Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

2L "NÉPÚJSÁG 1979. február 23. c • • Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Szekér Gyula, a Miniszter, tanács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—kubai gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vet­te a jelentést, és megbízta a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságát, hogy te­gye meg a szükséges intézke­déseket az ülésszakon elfoga­dott határozatok végrehajtá­sára. Az Országos Tervhivatal elnöke az 1978. évi népgazda­sági terv végrehajtásáról, a munkaügyi miniszter a mun­kaügyi helyzetről tett jelen­tést. A Minisztertanács a je­lentéseket elfogadta, egyben kötelezte a minisztereket és az országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy irányító munkájukban hasznosítsák a tapasztalatokat. A kormány megtárgyalta a lakásépítés és a lakásgazdál­kodás 1990-ig szóló tervét. Meghatározta, hogy a terv ütemezését, valamint a vég­rehajtás feltételeit az ötéves tervekben kell konkretizálni. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a gyógyszerellá­tás helyzetéről és fejlesztésé­ről szóló jelentést. A KNEB elnöke jelentést tett a közérdekű bejelenté­sekről, javaslatokról és pana­szokról szóló törvény végre­hajtása ellenőrzésének orszá­gos tapasztalatairól. A kor­mány g jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kína még nagyabb oltenzivéra készül Világszerte elítélik a VSZK elleni agressziót Róma La Maifa megbízatása Pertini köztársasági elnök csütörtökön Ugo La Maifát, a Köztársasági Párt (PRI) el­nökét jelölte miniszterelnök­nek a szerdán visszalépett Andreotti helyett. A megbí­zatás példa nélküli az Olasz Köztársaság történetében, 33 éve ugyanis egyszer sem fordult elő, hogy ne keresz­ténydemokrata politikust kér­tek volna fel az új kabinet megalakítására. La Maifa tavaly köztársa­sági elnökként is szóba ke­rült. Moro idején azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy szorgalmazta a kommunisták bevonását a kormányba. Űjabban elkanyarodott ettől a vonaltól, és lényegében megalkudott azzal a Wa­shington által is támogatott kereszténydemokrata törek. véssél, hogy az OKP-t távol tartsa a kormánytól. Ezért La Maifa kormányalakítási kísérletét nehéz vállalkozás­nak tartják Rómában. Ezért fenntartással fogadta el meg­Ugo La Maifa, a Köztár­sasági Párt vezetője (Képtávírónkon érkezett.) bízatását, s bejelentette, hogy kormányalakítási konzultá­cióit pénteken kezdi el. Győri Sándor és Zalai Ist­ván, az MTI tudósítói jelen­tik: Továbbra is súlyos harco­kat jelentenek Vietnam észa­ki határtérségéből. A Viet­nam Hangja rádióállomás csütörtök esti adása szerint a vietnami védelmi erők meg­semmisítettek, illetve súlyos veszteségeket okoztak 14 tá­madó kínai zászlóaljnak. A vietnami egységek a kínai in- váziós haderő 140 harckocsi­ját, páncélosát, illetve kato­nai járművét semmisítették meg, gyújtották fel. A veszteségek hatására a kínai hadvezetés nehéztüzér­séggel megerősített újabb hadosztályokat vetett be cél­jai elérésére. A vietnami he­lyi erők, a népi milícia egy­ségei, az önvédelmi alakula­tok megtették az előkészüle­teket a kínai támadás elhá­rítására. Nyugati rádióadók csütörtök esti híradásai szerint Kína még nagyobb arányú offen- zívát készít elő Vietnam ha­tártérsége elleni A jelenté­sekkel kapcsolatban a Viet­nami Szocialista Köztársaság külügyminisztériumának kép­viselője csütörtökön este tá­jékoztatja az MTI tudósítóit: a nyugati jelentések összhang­ban vannak Nguyen Co Thach külügyminiszter-helyettes szerda esti kijelentéseivel, amelyek szerint a „korláto­zott háború” jelszavát han­goztató kínai állítások a ton- kini incidens történelmi pél­dáját idézik fel. Mint ismere­tes, az 1964-ben lezajlott, úgynevezett tonkini incidens szolgáltatta az ürügyet az amerikai kormányzatnak az Észak-Vietnam elleni pusztító háború kirobbantásához. Megfigyelők emlékeztetnek a vezető vietnami diplomatá­nak arra a kijelentésére is, amely szerint Peking Johnson volt amerikai elnök trükkjét látszik megismételni, amely- lyel a VDK elleni légiháborút kirobbantotta. FIDEL CASTRO AZ AGRESSZIÓRÓL Fidel Castro, a Kubai Köz­társaság elnöke szerdán este Havannában beszédet mon­dott egy vietnami szolidari­tási nagygyűlésen. Castro fi­gyelmeztetett arra. hogy ..most minden államnak a legnagyobb nyugalommal és hidegvérrel kell cselekednie”, mert ..ha az eseményeknek szabad folyást engednek, a dolgok visszafordíthatatlan­nak bizonyulhatnak” és a ..Kínát ielenleg irányító esz­telen újfasiszta frakció nuk­leáris háborúba taszíthatja a világot”. A kubai elnök a továbbiak­ban megállapította, hogy a kínai akció az emberiség tör­ténetében „a forradalom el­árulásának legvisszataszítóbb példája, mert Kínát régeb­ben a forradalmi mozgalom egyik pillérének tartották”. Fidel Castro végezetül el­mondta, hogy az Egyesült Ál­lamok ellen vívott háborújá­ban orvosokkal segítették Vietnamot, jelenleg viszont közel ezer polgári szakértő segédkezik az ország újjáépí­tésében. Kaysoné Phomvihane, a Laoszi Népi Forradalmi Párt főtitkára laoszi kormányfő Vientianéban a VSZK nagy­követe előtt kifejtette: a viet­nami—kínai kapcsolatok vi­tás kérdéseit békés eszközök­kel kell rendezni. A laoszi vezető felszólította a pekingi hatóságokat a Vietnam-elle- nes kínai támadás beszünte­tésére és a Vietnam területén tartózkodó kínai csapatok ha­ladéktalan visszavonására. A kínai csapatok azonnali visszavonását követelte Luan­dában nyilvánosságra hozott állásfoglalásában az MPLA— Munkapárt Központi Bizott­sága. A párt szolidaritásáról biztosította a vietnami népet igazságos harcában. Kína agresszióját elítélő tömeggyűlést rendeztek szer­da este Bécs belvárosában. Az Osztrák Kommunista Párt kezdeményezésére összegyűlt tömeg követelte a kormány­tól. hogy hivatalos formában ítélje el Peking agresszióját. Clodomiro Almeyda, a Ber­linben székelő chilei Unidad Popular végrehajtó titkára nyilatkozatban ítélte el Kína Vietnam elleni agresszióját. TOLNA MEGYEI TILTAKOZÁSOK A szekszárdi járás lakosai körében is mélységes elítélést váltott ki a kínai vezetők ál­tal megindított agresszív há­ború és ismét megnyilvánult a hős vietnami nép iránt ér­zett együttérzés, testvéri szo­lidaritás, segítőkészség. Szá­mos település, munkahely dolgozói közösen elfogadott táviratban értesítették a já­rási pártbizottságot határoza­tukról, véleményükről. Tiltakozó táviratot küldött a szálkai pártalapszervezet tagsága, a Pamuttextil Mű­vek tolnai gyárának kommu­nistái és pártonkívüli dolgo­zói. Bátaszékről négy távirat is érkezett: a nagyközségi pártbizottság mélységes fel­háborodását fejezte ki a kí­nai kormány eljárása miatt. A MÁV bátaszéki csomópont­ja 700 dolgozójának távirata követeli, hogy Kína azonnal vonja vissza csapatait és tart­sa tiszteletben a szocialista Vietnam szuverenitását. A Búzakalász Tsz dolgozóinak táviratában újra olvashatjuk a régebben oly sokszor (és nem hiába!) hangoztatott, vi­lágszerte ismert jelszót: El a kezekkel Vietnamtól! A Bá­taszéki Fémipari Szövetkezet dolgozói „teljes együttérzé­sükről és támogatásukról” biztosították Vietnamot táv­iratukban. A Szekszárdi Állami Gaz­daság központi MSZMP alapszervezete, valamint a gazdaság kajmádi kerületé­nek 300 dolgozója állásfogla­lásában leszögezi: „Szolidári­sak vagyunk vietnami bará­taink iránt és igazságos har­cukban támogatjuk őket. Biz­tosak vagyunk abban, hogy hősi ellenállásukat, a békét és a szocializmust védelmező harcukat győztesen vívják meg.” A Rákospalotai Bőrdíszmű Vállalat szekszárdi gyáregy­ségének dolgozói a kínai bu­dapesti nagykövetségnek kül­dött táviratukban fejezték ki mélységes felháborodásukat a békés egymás mellett élés elemi normájának lábbal tip- rása miatt. Áz MMG Auto­matika Művek szekszárdi műszergyárában az idei év gazdasági tennivalóit megtár­gyaló aktívaértekezleten ítél­ték el Kína agresszióját. A Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezet dolgozói is eré­lyesen követelték, hogy a kí­nai kormány mielőbb vonja ki csapatait Vietnamból. GYORSLISTA az 1979. február 21-én megtartott nemzetközi olimpiai sportlottó jutalomsorsolásáról. A gyorslistában az alábbi rövi­dítéseket használtuk í a Harkov borotva (495 Ft), b Moszkvics 1500 tip. személy­gépkocsira utalvány, c Lada 1200 tip. személygépkocsi­ra utalvány. d utazás az 1980. évi moszkvai olimpiára (15 000 Ft), e vásárlási utalvány (10 000 Ft), f Minszk—10 hűtőgép (5300 Ft), g Junoszty—402 tv (4350 Ft), h Riga mosógép (1500 Ft), j vásárlási utalvány (5000 Ft), k vásárlási utalvány (2000 Ft). I vásárlási utalv. (1000 Ft). A nyertes szelvényeket 1979. máricus 20-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy a Posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, V.. Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. A listában a pécsi körzetben vásárolt nyertes szelvények szá­mát közöljük. 2 153 349 1 2 159 086 1 2 164 823 1 2 176 297 1 2 187 771 1 2 193 508 1 2 204 982 1 2 216 456 1 2 227 930 1 2 233 667 1 2 239 404 1 2 245 141 1 2 205 878 i 2 268 089 k 2 273 826 k 2 285 300 k 2 291 037 1 2 296 774 1 2 302 511 k 2 308 248 1 2 313 985 j 2 319 722 1 2 325 459 k 2 331 196 e 2 336 933 f 2 342 670 h 2 348 407 h 2 354 144 1 2 509 043 i 2 514 780 k 2 520 517 f 2 526 254 ß 2 537 728 k 2 572 150 1 2 577 887 1 2 600 835 1 2 606 572 1 2 612 309 k 2 635 257 1 2 640 994 k 2 646 731 k 2 652 468 í 2 663 942 k 2 669 679 1 2 675 716 1 2 686 890 1 2 698 364 fí 2 704 101 1 2 751 575 1 2 721 312 k 2 727 049 1 2 732 786 y 2 738 523 1 2 744 260 1 2 755 734 1 Az iráni vihar 3* A Perzssi'öböl csendHre Az elűzött iráni uralkodó­nak a katonai hatalomról szőtt álmai arra épültek, hogy a washingtoni patrónusok rendkívül fontos szerepet szántak országának a kom­munizmus és a radikális na­cionalizmus terjedésével szemben. Másfelől a katonai­lag erős Iránnak kellett biz­tosítani Szaúd-Arábia, Ku- vait, az emirátusok és termé­szetesen az iráni kutak olajá­nak útvonalát Japán, az USA és Nyugat-Európa felé. Más szóval az Egyesült Államok is arra törekedett, hogy Iránt az amerikai globális stratégia erős láncszemévé építse ki a Japántól a Földközi-tengerig terjedő térségben. Az amerikai—iráni szövet­ség értéke dollárokban és fegyvertípusokban is lemér­hető volt. Egybehangzó je­lentések szerint az elmúlt két évtizedben a közép-keleti or­szág 36 milliárd dollárért vá­sárolt modern haditechnikai felszerelést, elsősorban az Egyesült Államoktól. Az utób­bi öt évben pedig a teljes ^amerikai fegyverexport felét Irán kapta. 1972-ben Nixon akkori elnök teheráni látoga­tása alkalmával született a megállapodás: Irán bármi­lyen amerikai fegyvert meg­kaphat, kivéve az atombom­bát. Meg is kapott. Az ame­rikai hadiipari részvényesek legnagyobb örömére Irán a legkorszerűbb önjáró lövege- ket, harckocsikat és repülő­gépeket vásárolta, sőt utóbb egy tengeri hatalomhoz illő mennyiségben rendelt hadi­hajókat is, amelyeket pedig eleve az elavulás veszélye fe­nyegetett, mert mire az iráni személyzet megtanulta volna kezelésüket, addigra az idő túlhaladta volna a felszere­lés egy részét. Hogy e paradox helyzeten enyhítsenek, ezerszámra ér­keztek amerikai tanácsadók Iránba. A hivatalos katonai tanácsadók létszámát hétezer­re becsülték, de a „civilek­kel” és családtagjaikkal együtt létszámuk elérte a 40—45 ezer főt. legalábbis ennyi ember elszállítására ké­szítettek tervet a Pentagon­ban. amikor a múlt év végén forrósodni kezdett a talaj a lábuk alatt. Amerikai szak­értők működtek Iszfahánban; a világ legnagyobb helikopter­iskolájában. amerikai specia­listák irányításával képezték ki a császári testőrség és az elitt ejtőernyős-hadosztály ka­tonáit; mindenhol jelen vol­tak a gombamódra szaporo­dó légi- és haditengerészeti bázisokon, nem is beszélve 'MS'!:; azokról az amerikai ellenőr­zés alatt álló támaszpontok­ról, amelyek segítségével az Egyesült Államok polgári és katonai hírszerzése a Szovjet­unió ellen kémkedett elektro­nikus berendezések segítsé­gével. Az amerikai kongresszus egyik vizsgáló bizottsága 1976-ban — a vietnami ta­pasztalatok alapján — arra a következtetésre jutott, hogy „az iráni hadsereg a követke­ző tíz évben nem képes ha­dat viselni az amerikai ta­nácsadók nélkül, s ezzel az Egyesült Államok megkoc­káztatja, hogy helyi konflik­tusokba sodorják”. A hivata­los amerikai magatartást azonban az itt-ott megnyil­vánuló különvélemények el­lenére továbbra is a hatalmi és gazdasági érdekek hatá­rozták meg. Egyebek között az, hogy az amerikai vállala­tok összesen hétszázmillió dol­lárt fektettek be az iráni ipar fejlesztésébe, továbbá, hogy az iráni olajért kiadott min­den amerikai dollár kettőt fiadzott a fegyverkereskede­lem révén. A militarizált Irán szoros kapcsolatokat épített ki a tér­ség reakciós arab rendszerei­vel, mindenekelőtt Szaúd- Arábiával; hatókörébe igye­kezett vonni Irakot, Pakisz­tánt és Afganisztást, olyan kapcsolatrendszert pórbált ki­építeni, amelynek éle kétség­telenül a haladó arab rend­szerek ellen irányult, miköz­ben szoros kapcsolatokat épí­tett ki Izraellel, amelynek olajszükségletét 60 százalék­ban fedezte. (Cserébe izraeli katonai tanácsadók, sőt tit­kosszolgálati emberek mű­ködtek Iránban.) A hadseregnek — amely­nek 1978-ban 700 ezer tagja volt — természetesen nem­csak külső funkciói voltak. Az utóbbi időben az ötven­ezer főnyi titkosszolgálattal, a SAVAK-kal együtt egyre inkább belső, elnyomó funk­ciókat vállalt. S a hadsereg, amelynek tisztjei a legmaga­sabb fizetési kategóriába tar­toztak az országban, egészen az utolsó pillanatig kitartott a császár és az általa kine­vezett Baktiar-kormány mel­lett. Egészen addig, amíg a fegyveres erők soraiban meg­indult bomlási folyamat el nem érte a tisztikart is, ad­dig, amíg a katonák tömege­sen át nem álltak Khomeini oldalára. Ezen a ponton ösz- szeomlott a Közép-Kelet leg­erősebb hadserege, a Pahlavi- dinasztia utolsó támasza. KANYÓ ANDRÁS (Következik: A jatollahok, tábornokok, kommunisták) ft Szovjet Hadsereg napjai Február 23-a a Szovjet Hadsereg és Hadiflotta napja. Pszkov és Narva térségében 1918-ban ezen a napon vívta meg első győztes csatáját a német seregek éllen a pétervári munkások Vörös Gárdájából, a forradalmár matrózokból és katonákból születő új hadsereg. A hatvanegy évvel ezelőtti csaták nyomán új népi had­sereg született, olyan hatalmas erő, mely később képes volt szétzúzni a csaknem egész Európa által ellátott hitleri ármá­diát is. A Nagy Honvédő Háború osztályháború volt, melyben a győztes szovjet harcosok egy új világ kapuját tárták ki a leigázott, megkínzott népeknek. Hazánkat is ez a hadsereg szabadította fel a hitleri megszállók és magyar szövetségese­ik rabságából. A magyar nép azonban mór korábban „vérszerződésre lépett” ezzel a népi fegyveres sereggel. Még élnek néhányan ma is a százezer főnyi magyar internacionalista csapatból, a „vörös magyarok” közül, szovjet polgárháború veteránjai­ból. Üjabb kiöntött vér pecsétje erősítette meg ezt a szövet­séget 1944—45-ben, amikor a felszabadítók a magyar nép függetlenségéért és szabadságáért küzdöttek. Néphadseregünk katonáit büszkeséggel tölti el a tudat, hogy a közös vérhul látással megpecsételt barátság képvise­lőivel a közös eszmék és közös célok jegyében együtt állnak a vártán a Varsói Szerződés rendszerében a testvéri szovjet fegyveres erőkkel. Rövidesen harmincnégy éve már, hogy Európában béke van, s a Szovjetunió fegyveres erőinek döntő része van eb­ben. A mai nap ünnepeltje ugyanis a világbéke legnyomaté­kosabb garanciáját jelenti. Megemlékezés Szekszárdon A Szovjet Hadsereg meg­alakulása 61. évfordulója al­kalmából Szekszárdon ünnep­ségek voltak. Tegnap délután ünnepélyes keretek között megkoszorúzták a szovjet hő­si emlékművet. A hősi emlék­mű talapzatán a megyei párt- bizottság koszorúját Harmat József, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Váradi László, a szekszárdi városi pártbizottság titkára és Szaj- ki László, a szekszárdi járási pártbizottság titkára helyez­te el. A koszorúzást követően a Tolna megyei Rendőr-főkapi­tányság klubjában ünnepség keretében emlékeztek meg a Szovjet Hadsereg megalaku­lásának 61. évfordulójáról. Az ünnepségen, amelyet Maller Béla alezredes nyitott meg a magyar és szovjet himnusz elhangzása után, részt vettek hazánkban ideiglenesen tar­tózkodó szovjet alakulatok küldöttei is. Megemlékező beszédet So­mogyi József alezredes mon­dott. Beszédében részletesen szólt a Szovjet Hadsereg meg­alakulásáról. Elmondotta, az első olyan hadsereg volt a világon, amely a dolgozó nép, a béke megvédését tűzte zászlajára. A Szovjet Hadse­reg 61 éves múltját méltatva kiemelte: századok múlhat­nak el, az emberek mindig nagy tisztelettel emlékeznek arra a hadseregre, amely a fasizmus rémétől szabadítot­ta meg az emberiséget, amely felszabadította egy sor ország népét, köztük hazánk népét, ezzel megnyitotta az utat e népek előtt a jövő, a szocia­lizmus felé. Az ünnepség résztvevői mélységesen elítélték a Viet­nam elleni kínai agressziót és kifejezték meggyőződésüket: a hős vietnami nép ismét győzni fog, mert olyan szövet­ségesei vannak, mint a szov­jet nép, a szocialista országok népei és velük van az egész haladó világ. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a szekszárdi IV-es számú általános iskola úttörői orosz és magyar nyelvű mű­sorral emlékeztek meg a Szovjet Hadsereg megalaku­lásának 61. évfordulójáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom