiatalok nemcsak jövendő hivatásukra készülnek fel alaposabban, de részt vállalnak az ország előtt álló feladatok megoldásában is. 1974 óta évente aranyéremmel tüntetik ki a tudományos diákkörökben legjobb munkát végzőket. Eddig ötvenen nyerték el az aranyérmet. A hazai sikereken felbuzdulva a mongol főiskolások nemzetközi diákversenyekre is beneveznek. Ötéves előirányzat - négy év alatt A Dél-Mongólia Uburkhan. gai megyéjében levő harhori- ni állami gazdaság az ország legjobb gazdaságainak egyike. A szakosított nagyüzem fő termelési ága a gabonatermesztés és a szarvasmarhatenyésztés. A gazdaság dolgozói nem mindennapi vállalás teljesítésére készülnek. Négy év alatt akarják megtermelni az öt évre előirányzott gabona- mennyiséget, és három év alatt kívánják elérni az ugyancsak öt évre tervezett állatállomány-fejlesztést. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni is sikerül a nagyszabású vállalást. Újra hasznosított bányák T udományos diákkörök
