Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 45. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. február 23., péntek Mai számunkból KÖRNYEZETVÉDELMI ŐRJÁRAT SZEKSZÁRDON (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) SZAKOSZTÁLY­ÉRTEKEZLET A TOLNAI ASZTALI- TENISZEZŐKNÉL (6. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEI (5. old.) Mozgósító őszinteség TÚLJUTOTTUNK az ötödik ötéves terv félidején, és új naptárt nyitottunk: 1979-et írunk. Ilyenkor a párt-, a szakszervezet, az ifjúsági szövetségek, ugyanúgy, mint az egyes vállalatok, gyárak, üzemek, termelőszövetkeze­tek és egyéb gazdasági intézmények megvonják az ed­dig végzett munka mérlegét. S ha ezt megtették, szá­mításba veszik a jövő terveit, s e tervek megvalósulá­sának lehetőségeit. Ám a jövő feladatainak meghatá­rozásakor a gazdasági munkán túl nem hagyhatják fi­gyelmen -kívül az ideológiai, politikai, nevelési felada­tokat sem. Számunkra a kérdések kérdése: hogyan hozzuk be le­maradásunkat, hogyan jussunk tovább, milyen eszkö­zökkel segítsük a magunk, egyben a közösség munká­ját? A választ ismerjük: elsősorban igyekezettel, becsü­letes, tisztességes, lelkiismeretes munkával. Olyannal, amelynek tudatában nyugodtan felehetünk le estén­ként, amikor elmondhatjuk: ma is megtettük, ami raj­tunk múlott. Ám mindez önmagában még nem elegen­dő. Mert beszélnünk is kell munkánk nehézségeiről, gondjairól, beszélnünk kell arról is, ami rajtunk kívül­álló okok miatt nem sikerült, amire az egyén ereje már nem elegendő. Arról: mi az, amihez segítségül kell hív­nunk a gazdasági, vagy a politikai vezetést, az egész kollektívát. Beszédünk ebben a helyzetben csak világos, minden­ki számára felfogható, őszinte lehet. El kell mondani, miben kérünk segítséget, és mi az, amit várunk tőlük. Nem frázisokat, nagy szavakat, hanem megfogható, a helyhez, az időhöz alkalmazkodó konkrétumokat. Akkor is, ha arról szólunk, hogy miben értünk egyet, akkor is, amikor arról, hogy miben kell változtatnunk, milyen eddigi gyakorlatot hagyjunk el, és milyen újat vezes­sünk be. A ma követelménye már nem elsősorban a mennyi­ség, inkább a minőség. Mert sok rossz áru kevesebbet ér, mint kevés jó, és sok rossz termék egész iparágakat ronthat meg, tehet gazdaságtalanná, exportképtelenné. RÁ KELL MUTATNI a hibákra. Persze nem elkö­vetőiknek pellengérre állításával, nem kiközösítve őket, hanem őszintén figyelmeztetve, és határozott kiutat mu­tatva. Nem új minőségi vagy belső ellenőrökre van te­hát szükségünk, hanem arra, hogy mindenki egyen­ként is, csoportosan is, elsősorban saját magát bírálja felül. S azt nézze, mi az ő feladata, azt, mivel tehet töb­bet, mi az, amivel előbbre mozdíthatja a fejlődést. Ehhez a tudatformáláshoz van elsősorban szükség az őszinteségre. A változás persze csak a helyesen alkal­mazott agitációval érhető el. Olyan agitációval, amely őszinte légkört teremt, s nemcsak kisebb közösségünkön belül, a hozzánk közelállók körében, hanem nagyobb társadalmi méretekben is tovább erősíti az egészséges folyamatokat. A jó légkört nemcsak a gondok, a bajok feltárása te­remti meg. Mert ugyan hatással van ránk a világpiac, s az ott jelentkező árak, hatással van a nyugati világ energiaválsága, de hatással van több mint 30 éves szo­cializmust építő munkánk is. E hatások — úgy véljük — erősebbek, dinamikusabban érvényesülök, mint a negatívumok hatásai. Hiszen ma sem visszafejlődésről, nem is stagnálásról beszélünk, hanem a folyamatos fejlődésünkbe beleszóló, vagy azt csökkentő tényezők­ről. Nem szabad elfelejtenünk: napról napra gazdagab­bak vagyunk. A jelen gondjaink közel sincsenek olya­nok, mint a 30 évvel korábbiak voltak. Ma nyugodt po­litikai légkörben végezzük munkánkat, s a nemzetközi légkör, a világban végbemenő folyamatok is nekünk kedveznek. ENNEK A FEJLŐDÉSNEK érdekében kell politikai propagandát és agitációt kifejtenie minden erre alkal­mas és köteles szervezetnek, az úttörő-szövetségtől, a KISZ-en, a szakszervezeteken át a Magyar Szocialista Munkáspárt minden alapszervezetéig. Minden fórumon meggyőzni az embereket tevékenységük értelméről, hasznáról, meggyőzni őket arról, hogy csak a lelkiisme­retes munkával juthatunk előre, meggyőzni arról, hogy csak így van értelme dolgozni, élni. És ezt is propagál­ni kell, elmondani őszintén, világosan. Az egyes embereknek sem, a közösségnek sem csak egy élete van: a munka. Van az otthon, a család, a sza­bad idő: a pihenés, a szórakozás. És nem lehetünk két- arcúak. Nem élhetünk másképpen a munkahelyen, és másképpen otthon. A munkamegosztás, a tervezés, a tervek megvalósításáért való küzdelem otthon is, a sza­bad időben is érvényes. Akkor is, ha minőségében más szempontok is vezetnek bennünket. Mert ezek sem füg­getlenek a nagy család — a közösség terveitől, mert ezek is részei az egésznek. AGITÁLJUNK hát otthon is? — micsoda badarság, mondhatják néhányan. Pedig nem az. A gyermekeket igenis, neveljük, a tisztességes munkára, de ne felejt­sük, őket is csak őszinteségünkkel, igazi példamutatás­sal győzhetjük meg. Hogy felvilágosult, tisztán látó, őszinte felnőttekké váljanak, olyanokká, akik a maguk örömére, és a közösség hasznára végzik majd dolgukat. MERŐ MIKLÓS Tovább erősödött az áttörök mozgalmi munkája Úttörő vezetők megyei konferenciája Jelentős — a következő évek munkáját is meghatáro­zó — állomáshoz érkezett megyénk úttörőinek népes tábora. Szekszárdon, az okta­tási igazgatóság nagytermé­ben tegnap rendezték meg az úttörővezetők VII. megyei konferenciáját. A tanácsko­zás az országos konferenciát előkészítő rendezvénysorozat utolsó állomása volt, ahol megválasztották Tolna me­gye küldötteit, valamint az új úttörőelnökség tagjait. A küldötteket és a meghí­vott vendégeket reggel ki­lenc órakor úttörő trombitá­sok köszöntötték, majd az ülés levezető elnöke, Bajor László, a bonyhádi I. számú iskola igazgatója üdvözölte a megjelenteket, köztük Hor­váth Józsefet, a megyei párt- bizottság titkárát, Péti Imrét, a KISZ Tolna megyei Bizott­Irán Népszavazást tartanak az államformáról Az UPI hírügynökség csü­törtök reggeli jelentése sze­rint Irán új kormánya azt tervezi, hogy két héten belül megtartják az államformáról dönteni hivatott népszavazást. A szavazóknak egyetlen kér­dést tesznek majd fel: „Akar-e ön a monarchia he­lyett iszlám köztársaságot?” Ä népszavazás után, mint ar­ról már beszámoltunk, al- kotmányozó nemzetgyűlési választásokat tartanak. Az Irán nyugati részéből érkezett hírek szerint szer­dán több mint száz halálos áldozatot követeltek azok az összecsapások, amelyek kurd nacionalisták és a forradal­mi kormány erői között zaj­lottak le. Irán nem engedélyezi az Egyesült Államoknak az or­szág északi részén lévő, a szovjet katonai mozgások el­lenőrzésére létesített ameri­kai katonai bázisok haszná­latát — közölte csütörtökön a Forradalom Hangja teheráni rádióadó. Az elektronikus megfigyelő berendezések egy részét egyébként az ameri­kaiak még a sah távozása előtt leszerelték. Az új iráni vezetés első magas rangú külföldi vendé­ge Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet vezetője látogató kőrútjának újabb állomására, Ahvaz vá­rosába érkezett. ságának első titkárát, István Józsefet, a megyei tanács el­nökhelyettesét és Zsigmond Gizellát, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksé­gének tagját, Zala megye út­törőelnökét. A megyei úttörőelnökség beszámolóját a VI. úttörő­vezetői konferencia óta vég­zett munkáról Temesi Ágnes, a Magyar Úttörők Szövetsége Tolna megyei Elnökségének megbízott elnöke terjesztette a küldöttek elé. A beszámoló megállapítja, hogy az elmúlt időszakban tovább erősödött, javult megyénkben az úttörő­mozgalmi munka, javultak a hatékony munkavégzés sze­mélyi és technikai feltételei, céltudatosabban érvényesül at úttörőmozgalom nevelési tevékenysége. Tovább erősö­dött az úttörőcsapatok belső demokratizmusa, az úttörő­közösségek hatékonyan részt vállaltak és részt vettek a szocialista gazdasági építő­munkában. Tovább javult, szorosabb lett az úttörőcsa­patok kapcsolata a párt-, ál­lami és tömegszervezetekkel, hatékony együttműködés ala­kult ki az üzemek és úttörő- csapatok, az úttörőrajok és -őrsök, valamint az őket pat­ronáló szocialista brigádok között. A gyermekszervezet­ben továbbra is a tanulás a legfontosabb úttörőtevékeny­ség, amelyben szintén szép eredményeket értek el az el­múlt három évben. Temesi Ágnes szóbeli ki­egészítésében elmondta, hogy a következő időszak felada­tainak meghatározásakor el­sősorban a gyermekek és a társadalom elvárásait kel) fi­gyelembe venni, összehangol­ni. A célok elérésére csak őszinte, önkritikus elemzé­sekkel van lehetőség. Az ed­digi tanácskozások, konferen­ciák beszámolóiból kitűnt, hogy mindenütt a gyermekek­ről, a gyermekekért szóltak. A legfontosabb feladat, hogy az úttörőszövetség sajátos esz­közeivel és módszereivel vé­gezzék emberformáló mun­kájukat. A társadalmi kap­csolatok bővülése, az úttörő- csapatok nyitottságának fo­kozódása örvendetes, de en­nek további javítására, minő­ségi fejlesztésére van szükség. A beszámoló szóbeli ki­egészítése után elsőként Dör- nyei Józsefné értényi pedagó­gus úttörővezető kapott szót, aki a pártszervezetek és az úttörők kapcsolatáról beszélt. Csöglei István megyei tűz­oltóparancsnok-helyettes, az úttörőelnökség tagja a fegy­veres testületek és az úttörők kapcsolatáról szólt, öt követ­te Gergely Magdolna, a szek­szárdi kisegítő iskola csapat- vezetője, aki a gyógypedagó­giai iskolákban folyó úttörő­mozgalmi tevékenységről tar­tott ismertetést. Orlovácz Györgyné nagydorogi pedagó­gus a vándortáborozás to­vábbfejlesztésére tette meg javaslatait, Makács Gábor bonyhádi gimnazista pedig az úttörőcsapatoknál tevékeny­kedő ifivezetők gondjairól szólt. Béndek Margit Dombóvár városi úttörőelnök röviden tájékoztatta a konferencia résztvevőit a dombóvári vá­rosi úttörőelnökség irányító tevékenységéről. Rónai Ágnes, a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet bonyhádi telep­vezetője a gyerekek munkára neveléséről, az ezen a terüle­ten szerzett tapasztalatairól beszélt. Hozzászólása után a konfe­rencia kedves színfoltjaként Bolvári József úttörővezető és hangulatfelelős brigádjának „hozzászólása” következett, akik mozgalmi dalokat ad­tak elő. Péti Imre, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára kifejtette, hogy a jól végzett munka jóleső tudatá­val dolgozhat a konferencia, mert az elmúlt három évben komoly eredményeket köny­velhettek el megyénk úttörői. Beszélt a KISZ-szervezetek és az úttörők kapcsolatáról, hasznos javaslatokat adott a (Folytatás a 3. oldalon) Simontornya Új üzemcsarnok a bőr és szőrmefeldolgozó vállalatnál Hétszáz négyzetméteres üzemcsarnokkal bővül a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat. Itt lesznek majd azok a gépek, amelyen a labdák, munkavédelmi és gyer­mekcipők alapanyagául szolgáló bőr felületét olyan bevonattal látják el, ami azt töké­letesen vízállóvá, kopásállóvá teszi. A gépeket a vállalat a Budapesti Bőripari Válla­lattal közösen üzemelteti. A tűz- és robbanásveszélyes épület előírásainak is megfelelő üzemcsarnokot a TOTÉV készíti. A napokban az építéssel párhuzamosan megkezdik a gépek szerelését is. A próbaüzem kezdését április végére tervezik. Fotó: Szepesi Az elnökség (Bajor László köszönti a megjelenteket)

Next

/
Oldalképek
Tartalom