Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

2 KÉPÚJSÁG fi KSH jelentése A NÉPGAZDASÁG 1978. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZAMAI Nemzeti jövedelem Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem Egy keresőre jutó nominálbér Fogyasztói árszínvonal Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér A lakosság fogyasztása A szocialista szervek beruházásai, milliárd Ft Lakásépítés, ezer db terv tény 1978. év 1977. év százalékában 105 104 105,5—106 105,2 104—105 105 102—103 102 107—107,4 107,5—108 107 108 104 104,6 103—103,2 103 102,8—103 103 103,4—103,6" 103 180—182 196,5 90 88 (Folytatás az 1. oldalról) Ipar - építőipar A szocialista ipar bruttó termelése a tervezettnél vala­mivel mérsékeltebben, 5,2 szá­zalékkal nőtt. A termelés nö­vekedése az élelmiszeriparon kívüli ágazatokban együttvé­ve 6,1 százalék, az élelmiszer- iparban az előző évi magas szinthez képest mérsékelt, 1,2 százalék volt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a vegyipar, 10,7 százalékkal, a villamosener- gia-ipar, 9,8 százalékkal, az építőanyagipar, 7,6 százalék­kal, és a gépipar, 6,4 száza­1978-ban az ipar elsősor­ban a belföldi felhasználók részére növelte értékesítését. Legnagyobb mértékben, 18 százalékka' a beruházási cé­lú eladások növekedtek. Az előző évi szerény növekedés után 5 százalékkal emelke­dett a nagy- és kiskereske­delem részére értékesített ipari termékmennyiség. A korábbi éveknél gyorsabban növelte az ipar a termelési célú értékesítést is. Az ex­portra történő értékesítés csak mérsékelten emelkedett. Az ipar anyagellátásában a hazai termelés bővülése mellett növekedett az anyag­import szerepe. Az energia- hordozók és anyagok beho­zatala a termelés növekedé­sét jóval meghaladóan foko­zódott. A foglalkoztatottak száma a szocialista iparban éves át­lagban 1 687 100 fő volt, 1400 fővel, 0,1 százalékkal keve­sebb, mint 1977-ben. A mun­katermelékenység 5,3 száza, lékkai emelkedett. Az év folyamán az ipar állóeszközét bővültek és kor­szerűsödtek. A Borsodi Ve­gyi Kombinát új pvc-gyára évi 150 000 tonna pvc-por- gyártó és évi 124 000 tonna marónátrongyártó kapacitás­sal termel. A Tiszai Vegyi Kombinát új polipropilén gyárában belépett 40 000 ton­na évi polipropiléngyártó kapacitás. Elkészült a 750 kv-os távvezeték Albertirsa- országhatár közötti szakasza. A Tiszai Hőerőmű 1978-ban üzembe helyezett blokkjai a villamos erőművek teljesítő­lékkal. A bányászat, a kohá­szat és a könnyűipar terme­lése 2—3 százalékkal emelke­dett. A termelés mennyiségének tervezettet megközelítő növe­kedése nem járt együtt a ter­melés összetételének és szer­vezettségének, a termékek minőségének és választéká­nak szükséges mértékű javu­lásával. A termékszerkezet korszerűsítése több ipari ága­zatban, főként a gépiparban és a ruházati iparban az in­dokoltnál lassúbb ütemben haladt. Az ipari ráfordítások hatékonysága nem javult a tervezett mértékben. képességét további 430 MW- tal, 9 százalékkal bővítették. Az Ózdi Kohászati Üzemek acéltermelést növelő beru­házása — amelynek felét már 1977-ben üzembe he­lyezték — teljesen befejező­dött. Átadták a zalaegersze­gi hűtőházat, amelyen belül 11 500 tonna mélyhőmérsék­letű tárolórész és évi 11600 tonna mirelitárut előállító üzem létesü't. Megkezdte ter­melését a gyulai húskombi­nát, amely évi 21 600 tonna hús- és évi 2800 tonna szá­razárugyártó kapacitásbő­vítést jelent Az országos építési-szerelé­si teljesítmény a tervben előírt 4—5 százalékos ütem­nek megfelelően mintegy 5 százalékkal, ezen belül a ki. vitelező építőipari szerveze­teknél 5,8 százalékkal emel­kedett. A kivitelező építő­iparban foglalkoztatottak száma 0,3 százalékkal meg­haladta az előző évit. Bővült és korszerűsödött az építő­ipar gépparkja, javultak a dolgozók munkakörülményei. Mezőgazdaság, ­A mezőgazdasági termelés 1978-ban az előző évi jelen­tős emelkedés után 2 száza­lékkal nőtt. A növényterme­lés termelési értéke, egyes ágazatok kiemelkedő ered­ményei ellenére, alig halad­ta meg az előző évit és nem érte el a tervezettet. Az ál­lattenyésztés fejlődése vi. szont jelentősebb, a terve­zettnél nagyobb volt. A me­zőgazdaság anyagi ráfordí­tásai erőteljesebben nőttek, mint a termelés. Gabonafélékből 13,3 millió tonna termett, 9 százalékkal több, mint 1977-ben. A több­lettermelés — a tervnek megfelelően — nagyobb részt a hozamok emelkedéséből származott. A búza hektá­ronkénti 4280 kg-os átlagho­zama 5,7 százalékkal, a ku­korica hektáronkénti 5200 kg átlagtermése 12 százalék­kal haladta meg az előző évit. A cukorrépatermés több, mint 7 százalékkal nőtt. A burgonyatermés, míg a korábbi években csökkent, 1978-ban 19 százalékkal meg­haladta az előző évit. Csökkent a termés rizsből, néhány ipari növényből, és egyes szálas és lédús takar­mányfélékből. Az 1977. évi jó terméseredményekhez ké­pest 10—15 százalékkal ke­vesebb termett zöldségből, gyümölcsből és szőlőből. A vágóállatok és állati ter­mékek termelése a tervezett­nél gyorsabban nőtt: a vágó­állat-termelés 4 százalékkal, a tojás és a tej termelése 5, illetve 6 százalékkal, a gyap­júé 9 százalékkal. A szarvasmarha-állomány az év végén megközelítette a 2 milliót és lényegében azonos volt az 1977. decem­ber 31-ivel. A sertésállo­mány — a tenyésztés inga­dozásának kiküszöbölésére hozott intézkedések eredmé­nyeként — három éve kö­zel azonos nagyságú. 1978. december 31-én 8 millió ser­tés volt az országban, 2 szá­zalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A nagyüzemek juh­állománya 2 millióról 2,3 millióra szaporodott. ­A dolgozók átlagos állo­mányi létszáma az állami mezőgazdaságban és a mező- gazdasági szövetkezetek kö­zös gazdaságaiban 780 ezer volt, 0,5 százalékkal keve­sebb, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruhá­zások a tervezett csökkenés­sel szemben inövekedtek. Az üzemek többek között 4000 traktort, 4720 tehergépkocsit, 2220 gabonakombájnt vásá­roltak. A gépi vonóerő kapa­citás 7 százalékkal nőtt. Az erdőtelepítés és felújí­tás 1978-ban tervszerűen folyt. A fakitermelés a ter­vezettnél mérsékeltebben emelkedett. Az árvízvédelmi fővédvo­nalak, valamint a belvíz- rendszerek a tervezettnek megfelelően épültek. A la­kossági vízellátás féjlesztése megközelítette, a közcsator­nahálózat építése és a szenny­víztisztítás nem érte el a tervezettet. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye a tervezettet kissé meghaladó, személyszállítási teljesítmé­nye a tervezettet megközelítő mértékben növekedett. A szállított áruk mennyi­sége 4,9 százalékkal volt több az előző évinél. A távolsági személyszállítást 1,2 milliárd utas vette igénybe, a növeke­dés 1,8 százalék volt. A helyi tömegközlekedés 2.5 milliárd utast szállított, 1,9 százalék­kal többet, mint az előző év­ben. 1978-ban 15 villamos- és 15 dízelmozdonyt, 1881 darab vasúti teherkocsit és 33 darab HÉV motor- és pótkocsit sze­reztek be. Az év folyamán 21 500 tehergépkocsit helyez­tek üzembe. A közúti tömegközlekedés javítását szolgálta az év fo­lyamán forgalomba állított több mint 1400 autóbusz, 37 trolibusz és 26 villamos. Az év folvamán a személygép­kocsi-állomány 97 000 darab­bal nőtt és az év végén meg­haladta a 830 ezret, ebből, 788 ezer a lákosság tulajdo­nában volt. A közutakon mintegy 1700 km hosszúságban korszerű­sítést és útburkolat-erősítést végeztek. 200 km új út épült. Átadták a forgalomnak az M 3-as autópálya Budapest— Gödöllő közötti 23,5 km-es szakaszát. A telefonfőközpontok be­fogadóképessége 33 ezer, az alközpontoké 30 ezer állo­mással, 5—5 százalékkal bő­vült A települések közötti közvetlen összeköttetésre az összes főállomás 72 százalé­ka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen táv- hívásos kapcsolatunk. A le­vélirányítás korszerűsítésére Budapesten levél-feldolgozó automatát helyeztek üzembe. Külkereskedelem A népgazdaság fejlődésé­ben nagy jelentőségű nem­zetközi gazdasági kapcsola­taink 1978-ban tovább fej­lődtek. A kapcsolatokban meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal való tervszerű együttműködésnek: az áruforgalom bővülése mellett folytatódott a ter­melési, a tudományos és mű­szaki együttműködés, a kö­zös beruházások megvalósí­tása. A külkereskedelmi forga­lom nagyobb részét változat­lanul a szocialista országok­kal bonyolítottuk le, de nőtt a forgalom a nem szocialis- ta országokkal is. Ez utóbbi viszonylatokban az árufor­galom, részben a kedvezőt­len piaci feltételek, részben a gazdálkodásban meglévő hiányosságok hatására, a tervtől eltérően alakult. A behozatal a számítottnál gyorsabban, a kivitel az elő­irányzottnál lassabban emel­kedett. A forgalomnak a tervezet­től eltérő alakulása miatt a számítottnál nagyobb beho­zatali többlet keletkezett, el­sősorban a nem rubel elszá­molású forgalomban. Beruházás A szocialista szervek 196,5 milliárd forintot fordítottak beruházásra, a tervben elő­irányzott 180—182 milliárd forintnál mintegy 15 milliárd forinttal többet. Ez folyó áron 8 százalékkal, volumen­ben 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A fejlesz­tési eszközöket, a tervvel összhangban, a korábbi évek­nél valamivel nagyobb mér­tékben fordították a folya­matban lévő beruházásokra. A központi állami beruhá­zások az előirányzottnál mér­sékeltebben, folyó áron 6 százalékkal nőttek. A válla­latok és szövetkezetek a szá­mítottnál nagyobb fejleszté­si forrásokkal rendelkeztek, beruházásaik az előirányzott csökkenés helyett gyors ütemben, 10 százalékkal emelkedtek. Ebből adódott a beruházási előirányzat jelen­tős túllépése. A vállalati be­ruházások növekedésében szerepe volt az exportfejlesz­tő beruházásoknak. Jövedelmek, fogyasztás A lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezett üte­met megközelítően emelke­dett. A nominál jövedelmek növekedése valamivel meg­haladta az előirányzatot. A munkabérek növekedésében a vállalati hatáskörben meg­valósított béremelések mel­lett szerepe volt az 1977. év második felében végrehaj­tott, de hatásukban 1978-ra is áthúzódó, valamint az 1978. évi központi intézkedé­seknek. A munkások és al­kalmazottak egy keresőre ju­tó havi átlagkeresete meg­haladta a 3700 forintot. A nominál bérek tervezettnél némileg nagyobb növekedése mellett a fogyasztói árak is valamivel gyorsabban emel­kedtek a tervben számított­nál. így az egy keresőre jutó reálbér lényegében a terve­zett ütemben nőtt és mint­egy 3 százalékkal haj adta meg az előző évit. A terme­lőszövetkezeti tagok és al­kalmazottak reálkeresete en­nél mérsékeltebben emelke­dett. Ugyancsak nőtt a tár­sadalmi juttatások értéke. Az egy lakosra jutó reáljövede­lem kb. 3 százalékkal volt nagyobb az 1977. évinél. A pénzbeni társadalmi jut­tatások összege mintegy 8 százalékkal nőtt. Ezen belül nyugdíjakra mintegy 40 NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE az 1978. évi termelés mennyisége az 1978. év az 1977. év százalékában Villamosenergia, milliárd kw/ó. Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Acél, millió tonna Hengerelt acél, millió tonna Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, ezer tonna Tégla, milliárd darab Cement, millió tonna Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Vegyi szálak, ezer tonna Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd Ft Rádió, ezer darab Televízió, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Mosógép, ezer darab Pamutszövet, millió négyzetméter Gyapjúszövet, millió négyzetméter Kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna Cipő, millió pár Fogyasztói tej, millió liter Vágott baromfi, ezer tonna Napraforgó olaj, ezer tonna Sör, millió hektoliter 25,5 109,2 25,7 100,8 2,2 100,4 7,3 111,1 3,9 104,1 3,2 103,6 2,9 98,3 785,4 99,9 150,5 107,7 1,9 99,5 4,8 103,1 887,3 110,2 21,2 123,8 212,8 143,5 28,4 109,2 13,1 110,3 4,5 107,4 264,0 102,1 434,7 102,7 432,1 94,9 223,2 110,2 365,0 99,8 42,6 99,7 15,1 97,4 45,9 100,2 783,2 102,1 156,5 104,4 73,7 109,9 7,2 103,4 milliárd forintot fizettek ki, 10 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdí­jasok és járadékosok száma 46 ezerrel nőtt és az év vé­gén 1 974 000-et tett ki. Csa­ládi pótlékra az év folya­mán 8,8 milliárd forintot fi­zettek ki, 3 százalékkal töb­bet az 1977. évinél. Gyér. mekgondozási segélyen 1978 szeptemberében 277 000 anya volt, 13 000-reí kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Gyer­mekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítot­tak, valamivel kevesebbet az előző évinél. A takarékbetét-állomány 17,4 milliárd forinttal, év vé­gére 124,9 milliárd forintra emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom értéke 1978-ban 281 milliárd forint volt, összehasonlító áron’3,9 százalékkal több az előző évinél. A forgalom a tervben számítottnál vala­mivel mérsékeltebben nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 1.9 százalék­kal, a ruházati cikkeké 2,9 százalékkal, a vegyes ipar­cikkeké 6,7 százalékkal foko­zódott. Az áruellátás 1978-ban élel­miszerekből — egyes zöld­ség-gyümölcsfélék kivételével — kiegyensúlyozott volt. A ruházati cikkek kínálata ösz- szességében az előző évhez képest kismértékben javult, egyes termékcsoportokban azonban továbbra is előfor­dult választékhiány. A ve­gyes iparcikkek eladásának gyors növekedése mellett egyes cikkekből — például hazai gyártású automata mo­sógép, villanybojler, vas­tömegcikk, egyes építőanya­gok — a kínálat a keresletet nem elégítette ki. A fogyasztói árak a terve­zett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek. A számítottat meghaladó növekedés lénye­gében az égetett szeszes ita­lok július 24-ével végrehaj­tott központi áremeléséből adódott. Az országban a tervezett 90 ezernél mintegy 2 ezerrel kevesebb lakás épült fel. Ál­lami erőből — főként a bu­dapesti lakásépítkezések el­maradása következtében — a tervezettnél kevesebb lakás készült el, de a lákosság la­kásépítése sem érte el a szá­mítottat. * 1979. január 1-én az or­szág népessége 10,7 millió fő volt, 28 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt. Az év folyamán 168 ezer gyermek született élve. A meghaltak száma 140 ezer volt. 1 000 lakosra 15,7 élve- született és 13,1 halálozás ju­tott. Az élve születések aránya kisebb, a halálozásoké nagyobb volt az 1977. évinél. 1000 la­kosra számítva 2,6 természe­tes szaporodás jutott, az elő­ző évi 4,3-del szemben. A csecsemőhalandóság tovább csökkent, az 1977. évi 26-ról 24-re. 1979. január 1-én az aktív keresők száma 5 076 000 fő volt, 7000 fővel, 0,1 százalék­kal több, mint egy évvel ko­rábban. Ezen belül az ipar­ban, valamint a mezőgazda­ságban és erdőgazdálkodás­ban a korábbi évekhez ha­sonlóan némileg csökkent a létszám, a többi ágazatban kissé emelkedett. Az állami költségvetésből egészségügyi ellátásra 14 milliárd forintot fordítottak A kiadások nagyobb hányada a fekvőbeteg-ellátást szolgál­ta. Az állami költségvetés 21 milliárd forintot, fordított az oktatási intézményekre. Az óvodák befogadóképessége az év folyamán bővült és de­cemberben elérte a 345 000-et. * Közművelődésre és sportra az állami költségvetés 6 mil­liárd forintot fordított. Az év folyamán a televízióelő­fizetők száma 75 ezerrel nőtt és az év végén 1000 lakosra 246 televízióelőfizető jutott. 1978-ban nagymértékben nőtt az idegenforgalom: 17 millió külföldi érkezett az országba, 4,5 millióval több, mint 1977-ben. Külföldre 5,4 millió ma­gyar utazott, 16 százalékkal több, mint az előző évben. A magyar turisták 93 százaléka a szocialista országokba láto­gatott. 1979. február 4. PANORÁMA TEHERÁN Khomeini ajatollah, az iráni vallási-politikai ellen­zék vezére, szombati sajtó- értekezletén bejelentette az iszlám forradalmi tanács megalakítását és valláshábo­rút helyezett kilátásba, ha a Baktiar-kormány a legrövi­debb időn belül nem hajlan­dó lemondani. A testület névsorát hama­rosan közzéteszi — közölte Khomeini. A testületnek az lesz a feladata, hogy az ideiglenes kormányt kine­vezze, s ennek megbízatását népszavazáson hagyassa jó­vá. Ezután — a vallási ve­zető politikai programja szerint — új parlamentet kell választani. TOKIO A japán külügyminiszté­rium illetékesei közölték, a szigetország nem hajlandó részt venni az Egyesült Ál­lamok, Nyugat-Európa, Ja­pán és Kína Teng által is­mételten szorgalmazott vala­miféle szovjetellenes szövet­ségének létrehozásában. A japán illetékesek külön fel­hívták a figyelmet arra, hogy a pekingi politikus, nem meghívásra, hanem saját kezdeményezésére érkezik kedden a japán fővárosba. WASHINGTON Az amerikai mezőgazdasá­gi szervezet kezdeményezésé­re a farmerek tiltakozó meg­mozdulást tartanak a mono­póliumok politikája ellen. A nagyszabású tüntetésben 80 ezren vesznek részt, az Egye­sült Államok különböző pontjairól 2000 traktor ha­lad. négy oszlopban Washing­ton felé. LUSAKA Kenneth Kaunda, zambiai elnök Lusakában fogadta Leonyid Iljicsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettest. Ilji- csov átadta a zambiai ál­lamfőnek Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitká­ra. a Legfelsőbb Tanács El­nöksége elnöke személyes üzenetét. Kaunda elismerés­sel szólt arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió nyújt az afrikai felszabadító moz­galmaknak. WASHINGTON A CBS amerikai tv-hálózat pétiteken este mesterséges holdas kapcsolással közvetí­tett interjút Moszkvából Georgij Arbatovval, az Ame- rika-kutató intézet igazgató­jával. Arra a kérdésre, vajon fe- lülvizsgálja-e most a szovjet vezetés az Egyesült Államok vonatkozásában eddig folyta­tott politikáját, benne a SALT-egyezmény megkötését, Georgij Arbatov határozott nemmel válaszolt. BERLIN „Meg kell állítani a fegy­verkezési versenyt!” — han­goztatja a leszerelés és az enyhülés kérdéseiről folyta­tott vitájának befejezéseként szombaton elfogadott, a világ népeihez intézett drámai han­gú felhívásában a Béke­világtanács. ROMA Az olasz köztársasági elnök szombaton Giulio Andreottit, a lemondott kormány minisz­terelnökét bízta meg az új kormány megalakításával. Andreotti elfogadta a megbí­zatást és közölte, hogy a jövő héten fog hozzá kormány­alakítási konzultációihoz. BUDAPEST A Külügyminisztérium, va­lamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szervezésében a Budapesten akkreditált külföldi tudósí­tók kétnapos látogatást tet­tek a Vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Mun. kástovábbképző Intézetben, ahol Apró Attila igazgató tá­jékoztatta őket az intézet te- . vékenységéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom